Ahogy a dolgok vannak 1. rész

Ati barátomtól kaptam kölcsön két Láma Ole könyvet: az Első lépés a gyémánt úton és az Ahogy a dolgok vannak címűt, miután a meditációról beszélgettünk. Az első könyv inkább egy útinapló Ole és Hannah Nydahl tibeti kalandjairól akkor, amikor még nem a buddhizmus beavatott nyugati képviselői voltak, csak egyszerű hátizsákos drogcsempész hippik, akik épp csak ismerkedtek a keleti kultúrával — a második viszont a buddhizmus tanításairól szól.

View this post on Instagram

🇬🇧 What is more fitting for Lent than learning about buddhism and visiting shaman rituals?! 😅 (I’m a pagan Christian, remember. 😅) Also the effect of week-long sleep and the spring sun seems working, I woke up at 5:30am and this day had a pretty productive start. 🇭🇺 Nagyböjtre: buddhista olvasmányok és táltosdobos élmények. 😅 (Ne feledjük: pogányként vagy pogány keresztényként azonosítom magam. 😅) Végre az átkómázott hét és a tavaszi napfény is kezdi meghozni a hatását: 5:30-kor ébredtem ma, és elég produktívan indult ez a nap! Töltöttem fel videót Patreonra (patreon.com/nagytimi85), és a Kincsesfüzetre is szeretnék írni még ma. Szombaaaaaaaaht! 📚☕️

A post shared by Timi ☕️ Time (@timi.tea.time) on

Nagyon a szívemhez szólt az, ahogy Láma Ole leírta, hogy miért is van olyan jó helyen nyugati kezekben a buddhizmus, például mert:

  • a kritikus nyugati gondolkodás alapjain tisztán és gyakorlatiasan tud szárba szökkenni a buddhista gondolatvilág
  • a friss nyugati szemek el tudják választani a fölösleges szertartásosságot az alapoktól, és modern köntöst adni a buddhizmusnak
  • a fejlett országokban elmosódnak a határok a szerzetesek, jógik és világi gyakorlók között (hiszen, ahogy írja, a világi gyakorlók kénytelenek voltak a létfenntartás mögé soroni minden lelki fejlődést, a szerzetesek kénytelenek voltak cölibátussal és elvonulással óvni magukat attól, hogy a világi élet feleméssze a lelki életre szánt tartalékaikat, a jógik pedig csodabogárként kénytelenek voltak kitűnni a sorból, hogy így szerezzenek maguknak anyagi támogatást — egy jóléti társadalomban viszont nem kell efféle szélsőségekre ragadtatnunk magunkat), így nyugaton többen és mélyebben élhetnek jelentőségteljes életet anélkül, hogy elszakadnának a hétköznapoktól
  • nagyon sok lehetőségünk van rá, hogy ott lépjünk rá az előre mutató lelki ösvényre, ahol nekünk a legjobb — tanítókból és forrásokból nem szenvedünk hiányt, és sokkal egyszerűbb és hatékonyabb új fejlődni, hogy három nap zarándokút helyett egy könyvesboltnyira, sőt egy kattintásra van tőlünk a számunkra leginkább testhezálló tanítás
  • az, hogy szenvedéstől mentesen éljük az életünket, a jóléti társadalmakban sokunk számára nem életcél, hanem alapelvárás — így megadatik az a spirituális luxus, hogy az életcélunkat gyakran a “boldoguláson túli boldogságban” és mások életének támogatásában tudjuk meghatározni

Nagyon sok hasznos és értékes gondolatot találtam ebben a könyvben, és hogy ne csússzon ki a téma a kezeim közül, megpróbálom néhány egyszerű felsorolásba gyűjteni azokat az alapgondolatokat, amik szeretném, ha velem maradnának akkor is, amikor végre visszaszolgáltatom Atinak a könyvet. :) (Ez nem lesz nehéz, hiszen Láma Ole is felsorolásokban építette fel a könyvet — én csak kicsipegetem ezeket. :))

