Mi fán terem a bullet journal? – 1. rész

Ezer éve ígértem nektek egy bullet journal ismertetőt – na ez végre az!

Az első lépést már megtettem, amikor javítottam a tárgyi tévedéseket abban a bizonyos legelső bullet journal témájú cikkemben. Most pedig úgy érzem, eljött az ideje, hogy folytassam ezt a munkát egy épkézláb összefoglalóval, immár nem pár nap vagy hét Pinterest-böngészése, hanem csaknem egy év aktív használat tapasztalatai nyomán.

Mi a bullet journal?

A név sokmindent elárul, ha kicsit mögé nézünk. A “bullet” kifejezés a felsorolások listaikonjait takarja, míg a “journal” naplót jelent. Ezért a bullet journal kifejezést listanaplónak is fordíthatnánk. Ez tehát egy olyan rendszer, ami egy üres naplóval és listákkal dolgozik.

Kicsit bővebben, egy olyan elméleti keretrendszer, amit bármilyen jegyzetfüzetben alkalmazhatunk (tűzött, fűzött, spirálozott, gyűrűs, de még akár digitális jegyzetfüzetben is megvalósíthatjuk), amit szabadon alakíthatunk, teljesen testre szabhatunk, és ami napról napra is igazodik az igényeinkhez. Használhatjuk tervezéshez, jegyzeteléshez, naplózáshoz, és ezek kombinációjához, attól függően, az adott élethelyzetben mire van épp szükségünk.

bujo101-600-1

Kezdők hibája…

… amit természetesen én is elkövettem.

Minden bullet journal, akárcsak minden napló, egyedi. Jó esély van rá, hogy egy-egy egyedi naplóval találkozva ismerkedünk meg a bullet journal létével, és ezért hamis kép alakul ki bennünk arról, hogy milyennek kell lennie egy bullet journalnak, milyen egy “igazi” bullet journal. Részben azért is halogattam olyan sokáig ezt a cikket, mert egyszer már elkövettem, és még egyszer nem szerettem volna elkövetni azt a hibát, hogy túl hamar ítélve fals információkat adok át nektek.

Az elmúlt csaknem egy évben, amíg aktívan használtam a bullet journal módszert, ha megakadtam, elbizonytalanodtam, úgy éreztem, elúszok a részletekben, mintegy “terápiás céllal” újranéztem a bullet journal rendszer megalkotójának, Ryder Carrollnak a bulletjournal.com oldalra feltöltött bemutatóját. Ez mindig segített tisztábban látni az alapötletet és egy kicsit lesöpörni a csinos sallangokat.

Ezért mindenkinek, aki most kezdi, most kezdi újra, vagy csak szeretne képbe kerülni, mi a manó is ez és hogyan működik, nagyon javaslom, hogy itt induljon, hiszen minden további tanács, bármilyen hasznos is, már egyfajta személyre szabás, ami csak plusz információt adhat, de nem helyettesítheti az alapokat.

Miből áll egy bullet journal?

Ahogy már írtam, aki a bullet journal témájával szeretne ismerkedni, jó eséllyel nem az “ortodox”, minimalista, csak egy füzet, egy toll és más semmi stílusú naplókkal fog először találkozni, hanem a “pinterest-ready” csodákkal. Én Kara Benz (Boho Berry) képein keresztül zúgtam bele a témába (“lettem szerelmes” és “zuhantam bele arccal előre” értelemben egyaránt), ami egyszerre inspirált és vitt tévútra. A bullet journal persze lehet ez is: lehet ötletes művésznapló, szemet gyönyörködtető oldalakkal – de lehet a legmezeibb listagyűjtemény is, egy ötvenforintos iskolai füzetben, ceruzával lefirkantva.

A flanctól és csillogástól, a hackektől és trükköktől megfosztva a bullet journal a következőkből áll:

  • Dátum-függő listák, úgy mint
    • Jövőtervező az adott hónapon túli események, határidők listázására
    • Havi oldalak a hónap eseményeinek, határidőinek listázására
    • Napi oldalak az adott nap eseményeinekm határidőinek, teendőinek, és az aznap keletkezett megjegyzések, ötletek, gondolatok listázására
  • Dátum-független listák, vagy más néven gyűjtemények, tematikus listák (pl. olvasmánylista, projektterv, brainstorming, stb.)

