Haul #2 – Mannaszappan és egy kis (üzlet) politika

A héten csomagom érkezett a Mannaszappantól.
A csomag tartalma:

  • Egy kis tégely prémium shea vaj, amit kuponos akcióban kaptam (igazából ez a kis garantált ajándék, amit egy kérdőív kitöltéséért kaptam, ösztönzött a rendelésre)
  • Egy nagy tégely krémdezodor, amit kíváncsiságból már rég ki akartam próbálni
  • Egy fürdőgolyó, ami szintén kíváncsiságból került a kosárba
  • És végül egy apró olivás arctisztító szappan, mert a Szappantündér mindig küld meglepetést

  

 A Manna csomagról mindig már messziről integet az igényes Manna logó, a csomag már a kibontása előtt is illatozik, a dobozban vidám díszes papírra nyomtatott, személyre szóló levél és hasonlóan vidám számla vár. Ó, és a meglepetés! Mert a Szappantündér mindig küld meglepetést. 

Vida Ágnes: Üzletanyu születik c. könyvét olvasom épp, és ott találtam ezt a gondolatot: nem elég jónak lenned, de jónak is kell látszanod. A Mannaszappan nem panaszkodhat erre: ahhoz kétség sem férhet, hogy a tartalom és a megjelenés igényességére egyaránt adnak.

Ezen kívül viszont tökéletesen megjelenítik számomra Jack Canfield egyik sikerelvét is: mindig adj többet, mint amit elvárnak tőled. Az, hogy a Manna színes-szagos papírra nyomtatja még a számláját is és mindig rejt egy kis ingyen meglepetést a csomagba, több, mint amit elvárhatnék. 

Jack Canfield a könyvében sok üzleti életből vett példát is felsorol, hogyan adhat egy vállalkozás többet, mint amit a vevői elvárnak (például egy ingatlanügynök hagyhat meglepetés pezsgőt és éttermi ajándékutalványt az eladott házban, hogy az új lakók felhőtlenül ünnepelhessenek, egy autókereskedő átadás előtt teletankolhatja az eladott autót, stb.). Azonban ahogy ezen gondolkodtam, zárójelbe tettem a címben az “üzlet” szócskát – hiszen az élet minden területén nyújthatunk egy kicsivel többet az elvártnál.

Például elvárható, hogy a férjemet időben ébresszem reggel, ha megígértem neki, de az elváráson felüli, ha ezt csókokkal teszem, cirógatással és azzal a mondattal, hogy “ha kibújsz az ágyból, főzök neked egy kakaót”. Ha menstruációs görcsöktől szenvedve fetrengek a kanapén, elvárható, hogy a férjem gyógyszert hozzon nekem, de elváráson felüli, hogy a gyógyszer, a meleg tea és a takaró mellé még a kutyát is rátegye a hasamra azzal a gyengéd kísérőszöveggel, hogy “hoztam neked egy kis kutyás borogatást, segíteni fog!”. 

Marla Cilley, a FlyLady egyik alapelve, hogy egy házasság nem akkor működik jól, ha mindenki beleteszi a maga 50%-át, hanem ha mindenki beleteszi a maga 100%-át: a legjobbat, amit adni tud. De ez igaz lehet minden kapcsolatra, legyen az személyes vagy üzleti. Ha szívvel-lélekkel, méricskélés nélkül a legjobbat adjuk magunkból, többet az elégségesnél, többet az elvártnál, akkor lesz a kapcsolat igazán gyümölcsöző. 

Ti hogyan tudnátok az elvártnál egy kicsit többet adni a hétköznapokban – családtagként, szomszédként, munkatársként, barátként?

Hírdetés

Ha a környezeted a probléma

Másból is olyan heves ellenérzéseket vált ki az a reklám, ami azt mondja, hogy “még egy barátnőkkel töltött délutánon is problémát okozhat a súlyod”? Számomra a reklám üzenete inkább az, hogy még egy barátnőkkel töltött délutánon is problémát okozhatnak a barátnőid – bár nem nevezném barátnőnek azokat, akik kuncogva három számmal kisebb ruhát adnak be a próbafülkébe a gömbölyded lánynak.

Erről Jack Canfield sikertanácsai jutottak eszembe, amik azt hangsúlyozzák, milyen fontos, hogy “válogatósak” legyünk az emberi kapcsolatainkban, és negatív, fanyalgó, lehúzó, energianyelő emberek helyett pozitív kapcsolatokkal bástyázzuk körül magunkat.

Néhány tipp Jack Canfield: A siker alapelvei 25. – Iratkozzunk ki a “hát nem borzasztó?!…” klubból… c. fejezetéből:

  • Járjunk olyan helyekre, ahol sikeres emberekkel találkoznatunk. Csatlakozzunk szakmai szervezetekhez vagy vezetői klubokhoz, végezzünk önkéntes munkát, járjunk olyan tanfolyamokra és összejövetelekre, amiknek a vezetői már elérték azt, amit mi is el szeretnénk érni. (Én a hétvégén megyek Via kreatív időgazdálkodás tanfolyamára!)
  • Tanulmányozzuk a sikeres emberek életét, és ismerjük fel, hogy ők sem szuperhősök, hanem olyan átlagemberek, akik hasonló problémákkal küzdöttek meg, mint mi.
  • Készítsünk listát a minket körülvevő emberekről, akikkel nap mint nap érintkezünk, és a listán + és – jelekkel jelöljük, kik lelkesítenek, derítenek föl, adnak erőt minden nap, és kik húznak le, fintorognak és okoznak rossz élményeket. A negatív emberek társaságát kerüljük, ha pedig úgy látjuk, hogy kirajzolódik valamiféle tendencia (például a munkahelyünkön szinte kizárólag negatív emberek vesznek körül), kezdjünk el gondolkodni és cselekedni annak érdekében, hogy az egész csoportot lecseréljük – nézzünk új munkahely után!
  • Bújjunk a sikeres emberek bőrébe! Próbáljuk ki azokat a dolgokat, amiket ők csinálnak, olvassuk ugyanazt, mint ők, gondolkodjunk az ő fejükkel. Ami bevált, tartsuk meg – ami nem, hagyjuk el, és próbálkozzunk egy másik sikeres példakép taktikájával, amíg meg nem találjuk a hozzánk illőt!

Te hogyan szűröd ki a negatív emberek társaságát?

Ápold a kapcsolatokat! – A májusi boldogságtervem tapasztalatai #1

Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy havi témák és fogadalmak segítségével megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem. Boldogságtervem naplóját általában szombatonként olvashatjátok, további bejegyzések a boldogságterv címke alatt.

Májusi témám a kapcsolataim ápolása.

A megfelelő alkalom

Tegnap volt a névnapom, aminek alkalmából olyan ismerőseim is jelentkeztek, még ha csak pár soros e-mailben vagy néhány szavas Facebook üzenetben is, akikkel ritkán tartom a kapcsolatot. Számomra mindig nehézkes a régi, ellangyosodott vagy teljesen kihűlt kapcsolatok felélénkítése, mivel általában kíséri egy jó adag bűntudat, amiért hagytam magunkat így eltávolodni, és még egy jó adag feszengés, hiszen olyan régen váltottunk szót utoljára, mit is mondhatnánk most? De a névnapi üdvözleteim jó ötletet adtak, hogy egy-egy ilyen alkalom nagyon jó lehetőség, mondhatni ürügy, hogy minimális feszengéssel újra felvegyük egy hónapokkal vagy évekkel ezelőtt félbeszakadt társalgás fonalát.

Tartsd szem előtt!

Ahogy év elején a napi rutinjaimban is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott az, hogy kifüggesztettem a rutinok listáját több helyen is, ahol jellemzően szem előtt vannak (a mosogató fölött, a fürdőszoba tükör mellett, és a munkahelyemen a monitor mellett), úgy a fontosabb kapcsolataink ébren tartásában is segíthet, ha írunk egy listát azokról, akikkel rendszeres kapcsolatban szeretnénk maradni, és jól látható helyre kifüggesztjük magunknak. Így ha napjában egyszer-kétszer rápillantunk a nevek listájára, hamarabb eszünkbe juthat, hogy “tényleg, fel kéne hívnom!… írhatnék neki egy e-mailt… küldök egy sms-t…”.

Öröknaptár

A naptárakkal valahogy nehezen jövök ki. Ha meg is szeretem őket időről időre, ha lelkesen fel is jegyzem az időpontokat, a jeles napokat, a fordulókat, jó eséllyel akkor sem fogom átvezetni őket a következő évi naptárba… már ha lesz következő évi naptáram, és nem ősz végén jut eszembe, hogy ó, idén nem is vettem naptárt. Arra gondoltam, kihúzhatnám a naptár-kérdés méregfogát azzal, hogy készítek egy öröknaptárt, amit nem szükséges cserélnem évente, hanem állandóan előttem maradhat, és emlékeztethet a fontos közelgő dátumokra.

Ajándékötletek

Az, hogy nem tartom észben a közelgő ünnepeket, azt is jelenti, hogy az utolsó pillanatokban szaladgálok az ajándékokért, és hadd ne mondjam, nem így születnek a felejthetetlen ajándékok. Pinteresten már elkezdtem ajándékötleteket gyűjteni, de persze ugyanúgy alkalmas erre egy jegyzetfüzet, a határidőnaplónk, vagy az öröknaptár utolsó lapja, hogy amikor ötleteink támadnak (akár személyre szabott, akár olyan, aminek még nem látjuk a gazdáját), feljegyezzük, és legközelebb időben tudjunk gondoskodni a jó ajándékokról, vagy ha kapkodni kell is, legalább legyen egy ötletes lista, amihez nyúlhatunk.

20130504-103253.jpg

Születés-fesztivál

Az egyik barátom közölte: idén nem születésnapja lesz, hanem születés-fesztiválja, egy héten át tartó ünnepségsorozat, amely során változatos módokon fogja a szerettei, barátai körében ünnepelni, hogy ő a világon van. Azon túl, hogy ez a bolondos ötlet nekem is megtetszett, eszembe juttatta, hogy mennyire nem fordítok figyelmet a saját ünnepeimre. És tegyük most félre azt az álszerénységet, hogy minket inkább a környezetünknek illik ünnepelnie, mert arra gondoltam, nekem magamnak is, de a szeretteim ünnepeihez való hozzáállásomnak is jót tenne, ha megtanulnám jobban átélni, kiélvezni a saját ünnepeimet.

Ti hogyan készültök a családi ünnepekre?