Kis út, nagy út, nagyon nagy út 

A buddhizmus három útja:

  • A kis út — a mindennapi szenvedéstől való megszabadulás útja
  • A nagy út — az együttérzés útja, ami túlmutat a saját szenvedésünkön
  • A gyémánt út — a buddhaként járt út

Ezek egymásra épülő dolgok, és a kulcs az, hogy mekkora távolságot tudunk vonni az élményeinktől. Talán azért is érzem azt, hogy telibe talált engem ez a könyv, mert pontosan ez az, amin a szorongással kapcsolatban évek óta tudatosan (és szakértő segítséggel) dolgozom, és amiben annyira kézzel foghatóak az eredményeim: minél inkább hagyom, hogy az élményeim, a rossz érzéseim, a negatív gondolati spiráljaim beszippantsanak, annál inkább maga alá temet az élet — de minél többet gyakorlom azt, hogy távolságot tartsak a saját gondolataimtól, minél jobban megy az, hogy tudatosítsam magamban, hogy a gondolataim és az érzéseim jönnek-mennek, de nem határoznak meg engem, minél gyakrabban tudok venni egy mély levegőt, hátrébb lépni és egy kis távolságból figyelni az életemet, annál jobban mennek a dolgaim.

Erről szól tehát a dolog:

  • Felismerjük, hogy a gondolataink és érzelmeink múlandóak, jönnek-mennek, és gyakoroljuk, hogy ne hagyjuk magunkat általuk rángatni ide-oda
  • Felismerjük, hogy más emberek is ugyanúgy a saját gondolataik és érzelmeik csapdájában lehetnek, mint mi, ezért elkezdünk türelmet és együttérzést gyakorolni az irányukba
  • Felismerjük, hogy mind egy összefüggő rendszer részei vagyunk, ahol minden tapasztalat egy ok-okozati lánc része (karma), ezért elkezdünk azon igyekezni, hogy jó ok-okozati láncokat indítsunk el vagy ilyenekbe csatlakozzunk be (avagy ne pofonért álljunk sorba, hanem inkább ölelésért)
  • És minél több jó élmény ér minket, annál szabadabban, bizakodóbban és örömtelibben tudunk élni

Mindegyik úthoz tartozik néhány “okos lista”. A kis út listái leginkább zavaró érzelmekről és kerülendő dolgokról szólnak, a nagy út tuti tippjei a szeretet formáiról, a gyémánt út pedig már a buddha-lét hogyanjával és mikéntjével foglalkozik.

Le a szenvedéssel!

Láma Ole szerint Buddha szerint minden szenvedést a nem tudás okoz: az, hogy mindannyian önálló kis univezrumoknak hisszük magunkat, és nem ismerjük fel azt, hogy valójában mind egy hatalmas univerzum vagy akár multiverzum szerves részei vagyunk, és az élményeink elválaszthatatlanok attól, ami körülöttünk történik és előttünk történt.

(A tisztán látás kedvéért: én magam például a reinkarnációban nem hiszek, azt viszont senki sem tagadhatja, hogy az életünket meghatározzák nemcsak a saját múltbéli cselekedeteink vagy döntéseink, de olyan emberek cselekedetei és döntései is, akik réges régen előttem éltek — szóval ha a lélek fogalmának boncolgatásától most eltekintünk… és én most eltekintenék —, akkor szerintem egyet tudunk érteni a buddhistákkal abban, hogy az élményeink ok-okozatai messssssze a születésünk előttre nyúlnak vissza.)

