Az én reggeli rutinom

Nemrég néztem egy LadyLike videót, ahol a youtuberek kipróbálták a saját édesanyjuk reggeli rutinját, és megosztották erről a tapasztalataikat.

Amennyire emlékszem, anyukám reggeli rutinja kávézásból, dohányzásból, olvasásból és a velünk való beszélgetésből állt, valamint munkába buszozásból — biztosan ennél részletesebben is fel tudnám idézni a dolgokat, és/vagy megkérdezni a húgomat, de őszintén szólva még mindig felzaklat, ha a felületesnél egy kicsit odaadóbban próbálom visszahozni anyu emlékét.

Úgyhogy csak annyit mondhatok biztosan, hogy különbözik a reggeli rutinunk, ezen túl pedig megosztom veletek az én (hétköznap) reggeli rutinomat, hátha érdekesnek találjátok. Elvégre minden, ami más, érdekes. :) (És szeretünk egymás reggeli müzlijében turkálni. :D)

(A LadyLike-os lányok a sminkmárkák és a dezodorozás időpontjának pontosságáig kérték be és reprodukálták anyukáik reggeli rutinját, amit kicsit bizarrnak de érdekesnek találtam. Úgyhogy dőljetek hátra és élvezzétek, mert én is a lehető legeslegpontosabban fogom felidézni egy átlagos hétköznap reggelemet. :))

Reggeli rutin:

6:00 — ébredés. Sosem teszem szundira az ébresztőt. Van, hogy Peti “kér még néhány percet”, de én mindig felkelek (legalább felülök és nyújtózok egyet) az első csörgésre. Illetve hát, andalgó zeneszóra, mert sosem állítok be agresszív ébresztőhangot. Peti pedig csak azokon a napokon állít ébresztőt egyáltalán, amikor nem együtt megyünk munkába, de a legtöbb munkanapon az én ébresztőmre kelünk.

6:00-6:10 — felkelés. Ébredés után leggyakrabban susmorgunk még picit az ágyban Petivel, megbeszéljük, ki hogy aludt, ki mit álmodott. Néha eljátszunk a gondolattal, hogy nem megyünk be dolgozni, vagy hogy ideje volna már kifejleszteni a teleport technológiát. Utána amíg Peti átpörgeti a friss sport- és tech híreket és felöltözik, első körben enyém a fürdőszoba. A biológiai szükségleteken túl ilyenkor megmosakszom, tiszta vízzel megmosom az arcom és fogat mosok.

6:10-6:20 — bóklászás. Míg Peti elfoglalja a fürdőt, én felkeltem Diót. Ilyenkor nem nagyon hallgat a hívó szóra és próbálja kispárnának álcázni magát, úgyhogy általában ölben vonszolom be a nappaliba, ölelgetéssel és puszikkal ébresztem. (Ezt utálja, úgyhogy rögtön visszatér belé az élet. :P) Beveszem a reggeli gyógyszerem, Petivel beszélgetünk, bohóckodunk Dióval. Peti tízórait készít magának, én néha főzök egy kávét vagy kakaót vagy semmit.

6:20-6:30 — készülődés. Amíg én öltözöm, addig Peti kiszellőztet a házban és megfuttatja Diót a kertben. Megiszom a kávémat/kakaómat, és ha nagyon derűs reggelem van, akkor ezt nem a kanapén ülve és magam elé meredve teszem, hanem közben teszek-veszek és rendezkedek kicsit a konyhában vagy a hálószobában.

6:30-6:40 — indulás. Kiválasztom az ékszereimet (fülbevaló, karkötők, óraszíj), felteszem az órámat és a jegygyűrűmet. Futok még egy kört a fürdőszobában, megfésülködök, feltűzöm a hajam, és van, hogy még arra is szakítok időt (miközben Peti türelmetlenül toporog a bejárati ajtóban), hogy nappali krémmel bekenjem és átmasszírozzam kicsit az arcom. Bedobálom az elöl maradt dolgaimat (telefon, fejhallgató, bevásárlótáska, esernyő) a hátizsákomba, elköszönünk Diótól és elhagyjuk a házat.

6:40-6:55 — séta a buszra. Petivel kisétálunk a buszmegállóba (kb. 10 perc), és várjuk a buszt, ami roppant megbízható módon valamikor 6:50 és 7:00 között érkezik. Ilyenkor kéz a kézben sétálunk (vagy futólépésben szedjük a lábunkat), beszélgetünk bármiről, ami a reggel folyamán eszünkbe jutott. Megosztjuk a napi vagy hosszú távú terveinket és aggodalmainkat, viccelődünk, pletykálunk, politizálunk vagy az élet nagy dolgairól elmélkedünk.

