Az első és második tetkóm

Ma készül egy új tetoválásom!

Nemrég Molyon megosztottam az első tetoválásom kapcsán, amit ma elhozok nektek is. (Aztán eskü most már írok ide is egyenesen. ‘:D)

Nagyjából két, két és fél éve elkezdődött egy nagyon klassz spirituális időszak az életemben, amikor hosszú idő nagyon sok fejlődési igyekezete ért be egyszerre. (És az sem volt hátrány, hogy a depressziómra és a szorongásomra a kognitív terápia mellé még gyógyszeres terápiát is kaptam…) Mindig nagy szívfájdalmam volt az, hogy nem volt bennem egy csepp spirituális hajlam sem, pedig sok ramaty dolgon átmentem, veszteségen, gyászon, traumán, depresszión, válságidőszakokon, amikor azért csak jó lett volna a spiritualitásnak az a védőhálója az életemben… Aztán egyszer csak valahogy elkezdtek összeállni a dolgok.

Bármit mondok, hogy “ezzel kezdődött”, valószínűleg hazudok, mert ahogy mondtam, ez egy régóta érlelődő folyamat volt, de ha rá kell bökni egy pontra, akkor mondjuk azt, hogy Julia Cameron: A művész útjakönyvének azzal a fejezetével kezdődött, ahol a szerző elmondta a saját definícióját Istenről, és azt a házi feladatot adta, hogy definiáljuk magunknak újra Istent. Hogyan tudnánk elképzelni Istent úgy, mint egy támogató, pozitív erőt az életünkben? — Spoiler: nem fejtettem meg Istent. :D De a következő hetekben tucatnyi naplóoldalt írtam tele a kérdésen töprengve, és órákat töltöttem a buszablakon kifelé bámulva és merengve, hogy hogyan tudnám leírni a világ természetét. *sooooooo deeeeeeep* Végül elért a felismerés, hogy vannak alternatív spirituális utak is a világban (no shit Sherlock), és szenvedélyesen belevetettem magam, hogy összepatchworköljek magamnak egy spirituális utat.

Ami a tetoválásokat illeti, sokáig úgy voltam vele, hogy… meh? Nem voltam ellene a tetoválásoknak, csak egyszerűen nem láttam magamban, hogy megbánás nélkül elköteleződök egy életre szóló testmódosítás mellett. De ahogy teljesen bezizzentett a frissen indult spirituális kalandom, egyszer csak éreztem, hogy megveszek egy tetoválásért. Oké, vagyok, aki vagyok, szóval adtam azért magamnak egy fél évet, ami alatt hónapokig úgy jártam dolgozni, hogy szemceruzával rajzolgattam magamra jeleket, hogy szokjam az érzést, hogy valami van a testemen. De alig bírtam visszatartani magam, és hatalmas élmény volt, amikor végre megcsináltattam a tetkót a kezemre. :)

Ami a mintát illeti, a mögötte lévő jelentés nagyban támaszkodik a Yotengrit könyvben leírt szemléletre és teremtésmítoszra, de nagyon sok egyéb is van mögötte. (Mondom, patchwork. :))

Amit ábrázol (lentről felfelé):
– a föld asztrológiai szimbóluma, egyben a női energiák
– a nap asztrológiai szimbóluma, egyben a férfi energiák
– az univerzum és a sosem szűnő változás

(Az egyik munkatársam mindig siet megjegyezni, hogy szerinte az nem a föld asztrológiai szimbóluma, hanem a kopt kereszténység jele — a válaszom: ez egy kereszt egy körben. Meg egy pötty egy körben, meg egy csigavonal. Kevés egyszerűbb szimbólum van, és napestig sorolhatnánk, hogy miket jelentettek az emberiség történetének folyamán. Azt jelenti, amit nekem jelent, oké?! :D)

Ééés azért is csaptam le most ekkora lelkesedéssel erre a kihívásra, mert megvan az időpontom a következő tetoválásra, amikor is egy Hugrabug borz kerül a másik kézfejemre. Ömm, nagyjából egy Hugrabug borz. Oké, egy mandalás borz. Egy mandalás állatka, ami részben azért borz, mert Hugrabug. :D Yeey azt is alig várom! És már egy harmadik ötletem is van… Valaki fogjon vissza plíz. :D

Kapcsolódó könyvek: J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve · Julia Cameron: A művész útja · Máté Imre: Yotengrit 1.

Eredetileg megosztva itt: https://moly.hu/karcok/1249121

Egyéb híreink: tegnap tartottam egy szavazást Instagramon, és úgy tűnik, hamarosan belevágok a Youtube bizniszbe!

BE835556-1DF2-47AC-BA5B-03FA4C63CE2C.jpeg

(Na jó, igazából a Patreon oldalamon már osztottam meg dumcsis videókat… és nem hiszem, hogy sokkal rendezettebb lesz a töltőtollas videóm sem. Készüljetek fel a csapongó és vágatlan Timire. ‘:D)

Reklámok

Föld, Nap és csillagok

Szóval csináltattam egy tetoválást.

Nem tudom, ki követi A szolgálólány meséjét, ki sem. 

A fenti jelenetben azt láthatjuk, hogy Erin, akit elraboltak és egy átnevelő táborból szökött meg, majd a trauma hatására önkéntes némaságba burkolózott, évek után először szólal meg. Az első mondat, ami elhagyja a száját, egyben egy fricska is, ami a teokratikus állam bevett köszöntését (“Áldott legyen a méhed gyümölcse!”) figurázza ki: “Áldott legyen a müzli gyümölcse!” 

Moirából, aki maga is egy sok gyötrelmet megélt menekült, kitör a nevetés. “Mióta tartottad ezt magadban?” Erin csak megvonja a vállát: “Egy ideje.” 

Egy kicsit sajnálom, hogy ilyen hallgatag voltam-vagyok mostanában és nem osztottam meg itt mindazt, amin elmélkedtem. Talán majd összekapom magam és írok bővebben erről a tetoválás dologról meg mindenféléről, ami mögötte van.

Addig is, címszavakban, lentről felfelé:

  • Föld – Földanya, női energia, erő, stabilitás, biztonság, támogatás, belső bölcsesség
  • Nap – Napisten, férfi energia, ihlet, útmutatás, szellemi energia, motiváció
  • Univerzem – teremtő erő, felsőbb erő, változás, tanulás, utazás, teremtés, alkotás

Blessed be the froot loops!