Minden hónap első bejegyzése 2015

Már hagyománnyá vált, hogy könnyed évzárásként végigpörgetem az előző év minden hónapjának első bejegyzését, ami ha nem is feltétlen reprezentatív, de mókás visszatekintést ad az elmúlt évre. Most ugyan átcsúszott januárra, de remélem, most is szívesen fogadjátok.

Január: Mormon péntek – BofM 365 egy éves kihívás újratöltve – 2015-ben még egyszer nekifutottam az egy éves Mormon Könyve olvasós kihívásnak… de 2016-ban már nem fogok.

Február: Boldogságterv #16 – Hozzáadom lélegzetem a tiédhez – A február témájának – nem meglepő módon a Valentin-nap apropóján – a szerelmet, a házasságot választottam.

Március: Mr. Spock, kutyák és gombolyagok a Mennyben – A nem sokkal korábban elhunyt Leonard Nimoyt, a Star Trek sorozat egykori ikonikus alakját egy kis édes-bús nosztalgiával búcsúztattam el.

Április: A hónap kedvencei #2 – Tévhitek a házasság szent kötelékéről, élet smink nélkül, és a hétköznapok apró poklai és csodái – erről szólt az előző hónapból készült válogatásom.

Május: Hálás hétfő #147 – Láblógatás, blogger találkozó, Szirmai Gergő, kakaó a táskámban, és még sok apróság, amiért továbbra is hálás lehetek.

Június: Hálás hétfő #151 – A június is hálásan indult, méghozzá a diplomavédésemé, a csajos találkozó, a kiscicák és egyéb dolgok okoztak örömet.

Július: A hónap kedvencei #5 – Blogolás főállásban, térképvadászat és melegházasság – Ismét megosztottam az elmúlt időszak kedvenceit.

Augusztus: Blogszülinapi meglepetés: ajándék könyvjelző – A blogszülinapi ajándékcsomagok után egy kis virtuális apróságot is elajándékoztam.

Szeptember: Az én új őszi szokásom: az olvasás – Az ősz (is) tökéletes alkalom egy új szokás meggyökeresítésére – ugye? :) Számomra ez az olvasás volt.

Október: Mormon péntek – A válasz minden kérdésünkre – Megosztottam néhány tippet arra vonatkozóan, hogyan várhatjuk tudatosan és nem csak passzívan az inspirációt, az ihletet.

November: Hálás hétfő #173 – Hurrá november! A NaNoWriMo természetesen nemcsak az írás, hanem az érzelmi hullámhegyek és hullámvölgyek időszaka is… ezt az is jól mutatja, mi kerül fel a hálalistámra.

December: Cesar Millan Budapestre érkezik – Cesar Millan bizony Budapestre érkezett decemberben!

Nos, ha valamit jól reprezentált ez a válogatás, az az, hogy mennyi rendszeres rovatomhoz lettem hűtlen az elmúlt időszakban.

Ti melyik rovatokat látnátok szívesen viszont?

Reklámok

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Ilyen volt 2015

Milyen rég nem írtam VKP bejegyzést! Úgy gondolom, az évértékelés egy jó alkalom a visszatérésre.


Mi ez? A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


A napokban a bullet journal képeket böngészve az Instagramon találtam egy remek ötletre: Tori egy idővonalon foglalta össze az elmúlt év eseményeit. Egyébként is nyakig bennevagyok abban, hogy jobbról és balról, így, úgy, amúgy értékeljem az elmúlt évemet, ez az ötlet pedig annyira megtetszett, hogy én is eltöltöttem egy délelőttöt azzal, hogy átfutottam a Kincsesfüzet bejegyzéseit (különösen a Hálás hétfőket), valamint a személyes naplóbejegyzéseimet (amik szerencsére jól megszaporodtak idén, hiszen idén márciusban kezdtem el minden nap naplót vezetni – bár ez jórészt a férjem aranyköpéseit tartalmazza :P), és felvázoljam, mi történt velem 2015-ben.

  
2015-ben…

    Don’t Break the Chain fogadalmakat tettem, amiket év végére végül maradéktalanul megszegtem legalább egyszer vagy kétszer, mégis nagyon örülök nekik, mert nagyon hasznosnak bizonyultak
    … spanyolul tanultam és elolvastam egy könyvet németül
    … megvédtem a szakdolgozatomat
    … elkezdtem egy kéziratot, amit nem fejeztem be (még :))
    … mindennapos naplóírásba kezdtem
    … 30 éves lettem
    … a szerelmünk Petivel átlépte a 10 éves évfordulóját
    … részt vettem az eddigi (számomra) legjobb hangulatú NaNoWriMón

Áttekintve, egy kellemes sodrású év volt, sikerélményekkel és félbehagyott dolgokkal egyaránt – és egyben az első év, amit elejétől a végéig a saját otthonunkban töltöttünk. 

A 2015bestnine.com honlap tanúsága szerint ezek voltak a legnépszerűbb képeim Instagramon:

  

A WordPress statisztikái szerint pedig 60537 látogatótól 132192 megtekintés és 674 hozzászólás érkezett a Kincsesfüzetre. Elindítottam a rendszeres Hírlevelet, megnyitottam a postaládámat az olvasóim előtt, a blog születésnapja alkalmából megajándékoztam három olvasómat, a blogom már hivatalosan is Kincsesfüzet.hu lett, és több új rendszeres rovatot is útnak indítottam. (Amikhez nem voltam maradéktalanul hűséges…)

Remélem, 2016-ban is minden nagy kudarcomra és kihátrálásomra jut egy nagy sikerélmény, minden rossz próbálkozásomra és megszegett fogadalmamra jut egy jó szokás, ami megtalálja a helyét az életemben. 

Elvégre…

“Optimista az, aki tudja, hogy egy lépés előre majd egy lépés hátra nem tragédia, hanem inkább csacsacsa.” :)

Így értékelem 2015-öt, 1-től 10-ig

A két ünnep közöttre terveztem az évértékelést és a jövő év megálmodását, de a helyzet az, hogy már 24-én, a frissen feldíszített karácsonyfa alatt elfogott az ihlet.

Ugyanilyen spontán módon lett az idei évértékelő módszerek versenyének nyertese a Level 10 Life szisztéma, ami újdonsült kedvenc bullet journalosom, Kara blogján talált meg.

Még van vele munkám, de arra gondoltam, megosztom veletek, eddig hogyan dolgoztam az évértékelésen, hátha ti is ihletet kaptok, és hamarosan írok majd a folytatásról.

Level 10 Life

A Level 10 Life az életet 10 területre osztja (hasonlóan az élet 7 területéhez Jack Canfield szerint):

  1. Család és barátok
  2. Személyes fejlődés
  3. Spiritualitás
  4. Pénzügyek
  5. Karrier
  6. Házasság (párkapcsolat)
  7. Móka, pihenés, feltöltődés
  8. Adakozás, segítség, önkéntesség
  9. Fizikai környezet
  10. Egészség és mozgás

Ezeken a területeken készítünk pillanatképet arról, hogy 1-től 10-ig mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel az adott területen, majd tűzünk ki célokat, hogy boldogabbakká váljunk. A végső cél az, hogy mind a 10 területen elérje az elégedettségünk a 10-es szintet.

Ezt az értékelést egyébként az év bármelyik szakában megtehetjük, nem kell vele újév napjáig, a következő kerek születésnapunkig vagy egy más jeles fordulónapig várni.

Level 10 Life

Én így fogtam neki az évértékelésnek:

