Blogszülinapi giveaway

Kedves kis olvasóim, ahogy beharangoztam már, a blog idei, harmadik születésnapjára egy kis ajándékozással készülök. Nem ér túl messze a takaróm, de összesen közel 10.000 ft értékben összeállítottam néhány ajándékcsomagot, amit szeretnék szétosztani köztetek. (Az ajándékcsomagok tartalma egyelőre maradjon titok, de nem akarok csőbehúzni senkit: mivel az olvasóim többsége lány-asszony-hölgy, ezért főleg lányos ajándékcsomagok várhatók. :))

  

Cserébe viszont én is kérek tőletek valamit. Ahogy tudjátok, nemrég nekem is megnyílt a levelesládám az olvasóim felé, és szeretném, ha még többen élnétek a lehetőséggel. “Boldog születésnapot Kincsesfüzet” tárggyal írjatok nekem egy levelet a timi.kincsesfuzet(kukac)gmail.com címre, amiben néhány sorban (vagy amilyen hosszan csak szeretnétek) leírjátok, hogy miért szeretitek a blogot. Ha van valami, amiért rendszeresen visszatértek, ha van egy kedvenc témátok vagy rovatotok, ha valamit kifejezetten kedveltek abban, ahogy vagy amiről írok, vagy ha sikerült valaha is bármilyen apró kérdésben a segítségetekre lennem, arról tudni szeretnék. :) 

Az ajándékokat a levélírók közt sorsolom ki. A beküldés a mai nappal indul, és (legalábbis a játékban való részvétel – leveleket persze azután is szívesen fogadok :)) a Kincsesfüzet születésnapján, 2015. július 18-án éjfélkor zárul. Egy e-mail címről csak egy nevezés érvényes, a levelek hossza nem befolyásoló tényező, a tartalma  annyiban igen, hogy míg építő kritikát fogadok a pozitív visszajelzések mellé, a negatív, bántó tartalmú trollkodások nem játszanak. (Akinek gondjai vannak ezzel, annak ajánlom a kritika-szendvicset. ;))

Izgatottan várom a leveleiteket! :)

EDIT: A JÁTÉK LEZÁRULT, KÖSZÖNÖM MINDENKINEK A RÉSZVÉTELT!

Reklámok

Boldogságterv #28 – Mennyi? Harminc!


Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem és havi témák segítségével igyekszem elmélkedni a boldogságról és az élet dolgairól. A rovat bejegyzéseit a boldogságterv címke alatt találjátok.


Mindenek előtt egy kis személyes széljegyzettel kezdeném: ramatyul vagyok… Hogy allergia vagy megfázás kapott-e el, azt nem igazán sikerült megtudnom, de az biztos, hogy az éjszakáimat elég kevés alvással töltöm, cserébe viszont a hétvégére, és különösen mára megint teljesen használhatatlanná amortizáltam magam. 

A boldogságterv cikket viszont nem akartam kihagyni ezen a hétvégén is, azt viszont nem tudom ígérni, hogy hosszú és tartalmas lesz. Nézzétek el ezúttal!

Mennyi? Harminc!

És még egy személyes széljegyzet: ebben a hónapban leszek harminc éves. Nem várok nagy felhajtást ettől az eseménytől, semmilyen szempontból: sem tűzijátékra, sem tragikus “három iksz” krízisre nem számítok. Valamilyen szinten azért mégiscsak elgondolkodtatott ez a kerek fordulópont. 

Amikor azon gondolkodtam, mi legyen az ehavi boldogságtervem témája, rögtön éreztem, hogy ezzel szeretnék kezdeni valamit. Az ajándékom saját magamnak az volt erre a szülinapra (azért a múltidő, mert jó előre megkaptam magamtól :)), hogy beszereztem egy albumot, amibe a harmincadik születésnapom környékét dokumentálom. (Bár az album méretét egy kicsit eltúloztam, előfordulhat, hogy a harmincadiktól a harmincegyedikig is kitart. :)) Bár az nem tartott volna vissza, hogy a “hagyj nyomot!” már volt téma nemrég, mégsem akartam csak eköré szervezni a hónapot. 

Az idő múlásáról általában is filozofálgattam, arról, hogy míg sokan visszasírják a tizennyolc-húszéves korukat, én annyira örülök, hogy már harminc vagyok (majdnem, úgy értem :)), mert ahogy telik az idő és élem az éveket, egyre jobb viszonyban vagyok magammal, jobban megtalálom a helyem a bőrömben és az életemben egyaránt. De ezt is elvetettem önálló témaként.

