GTD alapok a bullet journalomban – GTD basics in my bullet journal

Korábban megosztottam veletek néhány tippet-trükköt David Allen: Getting Things Done c. könyvéből. Most itt van még néhány – sőt elhoztam az első körös tapasztalataimat is.



[PLEASE SCROLL DOWN for the English version, and you can also read my “Welcome and sorry for my English” post here.]


A hatrétegű modell

  • 0. szint (alapszint): a mindennapi teendők szintje
  • 1. szint: az aktuális projektek, amik mellett elköteleződtünk (emlékeztek még a projekt definíciójára, ugye?)
  • 2. szint: a fókusz és a felelősségvállalás területei
  • 3. szint: hosszabb távú céljaink
  • 4. szint: a jövőképünk
  • 5. szint: az életcélunk és az életünk alapelvei

David Allen szerint, bár egy ideális világban, elméletben a felső szintek kell hogy meghatározzák az alsóbbak tartalmát: az életünk alapelvei kell hogy diktálják a jövőképünket, a jövőképünk szüli a céljainkat, a hosszú távú céljaink határozzák meg azt, hova irányítjuk a fókuszunkat, a fókusz segít kiválasztani az aktuális projektjeinket, és a projektjeink diktálják a mindennapos teendőinket.

gtd-1-600

Csakhogy…

Csakhogy a mindennapokban általában annyira elúszunk az apró-cseprő dolgokban, hogy még csak az aktuális projektjeink listáját sincs kapacitásunk átgondolni, nemhogy az életünk célján elmélkedjünk és az életünk minden területét ennek rendeljük alá.

Ahogy könyvében David Allen nagyon találóan megfogalmazta: ha süllyed a hajód, a legkevésbé sem érdekel, hogy közben merre néz.

Ezért David Allen azt javasolja, hogy a gyönyörű elmélettel szemben a gyakorlatban előbb alulról építkezzünk: előbb tegyünk rendet a mindennapos teendőink között, majd ha úgy érezzük, ezt a szintet magabiztosan kézben tartjuk, elkezdhetjük átgondolni az éppen futó projektjeinket. És így tovább: ahogy egyre magabiztosabban és egyre magasabb szinten érezzük, hogy a kezünkben tartjuk az életünk operatív szintjének irányítását, úgy tisztítjuk meg az utat azelőtt, hogy a magasabb szintekre tudjunk koncentrálni.

Az egyetemen az egyik tanáromtól hallottam egy szintén remek hasonlatot: nem mondhatod egy problémára, hogy túl kicsi, ha egyszer nagyon kínoz – gondolj csak a fogfájásra: milyen pici része az emberi testnek egy fog, de ha fáj, nem dönthetsz úgy, hogy nem foglalkozol vele. Mindenkinek az a jobb, ha előbb ez az “apróságot” rendezed el, és akkor nyugodtabban tudsz figyelni a magasztosabb dolgokra.

Getting Things Done – Alapszinten nálam

Szerettem volna még várni azzal, hogy megosszam a tapasztalataimat, hiszen annyira szárnybontogató még az, ahogy a rendszert használom. Úgy értem, mégis miről írhatnék nektek, amíg még egy rendes projektlistát sem tudtam összerakni?

De amikor David Allennek ezt a tanácsát olvastam arról, hogy előbb az alapszintet vonjuk az irányításunk alá és onnan építkezzünk, rájöttem, hogy tanulságos lehet az, ha megosztom a maga tökéletlenségében is azt a folyamatot, ahogy elkezdtem felépíteni a a GTD rendszert a magam számára.

GTD és bullet journal

Az áttörést számomra az hozta, amikor a Mi fán terem a bullet journal? cikkeimhez jópárszor végignéztem az eredeti bullet journal videót, hogy minél helytállóbban írhassam le nektek az alapfogalmakat, és egyszer csak a helyére kattant valami. Rájöttem, hogy a bullet journal és a GTD alapfogalmai között tökéletes párhuzamot tudok vonni – ami azt jelenti, hogy különösebb változtatás nélkül implementálni tudom a GTD rendszer alapszintjét abban a rendszerben, amit már most használok.

GTD BULLET JOURNAL
Legyen egy “inbox” rendszered, amiben egy helyen gyűjtesz mindent, ami a figyelmedet igényli, legyen az kicsi, nagy, sürgős vagy távlati dolog. A napi oldalaidon használd gyorsjegyzetelés módszerét, ami segít egy helyen feljegyezni mindent, ami épp felmerül, legyen az teendő, ötlet, egy jövőbeli találkozó vagy valami, amit csak úgy meg szeretnél örökíteni.
Az inboxod tartalmának minden darabjáról tisztázd, mi az: van teendőd vele vagy nincs? Esetleg egy nagyobb projekt része? Valami, amit szeretnél megőrizni referenciaként? Használj felsorolásjeleket, hogy már a feljegyzéskor rendezd a gyorslistád tartalmát: pötty a teendőknek, vonal a megjegyzéseknek, kör az eseményeknek, találkozóknak.
Rendezd el az inboxod tartalmát: az időfüggő dolgokat (találkozók, határidők) sorold be a naptáradba, a nem időhöz vagy határidőhöz kötött teendőket írd fel kontextus szerinti teendőlistákra, listázd a jelenleg futó és a jövőbeli projektjeidet, a referenciaként megőrzendő forrásokat és ötleteket iktasd úgy, hogy később is könnyen hozzáférj. Használd a jövőterveződet és a havi oldalaidat az időfüggő dolgok (események és időhöz között teendők) rendezésére, használj tematikus gyűjteményeket minden másnak, amit listáznál.
Nézd át rendszeresen és tartsd karban mind az inboxodat, mind a teendő- és projektlistáidat. A napi oldalakról a félbemaradt teendőket migráld vagy ütemezd be (naponta, hetente, esetleg minden alkalommal, amikor új oldalra lapozol – ez rajtad áll).
Köteleződj el, használd a rendszeredet, hiszen arra van, hogy az életed minden területét lefedje, a legkisebb hétköznapi projektjeidtől a legnagyobb terveiden át. A bullet journal célja, hogy mindent egy füzetben fogjon össze, legyen a naplód, a határidőnaplód, a teendőlistád vagy a projektterveződ.

Sokan arra használják a napi oldalaikat a bullet journaljukban, hogy (egyébként redundáns) napi teendőlistákat vezessenek rajtuk, de én ezt már azelőtt sem tettem, hogy David Allen kifejezetten ellenjavallotta volna a napi teendőlistákat. A napi oldalaimat csakis naplózásra használtam, de ahogy összeállt bennem ez a kép, szinte fejbevágott a felismerés: a napi oldalaim és a gyorsjegyzet nemcsak hogy tökéletesen alkalmas rá, de pontosan arra való, hogy az inboxom legyen!