6:55-7:55 — buszút. A Fertőd-Sopron buszút menetrend szerint 45 perc lenne, de a reggeli forgalomban inkább 1 óra az átlag. A dezodoromat a táskámban hordom, szóval általában a felszállás után dezodorozok, és ha otthon siettemben csak bedobáltam a táskámba az ékszereket és a hajgumit, akkor van, hogy a buszon csinosítom ki magam. A buszút elején általában még beszélgetünk Petivel, de néhány megállón belül elfogy a türelmünk az utazóközönség felé, és inkább “elbúcsúzunk egymástól”, feltesszük a fejhallgatóinkat és mindenki a maga módján tölti ki az utazás idejét. Én egyre hatékonyabban limitálom a net-időmet, úgyhogy ilyenkor csak néhány posztot és sztorit nézek meg instagramon, utána pedig zenét hallgatok, olvasok, meditálok, és/vagy figyelem a tájat és elmélkedem. Peti néhány megállóval hamarabb száll le, ilyenkor összebújunk még kicsit, és váltunk még pár szót és puszit, mielőtt elválunk. Mielőtt én is leszállok a buszról, az utolsó egy-két megállónyi táv alatt nyújtani szoktam: átmozgatom kicsit a nyakamat, a vállamat, a gerincemet, a derekamat, és amennyire ültömben tudom, a csípőmet és a lábamat.

7:55-8:20 — séta munkába. Hetente egyszer vagy kétszer útbaejtem az Interspart is, hogy mindig el legyek látva a munkahelyemen reggelivel/tízóraival. (A munkahelyi készletem gyümölcsből, joghurtból és zabpehelyből áll.) Nagyjából ugyanazon az útvonalon gyaloglok minden nap, és igyekszem nem elveszni a gondolataimban (ez néha nehezebb, néha könnyebb — a reggeli séta alatt elég jól be tudom lőni, hogy állok aznap a szorongásommal). Szemlélődök, zenét hallgatok, és van, hogy mantrázok. (Zuhogó esőben, hófuvásban, tűző napon, +35 és -15 fokban egyaránt gyalog megyek munkába.)

8:20-8:35 — érkezés. Becsekkolok (a munkába érkezés belépőkártyás bejelentkezést és szúrópróba-szerű szondáztatást tartalmaz), felöltöm a láthatósági mellényemet (“Biztonság mindenekelőtt, biztonság mindig!” — Heineken Hungária ;)), a gyárterületen át hátrasétálok a logisztika irodába. Ilyenkor minden kolléga, akivel találkozom a gyárterületen, kap egy Reggeli Mosolyt Timitől. (A fél óra tempós séta és a reggeli mosolyok nagyon fontos részei annak, hogy megfelelő energiákkal érkezzek meg az íróasztalomhoz.) Az irodaépületbe érve lepakolom a cuccaimat, bekapcsolom a gépem, főzök egy teát, készítek valamit enni (felvágok egy almát, felpattintok egy banánt, vagy keverek egy zabpelyhes-joghurtos trutyit, amit majd falatonként, munka közben fogyasztok el), és nekifogok a munkának.

Nos, így néz ki egy átlagos reggelem. Nagyjából.

Remélem, találtatok benne valami hasznosat vagy legalábbis érdekeset. És arra is kíváncsi vagyok, hogy ha később visszanézek, akkor mennyi változást fogok találni — hiszen egy rutin sem állandó, legfeljebb egy időszakon belül… nagyjából. :)

Életmentő napi rutinok

Austin Kleon szerint a kreatív alkotóknak is szükségük van egy heti 40 órás állásra. Steal Like an Artist c. könyvében önmagát egy “unalmas fickónak” nevezi, aki hétköznapokon kilenctől ötig dolgozik, és egy békés kertvárosi környéken él a feleségével és a kutyájával – és mindezt elengedhetetlennek tartja az alkotói pályája szempontjából.