Így hosszas osztás-szorzás után a témám egyszerűen ennyi: Mennyi? Harminc! – Legyetek üdvözölve a születésnapi fiesztámban! :)

(Most pedig kiosztok magamnak egy virtuális vállveregetést, hogy kisajtoltam magamból ezt a bejegyzést, aztán megyek vissza a barlangomba – ha el szeretnétek képzelni, nagyjából így vagyok most.) 

Blogszülinap – 2 éves a Kincsesfüzet

Ismét elérkezett egy évforduló: ma két éves a Kincsesfüzet blog. (Boldog születésnapot, kicsi! :))

Egy évvel ezelőtt, a Kincsesfüzet első születésnapjára írt cikkemben olvashattatok róla, milyen csinos statisztikákkal büszkélkedhetek. A Kincsesfüzet első éve a nyüzsgésről és a növekedésről szólt. Az elmúlt egy évem tele volt eseménnyel és változással (néha csak kapkodom a fejem és alig akarom elhinni, mennyi minden történik körülöttem), a blog életében viszont ez az év a stagnálás és a vissza-visszaesés időszaka volt. Őszintén szólva, néhányszor megfordult a fejemben, hogy talán itt volna az ideje, hogy – forradalmi ötletek és látványos eredmények híján – felhagyjak a dologgal.

De ilyenkor blogger idolom, Via szavai jutnak az eszembe: mindenkinél eljön az a pont, amikor úgy érzi, talán jobb lenne kiszállni. Aki ennek ellenére is folytatja, az lesz az a “piszok mázlista” a végén, akinek “bezzeg összejött”, mert “szerencséje volt”. Ezért addig is, amíg be nem indul újra a pezsgés, egyszerűen csak csendes hálával gondolok erre az időszakra (az esőre a szivárvány előtt), hogy utólag elmondhassam: ez volt az az különleges időszak, amikor csatlakoztam a piszok mázlisták klubjához.

Úgyhogy ne aggódjatok – én még maradok. :) Remélem, maradtok ti is.

Továbbra is követhettek az alábbi platformokon:

Blog: kincsesfuzet.hu (kincsesfuzet.wordpress.com)
Instagram: @timi_kincsesfuzet
Tumblr: kincsesfuzet.tumblr.com
Facebook: facebook.com/kincsesfuzet
Twitter: @nagytimi85
Moly: @nagytimi85
Pinterest: pinterest.com/nagytimi85

Ha szeretnétek valami apróságot adni blogszülinapi ajándékként, meséljetek valakinek a blogomról, küldjétek el a linkjét e-mailben, vagy osszátok meg Facebookon! :)

Születésnapi #selfie

“A selfie fantasztikus lehetőség arra, hogy megszokd a saját arcképedet, és úgy mutasd meg magad — elsősorban saját magadnak –, ahogy valójában kinézel. […] Csillagpor & genetikai lottó, ükpapák és nagymamák tökéletes egyvelege. Nézd csak meg jól, mert nem lesz többet még egy pontosan ilyen tükörképe senkinek. Nem telik el idő, és elkezded megszeretni a látványt…” (Farkas Lívia, Urban:Eve)

Via “készíts önarcképet!” kihívása óta egyszerűen nem tudok leállni a selfie-kel, nagyon rákaptam, hogy megörökítsem és megmutassam: ilyen vagyok most.

És mivel ma van a születésnapom (woo-hoo!), ez kimondottan ráirányította a figyelmemet, milyen jó lesz majd egyszer, hogy most megörökítettem ezt az arcot.

Úgyhogy ennek örömére kaptok egy nagy adag selfie-t tőlem – ilyen voltam 28 évesen. :)

20140531-085219-31939734.jpg

(A képek forrása az instagramomon: @timi_kincsesfuzet)

Egyébként elnézést, tudom, hogy kicsit leült most a blog, talán szellemileg is elért a tavaszi fáradtság… Igyekszem újra lendületbe jönni, addig is pötyögtetek ezt-azt, néhány életképet és gondolatot a személyes blogomon. Jó olvasgatást, és selfie-re, blogra fel – örökítsétek meg a jelent az utókornak!