Ezért elkezdtem így használni a bullet journalomat:

GTD BULLET JOURNAL A gyakorlatban
Inbox Napi oldalak Ide jegyzek fel mindent, ami aznap felmerül, legyen az egy jövőbeli esemény, egy aznapi emlék, vagy egy teendő.
Naptár Jövőtervező, heti tervező Ide sorolom be a rövid- illetve hosszútávú, adott naphoz vagy időponthoz köthető eseményeket és teendőket.
Kontextus-alapú teendőlisták Gyűjtemények Ha úgy tetszik, gyűjteménykét, vagy úgy is mondhatjuk, hogy egyszerű, mezei teendőlistaként külön oldalakon vezetem azokat a teendőimet (a napi oldalaimról átemelve), amiket (végrehajtási módjuk szerint) “otthon”, “online” vagy “Sopronban” tudok elintézni.

Ami elsőre hatalmas falatnak tűnt, már egyre természetesebben működik a kis zsebnaplómban: ha valmi felmerül vagy eszembe jut, csak feljegyzem ott, ahol a könyvjelzőm van (az aznapi oldalamon), néhány naponta, ha addig el nem intéződtek, besorolom őket a naptáramba vagy a teendőlistáimra, és – bár ez a rész még okoz nehézségeket – helyzettől függően böngészem a teendőlistáimat, hogy mit tudnék “épp most” elintézni.

Hogyan tovább?

Ez volt a 0. szint, a mindennapok szintje, a következő, az 1. pedig a futó és a jövőbeli/reménybeli projektek listájának kontroll alá vonását jelenti, és a heti áttekintő szeánsz meghonosítását az életünkben, ami segít egy lépést lépni hátra, egy kicsit egyben, jobban, aktuálisabban látni a teendőinket és projektjeinket, nemcsak a mindennapokban araszolva, hanem heti vagy akár havi léptékben gondolkodva.

Erre is vannak már ötleteim – amint legalább akkora magabiztossággal alkalmazom majd őket, mint a 0. szint elemeit, jelentkezem velük!


[ENGLISH VERSION]

GTD basics in my bullet journal

So here I come with my very first real post in English. I’m so excited! Are you?

In the last year or so I became the part of the amazing international planner / bullet journal community, and I recieved so much love, support, ideas and also opportunities for using my English, that I thought a planner theme would be perfect to go for my since-years dream and to start to share contents both in Hungarian and English on my blog. I shared a “Welcome and sorry for my English” post here, but again, please be patient with me, my English sucks here and there, but I’m doing my best. :)

So let’s dive in!

About the GTD method

I shared a few posts about the GTD idea before, but these are still in Hungarian only (and I don’t dare to make promises about translating them any soon), but for those who are not familiar with the book Getting Things Done by David Allen, and with the productivity and life-management system he’s introducing in it, I’d direct you to the source where I first heard of the GTD method: BohoBerry.com where you can read about how Kara met the GTD system, the basics gathered by her (with a bunch of cool printables and stuff), and how she implemented the system in her bullet journal.

The six layers of life and why it won’t work in the classical way for you

In his book David Allen shared the six layers of life, bottom up:

        • Ground: Current actions
        • Horizon 1: Current projects
        • Horizon 2: Areas of focus and accountabilities
        • Horizon 3: Goals
        • Horizon 4: Vision
        • Horizon 5: Purpose and principles

In theory, he says, your upper levels should determine your bottom ones: your purpose determines your vision, your vision gives you goals, your goals narrow your areas of focus, your focus shows your current projects, and your projects give you actions to do in your everyday life.

But life, usually, won’t work this way, at least you can’t start to reboot and rearrange your life top down. In most person’s life, we can’t really focus even on our open projects in the flow of the everyday todos, not mention the purpose of our lives!

“If your boat is sinking, you really don’t care in which direction it’s pointed!”, said David Allen. In other words, yes, your purpose of life should (through your vision, your focus, your goals, your projects) guide your everyday actions, but you can’t even hope to have a clear picture of your higher levels, if you are too busy fighting on ground level. You have to gain control over your everyday stuff first, than you can gain a clearer picture of all your projects you currently have or you wish to commit to in the future. If you are in control with your projects, you will probably already have a clearer picture of what your goals should be, and so on.

One of my professors at uni used this metaphor: you can’t ignore a problem saying it’s too little, if it bugs you, just as you can’t ignore an aching tooth, no matter how little it is. You have to take care of it first, and you can focus on bigger things only when your itsy-bitsy tooth and its big pain won’t demand the most of your attention.

Me and my ground level

Currently I’m trying to implement the GTD method in my life, but I’m doing my very first baby-steps and I really didn’t want to share my incomplete process here on my blog until I gain more confidence with it. (I didn’t even finish the book yet!)

But reading David Allen’s words of the importance of cleaning the ground level, I decided sharing my baby-steps and my current incomplete baby-system though.

GTD in my bullet journal

Lately I prepared a mini-series for my lovely readers about the bullet journal basics (again, still in Hungarian only, and I won’t make promises), and after watching the original tutorial like a dozen times, something just clicked in: I realized I can draw an exact equivalency between the GTD and the bujo terms.

GTD BULLET JOURNAL
Capture everything that has your attention. Have an inbox where you can do this. Do rapid logging on your daily pages, log everything as you go, be it a task, a future event, a note, an idea, a quick journal-like entry.
Clarify what you captured: are they actionable, non-actionable? Are they time-specific or not time specific? Do your actionable items suggest a project? Are the non-actionable items something that you want to file as a reference? Use bullets. Dot for todos (actionable items), dash for notes (non-actionable items), circle for events (time-specific).
Organize your stuff into your calendar (if time-specific stuff), todo lists (if actionable but not time-specific stuff), current projects lists, future projects lists, reference lists. Use your future log / monthly log for schedulable events and todos, use collections (thematic lists) for everything else.
Regularly clear your inbox, keep your lists (your projects lists and your todo lists) up-to-date. From your daily pages move your unfinished tasks forward (migrate), schedule them in your calendar, or sort them into a collection.
Engage, use your system, review regularly, stay up-to-date with your lists. The GTD system is for managing all your life projects (be it little or big, personal or professional, current or future) together. Engage, use your system, your bullet journal is for collecting and keeping everything together in one book (be it a planning or journaling).

Many people use their daily pages for keeping (redundant) todo lists, but I didn’t do it, long before David Allen suggested so. (Or at least long before I knew about David Allen’s advice. :)) I used my dailies for journaling only, but after my revelation, I realized that my dailies aren’t just fitting to be my inbox, they SHALL BE my inbox!

