Egyszerű 70-30 költségvetés

Oké, nincs olyan, hogy egyszerű költségvetés. Számomra legalábbis. Peti a pénzügyminiszterünk, mert azonnal szorongás gyűlik a mellkasomba és számok kezdenek zsizsegni a fejemben, ha arra gondolok, hogy pénzt kell menedzselnem. Amitől persze néha kiszolgáltatottnak érzem magam, és néhány évente nekidurálom magam, hogy igenis legyőzöm a félelmeimet és építem a viszonyomat a családi költségvetéssel.

2019-ben volt a legutóbbi ilyen nekidurálásom, amikor családi tanácsot hívtam össze a soproni Frei kávézóba és átvettem a költségvetésünk adminisztrálását. És bár azután néhány hónapig tartott csak ez a fegyelem, az a néhány hónap elég volt új szokások bevezetésére, amiknek hála, még ha laza alakzatban repültünk is, a 2020-at meglepő anyagi biztonsággal zártuk.

2021 ismét egy izgalmas év lesz számunkra anyagi szempontból, ezért úgy döntöttem, leporolom a költségvetés-vezetési alapismereteimet. És mivel úgy látom, hogy anno nem írtam erről itt a blogon, ezért ide jegyzetelem ki ismétlő jelleggel azt a költségvetési technikát, ami az elmúlt másfél évben megdobta az anyagi biztonságunkat.

70%-os szabály

Jordan Page, nagycsaládos mormon mami blogger költségvetési taktikáit osztom meg.

Jordan alapszabálya: bármennyit keresel is, ne költs többet havonta, mint a bevételed 70%-a.

A nettó bevételedet a következőképp oszd fel:

  • 70% kiadás
  • 10% vésztartalék (ehhez az összeghez soha-soha-soha nem nyúlunk hozzá, kivéve, ha élet-halál kérdése — mi ezt Petivel nyugdíjalapnak tekintjük)
  • 10% céltartalék (megtakarítás nyaralásra, felújításra, SOS kiadásokra, vagy amire szeretnénk)
  • 10% egyéb (jótékonyság, mormonoknak nyilván tized, megtakarítási alap a gyerekeknek, nyugdíjalap magadnak, befektetés, stb. — őszintén szólva jelenleg mi ezt csak rajta hagyjuk a folyószámlán)

Megjegyzések:

  • Van az az élethelyzet, amikor akkor sem lehet a nettó bevétel 70%-ából megélni, ha kenyéren és vízen élsz. Ilyenkor természetesen nem az az életcél, hogy bármi áron befizesd a tizedet és eltegyél 10%-ot a nyaralási alapba. Akkor bizony azon kell dolgozni, hogyan növelhető a havi bevétel — a 70%-os szabály azoknak szól, akik ésszerű (akár drákói) spórolással és odafigyeléssel élhetően ki tudnak jönni ebből a havi keretből.
  • Akinek magas kamatozású hitele, személyi kölcsöne van, azok se most spóroljanak étkezőszettre, “égető tartozás” esetén a havi (minimum) 30% menjen a sürgős törlesztőkre.
  • A 70% költés egy kiindulási pont, nem kőtáblába vésett törvény. Célozd meg ezt kezdetnek, és innen navigálj ambíciózusabb vagy megengedőbb költségvetés irányába a tapasztalatok alapján.

Oszd meg és uralkodj!

Ha nem egyedül kezeled a költségvetést, akkor oszd fel a partnere(id)del a kiadások kezelését feladatkörök szerint. Ki miért felelős általában a családban? Melyik feladat logikusabb az egyik vagy másik családtag számára?

Mi ilyen szempontból a konzervatív álompáros vagyunk, én intézem a bevásárlást és Peti a karbantartási feladatokat. Éés a családstruktúránk elég egyszerű. ‘:D De Jordan például ilyen költségvetési kategóriákat említett még: autó, gyerekek különórái, orvosi kiadások, családi szabadidős programok, befektetések.

Jordan azt javasolja, minden költségvetési kategóriának legyen egy gazdája, egy felelőse. A felelősök együttműködése pedig történjen úgy, akár egy vállalatnál: rendszeres költségvetési meetingeken történjen az egyeztetés a közös célokról, beszámolás a haladásról, célok és stratégiák megvitatása, de mind stratégiai, mind operatív szinten kerüljük a belepancsolást a másik projektjeibe, felelősségi körébe. A feladatköröket átszervezni, segítséget kérni, irányt változtatni persze mindig lehet, de ez a “vállalati szemlélet” segíthet megakadályozni a társakat egymás mikromenedzselésében.

Pro tip Jordantől, ami nekünk meglepően bevált: a költségvetési meetingeket, különösen az érzékenyeket (pl. amikor először osztjuk fel a feladatköröket és osztjuk ki a hozzájuk tartozó költségeket) tartsuk nyilvános helyen, egy süti és kávé mellett. (Oooké, ez még Covid előtt történt, de remélhetőleg hamarosan újra releváns tanács lesz.) Kisebb a valószínűsége, hogy veszekedésbe csap át a megbeszélés.

Boríték rendszer

De nem az a boríték rendszer. :)

Oké, tudjuk, hogy a nettó bevételeink 70%-át költhetjük el havonta. Ismerjük a fix kiadásainkat, és remélhetőleg nem haraptuk át egymás torkát, miközben a teljes kiadáslistánkat felosztottuk felelősségi körökre.

Első körben határozzuk meg a személyes költségkereteket. A havi bevétel 70%-a nálunk így oszlik el:

  • Rezsi (minden, ami fix)
  • Timi havi kerete ([70% – rezsi] x Timi hányada)
  • Peti havi kerete ([70% – rezsi] x Peti hányada)

Peti úgy osztja be a havi keretét, ahogy ő jónak látja (nem mikromenedzselem), én viszont idén ismét szeretnék belevágni a Jordan által javasolt borítékos rendszerbe. No, de ez nem az a borítékos rendszer, amikor van havi 30 borítékunk a hónap 30 napjára az aznapi költőpénzzel, sem az, amikor a tízféle felelősségi körünkhöz tartozik tíz boríték a havi kerettel az adott kategóriához. (Különben is, ki használ még készpénzt! Covid idején! Egek!)

A boríték két célt szolgál:

  • A kiadások vezetése
  • A blokkok tárolása

A borítékot 2 oszlopra és 4 sorra osztjuk. Minden sor tartalmazza a havi keretünk negyedét, egyheti költségkeretet — mivel sokkal könnyebben látunk be egy hetet, és így könnyebben osztunk be egy hétre pénzt, mint egy hónapra. A két oszlop tartalmazza a legnagyobb kiadási kategóriánkat (pl. bevásárlás) és egy “minden egyéb” kategóriát.

Az adott heti mezőben folyamatosan vezetjük a kiadásainkat — Jordan aranyszabálya: soha ne a következő hétről kölcsönözzünk, ha túlszaladtunk, hanem a fő és az egyéb kategória között! Egyheti etapokban gondolkodunk — kitartás, ha a hét véget ért, tiszta lappal indulunk!

(Nézzétek meg Jordan videóit a részletekért, nem tudom, mennyire magyaráztam jól. :))

A 70%-os kerethez hasonlóan a tapasztalatok alapján lehet lazítani vagy szorítani a gyeplőn — a cél a költségvetés meghatározásával és követésével első sorban a tudatosság és odafigyelés!

Összefoglaló

Összefoglalva, a következő lépésekkel határozzom meg a heti költsétvetésemet:

  • Hó elején felírok minden nettó bevételt
  • A nettó bevétel 70%-a a család havi teljes költségkerete
  • A havi családi költségkeretből levonom a mindenkori fix kiadásokat
  • A fix kiadások utáni keretet kettéosztom Peti és köztem (hogy milyen százalékban, azt a feladatköreink határozzák meg)
  • A felosztás utáni személyes keretemet (ami fedezi a bevásárlást és minden egyéb személyes vagy hozzám tartozó kiadást) 4 részre osztom, ez a heti keretem
  • A heti keretből a kiadások folyamatos levonásával számolom a fennmaradó keretemet

Ooké, ahogy írtam, ilyen részletességgel nem folyamatosan vezetem a költsétvetést, hanem időnként néhány “kiképző” hónapig.

De most épp ilyen kiképző hónapok jönnek. A százalékszámító táblázatom és a borítékom már készenáll. :)

Hírdetés

Hol a házad lelke?

Nemrég megtaláltam a házam lelkét! Woohoo! (Nem ingával vagy mogyoróvesszővel. :))

Arin Murphy-Hiscock: The House Witch c. könyvét olvasom épp (bár amekkora most az olvasási fegyelmem, borzasztó nagylelkű azt mondani, hogy “épp” bármit is olvasok…), és… Nos, egyrészt rájöttem, hogy továbbra is nagyon rossz spirituális tanítvány vagyok. :D A könyv érdekes és élvezetes, de a legtöbb részen csak hümmögve átlapozok, hogy mhm, mhm, házi szellemek, sót a földre, ételfelajánlás, mhm, mhm. (Még ha szimbolikus dolgokról beszélünk is, akkor is nagyon nehezen veszem rá magam, hogy pusztán rituális céllal végezzek bármit.)

Találtam viszont valamit a könyvben, ami nagyon megihletett.

Mielőtt elmesélem, egy kis kitérő. Néhány hete (vagy nem is tudom, mikor… néha meglehetősen elveszítem az idő fonalát) volt egy, hm, meglehetősen intenzív egzisztenciális szorongásos időszakom. Legalább egy héten át a “mind meg fogunk halni és senki nem lesz, aki segítsen rajtunk” érzéssel jöttem-mentem fel-alá a mindennapjaimban.

Majd egyszer megpróbálom összeszedni, milyen érdekes utazáson vitt aztán végig ez az érzés, mert nagyon mókás dolgokat kutatok ilyenkor. A teljes apokalipszis-váró gondolatmenetemet és az összes cikket, podcastot és Youtube videót, amit közben felszedtem, most mellőzöm. Maradjunk annyiban, hogy egy kalandos úton ismét kikötöttem a mormon mami bloggereknél (a legderűsebb apokalipszis-várók a világon :D), többek közt Jordan Page oldalán.

Akit érdekelnek a takarékosság, költségvetés tervezés, nagycsaládos meg minden ilyesmi témák, érdemes lehet belemerülni Jordan csatornájába — én most egy gyorstakarítós videóval ajándékozlak meg titeket. Avagy tippek, hogy ha tíz perc múlva vendéged érkezik, hogyan varázsold olyanná a házad, mintha egész héten az ő érkezésére vártál volna.

Ééés vissza a háziboszikhoz.

Szóval Arin könyvében egy nagyon jó gondolatra találtam.

Eszerint alapvetően feltételezzük, hogy a házunk lelke a konyha, hiszen ott a tűzhely, ami mióta világ a világ, a házak lelke volt. (Fly Ladys kifejezéssel élve: a konyha a ház csillogó mosogatója — ha a mosogató csillog, a konyha rögtön rendezettebbnek érződik, és ha a konyha rendezett, az egész ház rendezettebbnek érződik.) Arin azonban felhívja rá a figyelmet, hogy az életmódunk változásával az is együtt jár, hogy a ház lelke bizony máshol is lehet, mint a tűzhely közelében vagy az ebédlőasztal körül.

Persze lehet, hogy ott van. Lehet, hogy nem. Családja válogatja. Ezért érdemes megvizsgálni a család “viselkedési diagramját”: hol töltjük a legtöbb időt? Hol vagyunk mindannyian együtt? Hol történnek a fontos pillanatok, fontos beszélgetések? Esetleg van-e olyan hely, ahova (ha nem is együtt, de egyenként) mindenki szívesen elvonul, vagy csak meg-megtorpan egy pillanatra és megmerítkezik a lépcsőforduló zugának hangulatában vagy a kilátásban, ami az erkélyről nyílik? Az ilyen szempontokat mérlegelve találhatjuk meg a házunk valódi lelkét.

Ezen elmélkedve rájöttem, hogy a mi otthonunk lelke… dobpergés… nem a konyha. (Hú, most aztán mindenki, aki ismer, mélységesen ledöbbent. No shit Sherlock, Timi ereje nem a konyhában van?!) De még csak nem is a dolgozószobám. (Pedig most kaptam új asztalt, és eszméletlen jó hangulata van most a kisszobámnak. Most is onnan írok.)

A házunk lelke a nappali. Igen, ez a rész kapja a legtöbb szellemi és érzelmi szennyezést, itt van a tévé, itt van a politika, itt vannak a nyűgös pillanatok és az összezördülések. Meg itt ápoljuk egymást, ha betegek vagyunk, itt kuckózunk, itt beszélgetünk, itt jógázok, itt meditálunk. Itt duzzog a kutya a szőnyegen, mintha állandóan csalódna bennünk, innen nézi a kertet… mi is innen figyeljük a kertet. Itt történnek a hétvégi együtt szundizások, amik a családunk talán legmeghittebb eseményei.

A házunk lelke a nappali.

És mihez kezdtem ezzel az információval?

Mindig meggyőződésem volt az, hogy ha csak két percem van, akkor a konyha takarításának kell nekiállnom. Mindennél fontosabb, hogy a konyhapult tiszta és rendezettebb legyen, mert… értitek, konyha.

Viszont mióta felfedeztem a nappali varázslatát, azóta ha csak két percem van, a nappaliban takarítok. Minden reggelt azzal kezdek, hogy rendet teszek a kanapén, felrázom a párnákat, eltakarítom a vackokat és ami marad, azt párhuzamosra rendezem. (Nem hazudok, még azzal is megpróbálkoztam, hogy sót szórok a földre és kakukkfüvet morzsolok a levegőbe, de ebben nem találtam semmi hozzáadott értéket, szóval… ‘:D)

Jordan elmondja a gyorstakarítós videójában, hogy ugyan a gyorstakarítós praktikái túlélési stratégiaként fejlődtek ki váratlan vendégek fogadása esetére, de néha a saját kedvéért is alkalmazza őket. Mert néha az embernek csak úgy szüksége van arra, hogy minimális befektetett energiával a legtöbb fényt és csillogást vigye a környezetébe. (Itt-halunk-meg-mind napokon kifejezetten terápiás tud lenni…)

És ha tudjuk, hol a házunk lelke, akkor azt is tudjuk, hogy hol tudjuk még tovább sokszorozni ezeknek a gyorstakarítós módszereknek a hatékonyságát.

No, én most megyek és megtekintem a férjemet, aki idő közben kivonszolta fáradt testét a hálóból, és belakta a kanapét, amit az első ébren töltött perceimben rituálisan feltöltöttem derűvel, szeretettel és párhuzamosra rendezett díszpárnákkal. :)

Szép vasárnapot mindenkinek!

9E463CF6-A0B3-44D8-9640-8B7049FF87DC