Hálás hétfő #97

Amiért hálás vagyok:

♥ ráérős hétvége ♥ Peti, Peti, Peti – aki harminc éves ♥ születésnapi extravaganza – én még mindig a Trónok harca figurákat bontogatom, Petinek pedig csak úgy termi a lakás az apró csokikat :) ♥ egy bizonyos torta incidens, amiről hamarosan írni fogok bővebben ♥ az anyósoméktól Peti megkapta gyakorlatilag az esküvői tortánkat születésnapjára (ugyanaz a cukrászda, ugyanaz az ízesítés), és istenit nosztalgiáztunk ♥ hatalmas családi séta (kutyával) a Deák tér, McDonald’s, Várkerület útvonalon (gyakorlatilag oda-vissza megjárva a várost), hamburger és fagylalt vételezéssel ♥ Peti, ahogy ölben menti át Diót a szétszórt üvegszilánkok fölött ♥ roppant kulturáltan ismerkedni idegen kutyákkal (és gyerekekkel) ♥ Királyok csatáját olvasni ♥ holnap szabadnap – ovis interjúk és szakdolgozat ezerrel, de akkor is szabadnap ♥ Smarttal kergetőzni ♥ Dió és Smart is saját címkét kapott instagramon – #diothehavanese és #smartthecollie ♥

Ti miért vagytok hálásak?

Blogszülinap – 1 éves a Kincsesfüzet

Pontosan egy évvel ezelőtt indítottam útjára blogomat, a Kincsesfüzetet, azzal a céllal, hogy motiváljam az olvasókat és magamat is, hogy nézzük az élet pozitív oldalát, keressük a jót, érdeklődjünk, tanuljunk, alkossunk. Hatalmas, szívből jövő ölelést küldök mindenkinek, aki ezalatt az egy év alatt rámtalált, csatlakozott, olvasott, támogatott. Fantasztikus év volt, nagyon élveztem, hogy a blog az életem részévé vált, és remélem, még sokáig folytatjuk együtt ezt a közös utazást.

Hogy áll a blog?

A számlálóm túlpörgött a 75000-en, ami azt jelenti, hogy a blog második félévében sikerült megháromszorozni az első félév látogatottságát. Az utóbbi fél évet tekintve havonta átlagosan 2500 egyéni látogató 8000 alkalommal kattint a Kincsesfüzet bejegyzéseire.

Ezek csak száraz számok, de mit mondjak, jó érzés néha elmosolyodni rajta, amikor a reggeli kakaóm mellett rákattintok a statisztikára, és azt látom, hogy reggeliidőre máris annyian néztetek be a blogra, mint régen egy egész nap alatt.

Hogy álltok ti a bloggal?

Köszönöm mindenkinek, aki kitöltötte a születésnapi kérdőívet (a 98%-nyi nőnek ugyanúgy, mint annak az egy szál hős lovagnak – de neki külön csókot küldök, akárki is volt), és amint ígértem, a blog születésnapja alkalmából meg is osztom veletek az eredményeket, és persze igyekszem szem előtt tartani a jövőben, hogy méginkább a tetszésetekre alkothassam a blogot.

Amit rólatok megtudtam, a következő: szinte kizárólag hölgyek olvasnak, 49%-ban a 18-25 éves, 32%-ban a 25-40 éves korosztályból. 18 év alatt és 40 év felett a válaszadók 9 illetve 10%-a jelentkezett. A kérdőív kitöltői arányaiban egyforma számban jelentkeztek Budapestről, nagyvárosokból, kisvárosokból, kistelepülésekből és még külföldről is. Örömmel látom, hogy az írásaim ezek szerint nemcsak rétegeknek szólnak, hanem kortól, lakóhelytől függetlenül mindenkit megtalálnak és megérintenek.

Nem meglepő módon legelsősorban más blogokon írt hozzászólásaim vezettek el hozzám titeket, a válaszadók 47%-a így bukkant rám. Ehhez hozzávéve a más blogok ajánlóiban, oldalsávjaban való felbukkanásomat, összességében azt mondhatom, hogy az olvasótáborom több mint felét a blogszférának köszönhetem. Ezt nagyon jó jelnek fogom fel, hiszen azt mutatja, hogy a blogvilág pezseg és él, érdemes ebben a közegben mozogni és alkotni. Ami meglepő volt a számomra, hogy csaknem ugyanannyian találtak rám internetes keresésből, tehát teljesen ismeretlenül, az egyik legszemélytelenebb úton, mint a Facebookról.

Nagyon jóleső volt látni, hogy a válaszadók zöme nagyon aktívan figyelemmel kíséri a blog újdonságait. 36% feliratkozással követi a blog frissülését, 32% naponta benéz a blogra, 23% hetente többször ellenőrzi, van-e újdonság, de még a maradék 9% is hetente egyszer ránéz a blogra, ritkább gyakoriságot senki nem jelzett.