How I use the GTD method in my bullet journal

GTD BULLET JOURNAL How
Inbox Daily log I capture everything that came up that day, be it a short-term todo, a future event, an idea, something I want to look into, or something I just want to capture and save about that day.
Calendar Future log and weekly spread I use them for organizing day-specific and time-specific events and todos (deadlines).
Context-based todo lists Collections You can call them collections, you can call them simply todo lists, the point is, I have a few of them, based on the context needed for perform the tasks on them (like “at home”, “in town” or “online”), and I sort my todos here pulled from my daily pages (unless I finished them in the meanwhile).

What seemed to be so difficult at first (I can tell you I had a few really terrible first attempts on creating an inbox, that caused more stress than relief), turned out to be so simple when I figured out how to use my already existing system and well-known tools with only a bit adjusting.

What’s next?

That’s the ground level – there’s five more. Horizon 1: projects is the next. I already have a few ideas for my projects list and my weekly review to gain a clearer picture of not only the day-to-day stuff, but the horizon of a few weeks or months ahead. I promise I’ll share them (and hopefully not in Hungarian only :)) when I gained a bit more confidence with them too. Until then, I’m pretty sure you can catch a few peeks on my Instagram account. ;) See you there – and here too!

Hírdetés

Mi fán terem a bullet journal? – 2. rész 

Legutóbbi cikkemben bemutattam, milyen egy bullet journal az eredeti, “romlatlan” formájában. Persze a széles körű gyakorlat sok további tippet, trükköt, ügyes megoldást kitermelt. Ezek közül megosztok veletek néhányat, amit én is használok.

bujo101-600-1

Emlékeztetőül

Emlékeztetőül, a bullet journal ebből áll:

  • Csak egy jegyzetfüzet, egy toll és más semmi
  • Dátum-függő listák, mint a jövőtervező, a havi oldalak és napi oldalak
  • Dátum-független listák, azaz tematikus gyűjtemények

Ez az alapformula persze sokféleképp variálható és tuningolható.

Csak egy jegyzetfüzet… és még egy

A bullet journalos kalandomat akkor kezdtem, amikor épp itthon töltöttem néhány hónapot munka nélkül. Így egyrészt a hasznosság mellet egyfajta hobbivá is nőtte ki magát ez a DIY határidőnapló, másrészt pedig egészen más igényeknek kellett megfelelnie, mint a pehelysúlyú gyűrűs határidőnaplómnak annakidején, amikor még napi több mint három órát ingáztam a munkahelyemre. De ahogy újra visszadobtam magam a munkaerőpiacra, újra ingázni kezdtem, ezúttal még több sétával, mint azelőtt, és egy A5-ös méretű kötött könyv oda-vissza hurcolása tarthatatlanná vált.

Ezért a nyáron egy A6-os kis naplóba költöztettem át mindent, amit tervezés és ami állandóan a kezem alatt kell hogy legyen, és az A5-ös napló maradt meg azoknak a gyűjteményeknek, amik nem igényelnek állandó figyelmet (mint például az olvasmánylistám), és ebbe a naplóba készítem a jegyzeteimet a cikkekből, blogbejegyzésekből, Youtube videókból, TED beszédekből, amik érdekelnek.

Heti oldalak

A heti tervező oldalak nem részei az eredeti bullet journal rendszernek, de én korábban is használtam őket a filofaxomban, így amikor Kara a Boho Berry blogról megosztott róla egy videót, rögtön lecsaptam rá és beépítettem a rendszerembe.

Eleinte terjedelmes, most már csak egészen egyszerű és minimalista heti tervezőket használok, de tökéletesen ellátják a feladatukat: gyors áttekintést adnak a hetemről.

Heti/havi figyelők

A figyelők, “trackerek” feladata az, hogy átfogó képet adjanak mindazokról a szokásokról, viselkedésmintákról, jelenségekről, eseményekről, amikről átfogó képet szeretnénk látni. Ez összefügghet munkával, hobbival, egészséggel, háztartással, bármi mással az életünkben. Akárcsak a heti szervező esetében, ezt is bonyolult és sokmindent átfogó formában kezdtem, de idővel inkább volt teher mint segítség a tucatnyi napi dolog figyelése, így besokalltam és visszatértem az abszolút alapokhoz. Talán emlékeztek még a “don’t break the chainfogadalmaimra – ezeket helyeztem ismét fókuszba, és a heti oldalaimon ezeket figyelem.

Időbeosztás

Az időbeosztás figyelésére, feljegyzésére sokféle vizuális lehetőség van, én ebből egy nagyon egyszerűt használok.

Mivel az A6-os naplóm eleve nem sok helyet biztosít, mindössze az ébren töltött óráimat foglalja magába minden nap egy szövegkiemelővel (vagy korábban ceruzával) megrajzolt idővonal, ezen is mindössze két dolgot jegyzek:

  • a munkával (és a munkába ingázással) töltött időket téglalapokba zárom,
  • az itthon (vagy épp út közben) hasznosan töltött, általában 25 perces pomodoro blokkokra osztott időt LINK pedig / jellel jelölöm, ha adott órában egy, X-szel, ha az adott órában két pomodorót teljesítettem.

Ezt a fajta minimalista időbeosztást egyik kedvenc minimalist bullet journalosomtól, Ursalától lestem el

Calendex

A calendex szó a calendar (naptár) és index (tartalomjegyzék) összevonásából született, és maga a calendex is a naptár és a tartalomjegyzék szerelemgyereke, ami éves áttekintő formában tartalmazza a hivatkozásokat a napló egyes oldalaira. A calendex nagyon jól működik együtt a rapid logging, a gyorsjegyzet gyakorlatával, hiszen ez azt javasolja, hogy ha bármilyen információ, jövőbeli esemény, időpont, határidő felmerül, ne lapozgassunk, keresgéljünk a naplónkban, hanem ott, ahol vagyunk, az aznapi oldalra vezessük fel ezt az információt. A calendexben (vagy más általunk használt jövőtervezőben) az adott dátumhoz pedig ezután már elég csak az oldalszámot feljegyezni, ahol bővebb információt találunk a jövőbeli eseményről.

A calendex eredeti célja az volt, hogy éves áttekintést adjon, de nekem azért volt nagy hasznomra, mert az A6-os zsebnapló kiált minden lehetőségért, amivel helyet lehet spórolni. Így én a jövőtervezőt és a havi oldalakat egyaránt kiváltottam illetve összevontam a calendex ötletét meglovagolva: amikor beköltöztem a kis naplómba, az első dolgom az volt, hogy hónapokra előre felrajzoltam a havi oldalakat, amikben ugyan a hely szűkössége miatt csak néhány mező jutott egy napnak, de nem kellett emiatt aggódnom, hiszen calendex stílusban használom őket.

