S.O.S! Nagytakarítás!

​S.O.S! Nagytakarításra van szükségem – de mikor van erre időm?!

NaNoWriMo alatt úgy érzem, semmikor – de az érzés ismerős lehet másnak is, vizsgaidőszakban, szezonban, nagy hajrák idején. Minden szétcsúszik, és atya ég, tényleg be kell ma engednünk valakit a lakásba?!

A FlyLady kiégés elleni nagytakarító módszeréről már írtam – de mégis kinek van ilyenkor egy teljes órája a lakásra?

Azonban az 5 perc hot-spot takarításokból már tudom, hogy még napi öt perc is milyen életmentő tud lenni – csakhogy nálam ez az öt perc általában a konyhára korlátozódik, ami – mivel a nappalival egybenyílik – a lakás fókuszpontja, vonzza a tekintetet, ha rumlis, lehetetlen elrejteni, és mindig újratermeli a rendetlenséget. Muszáj foglalkozni vele. Na de mi lesz közben a többivel?

sos-600

Miután ma reggel borzadva rácsodálkoztam a fürőszobai polcunkra, ami régen látott már portörlést, úgy döntöttem, 15-20 percem azért nekem is juthat, hogy egy kicsit rendberántsam a lakást.

Az 5 perc fókusz nekem nagyon jól bevált (2 perc kétségbeejtően kevés, de már 10 perc esetén is vészesen lanyhul a figyelmem), így ötperces etapokra redukáltam a minibbnél is minibb “nagy”takarítást.

Mit tegyél, ha 15-20 perc alatt kell letudnod egy teljes vendégváró nagytakarítást?

  • Gondolatban oszd zónákra a házat! Mi az a három-négy helyiség, ahol mindenképp meg fognak fordulni a vendégek – vagy megfordulnának, ha jönnének? (Előszoba, nappali, konyha, …) Mi van leginkább szem előtt? – Ezekre koncentrálj. A többire most csak egyszerűen zárd rá az ajtót. :)
  • Indítsd el az időzítődet 5 percre, és robogj be az egyik zónába! Ha tudod, kezdd a legtragikusabbal, hogy később, ha még van időd, visszatérhess. (Én a fürdővel kezdtem, de ha neked a konyha vagy a nappali a kritikus pont, kezdd ott.)
  • Csak ahol a papok táncolnak! Nem most kell vízkőtelenítened a kávéfőzőt és kicserélned az izzót az olvasólámpádban. :) A legfeltűnőbb szégyenfoltokra koncentrálj.
  • Ímmel-ámmal! Nem kell tökéletesnek lennie – elég, ha felületes kirakatmunkát végzel és a rumli nagyját eltakarítod. Ez most csak tűzoltás, nem az éves nagygenerál.
  • Csak még egy perc! – Ha lejár az időzítő, de félben vagy valamivel, amit egyszerűen nem tudsz kiejteni a kezedből, rendben, legyen csak még egy perc. De tényleg! Húzd fel az időzítőt csak még egy percre, fejezd be, amivel félben vagy, és már ne kezdj semmi olyanba, amit nem tudsz bármikor félbehagyni.
  • Válts zónát! – Ha úgy is érzed, hogy rengeteg munka lenne még, ne ragadj le egy zónában, hanem menj tovább a következőre. Úgy váltogasd a zónákat, hogy a legvészesebbre jusson több köröd, de mindenhova eljuss, ami fontos.

5 perc hot-spot takarítás alatt nem lehet csodákat tenni – de, ami azt illeti, mégis lehet csodákat tenni.

Ti hogyan mentitek meg a lakást vészhelyzetekben?

Reklámok

Boldogságterv #13 – Tökéletlenség és időpazarlás, avagy a valódi luxus és gazdagság

Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem és havi témák segítségével igyekszem elmélkedni a boldogságról és az élet dolgairól. Boldogságtervem naplóját hétvégenként olvashatjátok, további bejegyzések a boldogságterv címke alatt találjátok

A decemberem témájául az otthonteremtést választottam, azóta pedig eltelt a második hét is ebből a remek kis hónapból, amin a makacsul múlni nem akaró betegségtől, az év végi hajtástól és a november utózöngéitől úgy vonszoljuk át magunkat minden napon, és ebben a roppantul alkalmatlan időszakban váratlanul sokat tanulok a választott témámmal kapcsolatban.

