Boldog nemzetközi nőnapot!

Boldog nemzetközi nőnapot mindenkinek!

A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja, amelyet 1917 óta (Magyarországon 1948 óta) minden év március 8-án tartanak. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon. A nőnap eredetileg a mai virágos, kedveskedős megemlékezéssel szemben munkásmozgalmi eredetű, harcos, a nők egyenjogúságával és szabad munkavállalásával kapcsolatos demonstratív nap volt: 1857-ben New Yorkbannegyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő lépett sztrájkba a béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért. Manapság a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők elleni erőszak, a nőket érő családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció és az egyéb, a nők ellen elkövetett erőszak formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak. — Wikipédia

Ezen a napon szeretnék megemlékezni arról, hogy 2019-ben lesz 100 éve, hogy érvénybe léptették a nők szavazati jogát biztosító törvényt. Szinte minden lány és asszony elmondhatja magáról ma Magyarországon, hogy olyan országba született, ahol a nőknek joga van szavazni — sőt legtöbbünknek a szülei, sokunknak a nagyszülei is. Hurrá, hurrá a szavazati jognak!

Személyes szinten megemlékezek ma minden nőről, családtagokról, barátokról, tanítókról, példaképekről, akik az életemben vannak vagy voltak, és a szeretetem küldöm azoknak a férfiaknak is, akik nemcsak megbecsüléssel, tisztelettel, szeretettel vannak a nők iránt, de szavaikkal, tetteikkel és példamutatásukkal azon vannak, hogy a nőket és férfiakat elválasztó évezredes falak lassan eltűnhessenek, és az évezredes sebek nőkben és férfiakban egyaránt gyógyulni tudjanak.

Ötven-száz-kétszáz év bizony egyéni szinten nagy idő, de a társadalmak szintjén csak egy kezdőakkord, és hálát és ölelést érdemel mindenki, aki akár csak egy morzsányi igyekezetet spórol a mindennapjaiban, hogy felismerje és gyógyítsa azt, ami még gyógyításra vár a kultúrák szintjén.

Külön ölelésemet küldöm a produktív unikornisok lánycsapatának, akik az egymást felemelő női erő nagyszerű példái az életemben; és a lánycsapat egyetlen fiútagjának, Atinak is boldog nőnapot kívánok, mert aki az év többi 364 napján is azt vallja, hogy “ne vesződjetek a megkülönböztetéssel, vegyetek be nyugodtan engem is abba, hogy ‘figyu csajok!’”, az nőnapkor is megérdemli a köszöntést. Boldog nőnapot, Ati! ;)

Valamint néhány instagram fiókot szeretnék ajánlani nektek, akiket nagy örömmel követek.

@iamlikeothergirls — a női sokféleség ünneplése

A9312E51-FFF8-4803-A712-7FC2EB2EC93F

@yourwelcomeclub — az emberi sokféleség ünneplése

9FAB5955-D062-46D2-AAFF-14DD697DAAB7

@conor.love — elmélkedés a férfi és női szerepek súlyáról, és a femininitásról egy férfi életében

58A53525-7F1B-4DB6-948E-A0F7DA4425C8

 

Hírdetés

We are not men – Nem vagyunk senki fiai

Nemrég díszítősorként bemásoltam a bullet journalomba a Trónok harcából Daenerys Targaryen egy jellegzetes mondatát: “But We Are Not Men”.

Aki nem ismeri a jelenetet, vagy akár a sorozatot, ne aggódjon, hamarosan kiderül a szöveg kontextusa, sőt még több is, hiszen engem is gondolkodóban ejtett, vajon miért is melengeti a szívemet annyira ez a mondat.

wearenotmen-600

A Trónok harca tévésorozattal kapcsolatban gyakran felmerül panaszként a túlzott vérontás mellett a túlzott mennyiségű, főleg női mellekben és szeméremdombokban kimerülő meztelenkedés – ugyanakkor semmiképp sem mondható, hogy ez a kitalált környezetben játszódó történelmi-politikai dráma a nőket lealacsonyító történet volna, sőt.

