Grafológia rovat – Kinek elemezhető az írása, kinek nem?

Ismét jelentkezik a Hegedüs Reni grafológussal közös rovatunk, hosszú kihagyás után (amit roppantul röstellek – egy kicsit a fejemre nőttek a dolgok).

Az ötletelésünket az eheti cikkhez Ditta barátnőm kérdése indította el, aki a Pető Intézet diákjaként afelől érdeklődött, vajon elemezhető-e egy sérült ember kézírása. Ezért hosszasan beszélgettünk arról, mit és hogyan vizsgál egy grafológus, milyen információkra van szüksége az írás körülményeivel és az alannyal kapcsolatban, valamint hogy kinek az írása elemezhető és kié nem.

Amit a grafológusnak tudnia kell

A grafológus egy kicsit olyan, mint egy orvos: őszintének kell lennünk vele és nem szabad eltitkolnunk előle semmit, mert ellenkező esetben nem várhatjuk, hogy pontos lesz a “diagnózisa”. Egy másik hasonlóság a grafológusok és az orvosok között, hogy a grafológus úgy végzi a vizsgálatát, úgy tárja fel az írásképben rejlő információkat, hogy az írásmintát az írásstandardhez hasonlítja (ahhoz az általános írásképhez, amit az iskolában tanulunk), és a standardtől való eltéréseket figyeli. Hiszen, akárcsak egy vérképben vagy röntgenfilmen, minden, ami eltérő, az egyedi információkat hordoz.

Ezért a grafológusnak fontos tudni, hogy mi befolyásolja az írásunkat, de fontos az is, hogy az írást befolyásoló, zavaró tényezőket a lehetőségek szerint csökkentsük, amikor írásmintát adunk. (Ígérem, hogy ez az utolsó orvosos hasonlatom – de meg kell említenem a nagypapámat, aki egyszer egy nagy bögre, sziruposan cukros tejeskávé elfogyasztása után indult el vérvételre, ami alapján természetesen cukorbetegséggel diagnosztizálták… Nos, ezért fontos, hogy egy vizsgálat előtt lehetőleg kizárjuk az eredményt befolyásoló körülményeket.)

Az írás körülményei

Mind fizikai, mind lelki szempontból érdemes ügyelni rá, hogy az írásmintát minél kevesebb zavaró tényező mellett vessük papírra, hogy az írásunkban ne a pillanatnyi problémák domináljanak. Ezért a mintául szolgáló, legalább 10-12 soros, golyóstollal A4-es fehér lapra írt fiktív levelet érdemes stabil írófelületen rögzíteni, természetes fényben vagy jó megvilágítással, pihent kézzel (nem fizikai munka után, és nem is például a zimankós hidegről beesve, elgémberedett ujjakkal). Hasonlóan fontos, hogy nyugodt körülmények között írjunk – kivéve, ha a teszt kifejezett célja a stresszhelyzetekre való reakciók vizsgálata. Ekkor a grafológus maga is előidézhet mesterséges stresszhelyzetet (például diktálással), de ez csak speciális esetekben fordul elő – például munkaalkalmassági vizsgálaton.

Az alany

A vizsgálat alanyáról is szükséges néhány dolgot tudnia a grafológusnak, hogy megfelelően tudja értelmezni az írásban látott jeleket. Ezek jellemzően olyan tulajdonságok, amik nem derülnek ki egyértelműen az írásból.

Ilyen például az alany…
… neme – hiszen bár vannak férfias és nőies írások, de ahogy egy kapcsolatban sem biztos, hogy a “férfi viseli a nadrágot”, ugyanúgy egy férfias írás is tartozhat egy nőhöz és fordítva (ami már önmagában fontos információkat hordoz).
… életkora – hiszen az írásból az érettség olvasható ki, ami gyakran jócskán eltér az életkortól.
… foglalkozása és iskolai végzettsége – hiszen az írásból fény derül az indíttatásokra és képességekre, de egyáltalán nem biztos, hogy a kézírás tulajdonosa ezeknek megfelelően tanult tovább vagy helyezkedett el a munkaerő piacon, ahogy az sem, hogy a végzettségének megfelelő munkát végez.
… melyik országban tanult meg írni – hiszen a grafológus elsősorban a tanult standardtől való eltéréseket vizsgálja, a standard pedig országonként, sőt országon belül időben és területenként is változhat.
… visel-e szemüveget.
… jobb vagy balkezes-e.

Nagyon fontos még tudnia a grafológusnak azokról a rendkívüli tényezőkről, amik nagyban befolyásolhatják az írásképet. Ilyenek a krónikus betegségek és a rájuk szedett rendszeres gyógyszerek (hiszen egy vérnyomásprobléma vagy egy idegrendszert tompító gyógyszer hatással lehet az írásra), a rendszeres alkohol vagy kábítószer fogyasztás, az írásra kiható egyéb betegségek, sérülések (például kéztörés vagy krónikus fájdalom), vagy bármi más fontos tényező (mint például ha gyerekkorában átszoktatták jobbkezességre az illetőt).

Ki lehet a grafológiai elemzés alanya?

Tulajdonképpen majdnem mindenki, viszont bizonyos tényezőket mindenképp figyelembe kell venni az írásminta elemzésénél.

A legfontosabb, amit szem előtt kell tartani, hogy az alanynak legyen kialakult írásképe, amit a grafológus vizsgálni tud. Gyermekként, 6-7 éves korunkban megyünk iskolába és tanulunk meg írni, ami nem véletlen: erre az időszakra fejlődik ki ugyanis a kézfej 27 csontocskája, amelyek az apró mozgások kivitelezésében játszanak szerepet, így az írás elsajátításában is. A pici gyermekek lelkét tehát mintegy 9-10 éves korig kizárólag rajzelemzéssel vizsgálják, ezután már a kézírás is elemezhető, ami a felnőtté válás folyamataként, és azt követően is a személyiséggel együtt, illetve a különböző tényezők hatására állandóan változik.

Az értelmi fogyatékosok írása, akik nehézségeik miatt csak korlátozottan tudják elsajátítani az írásstandardet, csak speciális képzés után elemezhető, ami a megfelelő szakismeretekkel vértezi fel a grafológust. A kisgyermeki lélekhez hasonlóan itt is helyettesítő lehetőségként áll rendelkezésre a rajzelemzés.

Nem elemezhető teljes mélységében az a külföldi írás, amelynek a grafológus nem ismeri behatóan az írásstandardjét. A grafológus segítségére lehetnek a rezonometriai elemzés módszerei, amik a hagyományos grafológiai elemzéstől eltérően nem dolgoznak a standarddel, hanem az írás önmagához mért, belső viszonyait vizsgálják.