Ez a fajta nem tudás, ez a fajta izoláltság érzés hat egymással összefüggő olyan zavaró érzelemhez vezet, amik nagyban meg tudják nehezíteni az életünket:

  • a kötődéshez és a belőle fakadó kapzsisághoz (mert görcsösen kapaszkodunk abba, amit szeretünk)
  • az ellenszenvhez és a belőle fakadó irigységhez (mert minden áron távol akarjuk tartani magunkat mindentől és mindenkitől, ami és aki kellemetlennek ígérkezik — sőt még azt is nehezen viseljük, ha valakinek, aki ellenszenves nekünk, úgy látjuk, hogy több jut a jóból)
  • a nem tudásunk (az izoláltságunk érzése) pedig kizáró büszkeséghez vezet (azaz mindig az a célunk, hogy jobbak, szebbek, többek, nagyobbak, erősebbek, sikeresebbek legyünk másoknál)

Ezeket a zavaró érzelmeket aztán persze tettekre is váltjuk, mert ilyen az emberi természet — a tetteinkkel pedig “rossz karmát” teremtünk, rossz élményeknek ágyazunk meg az életünkben.

Ártó cselekedetekként ezeket nevezik meg:

  • ölés
  • lopás
  • szexuális ártás
  • hazugság
  • rágalmazás
  • jelentőség nélküli beszéd
  • nyers és bántó beszéd
  • irigység
  • rosszakarat
  • téves nézetek terjesztése

És mi a módja annak, hogy távol tartsuk magunkat a zavaró érzelmektől és az ártó cselekedetektől? — “Egyszerű.” Elméletben persze. Gyakorlatban… nos, higgyetek nekem, aki évek óta a fizetése 10%-át terápiára költi, a gyakorlatban ez türelmes gyakorlás kérdése. Hossssssszas, türeeeeeelmes gyakorláááás kérdése.

Az “egyszerű” gyakorlatok pedig a következők:

  • Tudatosítjuk magunkban ok-okozat törvényét, tehát hogy az élményeink sosem izoláltak, mások élményei sem izoláltak, mind össze vagyunk kötve ebben az utazásban.
  • Meditálunk. Meditálunk, meditálunk, meditálunk, mert ezáltal egyre nagyobb gyakorlatot szerezhetünk abban, hogy távolságot vonjunk magunk és a zavaró érzelmek között, és egy mély lélegzettel hátrább tudunk lépni tőlük, mielőtt a saját magunk és mások életét megkeserítő ártó cselekedetek lesznek belőlük.

Ömm, na jól van, úgy ítelem meg, hogy ez a bejegyzés már így is elég hosszúra nyúlt, és van benne máris bőven elmélkedni való, ezért inkább szétosztom a jegyzeteket egy sorozatra.

Jó sok hasznos olvasmányom volt az elmúlt egy vagy két, amikről nem írtam, majd igyekszem hozni okosságokat azokból is, de addig is, aki kíváncsi rá, mit olvasok éppen, az követhet Molyon: https://moly.hu/tagok/nagytimi85

Aki napi szinten szeretne hallani felőlem, annak ott az instagram: http://instagram.com/nagytimi85 és http://instagram.com/timi.tea.time

Aki pedig szeretne anyagilag is támogatni, annak irány a Patreon: http://patreon.com/nagytimi85

Reklámok

Tutorial: Így rajzolj könyvespolcot!

Az elmúlt hónapban nagy népszerűségnek örvendett Instagramon a rajzolt könyvespolcom.

Bár az ötlet nem tőlem származik (referenciaként ezt a képet használtam és előtte is többször találkoztam már az ötlettel itt-ott, Instagramon, Facebookon, Pinteresten), de ilyen egyszerű és mégis látványos ötlettel régen dolgoztam, így arra gondoltam, megosztom veletek is, hogyan készül egy ilyen könyvespolc.

Könyvespolc

1. lépés: a polcok

Mivel az egész kép tulajdonképpen semmi más, mint csupa párhuzamos vonal, ezért a legkönnyebb egy négyzetrácsos vagy ponthálós papíron dolgozni, de kis odafigyeléssel sima vagy vonalas lapon is ugyanolyan jól tud működni az ötlet.