George R.R. Martint, a sorozat alapjául szolgáló A tűz és jég dala c. könyvsorozat íróját egy interjúban megkérdezték, hogyan lehet, hogy a történetében a női alakok is mind olyan árnyalt és sokszínű karakterek. Mire az író némi gúnnyal azt felelte: tudja, mindig úgy gondoltam a nőkre, mintha végső soron ők is emberek volnának.

De csatlakozzunk most vissza Daenerys Targaryen soraihoz, amit, kérlek nézzétek el, angolul fogok idézni, mivel a magyar fordítás nem a legjobban adja vissza a lényeget. Ebben a jelenetben Daenerys, az apja egykori trónjáért harcoló hercegnő, maga mellé vesz és felszabadít egy fiatal rabszolgalányt, Missandeit. Figyelmezteti őt, hogy nem kötelessége vele maradnia, hiszen háborúba tartanak, ahol a lányt talán megölik, talán éhezés vagy betegség fog végezni vele. Missandei egy ősi nyelv mondásával felel: “Valar morghulis”, azaz minden emberfia halál fia. “Yes, all men must die” – feleli Daenerys, helyesen fordítva a mondást, majd hozzáfűzi: – “But we are not men”. (“Igen, minden emberfia halál fia – mi viszont nem vagyunk senki fiai.”)

Ugyanez a gondolat számomra szívmelengetően ismerős volt A Gyűrűk Urából is, ahol Éowyn, aki hercegnő létére férfinak öltözve elszökik a csatába, hogy a nagybátyja és a bátyja oldalán harcolhasson, szembekerül a legendás boszorkánykirállyal, akit “senki emberfia meg nem ölhet”. Éowyn azonban szembeszáll vele, és mivel büszkén vállalja, hogy ő “nem fia senkinek”, képes végezni a lidérccel.

Ezek a jelenetek rávilágítanak arra az elgondolkodtató történelmi emlékre, ami az angol nyelvben egyértelműen ott van, de annyira messze a magyar nyelvben sem kell menni érte: hogy – bár George R.R. Martin szavaival élve, végső soron azért a nők is emberek – a nyelv a fajunkat még mint férfifajt őrzi. Man, men, mankind az angolban, de a magyarban sincsenek még annyira mélyre eltemetve az olyan kifejezések, mint az emberfia, az ember és asszony (azaz férfi és nő), vagy a klasszikus kérdés, hogy na és gyereked van vagy lányod?

Cserébe ezek a kifejezések – a mögöttük álló jelenetekkel együtt –, a “We Are Not Men” vagy az “I Am No Man” sosem szűnő mosolyt csalnak az arcomra. Miért?

  • Mert briliáns egyszerűséggel cseleznek ki és fordítanak át áldássá egy ősrégi átkot, megmutatva, hogy néha a gyengeségünkből lesz a legnagyobb fegyverünk.
  • Mert emlékeztetnek, hogy nőnek lenni olyan minőség, ami ugyan járhat bizonyos hátrányokkal (még mindig, bár összehasonlíthatatlanul kevesebbel, mint az elmúlt korokban), cserébe viszont olyan rejtett erőket is képvisel, amiket érdemes felismerni, ismerni és fegyverként vagy pajzsként előhúzni a mindennapi harcok során.
  • A nőiség kérdésétől teljesen függetlenül is megmutatják, hogy néha milyen egyszerűen átléphető egy korlát pusztán azzal, hogy felismerjük, hogy ott van.

Számotokra mit mondanak ezek a jelenetek?

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Sminkes táska

Az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} blogger kihívás témája az, hogy belepillantsunk a sminkes táskánkba. Először megriadtam ettől a témától, hiszen mégis mit mondhatnék én a sminkekről? De hát épp erről írtam a hétvégén a Boldogságterv bejegyzésemben: hogy mennyire jót tesz, ha az ember néha elfogadja azokat a kihívásokat, amik kimozdítják a komfortzónájából.