Csak részlegesen elemezhető például annak az írása is, aki egy friss sérülés miatt ideiglenesen vagy véglegesen nem tudja használni az író kezét és épp átszoktatás alatt van, aki valamilyen okból nem tudta elsajátítani az írásstandardet, vagy akit az adott pillanatban extrém tényezők zavarnak, ami lehet külső körülmény (mert például egy zötykölődő autóban, a térdére támasztott jegyzetfüzeten ír), vagy akár az alany akadályozottsága (például törött kéz, erős alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság, stb.).

Viszont teljes mértékben elemezhető minden olyan írás, bármennyire akadályozott is, amelynek tulajdonosa már megtanult együtt élni az őt akadályozó tényezőkkel, belestabilizálódott megváltozott helyzetébe és egy ennek megfelelő szilárd írásképe alakult ki. Így elemezhető az, akinek az írását krónikus betegség, állandó gyógyszer-, tartós kábítószer- vagy alkoholfogyasztás, vagy bármilyen más tartós sérülés vagy akadályozottság befolyásolja – még akkor is, ha az olyan súlyos, hogy végtagvesztés miatt az alany szájjal vagy lábbal ír.

[Ez a cikk a Hegedüs Grafológia és a Kincsesfüzet blog együttműködésében készült.]

Ne feledjétek, hogy ha bármire kíváncsiak vagytok a grafológusok munkájával kapcsolatban, kérdezzétek bátran Hegedüs Reni okleveles grafológust! Reni elérhetőségeit megtaláljátok itt.

Reklámok

Grafológia rovat – Kérdezd a grafológust!

Kedves olvasóim, Hegedüs Reni grafológussal felmerült bennünk a gondolat, hogy bár biztosan sok érdekes kérdésre választ kaptok a közös grafológia rovatunk cikkein keresztül, de előfordulhat az is, hogy van olyan kérdés is, ami motoszkál bennetek és szívesen feltennétek egy grafológusnak, mert még nem érkezett meg rá a válasz. Itt a lehetőség! Kérdézzetek bátran, és Hegedüs Reni okleveles grafológus készséggel válaszolni fog a kérdéseitekre!

A kérdéseket a következő úton tudjátok eljuttatni hozzá:
E-mailben a hegedus.grafologia@gmail.com címre
Facebookon a Hegedüs Grafológia Facebook oldalán privát üzenetként

A kérdésekből és a válaszokból később a Kincsesfüzet grafológia rovatában is szeretnénk csemegézni. Ezért kérlek, hogy az üzenetben jelezzétek, hogy a kérdésetek névvel vagy név nélkül, anonim módon megjelentethető-e a Kincsesfüzeten és Reni blogján illetve Facebook oldalán, vagy kizárólag privát üzenetben szeretnétek választ kapni. Köszönjük!

Most pedig: rajta, kérdezzetek!

Grafológia rovat – Megtörtént esetek

A grafológiai gyorselemzés szépsége és nehézsége is ugyanaz: a gyorsasága. A grafológus számára kihívást jelentő feladat “itt és most” teljesíteni, felkészülési idő nélkül felállítani egy tizenöt perces, a főbb személyiségjegyeket átfogó elemzést, miközben egy másfél-két órás mélyelemzésre általában egy hét felkészülési időt szánhat. Ugyanakkor gyors és azonnali jellege miatt a vállalatok, intézmények szívesen adnak lehetőséget nyílt napjaikon, családi napjaikon a grafológiai gyorselemzés kipróbálására, ami általában valóban sok érdeklődőt vonz.

Szerencsére grafológusom, Hegedüs Reni mestere is nagyon fontosnak tartotta az első benyomás alapján történő, gyors, interaktív elemzést, amit nagyon sok lehetőségük volt a képzésen hallgatóként (egymáson vagy hozott írásmintákon) gyakorolni, továbbá szakmai összejöveteleken, konferenciákon, továbbképzeseken szintén végeznek egymáson gyorselemzést a grafológusok.

Így Reninek sem okoz gondot, hogy gyorselemzéssel álljon az érdeklődők rendelkezésére, és mivel ilyenkor rengeteg és rengeteg féle emberrel kerül kapcsolatba (a tizenévestől a nyugdíjasig), sok szakmai tapasztalattal és élménnyel is gazdagodik. Ezekből az esetekből osztunk meg most néhányat – természetesen névtelenül.

Az eltévedt bácsi

Egy nyíltnap alkalmával egy nyugdíjas férfit tessékelt be Reni irodájába a felesége, amikor pedig Reni megkérte, hogy írjon egy 10-15 soros levelet az elemzéshez, nagyon zavarba jött: nem is hozott szemüveget magával, és bevallotta, a katonaság óta nem írt. Kiderült, hogy az asztrológushoz szeretett volna menni – csak eltévesztették az ajtót.

A fiatal művész

Amikor egy fiatal lány érkezett Renihez, rögtön sejtette, hogy egy ifjú művésszel áll szemben, már csak azért is, mert a lány már az előtérben várakozva is rajzolással ütötte el az időt. Mivel tizennyolc éven aluli volt (éppen a pályaválasztás előtt), az édesanyjának is hozzá kellett járulnia az elemzéshez, majd ott is maradt egy másik kísérővel, az egyik rokonnaL együtt, amíg az elemzés folyt. Reni számára roppant nehéz volt ez a helyzet, mivel az írásmintából azonnal kiderült, hogy a legfőbb konfliktus a lány életében az volt, hogy művészi pályára készült, de a családja nem támogatta ebben, mert féltette a bizonytalan életúttól. Reninek viszont különös kihívást jelentett ez a helyzet, annál is inkább, mert segítőként egyébként sem az a feladata, hogy tanácsot adjon, hanem hogy irányokat és lehetőségeket mutasson, de mindezt több érintett fél társaságában különösen nehéz úgy megtenni, hogy ne kerüljön konfliktushelyzetbe.

Egy megható levél

Egy hölgy elsősorban aziránt érdeklődött, hogy Reni hajlandó volna-e elemezni a férje írását. Erre természetesen nem volt lehetőség a férj engedélye nélkül – majd arra is fény derült, hogy a pár válófélben van. Ezután a hölgy már inkább elzárkózott volna az elemzéstől, és különösen azért vonakodott, mert nem akart semmi személyes témát kiadni a rövid levélben, amit írásmintaként kellett írnia. Reni azonban azzal bíztatta, hogy ő csupán formai szempontból nézi az írást, tartalmilag nem, a rövid, kötetlen beszélgetésben pedig igyekezett egy kicsit erősíteni a hölgy önbizalmát, énképét is, amit érezhetően megtépázott az életkrízis, amibe került.