Színdex

Kérlek, nézzétek el, nem tudtam ellenállni a colorindex trükkös fordításának. Ez a kis praktika arra szolgál, hogy megkönnyítsük a napló oldalai közti navigálást és megpsóroljuk magunknak, hogy minden alkalommal az indexhez, a tartalomjegyzékhez kelljen visszalapozni, ha keresünk valamit. Ha ugyanis a naplónk tartalmát néhány kategóriába soroljuk (például havi oldalak, heti oldalak, gyűjtemények, jegyzetek, stb.) és az egyes kategóriákat tartalmazó lapok szélét a kategóriákhoz rendelt színekkel jelöljük (kiemelőfilccel, washi szalaggal, vagy egyszerű színes tollal), akkor a lapok közt pörgetve nagyban meggyorsíthatjuk a navigációt.

Ezt a trükköt az A5-ös, gyűjteményes naplómban használom.

Egyebek

Lehetetlen felsorolni minden tippet, trükköt és okosságot, amivel egy bullet journal testreszabható. Az, hogy a saját tervezőnket alakítjuk ki egy üres jegyzetfüzetben, azt is jelenti, hogy a testreszabásnak (legyen szó a rendszer finomhangolásáról vagy mókáról és dekorációról) csak a képzeletünk szab határt. Aki további ötleteket szeretne gyűjteni, böngészheti a #PlanWithMeChallenge kihívásra feltöltött képeket vagy csatlakozhat a Bullet Journal Junkies facebook csoportjához.

Mi fán terem a bullet journal? – 1. rész

Ezer éve ígértem nektek egy bullet journal ismertetőt – na ez végre az!

Az első lépést már megtettem, amikor javítottam a tárgyi tévedéseket abban a bizonyos legelső bullet journal témájú cikkemben. Most pedig úgy érzem, eljött az ideje, hogy folytassam ezt a munkát egy épkézláb összefoglalóval, immár nem pár nap vagy hét Pinterest-böngészése, hanem csaknem egy év aktív használat tapasztalatai nyomán.

Mi a bullet journal?

A név sokmindent elárul, ha kicsit mögé nézünk. A “bullet” kifejezés a felsorolások listaikonjait takarja, míg a “journal” naplót jelent. Ezért a bullet journal kifejezést listanaplónak is fordíthatnánk. Ez tehát egy olyan rendszer, ami egy üres naplóval és listákkal dolgozik.

Kicsit bővebben, egy olyan elméleti keretrendszer, amit bármilyen jegyzetfüzetben alkalmazhatunk (tűzött, fűzött, spirálozott, gyűrűs, de még akár digitális jegyzetfüzetben is megvalósíthatjuk), amit szabadon alakíthatunk, teljesen testre szabhatunk, és ami napról napra is igazodik az igényeinkhez. Használhatjuk tervezéshez, jegyzeteléshez, naplózáshoz, és ezek kombinációjához, attól függően, az adott élethelyzetben mire van épp szükségünk.

bujo101-600-1

Kezdők hibája…

… amit természetesen én is elkövettem.

Minden bullet journal, akárcsak minden napló, egyedi. Jó esély van rá, hogy egy-egy egyedi naplóval találkozva ismerkedünk meg a bullet journal létével, és ezért hamis kép alakul ki bennünk arról, hogy milyennek kell lennie egy bullet journalnak, milyen egy “igazi” bullet journal. Részben azért is halogattam olyan sokáig ezt a cikket, mert egyszer már elkövettem, és még egyszer nem szerettem volna elkövetni azt a hibát, hogy túl hamar ítélve fals információkat adok át nektek.

Az elmúlt csaknem egy évben, amíg aktívan használtam a bullet journal módszert, ha megakadtam, elbizonytalanodtam, úgy éreztem, elúszok a részletekben, mintegy “terápiás céllal” újranéztem a bullet journal rendszer megalkotójának, Ryder Carrollnak a bulletjournal.com oldalra feltöltött bemutatóját. Ez mindig segített tisztábban látni az alapötletet és egy kicsit lesöpörni a csinos sallangokat.

Ezért mindenkinek, aki most kezdi, most kezdi újra, vagy csak szeretne képbe kerülni, mi a manó is ez és hogyan működik, nagyon javaslom, hogy itt induljon, hiszen minden további tanács, bármilyen hasznos is, már egyfajta személyre szabás, ami csak plusz információt adhat, de nem helyettesítheti az alapokat.

Miből áll egy bullet journal?

Ahogy már írtam, aki a bullet journal témájával szeretne ismerkedni, jó eséllyel nem az “ortodox”, minimalista, csak egy füzet, egy toll és más semmi stílusú naplókkal fog először találkozni, hanem a “pinterest-ready” csodákkal. Én Kara Benz (Boho Berry) képein keresztül zúgtam bele a témába (“lettem szerelmes” és “zuhantam bele arccal előre” értelemben egyaránt), ami egyszerre inspirált és vitt tévútra. A bullet journal persze lehet ez is: lehet ötletes művésznapló, szemet gyönyörködtető oldalakkal – de lehet a legmezeibb listagyűjtemény is, egy ötvenforintos iskolai füzetben, ceruzával lefirkantva.

A flanctól és csillogástól, a hackektől és trükköktől megfosztva a bullet journal a következőkből áll:

  • Dátum-függő listák, úgy mint
    • Jövőtervező az adott hónapon túli események, határidők listázására
    • Havi oldalak a hónap eseményeinek, határidőinek listázására
    • Napi oldalak az adott nap eseményeinekm határidőinek, teendőinek, és az aznap keletkezett megjegyzések, ötletek, gondolatok listázására
  • Dátum-független listák, vagy más néven gyűjtemények, tematikus listák (pl. olvasmánylista, projektterv, brainstorming, stb.)

Hogyan használjuk a bullet journalt?

A bullet journalt néhány alapvető szemléletbeli kérdés különbözteti meg egy hagyományos tervezőtől, ezek pedig a következők:

  • Gyorslistázás. – A bullet journal alapmódszere a “rapid logging”, azaz gyorslistázás. Ez azt jelenti, hogy különösebb keresgélés, lapozgatás, előzetes rendszerezés nélkül a felmerülő gondolatokat, teendőket egyszerűen ott listázzuk, ahol vagyunk, az adott napi listán. A gyorslistáinkban a “bullet”-ek, a felsorolásikonok tesznek automatikusan rendet:
    • pötty a teendőknek
    • kör az eseményeknek
    • kötőjel a megjegyzéseknek
  • Nem dolgozunk előre. – A legnagyobb kattogást a fogaskerekekben talán az okozza a hagyományos tervezőkről való átálláskor, hogy a bullet journalban, csakúgy, mint egy hagyományos naplóban, nem tervezzük meg előre a napokat, egységnyi helyet hagyva mindegyiknek, hanem mindig csak egy napot tartunk nyitva, ide kerül fel a gyorslistázás módszerével minden információ, ami aznap felmerül.
  • Migrálás és ütemezés. – Az adott nap alatt történő gyorslistázás persze felveti a kérdést, hogy mihez kezdjünk mindazzal, ami adott napon merült fel, de nem az adott naphoz tartozik? Ha egy nap során olyasmi keletkezik, ami intézést vagy ütemezést kíván, de nem az adott napon, azt időről időre (a nap végén, a hét vagy hónap végén, vagy amikor új oldalra lapozunk) beütemezzük (a jövőtervezőbe vagy a havi oldalra, pl. egy három héttel későbbi megbeszélést), vagy továbbgörgetjük, migráljuk a következő napra (pl. egy rövidtávú teendőt).