Egy fix állás jótékony hatása a kreatív elmére szerinte abban mutatkozik meg, hogy kigördíti a következő akadályokat az alkotó elme útjából:

  • A túlélés miatti aggodalom – azzal, hogy biztosítja a megélhetést, energiát is szabadít fel azáltal, hogy az elmének nem kell a mindennapi túlélés aggályain rágódnia, ezt a figyelmt alkotásra fordíthatja.
  • Az unalom miatti apátia – bár látszólag rengeteg időt rabol el, ugyanakkor egy fix munkaidős állás ad egy folyamatos ritmust a mindennapoknak, a rendszeresség és a folyamatos élmények (munkába járás, munkahelyi események, mindennapos munkahelyi kapcsolatok, stb.) pedig elűzik az eseménytelen unalom fojtogató hatását a kreativitásra.

Most, hogy egy ideje állás nélkül itthon ragadtam, én is saját bőrömön tapasztalom a semmittevésnek ezt az elvileg paradicsomi állapotát, ami a gyakorlatban inkább megöli, mint táplálja az alkotókedvet.

Ezért az elmúlt időszakban igyekeztem a napirend, a mindennapi rutinok fontosságára fókuszálni, és most szeretnék veletek is megosztani néhány érdekes forrást és gondolatot, amik nekem nagy segítséget adtak.

Esti rutin

Azért kezdem az estivel a rutinok sorát, mivel egy kiadós, nyugodt alvás az alapja lehet egy jó napnak – a hiánya pedig a legjobb igyekezet mellett is rányomhatja a bélyegét egy körültekintően szervezett napra is. Emellett az esti rutin kialakítása megkönnyítheti a következő nap indítását.

Hogyan kerülj időben ágyba?

Ebben a youtube videóban Thomastól, a College Info Geek bloggerétől gyors összefoglalót kaphatunk a jól kiválasztott lefekvési idő miértjéről és hogyanjáról, és szintén tippeket ad az esti rutin kialakításához.

Néhány gondolat:

  • Mivel modern világunkban az ébredéssel sem szoktunk arra hagyatkozni, hogy “majd felébredek, ha kipihentem magam”, ezért a lefekvéssel sem hagyatkozhatunk arra, hogy “majd lefekszem, ha fáradtnak érzem magam”.
  • A legjobb a lefekvésre is ugyanúgy beállítani egy emlékeztetőt, mint ahogy az ébresztésre tesszük.
  • Ha tehetjük, az ébredés és az elalvás ideje is legyen egy rendszeres, és igyekezzünk úgy kiválasztani az elalvás idejét, hogy ne csak az alvásigényünkhöz, de az alvásciklusunkhoz is igazodjon. (Ebben segíthet a sleepyti.me honlap.)
  • Alakítsunk ki egy esti rutint, ami segít fokozatosan kivezetni minket a nappali teendőkből – ténylegesen és lélektanilag is –, és már a lepihenésre hangol. (Ez tartalmazhat tisztálkodást-szépítkezést, olvasást, meditációt, naplóírást, stb.)

Hogyan tervezd meg a következő napot?

Kara, a BohoBerry.com bloggere egy videójában bemutatta az esti tervező rutinját, amelynek során átnézi a naptárát és felvázolja a másnapi teendőit és időbeosztását.

Ahogy elmondja, az előre tervezés abban segít, hogy másnap már céltudatosan ébredjünk, készen várjunk minket egy előre elkészített terv, és így a nap során “mindig tudjuk, hol kellene most lennünk”.

Reggeli rutin

Egy nyolctól négyig tartó munkanap során, különösen ha az ember nem született reggeli pacsirta típus, ráadásul még hosszú távolságokat is kell ingáznia, nehéz dió egy reggeli rutin kialakítása. Most, hogy nincsenek reggeli kötöttségeim, sokkal szabadabban foglalkozhatok a reggeli rutinokkal és azok hasznával, de van, ami még rohanós reggeleken is kamatoztatható az alábbiakból.

Miracle Morning, az életmentő reggeli rutin

Szintén Kara blogján találkoztam először a Miracle Morning rutinnal, aminek ötlete Hal Elrod azonos című könyvéből származik. Ez a rutin azt javasolja, hogy minden napunk napindító rutinjában kapjon helyet a következő hat dolog:

  • csend (meditáció),
  • pozitív megerősítések,
  • vizalizáció,
  • testmozgás,
  • olvasás és
  • írás,

annak érdekében, hogy egy ihletettebb, koncentráltabb, energikus és pozitív hangulatban induljon minden napunk. (A könnyebb megjegyezhetőség kedvéért ezt a gyakorlatsort angolul lifeSAVERs, azaz életmentő gyakorlatsornak nevezik, ahol a SAVERS mozaikszó a silence, affirmations, vizualization, exercise, reading, scribing szavakat foglalja magában.)

