Írói kihívások – A laterális gondolkodás

Írtam nemrég a Blogger irományok “láncblogoló kihívás” kapcsán, ahol adott címhez kell bejegyzést írni, hogy mennyire szeretek kihívásra írni. Kihívás alatt értek bármilyen határidős felhívást, ahol kulcsszavak, vagy bármilyen kötött elem mentén kell alkotni. Ilyen még a NaNoWriMo, a regényíró hónap is, bár ott a mennyiségen túl más kikötés nincsen, viszont sok ötletet ad a könyv és a csapatfórum is, hogy milyen kulcsszavas technikákkal lehet munkára hívni a kreativitásunkat, ha mélypontra kerültünk az alkotásban.

Rájöttem, hogy azért szeretem ezeket a kihívásokat, mert a laterális gondolkodás tökéletes példái. A laterális gondolkodás gyakorlatai megszokott dolgok váratlan kombinációjával zökkentik ki a gondolkodást a bejáratott mederből és terelik olyan útra, amire egyébként soha nem jutott volna el. A váratlannak, a járatlan útnak ez a szédítő újdonsága az, ami felpezsdít és energiával tölt fel.

Reklámok

Fedezd fel kreativitásodat! – Újabb gyakorlatok

Már hoztam néhány gyakorlatot Cora Besser-Sigmund: Fedezze fel kreativitását! című könyvéből, most gyűjtöttem még néhányat. Legutóbb a kreatív energiák vizualizásáról volt szó, most a kreatív agyműködést segítő gyakorlatok és ötletelési technikák kerülnek terítékre.

Agytorna gyakorlatok

– Helyezkedj el kényelmesen, tedd két tenyeredet a halántékodra. Hunyd le a szemed, és képzeld el, ahogy egyik tenyeredtől a másikig áramlik az energia, ami feltölti és harmonizálja agyféltekéidet.

– Ösztönözd agyadat kreatív munkára azzal, hogy ötvözöd az emlékezést és fantáziát. Ehhez válassz tőled jobbra és balra, kicsivel szemmagasság fölött egy-egy fix pontot, és a fejed mozgatása nélkül mozgasd szemedet nyugodtan a két pont között. Közben gondolj arra a témára, amihez ötleteket keresel.

– Lazítsd el az izmaidat, különösen a vállad környékén, nyújtsd ki a hátadat, nézz enyhe szögben felfelé.

– Járkálj nyugodt, egyenletes tempóban fel-alá.

Színes ötletek

Jelöld ki témádat, amelyhez kreatív ötleteket keresel, és pozitív megerősítésekkel ösztönözd agyadat: ______ időn belül meg fogom találni a megoldást problémámra. Hamarosan remek ötleteim támadnak a ______ témához kapcsolódóan. Ezután keress néhány kulcsszót, amelyek a témádhoz kapcsolódnak. Hangosan is mondd ki őket, hogy minél jobban tudatosítsd őket, valamint készíts színekkel, figurákkal, képekkel díszített feliratokat a kulcsszavakból. (Az elmetérkép témájánál már írtam róla, milyen fontos, hogy minél intenzívebben megjelenített információkkal lássuk el agyunkat.)
Azután, hogy kiadtad elmédnek a feladatot, nem kell tudatosan foglalkoznod vele, azonban légy rá felkészülve, hogy a következő napokban váratlan ötleteid támadnak majd a témával kapcsolatban. Ezek érkezhetnek álmok, hirtelen asszociációk, ábrándok, képek formájában. Te csak állj készen, és mindig legyen a kezed ügyében egy jegyzetfüzet, hogy le tudd jegyezni gondolataidat.

A Walt Disney stratégia

Walt Disney az alkotást három szakaszra osztotta: az álmodozó, a kritikus és megvalósító fázisokra. Stratégiája lényege az volt, hogy az ötletelés első körében minden cenzúrától és válogatástól mentesen gyűjtötte az ötleteket, dolgozott ki minden lehetséges és lehetetlen történet változatot, vázolt fel valamennyi ötletet. Csak a második szakaszban, a kritika fázisában vizsgálta felül ötleteit, felvéve a közönség nézőpontját, és aszerint szelektálva a felvázolt lehetőségeket. Csak ezután fogott bele az alkotómunkába, miután az álmodozó és a kritikus énjének gondolatait összefésülte.

Stephen King: Az írásról

Ahogy ígértem, a hópihe-metódushoz hasonlóan hozok további cikkeket a kreatív írás témakörében.

Még évekkel ezelőtt Ditta ajánlására elolvastam az általam nagyrabecsült regényíró, Stephen King könyvét, amely Az írásról címet viseli. Ebben a tőle megszokott egyszerű, őszinte, gyakran nyers stílusban ír, ezúttal saját életéről és magáról az írásról.

King kiemeli élete néhány eseményét, amikről úgy érzi, mintegy mérföldkőként kísérték végig munkásságát, kezdve gyerekkori élményeitől (“Akinek egy százkilós bébiszitter fingik az arcába, miközben azt kiáltja, Pú!, az nemigen ijed meg a The Village Voice kritikájától.”) édesanyja haldoklásán, családi életén, alkohol- és drogproblémáin át egészen a csaknem végzetes autó balesetig, ami lehetőséget és motivációt adott neki, hogy megírja ezt a könyvet.