A gyorslistázás és az előre rendelkezésre álló napi oldalak hiánya sok fejfájást okozhat annak, aki hagyományos tervezőről szeretné átállítani a gondolkodását, ahol akár hónapokra előre is tudunk lapozni egy adott jövőbeli naphoz. Miért van mégis értelme ennek az egésznek?

Azért, mert a napjaink nem egyformák. Néha napok alatt annyi információ önt el minket, hogy alig tudjuk kezelni, néha hetekig nem történik semmi. Néha több a teendő, a szervezni való, néha csak naplóznánk, vagy épp ötletelnénk, jegyzetelnénk. A bullet journal alkalmazkodik ehhez azzal, hogy minden napnak pontosan annyi teret ad, amennyire szükség van, sem többet, sem kevesebbet.

A bullet journal stílusában is tökéletesen alkalmazkodik, hiszen egy üres füzetben keletkezik – ha akarjuk, lehet egyszerű és puritán, ha akarjuk, lehet díszes és szemet gyönyörködtető.

Ha egy másik példát szeretnétek látni arra, hogyan lehet elkezdeni egy egyszerű bullet journalt – Ryder, a bullet journal megalkotójának fenti bemutatóján kívül –, ajánlom még Kara videóját, amiben egy “példa bullet journal” indítását mutatja be.

Muszáj így használni?

Nem, egyáltalán nem kötelező 100%-ban az ortodox módszer szerint használni a bullet journal rendszerét, és ami azt illeti, én is alkalmazok különböző hackeket, eltérek itt-ott az eredeti ötlettől. A következő cikkben bemutatom ezeket is, és ha addig is bármi kérdésetek felmerült, kérdezzetek bátran!

Akit érdekel ez a technika és még több egyéni megoldást szeretne látni, csatlakozzon bátran a Bullet Journal Junkies facebook csoporthoz!

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Így tervezek én

Ó de régen adós vagyok már egy becsületes bullet journal cikkel!… No, ez nem az lesz.

De ha már az őszre visszatérő {Vigyázz! Kész! Posztolj!} kihívás aktuális témája a tervezés, megpróbálok egy kis betekintő kitekintést adni, hogy milyen rendszerek, ötletek, alapelvek inspirálták azt, ahogy most tervezek.


Mi ez? A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


A hónap bloggere: a VKP keretein belül havonta egy alkalommal egy önként jelentkező blogger adja a témát. Ezt a témát Évától, az Anyu tervez blog szerzőjétől kaptuk.

Róla és a blogról: “Nemcsak anyaságról, babázásról szól a blog. Sok cikk szól a tervezésről, időbeosztásról, hatékonyságról, melyeket a tervezés menüpont alatt találtok. A lélek és az anyaként is nő rovatok szintén érdekesek lehetnek azok számára is, akik még nem babáznak: nőcis cikkeket találtok itt főleg. A háztartás menüpontban takarításról, selejtezésről, rendezésről olvashattok. A blogom februárban indult, átlagosan heti 3 cikkel jelentkezem. A témákat úgy próbálom alakítani, hogy a gyermekkel otthon lévő anyák kihozhassák a maximumot napjaikból, ugyanakkor rengeteg ötletet fel tudnak használni a babázás előtt álló olvasóim is, hiszen a hatékonyságnövelés, és a tervezéssel kapcsolatos tippek nemcsak babával tarkított pályán érvényesek :)” – Éva, Anyu tervez


Bullet Journal

Ryder Carroll rendszere, a bullet journal az egyik fő ihletforrásom a tervezésnél. Ezer éve igyekszem rászánni magam annak a bizonyos első bullet journalos cikkemnek az átírására / lecserélésére, mert mókás, mennyire félreértettem első nekifutásra a bullet journal rendszert. Minden esetre az, amit első pillantásra hittem a bullet journalról, az, amit később megtanultam róla, és amit hozzágyűjtöttem a nagyvilágból, azóta is szépen tovább él, folyamatosan változó formában: örülök, hogy van egy olyan naplóval kombinált tervezőm, amit egy üres füzetbe, az első tollvonástól az utolsóig magamnak gondolhatok ki.

Valójában apró, mégis alapvető gondolatbeli változást hozott nálam a “bullet”-ekben, felsorolásokban való gondolkodás is: rendezettebbek, jobban átláthatóak lettek a feljegyzéseim, mióta mindent felsorolás-jelleggel vetek papírra, néhány jól körülhatárolt típus alá szedve.

GTD (Getting Things Done) metódusa

Ahogy már írtam róla, a rendszert, amit David Allen azonos című könyvében ír le, valószínűleg még egy jó ideig nem fogom tudni egészében alkalmazni, de máris rengeteg apróság szivárgott át belőle a hétköznapjaimba, például a kontextus szerint szétválogatott, állandóan futó (tehát nem napi, heti vagy havi) teendőlisták.

Logbook

Austin Kleonnak erről az ötletéről először Dóri blogján olvastam. Az alapgondolat az, hogy terjengős naplóbejegyzések helyett céltudatosan, vázlatosan jegyezzük fel egy-egy nap eseményét. A célja az, hogy akárcsak a hajónaplók (“logbook”-ok), megmutassák, mennyit haladtunk, mit tettünk aznap.

Ahogy írtam fent, a napi bejegyzéseim – ha és amikor épp vannak – nem tartalmaznak napi teendőket, helyettük viszont igyekszem legalább efféle logbook, vázlatos hajónapló stílusban lejegyezni ezt-azt arról, ami aznap történt.

Pomodoro

A pomodoro módszer – amiről szintén Dórinál olvastam először – nem annyira tervező mint inkább a hatékonyságot, a fókuszált figyelem állapotát segítő módszer (és miután az államvizsgára való kétségbeesett tanulásban életet mentett, mostanában mégsem jeleskedem benne), mégis azért említem, mert jól együtt tud működni a GTD kontextus-függő teendőlistáival, és igyekszem – kisebb-nagyobb sikerrel – minél nagyobb gyakorisággal ilyen hatékony blokkokat, tematikus “hórukkokat” elhelyezni az időmben. Ilyen lehet például 25 perc ruhaszortírozás, 25 perc hot-spot takarítás, 25 perc virtuális szortírozás, vagy épp ahogy ez a cikk is íródott: 25 perc fókuszált írás.