Az eredetit a bullet jouralomban készítettem (26×38 osztásos, ponthálós papíron), ezt a tutorialt egy A5-ös ponthálós papíron, amit a PrintablePaper.net-ről nyomtattam (ez 28×40-es).

v-IMG_3124

Az első lépés a polcok felrajzolása, ehhez a függőlegesen háromfelé osztottam a rendelkezésre álló teret, és párhuzamos vonalpárokkal felrajzoltam a polcokat. (Sem a 38, sem a 40 nem osztható kereken hárommal – nem gond, a maradékot meghagytam a lap tetején címsornak.)

2. lépés: az elrendezés

Hogy milyen “extrákat” szeretnél a képre, azt érdemes az elején eldönteni, sőt a rajzolást is érdemes ezekkel kezdeni, mert az álló könyvekkel egyszerűbb kitölteni a megmaradt teret. Én nem merészkedtem túl messze ezen a téren, az én extráim az álló könyvek mellett a fekvő könyvek, de aki több ambíciót érez magában, az apró tárgyakat, virágos vázát, állóórát, bögrét, parfümös üveget, plüss mackót vagy bármi mást elhelyezhet a könyvek között.

Egy A5-ös lap három polcán 8-12 osztás magas és 1-3 osztás széles könyvek kapnak kényelmesen helyet, ez polconként 10-12 könyvet jelent. Aki ennél több könyvet szeretne, az próbálkozhat 4 polccal és keskenyebb könyvekkel, vagy két egymás melletti oldallal.

3. lépés: a könyvek

És innentől következik a munka leglátványosabb, de legegyszerűbb része. A könyvek ugyanis már csupa párhuzamos vonalból állnak.

Amikor ezeket felrajzoltam, igyekeztem elképzelni, hogy hogyan fognak kinézni, ahogy a polcon sorakoznak, de alapvetően csak arra figyeltem, hogy változatos magasságban és vastagságban kövessék egymást, nem szükséges a részletekig megálmodni a “nagy képet”. A vonalakat aztán egy-egy kis ívvel kötöttem össze, hogy megadjam a könyvek formáját.

4. lépés: használatra kész

Elkészült a könyvespolc!

v-IMG_3133

Mire használhatod?

  • Kívánságlista: az üres könyvgerinceket feltöltheted azoknak a könyveknek a címével, amiket szeretnél beszerezni, majd beszínezheted őket, amikor végre a birtokodba kerülnek.
  • Várólista: a könyvgerincekre kerülhetnek azok a könyvek, amiket szeretnél elolvasni, és beszínezheted őket akkor, amikor elolvastad őket.
  • Olvasmánylista: a könyvgerinceket üresen is hagyhatod, hogy csak akkor kerüljön fel rájuk egy cím, amikor elkezdesz olvasni egy könyvet, és a kiolvasott könyveket beszínezheted.

Én az utóbbi módon használom, bár leggyakrabban várólista vezetését láttam ezeken a könyvespolcokon. A könyvespolcodat tarthatod a naplódban, határidőnaplódban, de akár egy A4-es, A3-as vagy nagyobb plakáton a szobád falára is kiteheted.

Könyvespolc

Mormon péntek – A válasz minden kérdésünkre

Hosszú kihagyás után ismét jelentkezem a mormon péntek rovattal (mert péntek van, ha mondom! :)), méghozzá nemcsak azért, mert ezen a hétvégén tartják a 2015-ös őszi általános konferenciát, hanem mert ennek kapcsán az elmúlt héten böngésztem egy kicsit a “hogyan készüljünk fel az általános konferenciára” témájú cikkeket, és a Liahona magazin archívumában megtaláltam Dieter F. Uchtdorf egy korábbi cikkét, ami nagyon jól összhangba hozható a legutóbbi inspiráló olvasónapló tippjeimmel.