A visszatérő rovatok közül a Boldogságterv örvend a legnagyobb népszerűségnek, a kérdőívet kitöltők 70%-a a kedvencei közé sorolta, nagyjából minden második olvasó kedveli a Hálás Hétfő és az Aranyköpések bejegyzéseket, míg hozzávetőlegesen minden ötödik olvasó várja a Life lately – Képes rovat és a Mormon péntek jelentkezését.

A kedvenc témák megjelölésével nagyon megörvendeztettetek, kielemezni viszont nem könnyű, hiszen nagyjából egyforma gyakorisággal megemlítettétek valamennyi témát, amivel foglalkozom a blogon. Örülök, hogy ha nem is minden cikkem talál telibe minden olvasót, de mindig akad, aki örül az aktuális témáknak. Leginkább személyes dolgokat szeretnétek gyakrabban látni a blogon, ennek igyekszem eleget tenni, ritkábban pedig a kommentár nélküli idézeteket látnátok, amit teljesen megértek, és nagyon köszönöm, hogy a tartalmas bejegyzések irányába tereltek. Az előre ütemezett bejegyzések között várakozó egyetlen “meztelen” idézet mellé rögtön fűztem is egy kis tartalmat, a jövőben pedig nem is fogom feltölteni a sort puszta hozzáfűzni való nélküli idézetekkel. Aki mégis idézetekkel szeretne inspirálódni, annak ajánlom az idézeteket, motiváló, inspiráló gondolatokat gyűjtő táblámat Pinteresten.

Azoknak, akik szívet melengetően azt kérték, hogy legyenek minden nap friss bejegyzések a Kincsesfüzeten, azt üzenem, hogy én is ezt szeretném – de egyelőre nem tudom vállalni. Nagyon sok örömet, inspirációt, energiát ad a blog, így semmiképp sem szeretnék panaszkodni, de tudnotok kell azt is, hogy sok időt és energiát is igényel, különösen ha nem egyik napról a másikra szeretném életben tartani. Például hetek óta dolgozom azon, hogy a blogot felkészítsem arra az időszakra, amikor az esküvőzés véghajrájában, a nászút során, a nászútról való visszarázódásban hetekig nem számíthatok rá, hogy komolyabb figyelmet tudok majd fordítani a blogra, mégis azt szeretném, hogy ebben az időszakban se maradjatok rendszeres olvasni való nélkül. Remélem, hogy eljön majd az az időszak, amikor rendszeresen naponta, akár napi több cikkel is jelentkezhetek majd, mert ez igazán az, amit szívesen csinálnék főállásban is – igyekszem ebbe az irányba. Gondoljatok rám sokat, ajánljatok az ismerőseiteknek, népszerűsítsetek, hogy minél hamarabb eljussunk oda!

Hogyan tovább?

Visszapörgetve a korai bejegyzéseimet, úgy látom és érzem, hogy a blog és én egyre jobban megtaláljuk egymást, minden csiszolódik, simul, a helyére kerül. A témák egyre jobban megtalálnak, annak is köszönhetően, hogy egyre “kincsesfüzetesebben” nézem a világot. A blognak egyre inkább lelke van, én pedig egyre jobban otthon vagyok benne, egyre természetesebben, könnyebben írok. Egy év után azt hiszem, már biztosan elmondhatom: ez a blog megél, nem fullad ki, nem jár le, már “megáll a lábán”. Persze továbbra is nagyon sok munka lesz vele, nem mentesülök alóla, hogy beletegyem a részem, de a kezdeti fellángolás, a hóbort, és az ideig-óráig címkék már nyugodtan lekerülhetnek róla.

Nem mellesleg, boldogabb is lettem az utóbbi évben, köszönhetően annak, hogy tudatosan figyeltem, gyűjtöttem, kerestem a boldogság elméletét és gyakorlatát.

Hamarosan Goldenblog, ne felejtsetek el reklámozni, ajánlani, szavazni rám! És persze olvassatok – legyen még sok-sok évünk együtt!

Esős születésnap

Ma van a születésnapom, ráadásul úgy esett, hogy ezen a napon tettem le a három éves főiskolai tanulmányaim utolsó vizsgáját. Tehát ez a nap a fordulónap szótári definíciója alatt is szerepelhetne.

Úgy terveztem, ezen a jeles napon euforikus hangulatban összegzem majd az életem állását és emelkedett gondolatokat fogalmazok meg arról, mihez szeretnék kezdeni magammal a jövőben. De ahogy már írtam, a sorsfordító napjaink nem mindig akarnak a fordulónapokra esni.