Don’t Break the Chain

Sajnos azok a napok egy időre legalábbis leáldoztak, amikor valóban nap nap után szakadatlanul hűséges voltam bizonyos alapvető fogadalmaimhoz. Most azon vagyok, hogy újra visszahozzam ezeket a legalapvetőbb fogadalmaimat a mindennapjaimba, amik nem sokat változtak azóta, hogy először kitűztem őket: a mindennapos hot-spot takarítást, a mindennapos jógát és a mindennapos írást.

Heti tervező

Kara Benz (Boho Berry) bullet journal stílusa mindig kedves marad a számomra, hiszen ő volt az első inspirációm (neki köszönhetem azt is, hogy olyan csodálatosan félreértelmeztem kezdetben a bullet journal mibenlétét :)), kezdetben szinte csak őt másoltam, ő volt az én “kályhám”, és persze azóta is sokat tanultam tőle, de ma már szinte csak a heti tervezőimben érhető tetten közvetlenül a keze nyoma.

Calendex

Eddy Hope módszeréről, a calendexről (ami a calendar, azaz naptár és az index, azaz szószedet szerelemgyereke) szintén Boho Berrynél hallottam. A módszer lényege, hogy olyan áttekintő naptárakban (mint például az éves áttekintő), ahol nincs elegendő hely, hogy szöveges bejegyzéseket vigyünk fel egy naphoz, pláne nem többet is, az áttekintő naptárt mintegy szószedetnek, gyorshivatkozásnak használjuk, csak oldalszámokat tüntetünk fel benne, míg a bővebb tartalmat az indexelt lapon helyezzük el.

Bár érdekesnek, de számomra érdektelennek tartottam ezt a módszert egészen addig, amíg praktikus okokból át nem költöztem egy A6-os méretű tervezőbe. Itt, ahol már sokkal kardinálisabb kérdés volt a helytakarékosság, mint egy A5-ös naplóban, aho “táncolni is lehetett”, rögtön ráhangolódtam a calendex stílusra.

Így használom a határidőnaplómat

Bővebb kifejtést érdemelne, de csupán címszavakban, ebből áll tehát a DIY határidőnaplóm:

  • havi tervezők, amiket egészen novemberig előkészítettem, hogy a jövőbeli eseményeket is fel tudjam jelezni, calendex stílusban
  • heti tervező, ami a heti beosztásomat (a találkozóimat és hatáidős teendőimet) tartalmazza, valamint egy mini figyelőt, amin a legfontosabb szokásimat követem
  • napi oldalak, amik logbook stílusban egyfajta gyorsnaplóként szolgálnak, de ide jegyzem fel a felmerülő jövőbeli események bővebb kifejtését is, amiket aztán a havi tervezőkben indexelek
  • teendőlisták, amiken kontextus szerint (például “otthon”, “online”, “Sopronban”) gyűjtöm a feladatokat

[Heti tervező napi loggal]

[Heti tervező calendex hivatkozásokkal]

[Havi tervező / jövőtervező calendex hivatkozásokkal]

Így osztom be az időmet

Szeptemberre kicsit fellélegezhetek, és a(z egyébként általában átkómázott) hétvégéken kívül is marad időm, amit újra érdemben beoszthatok, ezért érdemes ismét időbeosztásról beszélni.

Mivel nincs nagyon sok találkozóm, amikkel különösebben zsonglőrködnöm kellene, és az életem nem igényel különösebb mobilitást, rugalmasságot vagy folyamatos ugrásra kész állapotot, ezért számomra a pomodoro módszer, a tematikus (kontextus-függő) időblokkok, a fókuszált figyelemnek ezek az elkülönített szeletei azok, amik igazán passzolnak.

Ha tehát egy hosszabb (fél-egy órás vagy hosszabb) szabad időblokk áll előttem (és rá tudom szánni magam, hogy ne az aktuális sorozatom előtti nyáladzó elnyúlással töltsem ki), akkor egyszerűen elindítom az időzítőmet, és kontextus-függően kitöltöm feladatokkal az adott időblokkot.

[Látványos pomodoro blokkok a Forest alkalmazásban]

Nos, ahogy láthatjátok, sejthetitek és be is vallottam fent, az életem nem igényel kifejezett cipőkalanas tervezést, így a leghatékonyabb tervezési praktikákat talán nem tőlem fogjátok ellesni, de remélem, azért sikerült hasznos vagy legalábbis érdekes ötleteket mutatnom.

Ha mások tippjeire is kíváncsiak vagytok, feltétlenül kattintsatok tovább és nézzétek meg a többiek cikkeit is:

#PlanWithMeChallenge január #3

A januári fotókihívás folytatódik instagramon, és én újabb részleteket osztottam meg a bullet journalos szárnypróbálgatásaimból.

A napi tervezők mellé a jövőtervezés is átkerült ide.

Bár nagyon sok “hacket” nem alkalmaztam még, alapvetően tartom magam az eredeti, mininalista rendszerhez, némi csinosítással, de az egyik trükk, amivel próbálom könnyebben navigálhatóvá tenni a naplót, az a szín index bevezetése, ami vizuálisan is megkönnyíti az ugrálást a tartalomban.

Analóg vagy digitális? Soha nem fogom megérteni, miért vagyok képtelen megtalálni a közös hangot a kütyükkel, ha tervezésről van szó – de nincs más lehetőségük, mint a papíralapú rendszerekkel együttműködve dolgozni azon, hogy könnyebbé tegyék az életem.

A színkódok újragondolásában pedig a Level10Life segített sokat.

Hupsz! Hibázni persze mindenki szokott.

Áttekintésben és visszatekintésben nem mindig jeleskedem, de a havi figyelő segít, hogy jobban átlássam a napjaimat.

A listák és gyűjtemények ötlete persze engem is gyakran elragad. Hogy mennyi marad belőlük üresen, és mennyi telik fel hasznosan, még én sem tudom. Próba, szerencse!

#PlanWithMeChallenge – Január #2

Az elmúlt egy hétben nem voltam olyan lelkiismeretes, néhány napot kihagytam a kihívásban, de azért elhoztam ezen a héten is az újdonságokat.

Történt viszont még valami izgalmas: megérkezett az eBay-ről rendelt Leuchtturm1917 naplóm.

Több kérdést is kaptam azzal kapcsolatban, hogy mi a helyzet most a filofaxommal. És igen, számomra is meglepetés volt ez a hirtelen jött nagy szerelem a bullet journal iránt. Bár az eredeti terv az volt, hogy a napi tervező marad a filofaxban, most mindent magához ragadott a bullet journal. Adok egy kis időt ennek a nagy szerelemnek, ha egy kicsit kiforrott, bővebben is írok arról, hogy mit-miért-hogyan – addig is itt vannak az információmorzsák a #PlanWithMeChallenge napi témáin keresztül.

