“Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. (…) Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.” (Márai Sándor)
Bevallom, amennyire várom és amennyire élvezni fogom a rendhagyóan hosszú “karácsonyi szünetet”, annyira nem volt időm és erőm az év végi rohanásban előre ráhangolódni az ünnepekre. Ami azt illeti, fel sem fogtam még, hogy két nap múlva Karácsony. Ettől még lehet ugyanolyan varázslatos és ünnepi az ünnep – Szenteste délelőttje, amikor Petivel karácsonyfát díszítünk, ünnepi vacsora a családokkal, ajándékozás, illatok, olvasás a karácsonyfa fényei mellett. De az adventi időszakot nem sikerült megtölteni ezekkel a hétköznapokból kivezető apróságokkal.
Nektek sikerült? Mik a ti szertartásaitok, amikkel ráhangolódtok az ünnepre?