A hölgy végül mégis rászánta magát, hogy alávesse magát az elemzésnek. Az írásminta átfutása után Reni mint mindig, most is a pozitívumokat kereste az írásban, a hölgyet pedig mintha sorra érték volna az “aha-élmények”, ahogy olyan erősségeivel szembesült, amiket ő maga nem vett észre vagy nem tulajdonított nekik jelentőséget.

Amikor a beszélgetés vége felé közeledve Reni feltette a kérdést, hogy szeretne-e még valamit mondani vagy kérdezni az alanya, a hölgy csak ennyit felelt: hihetetlen, de tényleg nem olvasta el a levelemet, igaz? – Reni csak ekkor fordított figyelmet a papírra vetett sorok tartalmára is, és nemcsak a formaiságára. Még most is, évekkel később, amikor nekem mesélte a történetet, könnybe lábadt a szeme: a levél ugyanis neki szólt, amiben páciense megköszönte azt a kedvességet és bizalmat, amivel felé fordult ebben a nehéz időszakban, és sok sikert kívánt a további munkájához.

Pszinapszis – Budapesti Pszichológiai Napok

A fővárosban minden évben megrendezett három napos szakmai esemény, a pszichológusok és társszakmáik összejövetele a Pszinapszis Konferencia, ahol a grafológusok is helyet kapnak, ahol 6-8 fő grafológus munkájával egész nap várják az érdeklődők, pszichológusok és szakmabeliek jelentkezését a gyorselemzésekre. Reni tapasztalatai szerint a jelentkezők 60-70%-a pszichológus hallgató, ami a rendezvény jellegéből adódóan egyrészt természetes, másrészt azt is bizonyítja, hogy néha a segítőnek is szüksége lehet segítségre.

A jajgató “j” betűk

Reni mestere kis humorral úgy tanította, hogy alapvetően kétfajta ” j” betű van: a jaj és a jó. Ezért amikor Renivel szemben elhelyezkedett egy fiatal lány és papírra vetette az írásmintáját, Reni száján ez az első kérdés szaladt ki: “mik ezek a jajgató jé betűk?” – A lány azonnal beszélni kezdett a nehéz élethelyzetről, amibe került (távkapcsolatban élt a szerelmével, ami nagyon megviselte), és kiöntötte a szívét. Tulajdonképpen nem volt szüksége másra, csak hogy valaki megkérdezze – és meghallgassa.

Rossz diagnózis

Egy hölgy kifejezetten azzal a kéréssel érkezett Renihez, hogy vizsgálja meg, lát-e valamilyen betegségre utaló jelet az írásában. Reni udvariasan elutasította a kérést, mivel egyrész a gyorselemzés általában nem specifikus, hanem átfogó jellegű, másrészt pedig a grafológus nem orvos, és bár vannak bizonyos szervekhez kapcsolt betűk és problémákra utaló jelek az írásban, de a grafológus nem diagnosztizálhat. A hölgyön azonban annyira érezte a kétségbeesést, hogy végül kötélnek állt, de nem tudott ezután sem mást mondani, mint hogy ő az írásban nem lát betegségre utaló jelet.

A hölgy ezt követően váratlanul sírasban tört ki a megkönnyebbüléstől. Mint kiderült, évekig kezelték egy eltévesztett diagnózis miatt agydaganattal, amiben tönkrement az élete, elveszítette a munkahelyét és a párkapcsolatát is, mire kiderült, hogy két elcserélt karton indította el ezt a szörnyű lavinát. Azóta már több szakember is megerősítette, hogy teljesen egészséges (fizikailag legalábbis – hiszen lelkileg is meggyötörte ez az időszak) – Reninél csak egyfajta végső igazolást keresett.

A matematikus

Reninél egy életvidám egyetemista lány jelentkezett elemzésre, akiről kiderült, hogy matematikusnak tanul. Az írásából is kiderült, hogy bár tökéletesen alkalmas a fiús pályára, az írásában egyaránt vannak természetesen férfias karakterek és mesterkélt, felvett fiús elemek is: szinte csak fiúk vették körül, így méginkább elsikkadt a női oldala, nem találta a nőiességét. Boldog párkapcsolatban élt, de a fiú, akivel járt, szintén örült volna, ha egy kicsit többet láthat a nőies oldalából. A beszélgetés ekkor átfordult egyfajta gyors divattanácsadásba, hiszen egy segítőnek mindig tudnia kell, hogyan segíthet a legtöbbet.

Mr. Ego

Egy roppant öntudatosnak tűnő fiatalember azzal a céltudatos kérdéssel állította szembe Renit: miért nincs párkapcsolatom? Majd amíg Reni az elemzést próbálta készíteni, a beszélgetés mintha hirtelen egy hanyag, agresszív flörtbe csapott volna át a fiú részéről. Reni persze azonnal meghúzta a határait és felhívta a figyelmet, hogy itt nem egy férfi-női, hanem szakember-páciens szituációban vannak, amit tiszteletlenség így kiforgatni – ráadásul ez a viselkedés már önmagában is magyarázat a feltett kérdésre, azaz hogy miért nincs sikere a nőknél.

A határozott elutasítást meglepő reakció követte: A teljes összeomlás. A fiúból azonnal feltört a gyermeki énje, és ezúttal sokkal őszintébben tette fel a kérdést: mondd el, mi az, ami zavar bennem? Reni ezután rámutatott, hogy amint az írásából is kiderül, a hatalmas egó-képpel csak a belső szorongását rejti el, és ezt a helyzetet kell először felszámolnia, önmagával kialakítani egy működő kapcsolatot, mielőtt párkapcsolat után nézne.

[Ez a cikk a Hegedüs Grafológia és a Kincsesfüzet blog együttműködésében készült.]

Grafológia rovat – Nemi irányultság a kézírásban

A grafológia képzésről szóló legutóbbi cikkem után ezúttal Hegedüs Reni grafológus szakdolgozatának témájáról szeretnénk írni.

Ahogy írtam korábban, a grafológus képesítés megszerzéséhez a féléves modulzáró vizsgákon és a képzést lezáró kétnapos, elméleti és gyakorlati megmérettetésen túl egy szakdolgozatot is le kell adnia és meg kell védenie a grafológus hallgatóknak.