“Amit érdemes csinálni, azt rosszul is érdemes csinálni”

Úgy döntöttem, hogy ha már a szívvel-lélekkel flyladyhez a legkevésbé sincs most energiám, legalább annyit megteszek magamért, hogy újra nekifogok és még egyszer elolvasom Marla Cilley, az igazi FlyLady Sink Reflections című könyvét. Sok újdonságot már nem mond a könyv – sok újdonságot már elsőre sem mondott, hiszen a FlyLadys “kollektív tudás” nagy részet már magamba szívtam Viánál. Mégis, úgy érzem, hogy érdemes volt újra kézbe fogni, mivel olyan ez, mint minden nap kifényesíteni a mosogatót: ezeket a mantrákat (mint a fenti bölcsesség is) nem lehet elégszer hallani.
A FlyLady egyik orrvérzésig ismételt igazsága az, hogy a tökéletességre való igényünk az, ami a legnagyobb galibákat okozza. A tökéletességre való igényünk az, ami miatt inkább nem is állunk neki takarítani, ha nem tudunk órákat rászánni, vagy ha nem tudunk egy szusszra és rögtön tökéletesen elvégezni egy feladatot. Tessék-lássék módon inkább neki sem állunk a feladatoknak.
Ez pedig egy letagadhatatlan kihívása a mostani időszakomnak. Hiszen hiába találtam ki magamnak annyira jól, hogy majd hétvégenként egy-egy órát fogok szánni a háztartásra, ha egyszer olyan állapotban vagyok, hogy hétvégenként mindössze két dolog húz ki az ágyból: az, hogy a kutyát ki kell engedni, hogy elvégezhesse a dolgát, és az, hogy fekve erősebben köhögök, mint függőleges helyzetben…
“A tökéletlenül végzett házimunka is áldás a családnak”, és “amit érdemes csinálni, azt rosszul is érdemes csinálni.” – Ezek szerint pedig ha valamit érdemes egy órán át csinálni, azt érdemes öt percen át is csinálni. Ezért ma feladtam azt a tökéletes tervemet, hogy háromszor tizenöt percet fogok szánni a zónáimra, és helyette az újdonsült tojásfőző órámmal háromszor öt percet szántam az ebédlő – konyha – háztartási helyeség zónahármasomra. Amennyire azt hittem, hogy csak a lelkiismeretem elhallgattatására szolgáló látszattevékenység lesz, annyira meglepődtem, hogy mekkora áldásnak bizonyult az az öt perc mikro-zónánként.

Tégy úgy, mintha! – Vagy tégy úgy igazán…

A FlyLady egy másik tanácsa úgy szól, hogy “dolgozz olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudsz, hogy hamarabb a feladataid végére érj”. Az időzítő használata önmagában is segíthet ennek a tanácsnak a gyakorlatba való átültetésében, és további segítség lehet, ha úgy teszünk, mintha vendégeket várnánk, és egy ötperces tűzoltás során azokkal a dolgokkal foglalkozunk, amiket valóban először szeretnénk eltüntetni a föld színéről, ha vendéget várnánk.
Viszont, mintha-játék ide vagy oda, a leghatásosabb módszer az, ha tényleg hívunk egy vendéget. Az elmúlt időszakban egyszer sem takarítottam olyan intenzíven a gócpontok (hot spotok) körül, mint amikor tudtam, hogy a hazaérkezésünk után nagyjából tíz perccel meg fog érkezni a kivitelezőnk ellenőrizni a házat és rendezni a papírmunkát.

Használd a saját szemüvegedet!

