Véletlenül sikerült pont akkor rápillantanom a blogom statisztikáira, amikor a számláló 25000-en állt – ennyiszer kattintottatok a blog oldalaira szinte pontosan fél éves fennállása alatt. Köszönöm!
Hirtelen eszembe jutott a Sikerkód tanfolyam egyik élménye, amikor “jövőbeli találkozót” kellett tartanunk. A Sikerkód-tréning külhoni atyja, Jack Canfield A siker alapelvei c. könyvében is leírja, hogy barátaival szoktak “ötéves terv bulikat” tartani, ahol az emberek olyan stílusban jelennek meg, amilyenek öt év múlva szeretnének lenni, és olyan élményeket mesélnek el úgy, mintha már megtörténtek volna, amikkel öt év múlva szeretnének gazdagabbak lenni. Ennek rögtönzött formáját játszottuk el a tanfolyamon is, ahol én arról beszéltem, hogy milyen boldoggá tesz az, hogy a gyönyörű otthonomban dolgozhatok és az írásból élek. Emlékszem, hogy mennyire élveztem a játékot, de mennyire lehangolt utána a gondolat, hogy ez csak egy játék volt, de hogyan is válhatna valósággá, amikor nem igazán hiszem, hogy vezet abba az irányba út (a könyvnyomtatás hanyatlik, az olvasási kultúra visszaszorul, stb.).
Pedig Jack Canfield és Szalay Ádám siker-tréningje pontosan ezt tanítja: jelöld ki a célt, és higgy benne, hogy vezet arrafelé út, még ha egyelőre még nem is látod, hogy pontosan hogyan. Azóta felfedeztem, hogy vannak hivatásos bloggerek, akik abból élnek, hogy írnak, másképp kezdtem tekinteni az írásra, és arra, hogy hogyan hozhatna ez hosszú távon sikert a számomra. Még nem tartok ott, hogy pénzt keressek, és főleg megéljek abból, hogy írok. De ha visszanézek arra a csüggedt lányra, aki úgy gondolta, hogy okosabb lenne letennie az álmairól, úgy érzem, nagyon sokat haladtam előre a leghelyesebb irányba.
Ennek örömére, és mert Viki elcsábított és regisztráltam Pinteresten, hoztam nektek és magamnak néhány inspiráló otthoni dolgozós sarkot.
(A kép klikkre nől, a képek forrása és még több dolgozósarkos kép itt.)
És most egy kis játék.
2018 januárja van. Mi újság veletek?
Kincsesfüzet 