Merész témaválasztás – Nemi irányultság a kézírásban

Szakdolgozatában Reni arra a kérdésre kereste a választ, hogy a kézírásban vajon visszatükröződik-e a szexuális irányultság. A rendhagyó témaválasztásnak két oka volt: egyrészt Reni egy merészen megválasztott, izgalmas témában szerette volna megméretni a tudását, másrészt pedig azt szerette volna hangsúlyozni, hogy a segítő szakma képviselői nem lehetnek válogatósak a tolerancia terén, valóban mindenki mellett ott kell állniuk segítőként, és olyan témákkal is foglalkozniuk kell, amik esetleg kényelmetlenek vagy ingoványosak.

Meghökkentő témaválasztása mind a csoporttársak, mint a családtagok, barátok körében kiváltott némi megütközést és elzárkózást, sőt később a vizsgabizottság előtt is sajátos helyzetet szült, hogy Reni csoportjából más is választott a homoszexualitással kapcsolatos szakdolgozati témát. Végső soron azonban Reni a legfontosabbnak azt érezte, hogy a férje támogatta a témaválasztásban, és a kezdeti megilletődés után inkább a kíváncsiság került előtérbe az őt körülvevők körében is.

A következő megpróbáltatást a megfelelő alanyok felkutatása jelentette, hiszen nemcsak hogy Reni közvetlen ismerősei körében nem tudott egynemű párról, de emellett az alanyoknak annak a követelménynek is meg kellett felelniük, hogy stabil, tartós párkapcsolatban éljenek, hiszen így adtak megfelelő összehasonlítási alapot a tudományos munkához. Vállalkozó szellemű heteroszexuális párt természetesen nem volt nehéz találni a feladatra – bár a témaválasztás itt is keltett némi megütközést –, majd végül egy leszbikus pár is jelentkezett az elemzésre, akik megfeleltek a kritériumoknak. Sőt, nemcsak hogy elfogadták a felkérést, de kifejezetten örömmel vették azt, hogy Reni a témaválasztásával támogatta őket.

Fejest a mélyvízbe – tabuk és traumák

Hamar kiderült Reni számára, hogy mind szakmai, mind lelki szempontból nagy kihívást jelentő feladatba kezdett.

A szexualitásnak, és különösen a homoszexualitásnak nincs még olyan kiterjedt szakirodalma a grafológiában. A szakdolgozat elméleti részének kidolgozásában végül elsősorban Bodroghy Péter: A Szex a kézírásban című, szakmai körökben kuriózumnak számító könyve és Gulyás Jenő István szintén ritkaságnak mondható párkapcsolati összehasonlító módszere nyújtott segítséget.

Az elemzések elkészítéséhez Reninek mind egyénileg, mind párként többször el kellett beszélgetnie az alanyokkal, a rendkívül intim témaválasztás pedig több kihívást is jelentett. A leszbikus pár esetében kevesebb tabut és korlátot kellett leküzdenie, mivel a pár már megküzdött korábban a “coming-out” problémáival, így könnyebben megnyíltak, míg az ellenkező nemű párnál óvatosabban kellett kezelnie a magánélet határait.

A legnagyobb kihívást azonban mégis az jelentette, hogy az elemzése egyik alanyánál a szexualitás jeleiben egy durva traumára való utalást talált. Grafológus hallgatóként nem volt könnyű számára, hogy őszintén és nyíltan rákérdezzen ennek okára, és nem könnyítette meg a helyzetet, hogy a kézírásban rejlő jelek mögött valóban egy traumatikus nemi erőszak emlékét találta. Azonban az, hogy már a szakdolgozata készítése során sikeresen szembenézett egy ilyen nehéz szituációval, megerősítette őt abban, hogy van helye a segítő pályán.

Konklúzió – A meleg ötven árnyalata

Szakdolgozatában Reni érdekes konklúzióra jutott, ami a nemi irányultság megjelenését illeti a kézírásban. Ahogy már sokszor említettük, soha nincs egy-egy konkrét jel, ami csakis önmagában értelmezhető vagy döntő értékű lenne, mivel a kézírást mindig összességében és komplexitásában kell nézni.

A jelek összességéből számomra, mint laikus számára érdekes következtetés született: míg például markánsan megjelentek a kézírásban a férfi és női jegyek, elkülönült a férfi és női szerepmodell (nemcsak a heteroszexuális, de az egynemű párkapcsolatban is), addig maga a szexuális irányultság, az azonos vagy ellenkező nemhez való vonzódás nem mutatkozott meg egyértelműen az írásmintákban.

Erről a konklúzióról egyébként iO Tillett Wright: Fifty Shades of Gay – A meleg ötven árnyalata c. TED előadása jutott eszembe, amely egy olyan kutatás eredményeit foglalja össze, ami ugyanezt a feltevést erősíti meg, azaz hogy az emberek nem oszthatók nemi irányultságuk szerint két vagy három egyértelmű kategóriába és a szexuális irányultságot nem lehet olyan egyszerűen felcímkézni.

[Ez a cikk a Hegedüs Grafológia és a Kincsesfüzet blog együttműködésében készült.]

Grafológia rovat – A grafológus képzés

A grafológia sokáig mellőzött, sarlatánságnak bélyegzett tudományág volt, de még ma is sok félreértés övezi. Ezért grafológusommal, Hegedüs Renivel arra gondoltunk, talán sikerül eloszlatnunk néhány tévhitet vagy megvilágítani néhány rejtélyt azzal, ha bemutatjuk a grafológia oktatásának folyamatát.

A grafológia képzés

Reni a 2009-ben induló grafológia képzésen szerzett képesítést, amelynek a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara adott otthont. Bár az egyetem épülete csak helyszín volt, az oktatás szervezője azonban fontosnak tartotta, hogy felsőoktatási intézményben folyjon a kétéves képzés, ami felsőfokú OKJ képesítést ad.

Az oktatás intenzív és műhely szemleletű volt, hiszen kis csoportlétszámmal, nagyjából 8-10 résztvevővel indult. A levelező rendszerű képzés során havonta egyszer vagy kétszer, alkalmanként reggeltől estig tartó oktatási napokon találkoztak a résztvevők. Bár tantárgyakról nem kifejezetten beszélhetünk, hiszen az összefonódó témaköröket sem különböző oktatók, sem szigorú órarend vagy éles témaköri határok nem választották el, a képzés anyaga mégis szigorú, központi szabályozásoknak megfelelő keretek köztött maradt.