Hosszadalmas gyakorlatnak hangzik, és valóban akár órákra is nyúlhat ráérős, hétvégi (vagy munkanélküli) reggeleken, de rövidített verziójában akár hat percbe is belesűríthető, ha minden lépésre mindössze egy-egy percet szánunk.

Test és lélek

Egy (illetve rögtön kettő) valóban időigényes reggeli rutint pedig már itt a Kincsesfüzeten is megosztottam korábban, méghozzá amikor összevetettem, hogyan kombinálja Stephanie Nielson a reggeli gyalogtúrát, Marla Cilley (a “FlyLady”) pedig a reggeli házimunkát a lelki élettel.

Munkarutinok – Találd meg a fókuszt!

Ha azt hittem, egy kilencórás munkanap és több óra ingázás után este, kimerülten hazaesve nehéz megtalálni magamban az erőt, hogy a céljaimra, a blogra, az alkotásra koncentráljak, hát most legalább megtudtam, hogy akkor sem könnyebb rálelni magamban ugyanerre az erőre, amikor a napjaimat hasonló arányba a videójátékok és a sorozatmaratonok töltik ki.

A majom a fejedben

Kara nemrég egy chatbeszélgetésében elmondta, hogyan találkozott ő az “instant gratifcation monkey”, avagy az “mostani móka majom” fogalmával – ő az a kis lény, aki mindannyiunk fejében ott tanyázik és olyasmikkel szórakoztat, hogy “persze, hát hogyne foglalkoznánk ezzel a fontos feladattal, csak előbb rápillantunk a Facebookra… és az instagramra… és talán twitterre… és talán megnézhetnénk egy véletlenszerű szócikket a wikipédián… vagy talán kettőt… és ha már itt vagyunk, kereshetnénk néhány vicces macskás videót is”.

Azt javasolja, hogy még a legnehezebb napjainkon is, amikor egyáltalán semmi erőt nem érzünk magunkban arra, hogy produktív napirendet állítsunk fel és az egész napunkat megtöltsük a hasznos munka periódusaival, vegyünk fel legalább egy-egy olyan teendőt a listánkra, amik közelebb visznek a céljainkhoz – és csak azután, hogy ezeket elvégeztük, adjuk át magunkat a “mostani móka majom” hívogatásának.

Tim Urban szórakoztató TED beszédét a halogatás pszichológiájáról (ami megismeretet az “instant gratification monkey”-val is), itt nézhetitek meg:

További hasznos tippek

További hasznos tippekkel szolgál a könnyebb koncentráláshoz Thomas, a College Info Geek bloggerének 5 Ways to Build Focus and Concentration c. videója, Dóri cikkében pedig a Pomodoro módszerről olvashattok.

Néhány tipp a fenti két forrásból:

  • Találj egy látványos módot az előrehaladásod követésére a projektedben hosszú távon
  • Mielőtt dolgozni kezdesz, igyekezd minimalizálni a zavaró tényezőket
  • Használj időzítőt és akár motiváló alkalmazásokat, amik jutalmaznak a koncentrálásért (pl. a Forest appot – ez a Pomodoro módszer remek párja lehet)
  • Amikor dolgozol, tarts kéznél egy jegyzetfüzetet, amibe feljegyezheted a hirtelen támadt ötleteidet – így nem kell megosztanod a figyelmed, hogy észben tartsd őket addig is, amíg az aktuális feladatodon dolgozol
  • Meditálj rendszeresen (akár csak néhány percet minden nap), hogy edzésben tartsd a koncentráló képességedet

A napirend kialakítása

Írtam az esti rutinokról, reggeli rutinokról, munkarutinokról. De milyen egy hatékony napirend, ami mindezt összefoglalja, hogyan áll össze a kép? Természetesen mindenkinek más, személyre szabottan eltérő lehet ez a rutin, és egyébként is csak egy “tankönyvi példa” – tökéletes napok ritkán adódnak, amikor minden zökkenőmentesen a terv és a rutin szerint halad.

Mindazonáltal ihletet adhat egy – legalább elmélti, alapként szolgáló – általános napi rutin megtervezéséhez, ha másoktól puskázunk.

Ez például Benjamin Franklin mindennapos rutinja:

Ez pedig egy gyermekeit otthon tanító anyuka napi rutinja:

Nektek milyen tippjeitek vannak egy hatékony napi rutin kialakításához?