Munka és magánélet – nos, ezt a kettőt szétválasztani jelenleg nem nagy probléma a számomra (a főállásom most a láblógatás itthon), ezért még tavalyról hoztam egy tippet. A filofaxomban nagy segítségemre volt, hogy beiktattam még egy “mai nap” könyvjelzőt, így pikk-pakk tudtam váltogatni a napi tervező és a munkahelyi teendőlista között.

A személyes fejlődésről való elmélkedésemet még a bébi-bujóm tartalmazta (így hívom magamban a próba bullet journalomat, amit a férjem készített és amit használtam a csodaszép Leuchtturmom érkezéséig). A Level10Life év- és önértékelése sokmindenre rámutatott számomra, leginkább a vakfoltjaim felismerése volt tanulságos. A személyes fejlődéssel kapcsolatban például rájöttem, hogy akármennyit is gyarapodtam az elmúlt években, még mindig túl kevés tudatosságot viszek ebbe a területbe (is).

Mivel a tanulmányaim kérdését a személyes fejlődésnél már érintettem, ezt a témát átugrottam a kihívásban. Helyette viszont megosztottam, hogyan kísérletezgettem a napi tervező kinézetével, amíg a Leuchtturm naplómra vártam. Mókás volt Lorem Ipsum szövegekkel teleírni egész oldalakat.

A szakmai fejlődés egy újabb nagy kérdés volt a számomra, amikor az évemet értékeltem. Végül a blog is helyet kapott itt. Zitának pedig köszönöm a kérdéseket, holnap hozom a kapcsolódó cikket a blogra!

A pénzügyekkel kapcsolatban sem volt sok látványos megosztani valóm (leszámítva az aprópénzes ibrikem tartalmát), mivel már évekkel ezelőtt meghoztam azt a döntést, ami nagyon sokat könnyített az életemen: hogy a pénzügyek kezelését teljes egészében a férjemre delegáltam.

Remélem, hogy a családi események, ünnepek és évfordulók szemmel tartásában is jó társ lesz az új naplóm, amibe legelsőként egy éves naptárt vezettem fel.

Ma pedig az első napi tervezőimet mutattam be.

Jövő héten elhozom a további képeket, addig is követhettek instagramon, és nagyon szívesen veszem a további kérdéseket, itt vagy ott!

#PlanWithMeChallenge – Január #1

Akik követnek instagramon, azok napi visszajelzést kapnak a #PlanWithMeChallenge-ben való részvételemről is, de arra gondoltam, megosztom itt is a képeket.

A kihívás témáit Kara (Boho Berry) blogjáról töltöttem le, és mivel a férjem egy szerencsés tévedés folytán A4-ben is kinyomtatta, jutott belőle a filofaxomba, a bullet journalomba és az új üzenőtáblámra is.

Az első nap témája a bemutatkozás volt.

Aztán rögtön a sűrűjébe vágtunk és a januári oldalakat mutattuk be. Ezeket a filofaxomból fotóztam, bár ahogy látni fogjátok később, engedtem a csábításnak, és kipróbálom a bullet journalt mint tervezőt is, nem csak mint jegyzetfüzetet.

Ezután pedig a tervezési stratégiáról volt szó – mit, mikor, hogyan? Ennek nemrég külön cikket is szenteltem, de most készítettem hozzá egy kis összefoglaló diagramot is.

A 2016-os nagy célok kapcsán írtam korábban a Level 10 Life módszerről, amivel nekivágtam a 2016-os nagy céljaim kigondolásának – bár a konkrét célok még nincsenek lefixálva, de egy tonnányi jegyzetem van már hozzájuk. Nemrég pedig Kara jelentkezett egy bejegyzéssel és videóval a témában, akitől én az ötletet kölcsönöztem, érdemes ránézni.

Mivel a filofaxom elrendezését már bemutattam korábban, ezúttal egy másik napi tervezőt mutattam be: méghozzá a kísérleti bullet journal tervezőmet.

Amikor az újévi fogadalmak kerültek szóba, rögtön a tavalyi Don’t Break the Chain fogadalmaimra gondoltam. Ilyeneket idén… nos, tettem is meg nem is. Tavaly hatalmas motiváló erőnek bizonyult, bár év végére mindegyik fogadalmamat sikerült megszegnem egy-két alkalommal. Szerettem volna viszont még több dolgot is szemmel tartani, de anélkül, hogy ez túl sok macerával járna. A havi figyelő (monthly tracker) lett ezúttal a nyertes ötlet, amit szintén Karától kölcsönöztem.

Az ismétlődő feladatok kapcsán pedig azt mutattam meg, hogyan bukkannak fel az ismétlődő feladatok a napi tervezőmben is, amellett, hogy vezetem őket fejben vagy a havi figyelőben, esetleg még a telefonom is emlékeztet rájuk.

Jövő héten jelentkezem a #PlanWithMeChallenge-re készült további képekkel, de aki türelmetlen, az nyugodtan kövessen instagramon!

#PlanWithMeChallenge

Egy ideje már inspirálódom a #PlanWithMeChallenge képeiből instagramon. Ebben a minden hónapban újrainduló kihívásban a résztvevők egy előre adott lista alapján osztják meg a tervezőik, határidőnaplóik részleteit és adnak bepillantást abba, hogyan terveznek ők.

Januártól pedig én is szeretnék benevezni a kihívásra. Ha kíváncsiak vagytok, miket fogok megosztani, vagy szeretnétek ti is beszállni, a képre kattintva továbbnavigálhattok Kara blogjára, ahol megosztja a januári témákat.

Lesz olyan, aki csatlakozik? ;)

#PlanWithMeChallenge

Így újult meg a filofaxom #3 – Tervezzünk együtt 2016-ra!

Hamarosan itt az év vége, és bár szép számmal kaptam kérdéseket a határidőnaplómmal kapcsolatban, még mindig adós vagyok egy nagy filofax túrával. Hogy ne legyen túl nagy falat, ezért arra gondoltam, egy “plan with me” bejegyzéssel kezdem, amiben megmutatom, hogyan tervezek előre.

filofax2016

A legutóbb bemutatott heti tervező óta sokminden változott, fejlődött nálam, de volt olyan is, amit megtartottam, és volt, amit még hozzáadtam. Lássuk, hogyan tervezek most!