Az iskola négy félévének mindegyike egy-egy alapvető modult ölelt fel a grafológia elméleti és gyakorlati oktatásában. Ezek a modulok és a bennük foglalt tananyag egységes valamennyi grafológia képzés folyamán, így nincs olyan okleveles grafológus, aki nem találkozott ezekkel a tanulmányai során. Az első félévben a résztvevők a grafológia története mellett az úgynevezett grafikumokkal ismerkedtek meg – ez jelent minden olyan jelet, ami nyomot hagy a papíron (az írás mellett ide tartozik például a gyermekrajz vagy a firka is), és foglalkoztak az írás körülményeivel is. A második szemeszter során a grafikumok elemzése volt a téma, tanultak az íráskép sajátosságairól, kiugró jeleiről, azok felismeréséről és magyarázatáról. A harmadik félév témája a grafikumok szintézisének előkészítése volt, azaz górcső alá vették, milyen tényezők befolyásolhatják az írást, beleértve a külső, környezeti tényezőket, de a belső, pszichológiai, érzelmi tényezőket is. A negyedik félév során a grafikumok szintézisével foglalkoztak, ami magában foglalt egy nagyon komoly pszichológiai ismeretanyagot is.

A grafológia képzés során minden félév a következő félév anyagának áttekintésével, egy féléves órarend felvázolásával kezdődött, és modulzáró vizsgával végződött, hiszen a továbblépés feltétele volt a számadás az előző félév anyagából.

Az oktatás során nagyon nagy hangsúlyt fektettek a gyakorlatra is. A műhelymunka a tanfolyam idejének mintegy 40-50%-át tette ki, amelynek során egyaránt foglalkoztak az oktatók és a hallgatók által hozott írásmintákkal, de a helyszínen papírra vetett mintákkal is – és kis létszámú képzés lévén, senki nem menekülhetett azelől, hogy vizsgálóból egyben alannyá is váljon.

A képzés során nagy hangsúlyt fektettek az átfogó, holisztikus szemléletre, hiszen az írást nem lehet egyfajta “szótárral” használni – ugyan a legtöbb jelnek van önálló jelentése (bár egy jel sosem jel és az összefüggéseiből kiragadva nem, vagy csak nagyon óvatosan értelmezhető), de az írás mindig csak egységes, összefüggő egészként vizsgálható csak. Így a grafológus hallgatóknak az elemzés terjedelmes ismeretanyaga mellett egy rendszerszemléletű látásmódot is el kellett sajátítaniuk.

Szakdolgozat és vizsga

A képesítés megszerzéséhez a grafológus hallgatóknak a záróvizsga előtt egy szakdolgozatot is el kellett készíteniük. A szakdolgozat szabadon választott témában íródott egy grafológus, mint külső konzulens szakértő felügyeletével, ami azonban minden hallgatóval szemben elvárás volt, hogy a dolgozatnak legalább három írásminta elemzését kellett tartalmaznia, emellett pedig legalább két írásazonosítási témakört is fel kellett dolgoznia.

A négy szemeszteres képzést lezáró kétnapos vizsgán a grafológus hallgatóknak a szakdolgazatuk megvédése mellett elméleti és gyakorlati tudásukról is számot kellett adniuk. A vizsga első napján írásbeli, tisztán gyakorlati vizsga folyt, ahol adott írásmintákon kellett mérést és elemzést végezni. A gyakorlatban természetesen rengeteg elméleti kérdés is megjelent, mint például a grafológusok szigorú etikai kódexéből vett buktatók, amelyeket egy grafológusnak ismernie kell, ha munkája során nem szeretné a kizárást és diplomája elvesztését kockáztatni (pl. milyen szülői engedélyekkel elemezhető egy kiskorú írása, stb.). A vizsga második napján a négy alapmodulra épülő 80 tételes elméleti záróvizsga mellett a szakdolgozatok védésére is sor került.

A grafológiai alapképzésen túl

A végzett okleveles grafológusoknak is lehetőségük van szakmájukon belül továbbfejlődni illetve egyes szakterületekre szakosodni. A különböző plusz modulok anyaga általában 60 órás tanfolyamokon sajátítható el.

Reni például az alapképzésen túl elvégezte a rezonometriai elemzést oktató modult is (a rezonometriai elemzéssel kapcsolatos élményeimről itt írtam korábban), ami a Dr. Szidnai László kutatásain alapuló, objektív, különleges mérőmódszerrel dolgozó irányzat. Ezen kívül részt vett a tanácsadás modul oktatásán, ami a segítő szakmák módszertanával foglalkozik, de a jövőben szeretne a pályaorientáció irányába is szakosodni.

A grafológusok előtt áll még az írásazonosítás szakiránya is. Míg a grafológia az emberi lélekkel, az írás lelki hátterével foglalkozik, addig az írásazonosítás tényszerű, igaz-hamis kédés, ami főként a kriminalisztikához kapcsolódik, például egy aláírás eredetiségének vizsgálatával, vagy annak eldöntésével, hogy két írásminta egyazon kéztől származik-e. Bár az írásazonosítás a grafológiai alapképzés része, és így bármelyik okleveles grafológussal előfordulhat, hogy a területi bíróság eseti írásszakértői munkára jelöli ki őket, de ez ritka eset, hiszen általában az igazságszolgáltatás is szívesebben kér fel ebbe az irányba szakosodott grafológusokat.

A grafológiai munkához természetesen kapcsolódhatnak olyan továbbképzések is, amelyek nem szigorúan grafológiai témájúak. Ilyen volt például a Reni által is elvégzett lélekrajzelemzés kurzus, amely minden segítő szakmában dolgozónak ajánlott (grafológusoknak, pedagógusoknak vagy orvosoknak ugyanúgy, mint pszichológusoknak vagy tanácsadóknak), és a pálcikarajzokban akaratlanul megmutatott lelki hátteret vizsgálja.

Ha többet szeretnétek megtudni a grafológia oktatásról, keressétek a Lukács Oktatási Központ vagy a Grafológiai Intézet honlapját!

[Ez a cikk a Hegedüs Grafológia és a Kincsesfüzet blog együttműködésében készült.]

Grafológia rovat – Ilyen egy grafológus élete

Mivel már volt szerencsém egy grafológiai elemzés alanyának lenni (itt írtam róla), azt már tudtam, hogyan néz ki a grafológus munkája a kliens szempontjából – de nagyon kíváncsi voltam, milyen ez a munka a másik oldalról nézve. Így a grafológia rovatunkhoz erről kérdeztem először Hegedüs Renit.