Amikor először éreztem rá az ízére annak, hogy milyen érzés is megosztani a hétköznapok apróságait (egy vacsora, egy bögre tea vagy egy szépen bevetett ágy képét) az interneten, Peti sokat morgott velem, sokat elégedetlenkedett, amikor nem engedtem hozzányúlni a reggelijéhez, amíg nem készítettem egy előnyös fotót a csendéletről. De ahogy hozzászokott ehhez a mániámhoz, már az ő hétköznapjainak is a részévé vált, hogy odakészítse a hétköznapi apróságokat a kezem alá, a kezembe adja a telefonomat, és évődő megjegyzésektől kísérve kivárja, amíg dokumentálok.
Amikor rájöttem, hogy szívesebben végzek el egészen apró feladatokat (mint a használt papírzsebkendők kidobása vagy a használt tányérok deportálása a mosogatóba), ha tudom, hogy ellenkező esetben zavarnák az összképet egy instagramra szánt fotón, egy kicsit elszégyelltem magam. De aztán arra gondoltam: én ilyen vagyok. Miért szánnám arra az energiáimat, hogy megpróbáljak megváltoztatni vagy letagadni valamit, ami a részem, ahelyett, hogy felhasználnám annak érdekében, ami a célom? Ha engem motivál az, hogy az interneten megosszam (vagy legalábbis alkalmassá tegyem a megosztásra) a házimunkám eredményét, miért ne hagynám, hogy így legyen?
Engem előbbre visz az, ha egy lehetséges instagramos fotóként tekintek a háztartásom részleteire. Valószínűleg ez nem motivál mindenkit, hiszen mindenki más szemüvegen keresztül nézi a világot. De mindenkinek segíthet, ha megtalálja a saját szemüvegét, ha nem valaki más elhangolt lencséjén keresztül próbálja nézni az összképet, hanem megtalálja a saját apró motivációit az apró feladatok mögött.

Mennyi időt pazarolsz a díszpárnákra?

Még gyerekkoromból emlékszem egy filmbéli jelenetre (fogalmam sincs, hogy melyik filmből ragadt örökre az emlékezetembe), ahol a szereplők arról elmélkedtek, vajon életük során összesen hány napot pazarolnak el azzal az értelmetlen feladattal, hogy rendezgetik a díszpárnákat.

IMG_0791.JPG

A FlyLady ezzel szemben arra motivál, hogy ehhez hasonló “értelmelten” feladatokkal töltsük az időnket nap mint nap – például vessük be az ágyat minden reggel. Most, hogy már nem egy szoba az életterünk és a hálószobánkat nem látjuk egész nap, csak akkor, amikor kizuhanunk az ágyból reggel, és akkor, amikor este újra belezuhanunk az ágyba. Valóban: mi értelme van akkor azzal tölteni az időnket, hogy olyan értelmetlen feladatokat végzünk, mint hogy eligazgatjuk a paplanokat és úgy hajtogatjuk rájuk a plédet, mint egy stílusos hotelszoba cselédei?
Ma reggel elvégeztem ezt a feladatot, este pedig (amikor a legközelebb láttam a hálószobát) felragyogott az arcom és ezzel fordultam a férjemhez: nézd csak, egy kis tündér milyen szépen megágyazott nekem!
Tim Ferriss, a 4 órás munkahét c. könyv szerzője jutott eszembe, aki (sok más bölcs forráshoz hasonlóan) azt írja a könyvében, hogy a fényűző életmód megteremtésének egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy rájöjjünk, valójában nem gazdagok akarunk lenni, hanem át akarjuk élni azokat a dolgokat, amiket szerintünk csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak. – Talán azt hisszük, hogy csak akkor érezhetjük a művészien megvetett ágy vagy egy lakberendezési magazinba illően megkomponált kanapé mámorát, ha megengedhetjük magunknak, hogy cselédek dongjanak minket körül az otthonunkban, vagy hogy drága hotelszobákban éljük az életünket. Ez azonban nem így van: egy fillérbe sem kerül, csak egy kis munkába reggel, hogy nap közben vagy este rácsodálkozzunk, milyen jók voltak hozzánk azok a kis tündérek, akik megteremtették azt a környezetet, amit élvezhetünk.
Na igen, az igaz, hogy ha megengedhetnénk magunknak, hogy cselédeink legyenek, akkor azt a kis munkát sem nekünk kellene elvégeznünk. De a helyzet az, hogy én is, és gondolom, e sorok olvasóinak döntő többsége is azzal tölti az idejét, nem tízévetne vagy évente, hanem hetente negyven (vagy több) órát, hogy dolgozik azért, hogy fenntartsa az életét, hogy boldoguljon. Emellett tényleg akkora időpazarlás lenne naponta néhány percet arra szánni, hogy egy kis luxus-érzetet teremtsünk magunknak? Szerintem nem, sőt, ezek a legkevésbé haszontalan dolgok, hiszen ezektől válik az életünk elfogadhatóból irigylésre méltóvá – gazdaggá.

Új otthon – új esély a zónázásnak!

Nagy örömmel jelentem, hogy beköltöztünk az új otthonunkba! (Az instagramom figyelői már tudnak erről, hiszen elárasztottam képekkel és élmény-morzsákkal az instás fiókomat.) Még minden képlékeny és félig kész, egyelőre több kölcsön holmival operálunk, mint saját tulajdonnal, de a lényeg az, hogy elérkezett a várva várt nap, már az új kuckóban alszunk, és nagyon boldogok vagyunk.

Ezzel együtt pedig újra ihletet kaptam, hogy ismételten megpróbálkozzak a zónázós takarítással. Ahogy már írtam korábban, a Fly Lady programnak lényegében folyamatos újrakezdője vagyok, és bár még nem sikerült tökélyre fejlesztenem és állandó intenzitással fenntartanom a programot az életemben, de ahogy a Fly Lady is mondja, “a tökéletlenül végzett házimunka is áldás a családnak”, és ami azt illeti, a tökéletlenül végzett Fly Lady program is az. Ezért nem bánom, ha úgy érzem, hogy megint és megint újrakezdem, hiszen minden egyes újrakezdés egy áldás, egy remek időszak az otthonunk számára.

IMG_0724.JPG

Új otthon – új kezdet.

A napi rutinokkal már jó ideje nagyon jól boldogulok, de a zónázás valahogy soha nem indult be nálam. Ennek több oka is van. Egyrészt a Fly Lady program lényege, hogy a hétvégét felszabadítva a hét napjaira osztja el a házimunkát, viszont számomra ez inkább teher mint segítség, hiszen hét közben így is túlságosan leterheltnek érzem magam. Másrészt pedig a zónák hosszú teendőlistái valahogy bénítóan hatnak rám, még akkor is, ha tudom, hogy ez csak iránymutatás és nem száz százalékosan teljesítendő kötelesség.

Ami viszont úgy tűnik, hogy bevált a számomra, az Marla Cilley, a Fly Lady könyvében olvasott “nagytakarítási” javaslat, ami a következőből áll:
15 perc fókuszált figyelem az egyik zónában
15 perc fókuszált figyelem egy másik zónában
15 perc fókuszált figyelem egy harmadik vagy a korábbi zónában
15 perc pihenés, relaxálás, jutalom-tevékenység

Amit megszerettem ebben a formulában, az az, hogy nem dolgozik kötelező teendőlistával, és jól illeszkedik abba a koncepciómba, hogy én szívesebben zónáznék hétvégenként, ezért úgy döntöttem, ezzel teszek egy próbát.

A zónalistámat úgy állítottam össze, hogy összeírtam azokat a mikro-zónákat, amiket kettes-hármas csoportokba rendezhetek, és hétvégenként egy-egy órás, váltott zónás takarítással rendben tarthatok.

A mikro-zónáim ezek voltak:
Terasz
A bejárati ajtó környéke
Előszoba
Nappali
Ebédlő
Konyha
Hálószoba
Háztartási helyiség
Fürdőszoba
Dolgozószoba
Vendégszoba

A zóna-listáim pedig ezek lettek:
1. zóna – Bejárat és előszoba
2. zóna – Konyha, ebédlő és háztartási helyiség
3. zóna – Fürdőszoba, dolgozószoba és vendégszoba
4. zóna – Hálószoba, nappali
5. zóna – Terasz (az 1. zónával összevonható, ha csak négy hétvége van a hónapban)

Mivel most a hónap második hétvégéje telik, a konyhával, ebédlővel és a háztartási helyiséggel rögtön be is dobtam magam a zónázásba és adok neki egy új esélyt.

Új otthon – új esély!

Fly Lady újratöltve: napi rutinok

Két hete, május elején feliratkoztam Via Fly Lady – 30 napos rutinkiépítő tréningjének megújult hírlevelére. A programhoz bármikor lehet csatlakozni, így akinek megtetszik, nyugodtan iratkozzon fel most! A programot egyébként a hírlevelek nélkül is végig lehet vinni a bejegyzések alapján, de nem rossz dolog feliratkozni, mert a hírlevelekben napi emlékeztetőt kapunk, ami egy kicsit összefogja a programot és lendületben tart minket, valamint egy kis plusz bíztatás mellett hasznos kapcsolódó cikkeket is mutat.

Bár a rutinok testreszabása csak később jön, én újrakezdőként már nagyjából tudtam, mi hova fér be és hova nem, így én már testreszabva írtam fel a napi programot.

Érdekességképpen, hátha szívesen látjátok, leírom az én ideális napi rutinomat – ami persze ritkán teljesül 100%-ban, de legalább van mihez igazodni.