Hogyan használjuk a bullet journalt?

A bullet journalt néhány alapvető szemléletbeli kérdés különbözteti meg egy hagyományos tervezőtől, ezek pedig a következők:

  • Gyorslistázás. – A bullet journal alapmódszere a “rapid logging”, azaz gyorslistázás. Ez azt jelenti, hogy különösebb keresgélés, lapozgatás, előzetes rendszerezés nélkül a felmerülő gondolatokat, teendőket egyszerűen ott listázzuk, ahol vagyunk, az adott napi listán. A gyorslistáinkban a “bullet”-ek, a felsorolásikonok tesznek automatikusan rendet:
    • pötty a teendőknek
    • kör az eseményeknek
    • kötőjel a megjegyzéseknek
  • Nem dolgozunk előre. – A legnagyobb kattogást a fogaskerekekben talán az okozza a hagyományos tervezőkről való átálláskor, hogy a bullet journalban, csakúgy, mint egy hagyományos naplóban, nem tervezzük meg előre a napokat, egységnyi helyet hagyva mindegyiknek, hanem mindig csak egy napot tartunk nyitva, ide kerül fel a gyorslistázás módszerével minden információ, ami aznap felmerül.
  • Migrálás és ütemezés. – Az adott nap alatt történő gyorslistázás persze felveti a kérdést, hogy mihez kezdjünk mindazzal, ami adott napon merült fel, de nem az adott naphoz tartozik? Ha egy nap során olyasmi keletkezik, ami intézést vagy ütemezést kíván, de nem az adott napon, azt időről időre (a nap végén, a hét vagy hónap végén, vagy amikor új oldalra lapozunk) beütemezzük (a jövőtervezőbe vagy a havi oldalra, pl. egy három héttel későbbi megbeszélést), vagy továbbgörgetjük, migráljuk a következő napra (pl. egy rövidtávú teendőt).

A gyorslistázás és az előre rendelkezésre álló napi oldalak hiánya sok fejfájást okozhat annak, aki hagyományos tervezőről szeretné átállítani a gondolkodását, ahol akár hónapokra előre is tudunk lapozni egy adott jövőbeli naphoz. Miért van mégis értelme ennek az egésznek?

Azért, mert a napjaink nem egyformák. Néha napok alatt annyi információ önt el minket, hogy alig tudjuk kezelni, néha hetekig nem történik semmi. Néha több a teendő, a szervezni való, néha csak naplóznánk, vagy épp ötletelnénk, jegyzetelnénk. A bullet journal alkalmazkodik ehhez azzal, hogy minden napnak pontosan annyi teret ad, amennyire szükség van, sem többet, sem kevesebbet.

A bullet journal stílusában is tökéletesen alkalmazkodik, hiszen egy üres füzetben keletkezik – ha akarjuk, lehet egyszerű és puritán, ha akarjuk, lehet díszes és szemet gyönyörködtető.

Ha egy másik példát szeretnétek látni arra, hogyan lehet elkezdeni egy egyszerű bullet journalt – Ryder, a bullet journal megalkotójának fenti bemutatóján kívül –, ajánlom még Kara videóját, amiben egy “példa bullet journal” indítását mutatja be.

Muszáj így használni?

Nem, egyáltalán nem kötelező 100%-ban az ortodox módszer szerint használni a bullet journal rendszerét, és ami azt illeti, én is alkalmazok különböző hackeket, eltérek itt-ott az eredeti ötlettől. A következő cikkben bemutatom ezeket is, és ha addig is bármi kérdésetek felmerült, kérdezzetek bátran!

Akit érdekel ez a technika és még több egyéni megoldást szeretne látni, csatlakozzon bátran a Bullet Journal Junkies facebook csoporthoz!

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Így tervezek én

Ó de régen adós vagyok már egy becsületes bullet journal cikkel!… No, ez nem az lesz.

De ha már az őszre visszatérő {Vigyázz! Kész! Posztolj!} kihívás aktuális témája a tervezés, megpróbálok egy kis betekintő kitekintést adni, hogy milyen rendszerek, ötletek, alapelvek inspirálták azt, ahogy most tervezek.


Mi ez? A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


A hónap bloggere: a VKP keretein belül havonta egy alkalommal egy önként jelentkező blogger adja a témát. Ezt a témát Évától, az Anyu tervez blog szerzőjétől kaptuk.