Miből lesz a cserebogár

Reni is kliensként találkozott először a grafológusok munkájával Pálmai Annán keresztül, akihez magánéleti kérdésekkel fordult. Hozzám (és talán hozzátok) hasonlóan Reni számára is egy kicsit megfoghatatlan volt ez tudomány, nem tudta, vajon mire is kell számítania – majd nemcsak meglepte, de le is nyűgözte a grafológiai elemzés közvetlensége, gyorsasága és éleslátása. Így amikor grafológusa, akivel a beszélgetéseik során a kapcsolata hamar barátivá vált, grafológus iskolát indított Sopronban, Reni örömmel csatlakozott a két éves képzéshez.

Mint minden tudománynak, a grafológiának is rengeteg ága van. Mestere, Pálmai Anna nyomdokait követve Reni is az interaktív grafológia iránt kezdett érdeklődni, ahol az emberekkel való közvetlen kapcsolat legalább olyan fontos, mint az írással, magával az írásmintával való foglalkozás. Ehhez a munkához a szakmai felkészültségen kívül elengedhetetlen az intuíció, az empátia és mindenek előtt az emberszeretet. A képzés során és után rengeteg baráton, családtagon, ismerősön volt alkalma gyakorolni az elemzést, majd ahogy szépen sorban felbukkantak a kíváncsi ismerősök kíváncsi ismerősei, úgy alakult ki észrevétlenül Reni praxisa, ő pedig egyre inkább magára talált ebben a hivatásban, míg végül 2012-ben, egy évvel tanulmányai befejezése után hivatalosan is útjáta indította a vállalkozását.

A grafológus: mérnök és emberbarát

Talán nehezen képzelhető el, Reni geodéta mérnök végzettségével hogyan hozható összhangba az a nyíltszívű odaaás, amivel az emberek felé fordul, amivel érdeklődik a lelkük iránt – de a grafológia tudománya tökéletesen megadja számára ezt az összhangot. Hiszen a grafológusi munkában a “lélekbúvákrodás” mellett ugyanúgy szükséges az is, hogy a szakember kényelmesen mozogjon a mérések és elemzések világában a mérnöki pályához hasonlóan.

A grafológiai elemzés az írásminta felvételével kezdődik – ennek során máris hasznos megfigyeléseket tehet a grafológus, ha jelen van az írásminta papírra vetésekor, de a kliensre is ugyanúgy ráhangolódik, ahogy egy jó pszichológus a pánciensére, felmérve a temperamentumát, a lelki állapotát, az igényeit és a határait, hiszen nem mindenki igényel egyforma kommunikációt. Az írásmintán kívül a grafológusnak fontos még ismernie mindazokat a tényezőket, amik befolyásolják az íráskészséget – ilyen lehet például a kezesség, a neurológiai betegségek, a rendszeresen szedett gyógyszerek, stb.

Mélységét tekintve alapvetően kétfajta elemzésről beszélhetünk: a gyorselemzésről és az átfogó elemzésről. Míg a gyorselemzés azonnal, egy 15-20 perces beszélgetés keretében egy általános képet ad az írás gazdájáról, addig az átfogó elemzés általában 5-7 nap alatt készül el, és egy 60-90 perces beszélgetés keretében sokkal mélyebbre lehet merülni, és lehetőség van olyan speciális témákról is beszélni, mint a pályaválasztás, a párkapcsolatok, az egészég, a tudatalatti parancsok, és még rengeteg más.

Reni elmondta, hogy ha elemeznie kell egy írásmintát, azzal egyrészt igyekszik minél gyorsabban dolgozni, mert akár napok alatt is beállhat egy olyan változás az írásképben vagy a kliens élethelyzetében, ami idejét múlttá teszi az elemzést (bár nagyon drasztikus változás nem gyakori, de velem például pontosan ez történt: anyukám halála után egy rendkívül ingatag, változékony időszakomban adtam át egy írásmintát Reninek, és mire elkészült az elemzéssel, olyan gyökeresen megváltozott az írásképem, mintha látszólag két különböző ember írta volna), másrészt pedig ilyenkor kizárólag egy írásmintával foglalkozik, mintegy együtt élve vele.

Az elemzés egyszerre intuitív és mérnöki munka: az írásmintára rá kell hangolódni, ízlelgetni, személyes kapcsolatba kerülni, ismerkedni vele, figyelni az érzetekre, amiket kelt – emellett pedig egy speciális mérőeszközzel és módszerrel meg is kell mérni az írás jellegzetes elemeit és grafikonokkal tűzdelt, precíz elemzést készíteni róla. Ezek együttese adja végül azt a képet, amelyet a grafológus a személyiségről alkot.

Bár az elemzés eredménye rögzíthető írott dokumentumban is, az interaktív grafológus elsősorban beszélgetés során adja át a megfigyeléseit, és segítőként igyekszik tanácsoktól és szuggesszióktól mentesen okokat feltárni, irányokat mutatni és támogatást adni.

Mit csinál még a grafológus?

Amikor nincs kliense és nincs aktuális írásminta az asztalán, Reni napi rutinjának akkor is része a grafológia. Ilyenkor kutatásokat végez, szaklapokat és szakirodalmat olvas, és igyekszik tartani a kapcsolatot a szakmai közösséggel.

Azon kívül, ahogy az író is író, akkor is, ha épp nem ír, a grafológus is mindig grafológus – ez is olyasmi, amit egyszerűen nem lehet kikapcsolni: a grafológus agy mindig működésbe lendül, ha csak kézírást vagy tollforgató embert lát.

Reni grafológusként a heti rendelési idején kívül felbukkanhat még családi napokon, szakmai napokon, nyílt napokon és konferenciákon. (Ha szívesen hívnátok meg ilyen eseményre, ahol szeretnétek lehetőséget adni az érdeklődőknek, hogy egy gyorsemelzés keretében bepillanthassanak a grafológus munkájába, keressétek bátran!)

És ahogy egy jó papnak, úgy egy jó grafológusnak is folyamatos tanulás az élete – Reni nagyjából félévente vesz részt a grafológusi munkához kapcsolódó továbbképzéseken.

A suszter cipője

Nagyon kíváncsi voltam, hogy Renit a hétköznapokban milyen pozitív és negatív élmények érik a hivatása miatt, mikor hasznos és mikor átkos az, ha az ember végzett grafológus.

Reni elmondta, hogy bizony elkerülhetetlen az önelemzés és az öndiagnózis, de mivel a grafológiával először a jobb önismeret igényével kezdett ismerkedni, ezt egyáltalán nem éli meg negatívan.

A szakmai összejöveteleken, képzéseken és konferenciákon szintén gyakran “akasztják a hóhért”, hiszen itt a grafológusok egymást elemzik. Kicsit olyan lehet ez, mint egy szülői értekezlet egy pedagógus szülőnek – de Reni szerint semmi más nem kell hozzá, csak egy jó adag nyitottság.