20140713-222359-80639771.jpg

Ha a sminkelésre gondolok, azonnal Via Sminkedd cikksorozata jut eszembe, amihez ugyanolyan hosszú hálálkodó kommentet csatoltam, mint amit Fly Lady bejegyzésekhez írtam. Rengeteg dolgot tanultam a mérnök végzettségű és mérnök beállítottságú édesanyámtól, amik nélkül nem lennék az, aki, de be kell vallani, hogy mivel ő sem volt kifejezetten “nőcis típus”, így az olyan tipikus “nőcis dolgokat”, mint a háziasság vagy a sminkelés, nem tanultam meg tőle. Sokszor éltem már ezt meg hátrányként, de nemrég volt egy beszélgetésem az egyik fiú kollégámmal, amikor vele vitázva és ellene érvelve magamat is sikerült elgondolkodtatnom. Ez a huszonéves fiú arról beszélt, mennyire zavarja, ha egy lány nem házias, bennem pedig rögtön felébredt egy harapós anyatigris (vagy egy kardfogú feminista, nem is tudom igazán), és azt kértem tőle, gondolkozzon el az azon, mennyi terhet rak a társadalom ma egy nőre: egyszerre kell (vagy legalábbis kellene) olyan háziasnak lennünk, mint a nagyanyáinknak vagy a dédanyáink, ugyanakkor legyünk ugyanolyan kenyérkeresők, mint a nagyapáink vagy a dédapáink, álljunk meg a magunk lábán, legyen saját vagyonunk és keresőerőnk, legyünk tanultak, műveltek, tájékozottak, önállók, de a férfiak mellett azért legyünk simulékonyak, jó partnerek, emellett pedig legyünk mindig csinosak és nettek, fittek, illatosak, finomak, nőiesek (és mindez persze nemcsak akkor elvárás, ha még huszonévesek vagyunk, az iskolapadban vagy frissen és fitten kikerülve a munkaerő piacra, hanem akkor is, amikor már mindemellett egy egész háztartásról gondolkodunk, annak összes kisgyerekével és kisállatával együtt).

Ezzel együtt egyébként nem tagadom, hogy a férfi szerepek is változnak, egy ideális férfinak is meg kell tanulnia már besegíteni a háztartásba, egy kicsit érzekenynek lenni, felfedeznie és kimutatnia a “nőies oldalát”, emellett pedig egyszerre megmaradni férfias férfinak és mégis betölteni kicsit a legjobb barátnő szerepét is, hiszen ma már sokan elvárjuk egy társtól, hogy ne csak az a személy legyen az életünkben, aki gyereket nemz, haza adja a fizetését és mindig megszereli a leszakadt polcokat, hanem lelki társat is keresünk egy férfiban, egy olyan legjobb barátot, akivel megoszthatunk mindet, sokkal inkább, mint ahogy azt a nagyanyáink vagy a dédanyáink tették, amikor férjhez mentek. Csak azt akartam elmondani ezzel, hogy a saját szememben is egész más, sokkal kevésbé tragikus megvilágításba helyeztem azt, hogy én ennek a komplex nőiességnek csak egy szeletét tanultam meg otthon (ahogy valószínűleg a legtöbben csak egy szeletét tanuljuk meg otthon, és szerencsés esetben később, innen vagy onnan hozzátanuljuk a maradékot), és csak huszonévesen, az internetről tanultam meg olyan dolgokat, mint a pirosító vagy a mikroszálas törlőkendő használata.

Ezután a hosszú bevezető után pedig következzen a sminkes táskám, illetve esetemben a sminkes kosaram tartalma, azok a kellékek, amikkel a mindennapi sminkemet összeállítom.

  • Oriflame Skin Dream BB krém Fair árnyalatban (világos bőrre) http://hu.oriflame.com/products/product-detail.jhtml?prodCode=26524 és Oriflame háromszög alakú alapozószivacs http://hu.oriflame.com/products/product-detail.jhtml?prodCode=24860 , amikkel a szem alatti karikáim és az ilyen-bőrhibáim ellen küzdök (tehát nem az egész arcomat alapozom, csak javítok, ahol úgy látom jónak)
  • Oriflame Wonder Lash szempillaspirál http://hu.oriflame.com/products/product-detail.jhtml?prodCode=10784
  • – Ez a két dolog az, amit mindenképpen használok, ha kisminkelem magam.