Emlékeztek, abban a cikkemben arról írtam, hogy a gyakorlott bibliaolvasók tapasztalataiból hogyan profitálhatunk nem csak a klasszikus, vallásos Biblia, de bármilyen “biblia”, könyvtár olvasásakor. Ahogy írtam arról is, hogy szerintem ezek a módszerek azért működnek ilyen jól vallástól függetlenül is, azért tudunk nemcsak a szent könyvekben, de bármilyen olvasmányban építő, inspiráló, csak nekünk szóló mondatokat, üzeneteket találni, mert az emberi elme szereti az ilyen játékokat: szeret összefüggéseket találni, szeret válaszokat találni a kérdéseire. A válaszok így valójában nem egészen kívülről érkeznek: egy gondolat azért szól sugallatként személyesen nekünk, mert olyasmivel rezonál, ami már eleve bennünk van, kimondott vagy kimondatlan kérdés, kétely, érzés, gondolat formájában.

Sugallat-1000

Most pedig következzenek ennek szellemében, az én tolmácsolásomban (és megfogalmazásomban) Dieter F. Uchtdorf tanácsai, illetve azok “világi kistestvérei” arról, hogyan készüljünk fel az inspiráló üzenetek fogadására:

  • Legyenek kérdéseink! Foglaljuk össze magunkban, akár írjuk össze, hogy mi az, ami foglalkoztat, nyugtalanít, mi az, amire választ keresünk vagy amiben útmutatásra vágyunk. Egy kétnapos konferencia hatalmas mennyiségű üzenetet tartalmaz, és bár mind hasznos és inspiráló lehet, lesz közötte néhány, amiről úgy érezzük, itt és most csak nekünk szól, hiszen pontosan választ ad a kérdéseinkre. Hogy könnyebben megtaláljuk ezeket, magunkon segítünk, ha tudjuk, mik azok a kérdések, amikre választ keresünk.
  • Nem baj, ha egy üzenet ismerős! Sőt. Ha úgy érezzük, hogy egy gondolatot újra és újra hallunk, más és más forrásokból, apróbb eltérésekkel, talán nem véletlen az, hogy éppen ez üti meg a fülünket újra és újra. Talán épp olyasmit pedzeget bennünk, ami kitartóan foglalkoztat, tudatosan vagy tudattalanul.
  • Az ihletet használjuk iránytűnek! Ha úgy érezzük, hogy egy gondolat megihletett, hogy megmozdított bennünk valamit, hogy igazán nekünk szólt, akkor ne hagyjuk ezt meg egyszeri élménynek. Gondoljuk át, mit jelenthet nekünk a mindennapokban, hogyan tudnánk alkalmazni a gyakorlatban, és hagyjuk, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban iránytűként szolgáljon a számunkra.

Olvasónapló okosan – Így találd meg az üzenetet, ami csak neked szól

“Semmi nem történik véletlenül.” – Ti is hallottátok már ezt, igaz? És hisztek benne?

Erről beszélgettünk nemrég az egyik munkatásammal, és bár igyekszem mindenki hite iránt tisztelettel lenni, de az igazság az, hogy azokat például egy szeneslapáttal tudtam volna a halálba küldeni, akik anyukám halála után azzal próbáltak vigasztalni, hogy “majd meglátod, hogy mindez okkal történt”, “a Jóistennek terve volt ezzel”.

Amit én hiszek (sőt, ami azt illeti, remélek), az az, hogy az élet eseményeinek hátterében nem állnak fölöttes szándékok, hogy nem egy bonyolult, nagy sakkjátszma része volt például az, hogy anyukámat, mint egy feláldoznató kis gyalogot, csak úgy leütötték a tábláról, hogy aztán abból valami nagyobb hadművelet kerekedhessen ki – nem is beszélve a sokkal nagyobb és kegyetlenebb tragédiákról a világban.

Abban viszont teljes szívemmel hiszek, hogy a veszteségekből is kihozhatunk valami jót, a tragédiákból is tanulhatunk valamit, gazdagodhatunk általuk, így aztán valami nagyobb, jobb, hasznosabb dolog táptalajai lehetnek. Így kapnak értelmet utólag – nem azért, mert előre elrendeltetett céljuk volt, hanem mert képesek voltunk meglátni benne az értelmet.