Róla és a blogról: “Nemcsak anyaságról, babázásról szól a blog. Sok cikk szól a tervezésről, időbeosztásról, hatékonyságról, melyeket a tervezés menüpont alatt találtok. A lélek és az anyaként is nő rovatok szintén érdekesek lehetnek azok számára is, akik még nem babáznak: nőcis cikkeket találtok itt főleg. A háztartás menüpontban takarításról, selejtezésről, rendezésről olvashattok. A blogom februárban indult, átlagosan heti 3 cikkel jelentkezem. A témákat úgy próbálom alakítani, hogy a gyermekkel otthon lévő anyák kihozhassák a maximumot napjaikból, ugyanakkor rengeteg ötletet fel tudnak használni a babázás előtt álló olvasóim is, hiszen a hatékonyságnövelés, és a tervezéssel kapcsolatos tippek nemcsak babával tarkított pályán érvényesek :)” – Éva, Anyu tervez


Bullet Journal

Ryder Carroll rendszere, a bullet journal az egyik fő ihletforrásom a tervezésnél. Ezer éve igyekszem rászánni magam annak a bizonyos első bullet journalos cikkemnek az átírására / lecserélésére, mert mókás, mennyire félreértettem első nekifutásra a bullet journal rendszert. Minden esetre az, amit első pillantásra hittem a bullet journalról, az, amit később megtanultam róla, és amit hozzágyűjtöttem a nagyvilágból, azóta is szépen tovább él, folyamatosan változó formában: örülök, hogy van egy olyan naplóval kombinált tervezőm, amit egy üres füzetbe, az első tollvonástól az utolsóig magamnak gondolhatok ki.

Valójában apró, mégis alapvető gondolatbeli változást hozott nálam a “bullet”-ekben, felsorolásokban való gondolkodás is: rendezettebbek, jobban átláthatóak lettek a feljegyzéseim, mióta mindent felsorolás-jelleggel vetek papírra, néhány jól körülhatárolt típus alá szedve.

GTD (Getting Things Done) metódusa

Ahogy már írtam róla, a rendszert, amit David Allen azonos című könyvében ír le, valószínűleg még egy jó ideig nem fogom tudni egészében alkalmazni, de máris rengeteg apróság szivárgott át belőle a hétköznapjaimba, például a kontextus szerint szétválogatott, állandóan futó (tehát nem napi, heti vagy havi) teendőlisták.

Logbook

Austin Kleonnak erről az ötletéről először Dóri blogján olvastam. Az alapgondolat az, hogy terjengős naplóbejegyzések helyett céltudatosan, vázlatosan jegyezzük fel egy-egy nap eseményét. A célja az, hogy akárcsak a hajónaplók (“logbook”-ok), megmutassák, mennyit haladtunk, mit tettünk aznap.

Ahogy írtam fent, a napi bejegyzéseim – ha és amikor épp vannak – nem tartalmaznak napi teendőket, helyettük viszont igyekszem legalább efféle logbook, vázlatos hajónapló stílusban lejegyezni ezt-azt arról, ami aznap történt.

Pomodoro

A pomodoro módszer – amiről szintén Dórinál olvastam először – nem annyira tervező mint inkább a hatékonyságot, a fókuszált figyelem állapotát segítő módszer (és miután az államvizsgára való kétségbeesett tanulásban életet mentett, mostanában mégsem jeleskedem benne), mégis azért említem, mert jól együtt tud működni a GTD kontextus-függő teendőlistáival, és igyekszem – kisebb-nagyobb sikerrel – minél nagyobb gyakorisággal ilyen hatékony blokkokat, tematikus “hórukkokat” elhelyezni az időmben. Ilyen lehet például 25 perc ruhaszortírozás, 25 perc hot-spot takarítás, 25 perc virtuális szortírozás, vagy épp ahogy ez a cikk is íródott: 25 perc fókuszált írás.

Don’t Break the Chain

Sajnos azok a napok egy időre legalábbis leáldoztak, amikor valóban nap nap után szakadatlanul hűséges voltam bizonyos alapvető fogadalmaimhoz. Most azon vagyok, hogy újra visszahozzam ezeket a legalapvetőbb fogadalmaimat a mindennapjaimba, amik nem sokat változtak azóta, hogy először kitűztem őket: a mindennapos hot-spot takarítást, a mindennapos jógát és a mindennapos írást.