  • Rossmann Lovely Sunny Blusher pirosító, Cranberry Kiss (rózsaszínes) árnyalatban
  • – Ez az, amit általában szintén használok, méghozzá úgy, hogy a számmal “halpofát” imitálok, oldalt beszippantva az arcomat, és azt a részt pirosítom, ami így megfeszül az arccsontonom (sminkes tipp), és az államra is pöttyintek egy kis pirosítót.

  • A Rossmann Terra Cotta Compact szemhéjpúder 5-ös számú (rózsaszínes, lilás, bronzos és ezüst árnyalatokból összeállított) mini készletét, leginkább a könnyed rózsaszín vagy a diszkrét bronzos árnyalatot az egész szemhéjamon, a szemem sarkába pöttyintve egy kis ezüstöt.
  • Oriflame The One 5 az 1-ben Color Stlyist rúzs Uptown Rose (vidám rózsaszín) árnyalatban http://hu.oriflame.com/products/product-detail.jhtml?prodCode=30653
  • – Ezek a kiegészítők, amiket használva már tényleg egészen csodálatosnak és nőcisnek érzem magam.

  • Ezen kívül az utazó sminkkészletem elengedhetetlen része az Oriflame Giordani Gold Slim kompakt sminktükröm. http://hu.oriflame.com/products/product-detail.jhtml?prodCode=26402

A Trónok Harcás Maisie Williams (Arya Stark) egy érdekes üzenetét kaptam el egyszer egyébként tumblr-en gifset formájában, amiben azt mondja:


“Hadd áruljak el nektek egy kis titkot. Egy ideje nem mostam hajat, és ez ugyanaz a póló, amit tegnap is viseltem. De amint felteszek egy vörös rúzst, senkit nem érdekel. Ez tény.” Pinteresten pedig egy idős hölgy szavait találtam meg, ő pedig, a 99 éves Esther Tuttle így nyilatkozik arról, hogyan lehet megőrizni a magabiztosságunkat idősebb korunkra is: “Minden nap egy órát jógázok és fél órát sétálok, és soha nem hagyom el a házat anélkül, hogy feltennék egy kis rúzst, mert attól mindig csinosnak érzem magam.”

Ez (nemcsak a rúzshasználat, de úgy általában a sminkelés és a többi olyan dolog, amit “nőcisnek” tartunk) olyasmi, amiről egyrészt jó, ha tudjuk és tudatosítjuk magunkban és a környezetünkben nap mint nap, hogy nem kötelező megtennünk (ha nem sminkelünk, nem hordunk szoknyát vagy nem teszünk minden nap meleg vacsorát a szeretett férfi elé az asztalra, attól még nők, sőt nőies nők maradunk és semmit nem veszítünk az értékünkből), másrészről viszont jól jöhet, ha kikísérletezzük, mik azok az apróságok (mint például egy kis rúzs), amitől szebbnek, jobbnak, erősebbnek, nőiesebbnek érezzük magunkat, és hála az internet adta lehetőségeknek, bármikor könnyedén találhatunk hozzájuk segítséget, ha úgy érezzük, hogy szívesen kipróbálnánk valamit ezek közül.

Számotokra mik azok a nőies kellékek (a sminkes táskában vagy azon kívül), amiktől rögtön magabiztosabbnak, ragyogóbbnak, nőiesebbnek érzitek magatokat?

