Inspiráló naptár 2013-ra

A naptár számomra mumus. Ami használható méretű (nem zsebnaptár), azt nem szívesen hordom a táskámban, ami nálam van, elfelejtem forgatni, ami az orrom előtt van nyitva, azt nem tartom mindig magamnál, és különben is, ezt ide írom fel, azt oda, amazt meg amoda.

Pedig ahol sikerül alkalmaznom a határidők figyelését (a munkahelyemen az asztali naptáramon, az iskolához egy dokumentumban vezetett határidőlistával), ott nagy hasznát látom, ahol pedig nem (családi ünnepek), ott nagy kárát. Ezért már régóta vágyom rá, hogy legyen egy határidőnaplóm, A Határidőnapló, ami mindig nálam van, ami mindig kéznél van, amiben minden benne van egy helyen.

Mióta egy munkatársamnál láttam, azóta kacérkodom a Paulo Coelho féle inspirációs naptárakkal, hiszen tudjuk, hogy ha valamire nehezen vesszük rá magunkat, akkor a legjobb, ha valami színes-szagos-ízes-kellemes dologgal lefizetjük magunkat.

A héten elszántam magam és utánabarangoltam a neten, az Alexandra ONLINE oldalán meg is találtam akciósan a 2012-es és 2013-as naptárt is:
Paulo Coelho: Pillanatok – Naptár 2012 (999,- Ft)
Paulo Coelho: Változások – Naptár 2013 (1799,- Ft)

20121113-164122.jpg

Megrendeltem, megkaptam. Színes, képes, csinos, inspiráló, kellemes, jó rájuk nézni. Remélem, hogy ezzel lefizethetővé válok, hogy rendszeres használatba is vegyem őket.

Ti hogyan tartjátok kézben a határidőket?

Új félév, új időbeosztás

Az elmetérképezésnél már említettem, hogy készülök az őszi félév kezdetére. Előkerültek a színes filctollak, az irodából mentett rontott papírok készenlétben, a tárgyfelvételi időszakot végigvinni stressz nélkül igazi kihívás – ideje, hogy az időbeosztással is foglalkozzak.

Eddig a munkából hazaérve az esti óráimban próbáltam megoldani a tanulást, hogy hétvégére minél kevesebb jusson, amikor a hobbi-dolgokkal, írással, pihenéssel keverve igyekeztem pótolni azt, ami hét közben elmaradt. Ez az összemosódás viszont sok halogatásra és időhúzásra adott lehetőséget. Többféleképp próbáltam kísérletezni az időbeosztással, volt olyan félév, amikor a hétköznap estéimet felváltva osztottam meg a tanulás és a többi dolog között, és a szombatomat is kettéosztottam.

Aztán tavaly felfedeztem Via blogját és a FlyLady programot, ami fantasztikus módon ráébresztett, hogy én is élhetek tiszta és rendezett környezetben, cserébe viszont ellátott rendszeres feladatokkal. Ősszel kicsi családunk egy fővel bővült, amikor magunkhoz vettünk egy kiskutyát. Majd karácsonykor a kedvesem megkérte a kezem, és apró, óvatos lépésekkel belefogtam az esküvő szervezésébe, ami pontosan akkorra fog belendülni, amikor a munka, a főiskola, a magánéletem, a háztartás és a blog mellett a szakdolgozatírás és az államvizsgára készülés is a véghajrájába ér.

Kétségtelenül izgalmas évnek nézek elébe. És mint ilyenkor általában, igyekszem a kezembe venni a szervezést, megtalálni a rendszert, ami majd támogat. Azaz, kell egy új időbeosztás.

Szintén Via blogján találtam egy jó cikket az otthoni munkáról és a praktikus időbeosztásról, amit nagyon inspirálónak találtam. Osztottam-szoroztam, és arra jutottam, hogy a heti két-három-négy hétköznapi estébe besuvasztott néhány óra tanulás nem túl nagy veszteség, viszont ha rá tudom venni magam, hogy hétvégén igazán hatékony legyek, az nagy nyereség. Ezért szeptembertől a szombatot (és szükség esetén a vasárnapot) hivatalos munkanapnak nyilvánítom és ezeken a napokon a tanulmányaimnak szentelem magam, a hétköznapjaimból pedig, amennyire lehetséges, száműzöm a tanulást, kivéve az olyan dolgokat, amik nem akadályoznak a teendőimben (például vannak olyan memoriteres tárgyak, amikre a felkészülésem gyakorlatilag munka és munkába járás közben hallgatott hanganyagokból áll). Hétfőtől péntekig a munkából hazaérve elrendezem a FlyLady-s és egyéb teendőimet, gondozgatom a blogomat, szervezem az esküvőmet, a szombat és vasárnap délutánokon pedig pihenek, feltöltődök.