Így hát ez a nap csak egy szabad péntek volt, esővel, egy vizsgával, sok tumblr-böngészéssel, egy nagy sétával, ajándékbontással és kebabozással. Az emelkedett gondolatok majd jönnek, ha jönniük kell – és ki tudja, lehet, hogy a holnapi lesz az új életem első napja. :)

Ápold a kapcsolatokat! – A májusi boldogságtervem tapasztalatai #1

Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy havi témák és fogadalmak segítségével megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem. Boldogságtervem naplóját általában szombatonként olvashatjátok, további bejegyzések a boldogságterv címke alatt.

Májusi témám a kapcsolataim ápolása.

A megfelelő alkalom

Tegnap volt a névnapom, aminek alkalmából olyan ismerőseim is jelentkeztek, még ha csak pár soros e-mailben vagy néhány szavas Facebook üzenetben is, akikkel ritkán tartom a kapcsolatot. Számomra mindig nehézkes a régi, ellangyosodott vagy teljesen kihűlt kapcsolatok felélénkítése, mivel általában kíséri egy jó adag bűntudat, amiért hagytam magunkat így eltávolodni, és még egy jó adag feszengés, hiszen olyan régen váltottunk szót utoljára, mit is mondhatnánk most? De a névnapi üdvözleteim jó ötletet adtak, hogy egy-egy ilyen alkalom nagyon jó lehetőség, mondhatni ürügy, hogy minimális feszengéssel újra felvegyük egy hónapokkal vagy évekkel ezelőtt félbeszakadt társalgás fonalát.

Tartsd szem előtt!

Ahogy év elején a napi rutinjaimban is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott az, hogy kifüggesztettem a rutinok listáját több helyen is, ahol jellemzően szem előtt vannak (a mosogató fölött, a fürdőszoba tükör mellett, és a munkahelyemen a monitor mellett), úgy a fontosabb kapcsolataink ébren tartásában is segíthet, ha írunk egy listát azokról, akikkel rendszeres kapcsolatban szeretnénk maradni, és jól látható helyre kifüggesztjük magunknak. Így ha napjában egyszer-kétszer rápillantunk a nevek listájára, hamarabb eszünkbe juthat, hogy “tényleg, fel kéne hívnom!… írhatnék neki egy e-mailt… küldök egy sms-t…”.

Öröknaptár

A naptárakkal valahogy nehezen jövök ki. Ha meg is szeretem őket időről időre, ha lelkesen fel is jegyzem az időpontokat, a jeles napokat, a fordulókat, jó eséllyel akkor sem fogom átvezetni őket a következő évi naptárba… már ha lesz következő évi naptáram, és nem ősz végén jut eszembe, hogy ó, idén nem is vettem naptárt. Arra gondoltam, kihúzhatnám a naptár-kérdés méregfogát azzal, hogy készítek egy öröknaptárt, amit nem szükséges cserélnem évente, hanem állandóan előttem maradhat, és emlékeztethet a fontos közelgő dátumokra.

Ajándékötletek

Az, hogy nem tartom észben a közelgő ünnepeket, azt is jelenti, hogy az utolsó pillanatokban szaladgálok az ajándékokért, és hadd ne mondjam, nem így születnek a felejthetetlen ajándékok. Pinteresten már elkezdtem ajándékötleteket gyűjteni, de persze ugyanúgy alkalmas erre egy jegyzetfüzet, a határidőnaplónk, vagy az öröknaptár utolsó lapja, hogy amikor ötleteink támadnak (akár személyre szabott, akár olyan, aminek még nem látjuk a gazdáját), feljegyezzük, és legközelebb időben tudjunk gondoskodni a jó ajándékokról, vagy ha kapkodni kell is, legalább legyen egy ötletes lista, amihez nyúlhatunk.

20130504-103253.jpg

Születés-fesztivál

Az egyik barátom közölte: idén nem születésnapja lesz, hanem születés-fesztiválja, egy héten át tartó ünnepségsorozat, amely során változatos módokon fogja a szerettei, barátai körében ünnepelni, hogy ő a világon van. Azon túl, hogy ez a bolondos ötlet nekem is megtetszett, eszembe juttatta, hogy mennyire nem fordítok figyelmet a saját ünnepeimre. És tegyük most félre azt az álszerénységet, hogy minket inkább a környezetünknek illik ünnepelnie, mert arra gondoltam, nekem magamnak is, de a szeretteim ünnepeihez való hozzáállásomnak is jót tenne, ha megtanulnám jobban átélni, kiélvezni a saját ünnepeimet.

Ti hogyan készültök a családi ünnepekre?