Reggel, indulás előtt:
Ébredés: 05.00-05.15
Leengedni az udvarra a kutyát
Ránézni a kutya táljára
Mosakodás és fogmosás
Öltözködés
Dezodor és parfüm
Smink és ékszerek

Kell-e mosni?
Tízórai készítés
2 perc hot-spot
Turbó-törlés
Ránézni a naptárra

Délután, munkából hazaérve:
Leengedni az udvarra a kutyát
Ránézni a kutya táljára
Rendrakás az ágy körül
Mosogatás
Kell-e teregetni?
2 perc hotspot
15 perc (vagy 25 dolog) lomtalanítás
Jóga
Ránézni a naptárra

Este, lefekvés előtt:
Leengedni az udvarra a kutyát
Ránézni a kutya táljára
Ruhát kikészíteni
Holmikat kikészíteni
Turbó-törlés
Zuhanyzás és fogmosás
Arctisztítás és éjszakai krém
Lámpaoltás: 21.00

Nektek hogy néz ki a napi rutinotok?

(Egyébként ma megyek Via kreatív időgazdálkodás tanfolyamára, hamarosan arról is hozok élménybeszámolót!)

Az én boldogságtervem – Szeptember: kezdés és újrakezdés #2

Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy havi témák segítségével megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem. Boldogságtervem naplóját hétvégenként olvashatjátok, további bejegyzések a boldogságterv címke alatt.

A kezdésről és újrakezdésről ígértem tippeket, gondolatokat, tapasztalatokat a szeptemberi boldogságtervemben – kis szépséghiba, hogy a boldogságterv rovatot elég nehezen indítom újra…

Minden esetre az elmúlt hetekben, a nászútról visszatérve, kidöccenve a kerékvágásból, és nem mellesleg egy feje tetején álló lakást találva itthon, megpróbáltam újraindítani a régi rutinokat, és nekikezdeni az életem új szakaszának.

Kezdd újra! – Vagy ne kezdd újra!

A rutinok, a szokások adják a hétköznapjaink gerincét. Egy kizökkenés és újrakezdés a hétköznapok fonalának egyszerű felvétele mellett jó alkalom arra, hogy elhagyjuk azt, amit már rég el akartunk hagyni, és újrakezdjük azt, amit már rég újra akartunk kezdeni.

Én vosszatértem a munkába, a jógacsoportba, a blogolásba, és újraindítottam a napi rutinomat is a korai keléssel és reggeli zónázással, ami hamar megmutatta áldásos hatását, a lakás napról napra szépül.

A réges-régi szokásaim közül újrakezdtem a naplóírást, amit – a klasszikus személyes napló értelemben – évek óta nem műveltem.

Lomtalaníts!

A napi rutinok mellett a lomtalanításra is elszánttá tett a kezdés-újrakezdés hangulata, ami csak további sikerélményekkel tölt fel.

Bár már javában folyt, mire rátalátam, azért jó szívvel ajánlom mindenkinek Szilvi 20 napos lomtalanítás cikksorozatát a témában.

Tervezz!

Ha hasznos célra akarjuk frodítani a kezdés-újrakezdés időszakának izgatott energiáit, fordíthatjuk őket tervezésre – önfeledt álmodozásra és körültekintő tervezésre egyaránt.

Petivel az elkövetkező hónapok pénzügyi és cselekvési tervét dolgoztuk ki, de Viánál az elmúlt időszakban két olyan cikket is találtam, ami jó ötlet lehet egy ilyen időszakban.

Szeptember eleji kihívásában őszi bakancslista írására buzdít, korábban pedig egy olvasói kérésre az új otthon berendezéséhez ad tippeket. Ebben az utóbbi cikkében az a gondolat fogott meg leginkább, hogy mielőtt egy helyiség berendezésébe kezdenél, gondold át, mi a célod azzal a helyiséggel, mit fogsz csinálni ott, mi a funkciója, mi tenné tökéletessé. Bár mi ugyanabba az otthonba tértünk vissza, ahol az esküvőnk előtt is voltunk, az új otthonunk birtokba vétele pedig még bizonytalan, sok hónapnyi távolságban van, de egy már berendezett élet megreformálásában is segítséget adhat, ha ezzel a friss tekintettel nézünk végig egy lakáson, egy szobán, egy sarkon: mi a célom ezzel?

Számotokra az újrakezdés időszaka az ősz?