Sok nehéz emberi sorssal is találkozik munkája során, és bizony tüskés, bántó természetű kliensek is akadnak, de sokszor megesik, hogy egy első fitymáló, cinikus vagy haragos beszélgetés után, akár hetekkel vagy hónapokkal később érkezik a visszajelzés: mégis igaza volt, és mégis tudott segítséget nyújtani. Számomra szívet melengető volt Reni optimizmusa, ahogy elmondta, hogy sokkal több jó élményt kapott a grafológusi munkától, mint rosszat. Kollégákból és kliensekből egyaránt születtek barátok, és rengeteg pozitív visszajelzés érkezett hozzá és sok sorsot fordított meg – ahogy tőlem is kapott hálás visszajelzést arról, mekkora hatása tud lenni egy ember életére annak, ha egy ilyen elemzés feltár olyan mélységeket, olyan rejtett motívumokat vagy belső konfliktusokat, amiket feldolgozva egészen más irányt vehet egy ember élete.

[Ez a cikk a Hegedüs Grafológia és a Kincsesfüzet blog együttműködésében készült.]

Tudtátok, hogy…? – A grafológiáról

Tudtátok, hogy…?
… a grafológia az európai kultúra klasszikus tudományaival egyidős, hiszen már Arisztotelészt is foglalkoztatta?
… a grafológus ugyanolyan terapeuta, mint a pszichológus vagy a többi segítő szakma képviselője – tehát nemcsak egy elvont elemzést ad, de támogat, feltár, segít és gyógyít is?
… a személyiség és az írás közti kapcsolat kétirányú utca: nemcsak a lélek hat az írásra, de az írásminta, az íráselemek tudatos megváltoztatásával vissza lehet hatni a személyiségre is?
… a kézírásnak is van nyelve, hiszen a különböző országokban más és más az iskolában oktatott kézírás formája, így a grafológusnak fontos tudni, hogy hol tanultunk meg írni?
… a kézírásunk nemcsak az életünk egyes szakaszaiban változik, de napi, sőt pillanatnyi szinten is olyan aktuális képet ad rólunk, amiből még az is kiolvasható, hogy tele hassal vagy korgó gyomorral írtuk-e le az adott sorokat?

De ami ennél is izgalmasabb, hogy a jövőben ennél sokkal több érdekességet is megtudhattok erről a tudományról, hiszen a grafológusommal nagy kalandra készülünk: közös grafológia rovatot indítunk a Hegedüs Grafológia és a Kincsesfüzet együttműködésében, és igyekszünk minél hosszabb távon, minél nagyobb rendszerességgel jelentkezni a különböző grafológiai témákkal.

Ismerjetek meg minket:

20140327-225027.jpg

Renivel szerdánként 16:30 és 18:00 óra között találkozhattok Sopronban a Rebarbara Egészségházban, vagy egyedi időpont egyeztetésért kereshetitek az elérhetőségein.

[Ez a cikk a Hegedüs Grafológia és a Kincsesfüzet blog együttműködésében készült.]

Grafológia cikk és nyíltnap ajánló

Nagy érdeklődés szokta kísérni a grafológiával kapcsolatos cikkeimet, ezért nagyon nagy örömmel osztom meg veletek azt a helyi újságban megjelent riportot, amit a grafológusommal készítettek. A képre kattintva olvashatjátok a soproni Helyi Téma cikkét.

20131114-154713.jpg

20131114-154652.jpg

Valamint tudom, hogy egy picit későn szólok, de aki kedvet kapott a grafológiai elemzéshez, az a soproni Rebarbara Egészségház nyílt napján szombaton ingyenesen kóstolót kaphat belőle, még van néhány szabad időpont a grafológusomnál!

Ezen kívül lesznek érdekes előadások és foglalkozások, a délelőttiekre én is elmegyek, úgyhogy még engem is le lehet vadászni. 🙂

A hirdetést itt olvashatjátok:

20131114-154817.jpg

Rezonometria – Grafológia másképp

Korábban írtam már, hogy egy kedves munkatársam révén lehetőségem volt grafológiai elemzés alanyának lenni. Tőle megtudtam azt is, hogy a grafológia tudományának többféle irányzata, iskolája is van, amik más-más módon közelítik meg a kézírás elemzését. Ezúttal a rezonometria módszeréből sikerült ízelítőt kapnom.

“A rezonometria a megmért íráselemek egymáshoz való viszonyulásából teszi lehetővé a személyiség legmélyebb, tudatalattihoz közeli mélyrétegeinek feltárását. Így nem karaktereket, tipológiát állapít meg, hanem a viselkedés tudatalatti késztetéseinek feltárása miatt a viselkedés dinamikáját, kölcsönhatásait is képes feltárni.

Ezáltal a rezonometriai típusú értékelés lehetővé teszi a személy viselkedésének prognózisát, és kiválóan alkalmazható olyan tipikus tanácsadási helyzetekben, mint pl. a munkavégzés során adódó személyi problémák, pályakorrekció, párválasztás, életvezetési problémahelyzetek, döntés-előkészítés, lojalitási-megbízhatósági vizsgálatok.” – Így foglalja össze a rezonometriai elemzés lényegét az Európai Íráselemzők Rezonometriai Szövetségének honlapja.

Ahogy a fenti összefoglaló is írja, a rezonometria elsősorban a tudatalattival, a rejtett vágyakkal, hajtóerőkkel, ösztönökkel dolgozik.

Az alapvető különbségek, amit alanyként tapasztaltam ebből kifolyólag a hagyományos grafológiai elemzés és a rezonometriai vizsgálat között:

  • A rezonometria kevésbé konkrét. Míg a hagyományos elemzés tényeket dobott fel arról, mi a helyzet az életemmel most (milyen a viszonyom a szüleimhez, hogyan hozom a döntéseimet, milyen a szexuális életem, stb.), addig a rezonometria lelki alkatot, vágyakat, feszültségeket mutatott meg.
  • A rezonometriában máshogy jelenik meg az idő. Míg a hagyományos elemzésben tisztán elkülönül a múlt-jelen-jövő (ez a helyzet most, ez volt vagy lehetett a helyzet előzménye, ebbe az irányba lenne érdemes indulni), addig a rezonometriában ugyanúgy, mint a tudatalattiban, elmosódik az idő. Ha megvan egy tudatalatti késztetés, ha egy terület a helyén van vagy épp vágyak feszítik, akkor az újra és újra hasonló jelenségeket fog generálni attól függetlenül, hol állunk az időben.
  • Az ok-okozat viszonya más. Tulajdonképpen ez alatt ugyanazt értem, amit az idő kapcsán írtam. A hagyományos elemzés a jelen helyzet tényeit helyezi fókuszba és abból kiindulva térképezi fel a múltat, a lehetséges jövőt és a lelki hátteret. A rezonometria azt vizsgálja, hol vannak a lélekben vágyakozással (hiánnyal) teli területek, hol van elégedettség, és ez alapján vázol fel lehetséges forgatókönyveket a jelenre és a múltra nézve.
  • A rezonometria mélyebb. Kevésbé konkrét jelenségekkel foglalkozik, de úgy érzem, mélyebb rétegekbe jutottunk el általa.
  • A rezonometria holisztikus. A hagyományos elemzés során az egyes témákról (szexualitás, szerelem, munka, hobbi, stb.) elkülönítve beszéltünk, még ha voltak is visszatérő motívumok és kapcsolódások, az elemzés valahogy úgy folyt, hogy “most pedig a munkahelyi kapcsolatokról fogunk beszélni”. A rezonometria viszont tudatalatti jelenségekkel foglalkozik, amik jobban átszövik az életet, jobban átfolynak a határokon. Így az elemzés csapongóbban és komplexebben, összességében és összefüggéseiben vette vizsgálat alá az életemet.
  • A rezonometria nehezebben értelmezhető, de messzebbre visz. A hagyományos elemzés konkrétabban és világosabban mutatott rá a problémákra, de ha a dolgok mélyére akartam ásni, hogy mi ennek a mélyen lappangó oka, nehezebb volt felderíteni. A rezonometriai elemzés éppen ezekbe a mélységekbe visz el. Nehezebb értelmezni, mit is jelent konkrétan az eredmény, hol és hogyan is bukik felszínre ez a jelenség az életemben, hogyan kellene változtatni rajta és az merre vinne. De segít leásni a problémák gyökeréig.

Hozok egy konkrét példát is, hogy láthatóbb legyen a különbség a kétfajta elemzés jellege között.

A hagyományos elemzés megmutatta, hogy bár a munkatársaimmal nagyon jó kapcsolatban vagyok, mind szakmai, mind személyes szálakkal kötődök hozzájuk, a munkastílusom mégis olyan, hogy jobban szeretek magamban, zavartalanul dolgozni. Ez nem is csoda, hiszen alapvetően író típus vagyok, még ha nem is íróként dolgozom. Megmutatta azt is, hogy van az életemnek olyan része – az írás, alkotás -, amit erősen lehatárolok az életem többi részétől. De hogy nekem megfelel-e ez így, és ha nem, akkor mi a teendő vele? Erre már csak az elemzést követő beszélgetésben tértünk ki, ami egy pszichológussal folytatott konzultációra hasonlított, amihez a kiinduló pontot az írásmintában látható tény adta.

A rezonometriai elemzés ezzel szemben megmutatta, hogy a munkám, az önmegvalósításom területén egy hatalmas, feszültséggel és vággyal teli űr tátong, mert nem olyasmivel foglalkozom, ami boldoggá tesz. De ha ez nem lenne elég, ehhez hozzájön még egy átlagon felüli biztonságigény elsősorban az anyagiak területén, ami azért generál nagy ellentmondást az életemben, mert az írói pálya bizonytalansága és az anyagi biztonsághoz való túlzott ragaszkodás két irányba húz. Hogy ezt hogyan lehet felszámolni, feloldani, na kérem, az már sokkal nehezebb dió, mint hogy legyek tisztában vele, hogy akkor vagyok a leghatékonyabb, ha nem zargatnak munka közben. Mélyebb, de kulcsfontosságú ellentmondása ez az életemnek, amire megtalálni a megoldást sorsfordító lenne.

Egy másik példa viszont azt mutatja, hogy mikor hatékonyabb a hagyományos elemzés.

A szüleimmel való kapcsolatomat csak érintőlegesen, mintegy teóriaként, egy lehetséges forgatókönyvként vetette fel a rezonometria. A hagyományos grafológiai elemzés ezzel szemben rámutatott, hogy az anyukámmal való kapcsolatomban olyan (általam generált, képzelt) elvárás, megfelelési kényszer, sőt azonosságkényszer van, amivel foglalkozni kell.

Egy nagyon rövid beszélgetés után felszínre is hoztuk a problémát: annyira csodáltam anyukámat, aki egyébként kiemelkedő, fantasztikus elme volt, hogy folyamatosan hozzá mértem magam. Ez két alapvető problémát is okozott. Egyrészt sosem becsültem az eredményeimet és a képességeimet eléggé, mert nem az átlaghoz mértem magam. Miért lenne különleges, hogy jeles tanuló vagyok? Anya is jeles tanuló volt. Miért lenne különleges az, hogy éles eszű vagyok? Anya is az volt, de amellett még művelt is, falta a könyveket, ami rólam nem mondható el, ezért inkább szégyellnem kellene magam, nem büszkélkedni. És így tovább. A másik alapvető probléma az, hogy én más alkat vagyok, mint anya, így olyan célokat próbáltam kijelölni, olyan stratégiákkal élni és olyan szerepeket betölteni, amik nem voltak velem összhangban, amiktől csak vergődtem, nem pedig virágoztam.

Látható, hogy múlt időben beszélek ezekről a dolgokról, aminek oka az, hogy ezzel a tényszerű, jól körülhatárolt, konkrétan nyakon csíphető problémával olyan tisztán szembesített a hagyományos grafológiai elemzés, hogy azonnal el tudtam kezdeni dolgozni vele. Kitartóan mantráztam magamnak: “én nem anya vagyok, én ÉN vagyok”, elkezdtem a helyes mércével mérni magam, tisztázni, mi az, ami számomra kényelmes és természetes, és mi az, amit csak azért tettem vagy akartam, mert anyához akartam felérni. Olyasmi volt ez, amire ha egyszer felfigyeltem, lehetetlen volt már nem észrevenni. Nem mondom, hogy gyökerestől kigyomláltam a problémát, mert ahhoz túl mélyek a gyökerei, de érezhetően elkezdtem a saját életemet élni anyáé helyett.

Remélem, ezzel a két kisesettanulmánnyal sikerült egy kis bepillantást adnom a grafológiai elemzésbe, megmutatni, mire számíthat, mit várhat, aki grafológushoz fordul.

Sopron környékieknek jó szívvel ajánlom az én grafológusomat, Hegedüs Renátát megtaláljátok a soproni Rebarbara Egészségházban szerdánként. Bővebb információk az Egészségház honlapján és Reni blogján.