A hónap kedvencei #3

Adós maradtam az áprilisi kedvenceimmel, de most pótolom.


A hónap kedvencei rovatban az elmúlt időszakban más blogokon talált érdekes olvasmányokból mazsolázok. A rovat korábbi cikkeit a hónap kedvencei címke alatt olvashatjátok.


Áprilisban nem sokat kalandoztam új blogok felé, így külön blogajánlót nem írok már, Dóri, Szilvi, Via és Naomi blogjáról is írtam már ajánlót. Jöjjenek tehát a kedvenc cikkeim!

Daily Dorothy – Mitől indul jól a napom?

Dóri ezúttal a reggeli rutinjáról és a reggelt megkönnyítő apróságokról írt a tőle megszokott könnyed stílusban. 

“Gondolom nem kell senkinek sem bemutatnom azokat a reggeleket, amikor az ébresztő óra csörgésére válaszul az az első gondolatod: “csak még 10 percet hadd aludjak“. Nos, ha nem is indul így minden reggelem, azért megesik. És általában meg is adom magamnak azt a plusz 10 percet. Ha lejárt, akkor viszont nincs mese, kelni kell, de higgyétek el, nem is olyan nehéz :)”

Pillecukor blog – Instant zabpehely-mix rohanós reggelekre

Dóri cikkével kéz a kézben Szilvi zabpehely-mixes bejegyzése meghozta a kedvemet ahhoz, hogy minden nap reggelizzek. Azóta már saját zabpehely-mixet is tartok készenlétben, sőt már joghurtból is feltankoltam, hogy még tartalmasabb legyen a nap első étkezése (muszáj is, mert van, hogy a nap második étkezéséhez este hatkor jutok el…), és micsoda különbség! Köszönöm, Szilvi és Dóri!

“Elsőként úgy gondoltam, hogy egy reggeli randevúra invitálom a zabpelyhes zacsit, aztán majd később jöhet a haladó szint, azaz a sütés, főzés ezzel az alapanyaggal :) Azt tudni kell rólam, hogy a gyorsan elkészíthető (nem szeretek sokat pepecselni), de ugyanakkor ízletes reggelik híve vagyok, s eddig bizony nem fordítottam sok figyelmet arra, hogy valamennyire egészséges is legyen.”


Love Taza – The 3 Biggest Things I’ve Learned to Make Motherhood Easier With 3

Ebben a hónapban valahogy csőstül jönnek velem szembe a babás témák, és nem a legjobb fajtából. Túl sok olyan cikk talált el, amik iskolapéldái voltak annak a szomorú jelenségnek, hogy egy nőnek egy nő a legnagyobb ellensége… Hihetetlen, mennyire gyökeres reflexünk az, hogy ha nőként egy nővel találkozunk, rögtön támadási pontot keressünk rajta. 
Ezért, bár nem egy világraszóló téma, de elhoztam Naomi Davis egy cikkét, ami a három legfontosabb dolgot szögezi le, amit három lurkó nevelése mellett megtanult, ezek pedig címszavakban: fogadd el a segítséget, utasítsd el a trollkodást és tarts szünetet. 

“motherhood is full and blessed and beautiful and i’ll say that until i’m blue in the face, but not every moment is that way. “

Urban:Eve – Házi feladatok, emlékek & rajzok – Gyerekkori határidőnaplóim képekben

Via cikke, amiben felkutatta az olyan gyerekkori kincseket, mint az első házi feladatos noteszei és határidőnaplói, olyan lavinát indított el, amiről még fogtok hallani itt a blogon.

“Még nem töltöttem be a tizet. 1995 volt az az év, amikor hirtelen elkezdett annyi teendőm lenni – általános iskola harmadik osztályában! –, hogy már nem bírtam észben tartani őket. Muszáj volt leírnom mindent, különben elfelejtettem, és elkéstem, lemaradtam, nem adtam be, nem készültem… (…) Így kerültek először az életembe a jegyzetfüzetek és a határidőnaplók. A helyzet (és az életem) harmadikos korom óta csak bonyolódott, így gyakorlatilag húsz éve folyamatosan kerestem azt a formátumot vagy trükköt, ami éppen az adott — az előzőnél mindig még eggyel bonyolultabb — életszakaszomnak praktikus és megfelelő volt, és a kötött forma lehetőségeihez képest próbáltam testreszabni, alakítani, feszegetni a formátum határait.”