Éves tervező

Már az év elején (amikor azt hittük, elfeledkeztünk Dió rendszeres oltásáról, majd kiderült, hogy hónapokkal korábban vagyunk…) nyitottam egy oldalt a 2016-os előre látható eseményeknek, teendőknek. Ide főleg az időszakos tennivalókat, szűrővizsgálatokat írtam be jó előre, az időrendre való tekintet nélkül listázva. Nem is valódi tervező, inkább csak egy emlékeztető lista ez az oldal.

filofax2016

Havi tervező

Az év első három hónapjára készítettem “egy hónap egy oldalon” tervezőt. Ez tartalmazza a hónap napjait zsebnaptár-stílusban, mellé az előre látott, dátumhoz kötődő programokat listázom, alá pedig a fontosabb teendőket, amiket már tudok hónaphoz kapcsolni.

filofax2016

Heti tervező

A heti tervezőm tulajdonképpen két részből áll: használok egy “egy hét egy oldalon” típusú heti tervezőt, ahol minden nap egy mezőt kap, és a fontosabb, adott naphoz kötődő eseményeket és feladatokat írom fel ide, valamint használok még egy fél oldalt elfoglaló heti teendőlistát. Nem minden teendőt írok fel erre a listára és nem minden teendőt ide írok. Van, ami felkerül a heti listára és nem osztom ki napokhoz, hanem elvégzem, amikor tudom, majd rögtön innen kihúzom. Van olyan, ami felkerül a heti teendőlistára, majd később kiosztom a hét egy napjára, de van olyan is, amit rögtön egy naphoz kapcsolok.

filofax2016

Napi tervező

A napi programokat és teendőket “két nap egy lapon” elrendezésben vezetem, mivel az “egy nap egy lapon” elosztás nekem túl szellősnek bizonyult. A napok tartalmaznak egy csinos fejlécet, amin a dátumot és a hét napját jelzem, a mellette maradó üres területet pedig esetlegesen használom a reggeli rutin és/vagy a napi folyadékbevitelem nyomonkövetésére, de ezek még nem stabilizálódott dolgok – hol vannak, hol nem.

filofax2016

A napi tervező mezőket gondolatban két részre osztom: bal oldalt a fejléc alatt a napi teendők sorakoznak bullet journal stílusban, jobb oldalt pedig az aznapi időpontok, időponthoz kötődő események, programok, teendők.

A “két nap egy oldalon” elrendezés óhatatlanul azt jelenti, hogy valahol kell maradnia egy üres lapnak. Mivel szeretem, ha a szombat és a vasárnap egymás mellé kerül, ezért kézenfekvő módon a hétfő előtt szabadul fel egy fél oldal – ez viszont tökéletes helyet ad a heti teendőlistának.

filofax2016

Így tervezek előre

Többen kérdeztétek, hogyan “nem lesz buci” a határidőnaplóm – mennyivel tervezek előre, mennyi időszakos tervező lapot tartok egyszerre a filofaxomban. Hiszen ha egy egész éves tervezőt bele akarunk szuszakolni, nagyon kevés hely marad az egyéb szekcióknak.

A tervezőim kevesebb mint a negyedét teszik ki a határidőnaplómnak – a többi helyet mind az egyéb szekcióknak tartom fenn.

filofax2016

Ennyivel tervezek előre:

  • Napi tervezőt egy vagy legfeljebb két hétre előre készítek.
  • Heti tervezővel másfél-két hónappal előre töltöm fel a határidőnaplót.
  • Havi tervezőt három hónapra előre készítettem.
  • Ami ezeken túlmutat, az az egész éves listán kap helyet.

Nincs külön dedikált napom a heti tervezésnek, bár hétvegenként igyekszem valamennyit foglalkozni vele, de nem mindig sikerül – vagy nem mindig pont hétvégén. A napi, heti tervezőket olyankor szoktam elkészíteni, amikor épp kedvem van hozzá, olyankor a soron következő hétre elkészítem a napi tervezőket, és a heti tervezőket néhány hétre előre.

filofax2016

Amikor átlapozok egy oldalt (amikor a “mai nap” vonalzómat egy új napra helyezem vagy amikor az aktuális hetet jelző gemkapcsomat áthelyezem a következő hétre), átfutom, milyen feladatok maradtak függőben, és eldöntöm, hogy kihúzom vagy áttelepítem őket. Az elmúlt időszak napi és heti tervezőit egy-két hetente kiveszem a határidőnaplóból, hogy a visszamenőleges lapok már ne foglaljanak fölösleges helyet.

Azért szeretem ezt a fajta tervezést, mert csak azt és olyan részletességgel hordom magammal, ami és ahogy épp szükséges a hétköznapjaimhoz.

EDIT: egy kis kiegészítés – a januári #PlanWithMeChallenge keretein belül készítettem egy összefoglaló illusztrációt a tervezési stragédiámról, itt láthatjátok:

 

Ha az ünnepeket tervezéssel szeretnétek tölteni és az év végével megújítani a határidőnaplótokat, remélem, segítettem! Ha van még kérdésetek, tegyétek fel bátran, a filofax túra sorozat folytatódni fog.

Addig is olvassátok el ezeket a cikkeket is, hasznos lehet!

Így készíts A4-es papírból A6-ost gyorsan és egyszerűen

A filofaxommal kapcsolatban többen írtátok, hogy szívesen látnátok DIY megoldásokat, sőt kaptam egy nagyon kedves levelet arról, milyen hatalmas heuréka-élmény volt, amikor megosztottam azt az apró trükköt, hogyan használható a normál irodai lyukasztó egylyukú lyukasztóként.

És mivel én is tudom, hogy a legnagyobb aha-élményeket a legkisebb apróságok tudják adni, most megosztok még egy ilyet: így készítek pillanatok alatt A4-es papírból A6-ost, mérés nélkül, gyorsan és egyszerűen.

1. Az A4-es papírt négyfelé hajtom.

A6-1-600

Figyelek a pontos illesztésekre és az éleket jól lesimítom.

2. Levágom a hajtásokat.

A6-3-600

A6-2-600

Anélkül, hogy kibontanám, szorosan hajtás mellett egyszerűen levágom azt a részt, ahol a lapok meg vannak hajtva.

Azért szeretem ezt a fajta vágást, mert mérés és vonalzás nélkül is könnyű párhuzamos, tiszta vágást készíteni, és nem maradnak behajló, kunkorodó lapszélek sem, hiszen a hajtásokat eltávolítjuk.

3. Kész is van! 

A6-4-600

És ennyi az egész, voilá!

Tényleg nem egy nagy ördöngősség, de egy nagyon hasznos, kézreálló trükk, amivel szó szerint pillanatok alatt tudok új lapokat készíteni a filofaxomhoz, amiket már csak lyukasztani kell és azonnal használhatóak is.

Ha pedig négy helyett nyolcrét hajtjuk a papírt, A6-os oldal helyett tenyérnyi kis jegyzetlapokat kapunk, majdnem az irodai jegyzettömbök méretében. Én évek óta hasznosítom újra az irodában a rontott papírokat így, megspórolva a post-it cetliket és a jegyzettömböket.

Remélem, segíthettem ezzel a kis praktikával!