Viszont ahogy az lenni szokott, ha a miértektől és a vallásvitáktól eltekintek, a vallásos gyakorlatban nagyon sok hasznos tippet, ötletet és ihletet tudok találni. Ezúttal pedig a bibliaolvasási tippekből gazdagodtam és ültettem át őket vallás-mentes gyakorlatba.

“Ha felcsapsz egy Bibliát, biztosan ott fog kinyílni, ahol a választ találod a legégetőbb kérdéseidre.” – Biztosan ti is hallottatok már erről a gyakorlatról.

A “biblia” szó tulajdonképpen nem jelent mást, mint könyveket, könyvek gyűjteményét. Mindig úgy gondoltam, hogy ha egy odafigyeléssel összeválogatott mini-könyvtárral tesszük meg ugyanazt, mint a Bibliával – találomra leemelünk egy kötetet a polcról, találomra felcsapjuk valahol, és azzal a reménnyel olvasunk bele, hogy ott választ fogunk találni a kérdésünkre –, akkor valóban választ fogunk találni.

Miért? Mert az emberi elme szeret válaszokat keresni, szeret kirakózni, szeret formákat találni a felhőkben. A válaszok ezúttal is bennünk vannak, tulajdonképpen magunkban keressük és magunkban találjuk meg őket, egy kis külső ihlet, külső hatás segítségével.

Az elmúlt időszakomban – ami, ahogy a blog eseménytelenségéből is sejthettétek, hullámvölgyes volt – próbáltam úgy inspirálódni, hogy előszedtem azokat az inspiráló szentírás-olvasási segédleteket, biblianapló ötleteket, amiket egy ideje már gyűjtögettem, nézegettem, ízlelgettem, és elkezdtem összeállítani egy inspiráló olvasmánynaplót a segítségükkel.

Megosztok közülük néhányat veletek is, hátha ti is inspirálónak találjátok. Ezeket az ötleteket bármilyen olvasónaplóhoz alkalmazhatjátok, ha még tovább szeretnétek gazdagítani az élményt, ha még többet szeretnétek meglátni és feljegyezni egy könyv üzenetéből.

GROW & SOAP

Két angol betűszavas “gyorstalpalót” is találtam, hogyan lehet egy könyvrészlet olvasásából többet kihozni (akár találomra böktünk rá, akár kifejezett okból vagy céllal választottuk pont azt a részlet). Mivel a kettő jól kombinálható, együtt osztom meg őket.

biblejournal_mindmap_1

GROW

  • Greet – Üdvözöld az élményt, hangolódj rá az olvasás élményére. Teremts kellemes körülményeket. Ha ismersz meditációs technikákat, alkalmazhatod őket, egy csendesebb, elmélyültebb elmeállapotban érjen az olvasmányélmény. Ha hiszel az imában, imádkozhatsz, ha kérdésed van, amire a választ keresed, felteheted.
  • Read – Olvass el egy részletet. Kiválaszthatod találomra is, de lehet olyan részlet is, amit valami okból kifejezetten tanulmányozni akarsz. Lehet egy bekezdés vagy néhány oldal is.
  • Observe – Figyeld meg a hatást. Figyeld meg, milyen érzéseket és gondolatoka kelt benned az elolvasott részlet. Vedd észre, ha egy gondolat, egy mondat vagy egy kép kifejezetten megszólít, visszhangot kelt benned.
  • Write – Írd le a gondolataidat. Ebben segít a SOAP gyakorlat.

SOAP

  • Source – Idézd a forrást. Ha volt olyan mondat vagy részlet, ami mintha kiviláglott volna a szövegből, mintha csak itt, csak most, csak neked szólt volna, mindenképp írd le.
  • Observation – Írd le a megfigyeléseidet. Írd le azt, hogy mit érzel, mit gondolsz a kiemelt idézettel vagy az egész szövegrésszel kapcsolatban.
  • Application – Írd le, hogyan alkalmaznád. Gondold át, hogyan adhat választ a kérdésedre, hogyan segíthet az adott problémádban, hogyan alkalmazható a jelen helyzetedben az, amit olvastál.
  • Prayer – Írd le, miért vagy hálás és mire vágysz. Ahogy már írtam, számomra az ima a hálaadás és a kérés keveréke. Nem szükséges valakihez imádkoznod – ha az olvasmányélményed rávilágított valamire, amiért hálás lehetsz vagy eszedbe juttatott egy célt vagy vágyat, azt itt feljegyezheted.

(Forrás: itt és itt)

4 kérdés

Négy további egyszerű kérdés, ami megkönnyítheti egy szöveg tanulmányozását – ezekre írásban, de csak gondolatban is válaszolhatsz.

biblejournal_mindmap_2

  1. Melyik mondat fogott meg a leginkább? Mi volt az a mondat, ami mintha kiviláglott volna a szövegből, csak itt, csak most, csak neked üzenve?
  2. Foglald össze 3-4 mondatban, mi volt a lényege számodra annak a szövegnek, amit olvastál?
  3. Mit üzen neked az az egy mondat, amit az első pontban kiválasztottál? Miért érzed úgy, hogy pont ez szólított meg, és mi az üzenete számodra?
  4. Hogyan illik ez a mai napodra? Ha a mostani helyzetedben szeretnéd alkalmazni ezt az üzenetet, hogyan tudnád megtenni?

(Forrás: rachelwojo.com)

Olvasónapló ötletek

További néhány ötlet, amivel színesíthetsz egy olvasónaplót, gazdagíthatsz egy olvasmányélményt:

biblejournal_mindmap_3

  • Foglald össze egy mondatban azt a szövegrészt, amit olvastál.
  • Válaszolj az 5W+H kérdésekre: who, what, when, where, why, how, azaz ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan?
  • Keresd ki a kulcsszavakat a szövegből, és még ha úgy gondolod is, hogy pontosan ismered a jelentésüket, keresd ki őket az értelmező szótárból – lehet, hogy találsz ott valami érdekességet, ami egészen más megvilágításba helyezi vagy váratlan elemekkel gazdagítja az olvasmányélménydet.
  • Másold ki és memorizáld a kedvenc idézeteidet.
  • Adj címet az oldalaknak. Ha a fejezetektől és szakaszoktól elvonatkoztatva egy új felosztásban, oldalanként próbálod áttekinteni az olvasottakat és összefoglalni őket egy-egy címsorban, az segít új fókuszpontokat találni az események sorában.
  • Írd újra a saját szavaiddal, amit olvastál. Összefoglaló helyett jászthatsz a tartalommal is. Helyezd új helyre a hangsúlyt, domboríts ki egy olyan gondolatot, ami csak mellékesen jelent meg a szövegben, vagy szedd pontokba és foglald össze lista formájában az olvasottakat.
  • Tedd fel a kérdést, mi a haszna számodra, hogyan alkalmazhatnád a saját élethelyzeteidben, a saját problémáidra azt, amit olvastál.
  • Engedd szabadon a fantáziádat és kötetlenül írj arról vagy annak ihletésében, amit olvastál. Írhatsz időzítő mellett folyószöveget, minden elvárás és megkötés nélkül, de készíthetsz még ennél is kötetlenebb brainstorming listát címszavakkal és mondattöredékekkel. Nézd meg, hová vezetnek a gondolataid, ha szabadon engeded őket, és csodálkozz rá, mi mindent mozdít meg benned valójában az a szövegrész, amit olvastál.

(Forrás: stonesoupforfive.com)

Ha van kedvetek, próbáljátok ki most! Vegyetek le egy könyvet a könyvespolcotokról, lapozzátok fel, olvassatok el belőle néhány bekezdést vagy néhány oldalt, alkalmazzatok néhány ötletet a fentiek közül, és meséljétek el, sikerült-e megtalálni benne azt az értelmet, azt az üzenetet, ami mintha pont most, pont nektek szólt?