  1. Felírtam és színkódoltam az élet 10 területét. A 10 terület adott volt, a színkódokat saját érzésem szerint kapcsoltam hozzá. Ez opcionális, én azért használtam színkódokat, hogy később is jobban eligazodjak a különböző területek között – és mert így csinibb. :)
  2. Készítettem egy plusz/delta listát 2015-ről. Itt felsoroltam mindent, ami csak eszembe jutott 2015-ről, ami jó volt, és ami lehetett volna jobb, amiből lehetett volna kevesebb (vagy épp több), amit másképp szeretnék csinálni a jövőben.
  3. A plusz/delta lista elemeit 10 kategóriába soroltam. Itt vettem ismét elő a színkódjaimat, és a plusz/delta listám tételei elé színes pöttyöket raktam aszerint, hogy melyik kategóriába tartoznak. Nagyon tanulságos volt ez az elosztás, mert hoznom kellett néhány nem is olyan egyszerű döntést: például hogy a Kincsesfüzet a karrier vagy a móka kategóriába tartozik-e? Vagy hová soroljam az államvizsgát? Na és Diót? (Végül a Kincsesfüzet karriercél lett – legyünk optimisták! –, ellentétben az államvizsgával, Dió pedig a móka és feltöltődés területen landolt. :))
  4. Táblázatot készítettem az élet 10 területének. Egy tízmezős táblázatban felsoroltam a 10 területet, majd elkezdtem címszavakban beírni a mezőkbe azokat a dolgokat a plusz/delta listám alapján, amik  befolyásolják az elégedettségérzetemet az adott területen, akár pozitív, akár negatív irányba, és amik segíthetnek célokat kitűzni. Ismét egy nagy szembesülés volt az, hogy melyik mezők maradtak első körben ordítóan üresek – melyek azok a területek, amikkel nem hogy kevéssé vagyok elégedett, de jóformán helyet sem kapnak az életemben… Ilyen volt például az adakozás vagy a spiritualitás, de a pénzhez való viszonyom is változatlanul egy nagy talány.
  5. Újra körbejártam a 10 területet. A címszavas jegyzetelés (és annak tanulságai) után megpróbáltam különböző kérdéseket feltenni magamnak. Tudom, mit jelent számomra az adott terület? Van helye az életemben? Vannak céljaim, eredményeim? Elégedett vagyok? Boldogságot vagy bosszúságot okoz? Már megtaláltam az utam, a helyem az adott területen, vagy még keresni kell, váltani kell?

Itt tartok most. Úgy érzem, lassan készen állok rá, hogy meghatározzam, 1-től 10-ig mennyire vagyok elégedett az életem ezen 10 területével, azután pedig célokat tűzzek ki a jövő évre, amik közelebb vihetnek a boldogsághoz, az elégedettséghez.

Ti hogyan értékelitek 2015-öt?

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Tavalyhoz képest…


A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


  

A VKP ezen a héten nem kis kihívás elé állított, mégpedig hogy áttekintsem, mi változott az életemben tavalyhoz képest. Néha még egy-egy hálás hétfő alkalmával is rácsodálkozom, mik történtek az elmúlt héten – egy évet áttekinteni pedig lehetetlen küldetésnek tűnik.

De nézzük a nagyobb dolgokat.

Tavalyhoz képest…

… a húszévesek táborából a harmincasok körébe léptem. :)

… leadtam és megvédtem a szakdolgozatomat.

… elköltöztünk Sopronból Fertődre. 

… felépítettünk és birtokba vettünk, otthonossá tettünk egy házat, az első saját otthonunkat a férjemmel.

… elkezdtem (hosszabb lélegzetű műveket, regényeket is) angolul olvasni.

… elkezdtem spanyolul tanulni.

… felmelegítettem a német nyelvtudásomat. 

Nos, bevallom, más nagy horderejű változást hirtelen nem sikerült előcsalnom az emlékezetemből. És mivel ebből kettő az elmúlt egy héten belül történt… megengedem magamnak, hogy egy kicsit lagymatag és szófukar legyek. :) Majd magamhoz térek. 

Addig is, ha kíváncsiak vagytok, másoknak merre alakult az élete az elmúlt évben, a többi VKP résztvevő bejegyzéseit itt olvashatjátok:

Boldogságterv #14 – A nem tervezett terv

Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem és havi témák segítségével igyekszem elmélkedni a boldogságról és az élet dolgairól. Boldogságtervem naplóját hétvégenként olvashatjátok, további bejegyzések a boldogságterv címke alatt találjátok

Általában nem vagyok az a típus, akinek a nagy volumenű évértékelés, tervezés és újratervezés együtt jár az újévvel, ez nálam inkább spontán módon szokta felütni a fejét a legváratlanabb időszakokban. Micsoda váratlan volt tehát, hogy idén pont újévkor fogott el ez a hangulat!… Úgyhogy ennek örömére úgy gondoltam, a január témája legyen az értékelés és tervezés, és az, hogy az életem szervezése, a tervek készítése hogyan vihet közelebb a boldogsághoz.

Cikkajánló: tervezz Viával és Dórival!

Kezdetnek ajánlanék két cikket, amik mostanában megmozgattak a tervezéssel kapcsolatban.

Így tervezem meg 2015-öt (Via, Urban:Eve) – Ebben a cikkben Via részletesen ír arról, hogyan fektetik le ők a férjével az üzleti és személyes céljaikat, hogyan vázolják fel a terveiket és hogyan osztják el azokat az elkövetkező időszakra.

Tervezd meg a blogbejegyzéseidet! – Letölthető tervezővel (Dóri, Daily Dorothy) – Dóri teljesen elkápráztatott ebben a cikkben, amikor bemutatta, ő hogyan tervezi előre a blogbejegyzéseit – akár egy évvel. A cím nem hazudik, elsősorban bloggereknek ajánlom, nekik viszont nagyon jó szívvel.

Tiszta lappal

Nem kifejezetten tervezőeszköz ugyan, de tavaly év elején belefutottam tumblr-en néhány olyan képbe, amik azt üzenték, hogy gondolj az évedre úgy, mint egy könyvre. Ma van az x-edik napja – hol tartasz benne vajon? A bevezetésnél, a fordulatoknál, a befejezésnél? Felpörgött már a történet vagy ideje volna valami csavart vinni bele, hogy izgalmas olvasmány legyen?

/home/wpcom/public_html/wp-content/blogs.dir/632/38546006/files/2015/01/img_0827.jpg

Az év elején még csak legyintettem ezekre a bejegyzésekre, mondván, hogy ó, ugyan, minek izgulni azon, hogy még nem mutathatok fel semmit, ha az évem egy könyv lenne, még a tartalomjegyzéken és a köszönetnyilvánításon sem lennénk túl! Év közben aztán nagyon sokszor fejbekólintott, amikor megláttam a két- majd háromjegyű oldalszámokat, és amikor rádöbbentem, hogy bizony, az évem főhőse már nyakig elmerült a történetben, sőt, ideje volna, ha valami végcél és tanulság kezdene formálódni a szeme előtt.

Mivel tavaly ekkora hatással volt rám ez a véletlenszerűen fel-felbukkanó emlékeztető, arra gondoltam, idén megpróbálom önmagamnak feldobni, ha nem is minden nap, de időről időre a jelzést: ma lapoztam a 365 oldalas könyv x-edik lapjára – hol tartok most, hogyan alakult eddig a történet, mit szeretnék, merre menjen tovább? (Ezek a kis útjelzők a többi hétköznapi élményemmel együtt követhetők az Instagram fiókomra feliratkozva: @timi_kincsesfuzet)

Ti készítetek terveket 2015-re?

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Ilyen volt 2014

Amikor nekifogtam az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} cikk megírásának, aminek témája nem más, mint a 2014-es év áttekintése, azt hittem, pofonegyszerű dolgom lesz. Hiszen annyi minden történt 2014-ben! De, talán éppen emiatt, mégsem bizonyult olyan könnyűnek ez a feladat.

/home/wpcom/public_html/wp-content/blogs.dir/632/38546006/files/2014/12/img_0809.jpg

A legfőbb céljaimat áfutva, amiket 2014-re feljegyeztem magamnak, nagyon érdekes érzések fogtak el. Feltámadtak bennem azok a gondolatok, amik a céljaim papírra vetésekor viaskodtak bennem, és a következő döbbenetes felismerés ért: az egyéb nagy céljaim mellett (hogy befejezzem a tanulmányaimat, hogy felépüljön a házunk, hogy idén is részt vegyek a NaNoWriMón) a legtöbb kétséget azzal kapcsolatban éreztem, hogy pályát módosítsak. Annak ellenére, hogy szerettem a munkámat és kollégáimat a Magyar Postánál, az állandó bizonytalanság és a hatalmas nyomás miatt már nagyon rosszul éreztem ott magam – csak azt éreztem, hogy menni akarok, mégis annyira féltem attól a bizonytalanságtól, amit egy ilyen döntés maga után vont volna, hogy bár kitűztem magam elé a célt, a lelkem mélyén úgy éreztem, hogy ha rajtam múlik, soha nem fogom ezt meglépni. – De szerencsére… nem rajtam múlt.

20140713-222359-80639771.jpg

2014 a nagy lépések éve volt a számomra: kirúgtak a munkahelyemről és mindössze nehány nap leforgása alatt új munkahelyet találtam, hitelt igényeltünk, megterveztettük és kiviteleztettük a saját házunkat, elköltöztünk a házból, amiben felnőttem és egy rövid átmeneti időszak után beköltöztünk az új otthonunkba, és leadtam a szakdolgozatomat is. Az elmúlt hetekben a férjemmel meg-megálltunk és feltettük egymásnak a kérdést: “elhiszed, hogy egy évvel ezelőtt még…?”, és valóban olyan hihetetlen visszatekinteni arra, hogyan éltünk, hogyan éreztük magunkat a bőrünkben egy évvel ezelőtt – hogy mennyi minden történt, és ami még hihetetlenebb: hogy mindez mekkora természetességgel történt.

Amikor az év elején elkezdtem olvasni Tim Ferriss: 4 órás munkahét című könyvét, maximálisan magamra illőnek éreztem a leírást arról az “áldozatról”, aki az iroda ablakából, szorongva nézi, ahogy elszaladnak az évei, és nem mer kilépni a biztos kerékvágásból, akkor sem, ha szenved benne. Emlékszem, hogy milyen keserű szájízzel olvastam a bíztatást arról, hogy meg kell lépnünk a nagy változásokat, mert egyszerűen nem lehetünk mindannyian olyan szerencsések, hogy kirúgjanak minket onnan, ahonnan elvágyódunk. – Majd mire befejeztem a könyv olvasását, kiderült, hogy én éppen ezek közé a szerencsések közé tartozom.

2014-re voltak nagy terveim, amik teljesültek, voltak, amikbe csak belefognom sikerült, és voltak, amik nem jöttek össze. Sokat bosszankodtam és sokat szorongtam az apró dolgokon és természetesen éltem meg a nagy változásokat. Szeretném, ha a 2014-es év tanulságaként az maradna meg a számomra, hogy nem szabad félni fejest ugrani a nagy dolgokba – és hogy az apró dolgokat mindig hálával és bizakodással kell megélni.

És ha kérhetek egy kis reflexiót tőletek, akik kívülről figyeltétek a kalandjaimat a 2014-es évben…

Ti milyennek láttatok az idén? Mit tanultatok tőlem 2014-ben? És szerintetek mit kellene változtatnom 2015-ben?

Így értékelem én az évet: IconoSquare és inspirációs napló

Az újévi fogadalmak nyomonkövetésére használható Don’t Break the Chain Calendar és a blogból mazsolázó Minden hónap első bejegyzése meme mellé szeretnék még két apróságot ajánlani így az év végi lezáráshoz, amivel én értékeltem az eltelt évet.

Számomra az Instagram az a közösségi média felület, ahol a legaktívabban, szívvel-lélekkel jelen vagyok, és amikor megláttam az egyik általam követett blogon egy évértékelő kis vidót, rögtön tudtam: ilyen nekem is kell. Ezért követtem a morzsákat és Google barátom segítségével rátaláltam az IconoSquare honlapra, ami nemcsak látványos képes válogatásokban és egy kis videóban foglalta össze az elmúlt évemet az Instagramon, hanem kiderült, hogy még sok apró statisztikai nyalánkságot is kínál az Instagram fiókunk szemmel tartására, így lehet, hogy nemcsak ünnepnapokon, de továbbra is az oldal vendége maradok.

Ha aktív instagramosok vagytok, kukkantsatok be ti is! Ha pedig más közösségi média hálón vagytok jelen és találtok egy jó kis évértékelő forrást, osszátok meg a hozzászólások közt, hátha valakinek hasznára válik!

/home/wpcom/public_html/wp-content/blogs.dir/632/38546006/files/2014/12/img_0812.png

Emellett pedig már néhány éve kacérkodom Via inspirációs naplójával. Idén már majdnem rávettem magam, hogy kinyomtassam, de rájöttem, hogy egyáltalán nem mozgat meg az, hogy papírra vetve válaszoljam meg a benne foglalt évértékelő és évtervező kérdéseket… Idén viszont végre eljutottam arra a felismerésre (igen, ismét feltaláltam a spanyol viaszt), hogy nem muszáj ezeket az adott formában megválaszolnom – akár egy dokumentumba másolva, a billentyűzeten pötyögve is megtehetem ezt. (Woohoo!) Úgyhogy pontosan ezt tettem.

Kukkantsatok el Via letölthető kincsei közé, hátha találtok valami hasznosat az évértekeléshez vagy a következő év megszervezéséhez!

Ti tartotok valamilyen évértékelést így a naptári év lezárásakor?