Nem kínál tankönyvet az írópalánták számára, mégis ellát sok hasznos tanáccsal, de elsősorban saját munkásságából, a saját bőrén megtapasztaltakból kiindulva. Kevés feladattal, viszont sok, a saját és mások műveiből vett példával színesíti könyvét, és mindvégig fenntart egyfajta anekdotázó, személyes hangnemet, ami különösen élvezetes olvasmánnyá teszi könyvét.

Bővebben…

Hogyan írjunk regényt – a hópihe-metódus

Ahogy ígértem, hozok írási technikákkal foglalkozó cikkeket a blogra. Mindjárt egy nagy falattal kezdeném, Randy Ingermanson hópihe-metódusával, ami egy hosszabb lélegzetű mű igényes megtervezéséhez a legjobb eszköznek bizonyult azok közül, amikkel próbálkoztam. A regényíráson túl is számos tapasztalatot le lehet vonni belőle, de ezekről fogok írni később, egy (vagy több) külön cikkben.

Az alábbi cikk eredetileg a Töviskapu Magazinban jelent meg.

Hogyan írjunk regényt? – A hópihe-metódus

Randy Ingermanson szoftvertervező mérnökként dolgozott, mielőtt regényíró lett belőle. A programozói tapasztalatait felhasználva alkotta meg a „hópihe-metódust”, aminek segítségével regényeit írja, és ami sok más írónak is segített már.

A hópihe-metódus nem más, mint egy módszer arra, hogy meglévő regény-ötletünket szervezett formában vethessük papírra.

Miért fontos a tervezés?
„Regényt írni könnyű. Jó regényt írni nehéz.” – írja Randy Hogyan írjunk regényt: A hópihe-metódus c. cikkében. Ahhoz, hogy jó regényt írjunk, elengedhetetlen a tervezés, hiszen kreatív gondolkodásunk, az ihletet követő alkotókedvünk gyakran hagy nagy logikai bakikat, következetlenségeket, lyukakat a történetben. Megtehetjük az első regényváltozat megírása előtt és után is, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal gyorsabb és jobb eredményhez is vezet, ha még az írás előtt elvégezzük a tervezési feladatokat.

A tervezésre számtalan módszert kínál a szakirodalom. Randy nem ígéri, hogy a hópihe-metódus lesz az a tökéletes módszer, amely beválik a számunkra, hiszen ahány író, ahány kreatív elme, annyiféle gondolkodásmód, és mindenkinek fel kell fedeznie, melyik módszer segít neki leginkább, hogy keretbe foglalja és szervezetté tegye a kreativitását.

Bővebben…

Fedezd fel kreativitásodat!

A kreativitást leginkább az alkotó művészetekhez kötjük és így hobbinak, kiváltságnak, különleges képességnek hisszük. Cora Besser-Sigmund: Fedezze fel kreativitását! c. könyve azonban rámutat, hogy az emberi kreativitás fellelhető a legkülönbözőbb helyzetekben. Egy ember lehet kreatív abban, ahogy másokkal bánik, ahogy a napirendjét szervezi, ahogy koordinálja egy család életét, ahogy a ruháit válogatja, ahogy sminkel, ahogy új recepteket próbál ki, ahogy megjavít dolgokat, ahogy kertészkedik, és még számos területen.

Ezért mindannyiunknak fontos, hogy felfedezzük, megéljük és edzzük kreativitásunkat. Néhány gyakorlat következik a fenti könyvből, amely elsősorban vizualizáció, azaz belső képi megjelenítés útján vezet el minket kreativitásunk aktiválásáig és kiteljesítéséig.

Bővebben…

Edward de Bono – A kreatív elme

Edward de Bono, máltai orvos és feltalálő alkotta meg a laterális gondolkodás fogalmát, amelynek lényege, hogy úgy sarkallja munkára és használja fel az elme kreativitását, hogy megszokott gondolatokat helyez teljesen új, váratlan aspektusokba, kizökkenti a gondolkodást a bevált logikus, lineáris menetéből, hogy új ötleteket generáljon.

A kreatív elme c. könyve 62 gyakorlatot tartalmaz, amelyek között vannak a kreativitás “edzését”, fejlesztését célzó “agytorna” gyakorlatok, ötletelési és problémamegoldási technikák és alkotó játékok is. A gyakorlatok véletlenül kiválasztott szavakra alapulnak, ezek kiválasztásához segítséget ad a könyv, de szerintem megoldható egyszerűen úgy, hogy felcsapunk egy szótárt vagy könyvet és csukott szemmel rábökünk egy szóra – mivel főnevekkel könnyebb dolgozni, ezért alakítsunk át minden szót főnévvé.

Agytornaként szolgálnak például a csoportosítás, különbség keresés, listaírás, kombinálás jellegű feladatok. A problémamegoldást az irányított ötletelés jellegű gyakorlatok támogatják. Az alkotó kreativitást serkentik például a véletlen szavak mentén történő különböző történetírás gyakorlatok.

Ízelítőül hoztam néhány példát (a feladatok Edward de Bono – A kreatív elme c. könyvéből származnak, a megoldások tőlem).

Bővebben…