A smink, ami megmutatja az önbecsülésem

A havi fogadalmaim között szerepel a rendszeres smink, és Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek c. könyvében találtam egy ide illő kis részletet, ami rámutat, miért is kapott helyet ez a boldogságtervemben:

“Arménia meglehetősen fényűző életet él. Valaha az ENSZ Menekültügyi Bizottságának dolgozott. A nyolcvanas években El Salvadorba és Nicaraguába szólt a megbízatása, ahol közvetítő félként igyekezett meggyőzni a dzsungelben harcoló csapatokat a béketárgyalások fontosságáról. Minden báját és humorát bevetette, hogy jobb belátásra bírja a tábornokokat és a lázadókat. […]
– Arménia, […] mit jelent brazil nőnek lenni? […]
– Nos, én mindig megpróbálok csinosan, nőiesen kinézni, még a háborús zónákban vagy a közép-amerikai menekülttáborokban is. Még a legsúlyosabb tragédiák sem jogosítják fel az embert arra, hogy azzal tetézze mások nyomorúságát, hogy ő maga szörnyen néz ki. Ez az én filozófiám. Ezért festem ki magam, és ezért hordok ékszert még az őserdőben is – semmi extravagáns […]. Épp csak annyi, amennyi azt mutatja, hogy még nem vesztettem el az önbecsülésem.”

Louise L. Hay: A sikeres nő

Louise L. Hay: A sikeres nő című műve helyenként harcos hangvételű, erőt adó könyv nőknek, női nyavalyákra, olyan beidegződések, tévhitek eloszlatására, amelyekkel általában felnő egy lány és leéli az életét nőként. A hetvenéves, testileg-lelkileg változatlanul egészséges, sikeres, életvidám, töretlen alkotókedvű írónő, aki elnyomott, bántalmazott, szexuálisan molesztált gyerekként kezdte az életét egy szegény családban, nem kis utat tett meg, mire eljutott a lelki egyensúly azon szintjére, ahonnan már bátran taníthat és gyógyíthat másokat, érdemes elolvasni és megfontolni szavait.

Könyvében ír arról, hogyan válik egy nő a társadalom kirekesztő trenírozásának áldozatává (ha hagyja), milyen tanult viselkedési formákat hordozunk magunkkal. De ír arról is, hogyan becsülhetjük meg magunkat jobban, hogyan javíthatjuk kapcsolatunkat magunkkal, szüleinkkel, gyermekeinkkel, társunkkal, hogyan lehetünk sikeresek az anyagiakban, a karrierben, a szerelemben, hogyan maradhatunk egészségesek és érhetjük meg a hosszú, boldog, elégedett öregkort, hogyan segíthetjük magunkat és a körülöttünk élő nőket. Külön figyelmet szentel a szexualitásnak, a hozzá kapcsolódó káros hiedelmeinknek, a szexuális zaklatásnak és a leszbikusságnak is.

Igazi felemelő olvasmány, még ha talán nem is minden ponton érint mindenkit, bármelyikünk találhat benne rá vonatkozó részeket, hiszen még a mi társadalmunkban is rengeteg káros berögződést nevelnek egy lányba, nőbe, még a legnyitottabb szülők gyermekeivel is előfordul ez.

Jó szívvel ajánlom.

Azokon a napokon… is kemények vagyunk!

Megkérem az esetlegesen erre járó urakat, hogy forduljanak el, mert a hüvelygombáról menstruációról fogunk beszélni. A finomabb lelkű hölgyek is fontolják meg a félrepillantást.

A tumblr-en akadtam rá az alábbi képre, amelyet a következő felvetésre szerkesztett a kedves alkotó:
“Egészségügyi betétet és tampont reklámozni veszett ügy. A reklámok tele vannak rózsaszín virágos vackokkal. Pedig robbanásokat kellene látnunk, miközben heavy metal zene szól, és effajta szlogenek: ‘Napokig vérzel és nem halsz bele? Akkor használd a mi durván brutális tamponunkat/betétünket. – Mert olyan rohadtul kemények, amilyen kemény te vagy!'”

Hölgyeim, nem tudom, ki hogy van ezzel. Mióta láttam ezt a képet és a fiktív reklámszlogent, ahányszor csak megérzem annak a bizonyos időszaknak bármely testi-lelki nyűgét, rögtön megszólal a fejemben a dudum-dudum-dudum heavy metal zene, a robbanások hangja és a szlogen: YOU ARE MOTHERF*KING HARDCORE! – Próbáljátok ki! :)

(Elnézést a kissé kicsapongó bejegyzésért, de ezt most igazán megérdemeltem. :) Dudum-dudum-dudum! :))