Heti tervező

Kara Benz (Boho Berry) bullet journal stílusa mindig kedves marad a számomra, hiszen ő volt az első inspirációm (neki köszönhetem azt is, hogy olyan csodálatosan félreértelmeztem kezdetben a bullet journal mibenlétét :)), kezdetben szinte csak őt másoltam, ő volt az én “kályhám”, és persze azóta is sokat tanultam tőle, de ma már szinte csak a heti tervezőimben érhető tetten közvetlenül a keze nyoma.

Calendex

Eddy Hope módszeréről, a calendexről (ami a calendar, azaz naptár és az index, azaz szószedet szerelemgyereke) szintén Boho Berrynél hallottam. A módszer lényege, hogy olyan áttekintő naptárakban (mint például az éves áttekintő), ahol nincs elegendő hely, hogy szöveges bejegyzéseket vigyünk fel egy naphoz, pláne nem többet is, az áttekintő naptárt mintegy szószedetnek, gyorshivatkozásnak használjuk, csak oldalszámokat tüntetünk fel benne, míg a bővebb tartalmat az indexelt lapon helyezzük el.

Bár érdekesnek, de számomra érdektelennek tartottam ezt a módszert egészen addig, amíg praktikus okokból át nem költöztem egy A6-os méretű tervezőbe. Itt, ahol már sokkal kardinálisabb kérdés volt a helytakarékosság, mint egy A5-ös naplóban, aho “táncolni is lehetett”, rögtön ráhangolódtam a calendex stílusra.

Így használom a határidőnaplómat

Bővebb kifejtést érdemelne, de csupán címszavakban, ebből áll tehát a DIY határidőnaplóm:

  • havi tervezők, amiket egészen novemberig előkészítettem, hogy a jövőbeli eseményeket is fel tudjam jelezni, calendex stílusban
  • heti tervező, ami a heti beosztásomat (a találkozóimat és hatáidős teendőimet) tartalmazza, valamint egy mini figyelőt, amin a legfontosabb szokásimat követem
  • napi oldalak, amik logbook stílusban egyfajta gyorsnaplóként szolgálnak, de ide jegyzem fel a felmerülő jövőbeli események bővebb kifejtését is, amiket aztán a havi tervezőkben indexelek
  • teendőlisták, amiken kontextus szerint (például “otthon”, “online”, “Sopronban”) gyűjtöm a feladatokat

[Heti tervező napi loggal]

[Heti tervező calendex hivatkozásokkal]

[Havi tervező / jövőtervező calendex hivatkozásokkal]

Így osztom be az időmet

Szeptemberre kicsit fellélegezhetek, és a(z egyébként általában átkómázott) hétvégéken kívül is marad időm, amit újra érdemben beoszthatok, ezért érdemes ismét időbeosztásról beszélni.

Mivel nincs nagyon sok találkozóm, amikkel különösebben zsonglőrködnöm kellene, és az életem nem igényel különösebb mobilitást, rugalmasságot vagy folyamatos ugrásra kész állapotot, ezért számomra a pomodoro módszer, a tematikus (kontextus-függő) időblokkok, a fókuszált figyelemnek ezek az elkülönített szeletei azok, amik igazán passzolnak.

Ha tehát egy hosszabb (fél-egy órás vagy hosszabb) szabad időblokk áll előttem (és rá tudom szánni magam, hogy ne az aktuális sorozatom előtti nyáladzó elnyúlással töltsem ki), akkor egyszerűen elindítom az időzítőmet, és kontextus-függően kitöltöm feladatokkal az adott időblokkot.

[Látványos pomodoro blokkok a Forest alkalmazásban]

Nos, ahogy láthatjátok, sejthetitek és be is vallottam fent, az életem nem igényel kifejezett cipőkalanas tervezést, így a leghatékonyabb tervezési praktikákat talán nem tőlem fogjátok ellesni, de remélem, azért sikerült hasznos vagy legalábbis érdekes ötleteket mutatnom.

Ha mások tippjeire is kíváncsiak vagytok, feltétlenül kattintsatok tovább és nézzétek meg a többiek cikkeit is: