elmetérkép címkéhez tartozó bejegyzések

Olvasónapló okosan – Így találd meg az üzenetet, ami csak neked szól

Kategória: Kategória nélkül by

“Semmi nem történik véletlenül.” – Ti is hallottátok már ezt, igaz? És hisztek benne?

Erről beszélgettünk nemrég az egyik munkatásammal, és bár igyekszem mindenki hite iránt tisztelettel lenni, de az igazság az, hogy azokat például egy szeneslapáttal tudtam volna a halálba küldeni, akik anyukám halála után azzal próbáltak vigasztalni, hogy “majd meglátod, hogy mindez okkal történt”, “a Jóistennek terve volt ezzel”.

Amit én hiszek (sőt, ami azt illeti, remélek), az az, hogy az élet eseményeinek hátterében nem állnak fölöttes szándékok, hogy nem egy bonyolult, nagy sakkjátszma része volt például az, hogy anyukámat, mint egy feláldoznató kis gyalogot, csak úgy leütötték a tábláról, hogy aztán abból valami nagyobb hadművelet kerekedhessen ki – nem is beszélve a sokkal nagyobb és kegyetlenebb tragédiákról a világban.

Abban viszont teljes szívemmel hiszek, hogy a veszteségekből is kihozhatunk valami jót, a tragédiákból is tanulhatunk valamit, gazdagodhatunk általuk, így aztán valami nagyobb, jobb, hasznosabb dolog táptalajai lehetnek. Így kapnak értelmet utólag – nem azért, mert előre elrendeltetett céljuk volt, hanem mert képesek voltunk meglátni benne az értelmet.

Viszont ahogy az lenni szokott, ha a miértektől és a vallásvitáktól eltekintek, a vallásos gyakorlatban nagyon sok hasznos tippet, ötletet és ihletet tudok találni. Ezúttal pedig a bibliaolvasási tippekből gazdagodtam és ültettem át őket vallás-mentes gyakorlatba.

“Ha felcsapsz egy Bibliát, biztosan ott fog kinyílni, ahol a választ találod a legégetőbb kérdéseidre.” – Biztosan ti is hallottatok már erről a gyakorlatról.

A “biblia” szó tulajdonképpen nem jelent mást, mint könyveket, könyvek gyűjteményét. Mindig úgy gondoltam, hogy ha egy odafigyeléssel összeválogatott mini-könyvtárral tesszük meg ugyanazt, mint a Bibliával – találomra leemelünk egy kötetet a polcról, találomra felcsapjuk valahol, és azzal a reménnyel olvasunk bele, hogy ott választ fogunk találni a kérdésünkre –, akkor valóban választ fogunk találni.

Miért? Mert az emberi elme szeret válaszokat keresni, szeret kirakózni, szeret formákat találni a felhőkben. A válaszok ezúttal is bennünk vannak, tulajdonképpen magunkban keressük és magunkban találjuk meg őket, egy kis külső ihlet, külső hatás segítségével.

Az elmúlt időszakomban – ami, ahogy a blog eseménytelenségéből is sejthettétek, hullámvölgyes volt – próbáltam úgy inspirálódni, hogy előszedtem azokat az inspiráló szentírás-olvasási segédleteket, biblianapló ötleteket, amiket egy ideje már gyűjtögettem, nézegettem, ízlelgettem, és elkezdtem összeállítani egy inspiráló olvasmánynaplót a segítségükkel.

Megosztok közülük néhányat veletek is, hátha ti is inspirálónak találjátok. Ezeket az ötleteket bármilyen olvasónaplóhoz alkalmazhatjátok, ha még tovább szeretnétek gazdagítani az élményt, ha még többet szeretnétek meglátni és feljegyezni egy könyv üzenetéből.

GROW & SOAP

Két angol betűszavas “gyorstalpalót” is találtam, hogyan lehet egy könyvrészlet olvasásából többet kihozni (akár találomra böktünk rá, akár kifejezett okból vagy céllal választottuk pont azt a részlet). Mivel a kettő jól kombinálható, együtt osztom meg őket.

biblejournal_mindmap_1

GROW

  • Greet – Üdvözöld az élményt, hangolódj rá az olvasás élményére. Teremts kellemes körülményeket. Ha ismersz meditációs technikákat, alkalmazhatod őket, egy csendesebb, elmélyültebb elmeállapotban érjen az olvasmányélmény. Ha hiszel az imában, imádkozhatsz, ha kérdésed van, amire a választ keresed, felteheted.
  • Read – Olvass el egy részletet. Kiválaszthatod találomra is, de lehet olyan részlet is, amit valami okból kifejezetten tanulmányozni akarsz. Lehet egy bekezdés vagy néhány oldal is.
  • Observe – Figyeld meg a hatást. Figyeld meg, milyen érzéseket és gondolatoka kelt benned az elolvasott részlet. Vedd észre, ha egy gondolat, egy mondat vagy egy kép kifejezetten megszólít, visszhangot kelt benned.
  • Write – Írd le a gondolataidat. Ebben segít a SOAP gyakorlat.

SOAP

  • Source – Idézd a forrást. Ha volt olyan mondat vagy részlet, ami mintha kiviláglott volna a szövegből, mintha csak itt, csak most, csak neked szólt volna, mindenképp írd le.
  • Observation – Írd le a megfigyeléseidet. Írd le azt, hogy mit érzel, mit gondolsz a kiemelt idézettel vagy az egész szövegrésszel kapcsolatban.
  • Application – Írd le, hogyan alkalmaznád. Gondold át, hogyan adhat választ a kérdésedre, hogyan segíthet az adott problémádban, hogyan alkalmazható a jelen helyzetedben az, amit olvastál.
  • Prayer – Írd le, miért vagy hálás és mire vágysz. Ahogy már írtam, számomra az ima a hálaadás és a kérés keveréke. Nem szükséges valakihez imádkoznod – ha az olvasmányélményed rávilágított valamire, amiért hálás lehetsz vagy eszedbe juttatott egy célt vagy vágyat, azt itt feljegyezheted.

(Forrás: itt és itt)

4 kérdés

Négy további egyszerű kérdés, ami megkönnyítheti egy szöveg tanulmányozását – ezekre írásban, de csak gondolatban is válaszolhatsz.

biblejournal_mindmap_2

  1. Melyik mondat fogott meg a leginkább? Mi volt az a mondat, ami mintha kiviláglott volna a szövegből, csak itt, csak most, csak neked üzenve?
  2. Foglald össze 3-4 mondatban, mi volt a lényege számodra annak a szövegnek, amit olvastál?
  3. Mit üzen neked az az egy mondat, amit az első pontban kiválasztottál? Miért érzed úgy, hogy pont ez szólított meg, és mi az üzenete számodra?
  4. Hogyan illik ez a mai napodra? Ha a mostani helyzetedben szeretnéd alkalmazni ezt az üzenetet, hogyan tudnád megtenni?

(Forrás: rachelwojo.com)

Olvasónapló ötletek

További néhány ötlet, amivel színesíthetsz egy olvasónaplót, gazdagíthatsz egy olvasmányélményt:

biblejournal_mindmap_3

  • Foglald össze egy mondatban azt a szövegrészt, amit olvastál.
  • Válaszolj az 5W+H kérdésekre: who, what, when, where, why, how, azaz ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan?
  • Keresd ki a kulcsszavakat a szövegből, és még ha úgy gondolod is, hogy pontosan ismered a jelentésüket, keresd ki őket az értelmező szótárból – lehet, hogy találsz ott valami érdekességet, ami egészen más megvilágításba helyezi vagy váratlan elemekkel gazdagítja az olvasmányélménydet.
  • Másold ki és memorizáld a kedvenc idézeteidet.
  • Adj címet az oldalaknak. Ha a fejezetektől és szakaszoktól elvonatkoztatva egy új felosztásban, oldalanként próbálod áttekinteni az olvasottakat és összefoglalni őket egy-egy címsorban, az segít új fókuszpontokat találni az események sorában.
  • Írd újra a saját szavaiddal, amit olvastál. Összefoglaló helyett jászthatsz a tartalommal is. Helyezd új helyre a hangsúlyt, domboríts ki egy olyan gondolatot, ami csak mellékesen jelent meg a szövegben, vagy szedd pontokba és foglald össze lista formájában az olvasottakat.
  • Tedd fel a kérdést, mi a haszna számodra, hogyan alkalmazhatnád a saját élethelyzeteidben, a saját problémáidra azt, amit olvastál.
  • Engedd szabadon a fantáziádat és kötetlenül írj arról vagy annak ihletésében, amit olvastál. Írhatsz időzítő mellett folyószöveget, minden elvárás és megkötés nélkül, de készíthetsz még ennél is kötetlenebb brainstorming listát címszavakkal és mondattöredékekkel. Nézd meg, hová vezetnek a gondolataid, ha szabadon engeded őket, és csodálkozz rá, mi mindent mozdít meg benned valójában az a szövegrész, amit olvastál.

(Forrás: stonesoupforfive.com)

Ha van kedvetek, próbáljátok ki most! Vegyetek le egy könyvet a könyvespolcotokról, lapozzátok fel, olvassatok el belőle néhány bekezdést vagy néhány oldalt, alkalmazzatok néhány ötletet a fentiek közül, és meséljétek el, sikerült-e megtalálni benne azt az értelmet, azt az üzenetet, ami mintha pont most, pont nektek szólt?

Hírdetés

Villámolvasás 2. rész – Hogyan villámolvassunk?

Kategória: Kategória nélkül by

A villámolvasásról szóló legutóbbi cikkemet azzal az ígérettel fejeztem be legutóbb, hogy a folytatásban betekintést adok a villámolvasás technikájába, következzék hát ez most.

Emlékeztetőül elmondanám, hogy a villámolvasás akkor hasznos a számunkra, ha egy szövegből csak bizonyos részeket szeretnénk kinyerni, bizonyos információkra szeretnénk rátalálni – azaz mindig kifejezett célunk kell hogy legyen egy szöveggel.

Az első lépés tehát a felkészülés – az olvasás céljának meghatározása, és elménk előkészítése a villámolvasáshoz, hiszen sokkal hatékonyabbak vagyunk, ha elménk csendes, nyugodt, nyitott, mint ha zaklatott és csapongó.

Ezután következik az olvasásra váró forrás áttekintése – ismerkedés a tartalomjegyzékkel, a fejezetcímek átolvasása, a könyv szerkezetének felmérése, ami segít majd eligazodni a könyvben, kulcsszavak keresése a szövegben, amelyek kapaszkodót adhatnak kijelölt témánkhoz. Ez a lépés az, amit egy könyvesbolt vagy egy könyvtár polcai közt állva elvégezhetünk, hogy mindössze néhány perc alatt viszonylag jelentős bizonyosságot szerezzünk, hogy a kezünkben tartott könyv tartalmaz-e a célunkat szolgáló információkat, vagy rögtön félretehetjük, hiszen felesleges is volna elmélyednünk benne.

A fotóolvasás egy kissé misztikus része a folyamatnak. Relaxált állapotban, ütemes lapozással és “lágy tekintettel” (hagyva, hogy összefolyjanak a szemünk előtt a betűk) a teljes anyagot “befényképezzük” tudattalan memóriánkba. Az agykutatás kísérletei, agyműtétek alatt végzett megfigyelések bizonyítják, hogy életünk minden pillanatának emléke, tehát a “befotózott” szöveg képe is ott él az emlékezetünkben, agyunk mérhetetlen tárolókapacitásában, még akkor is, ha nincsenek meg az eszközeink ahhoz, hogy előhívjuk azokat. Fontos tudni, hogy a fotóolvasással végigpörgetett szöveg sem lesz szóról szóra felidézhető, de tudatalattink dolgozhat vele, és megérzésekkel, a figyelem ösztönös irányításával (ahogy mintegy véletlenül rátalál a tekintetünk egy-egy számunkra érdekes szóra, mondatra) segítségünkre lehet a szöveg feldogozásában.

A fotóolvasást követően legalább húsz percet, de akár egy napot is várhatunk, mielőtt nekilátunk dolgozni a könyvvel, szöveges forrással. Ezután következik az aktiválás, amikor céljaink ismeretében kérdéseket intézünk az olvasott anyaggal kapcsolatban tudatalattink felé, ami így működésbe léphet és segíthet minket, hogy rátaláljunk az információk halmazában arra, ami számunkra fontos.

A szuperolvasás egy szuperhős repülésének analógiája, aki magasan repül a táj fölött, néha-néha leereszkedik, hogy egy pillantást vessen a vidék részleteire, de sehol sem telepszik meg sokáig. Így futjuk át először mi is a teljes anyagot, ösztöneinkre hallgatva megállunk egy-egy résznél és beleolvasunk, de nem köteleződünk el a szöveg egy részlete iránt sem. A szuperolvasás egyébként már képessé tesz arra, hogy nagy vonalakban tájékozottnak mondhassuk magunkat egy könyv témájában, és például kompetens társalgásba bocsátkozhassunk róla.

A sebesolvasás során ismét az elejétől fogunk neki a szöveg olvasásának, de ekkor már egész alapos képünk van arról, a könyv mely részei fontosak, mely részei haszontalanok a számunkra. Ehhez igazodva változó sebességgel olvasunk, egyes részeket csak átfutunk vagy akár átugrunk, míg másokban elmerülünk, olyan mélységben, amennyire csak igényeljük.

A villámolvasás lépései összefüggnek, de nem alkotnak merev vázat, hanem a feladathoz igazodva lehet őket felhasználni. Például egy cikk vagy egyetemi jegyzet tanulmányozásakor akár el is lehet hagyni a sebesolvasást, hogy csupán a fotóolvasásra és szuperolvasásra hagyatkozva találjuk meg a fontosnak vélt részeket, egy regény esetében pedig a szuperolvasás hagyható el. Az egyes fázisok szabadon ismételhetőek is, például többször is nekivághatunk a szuperolvasásnak, ha a teljesség igénye nélkül még több érdekes információt szeretnénk kinyerni a szövegből, de a sebesolvasást is ismételhetjük, ha vázlatunkat tovább szeretnénk bővíteni értékes tartalommal.

Ha a cél a tanulás vagy a feldolgozott ismeret rögzítése valamilyen formában (például előadás vagy cikk készítése), akkor az olvasást már mindenképp érdemes jegyzeteléssel is kísérnünk. A jegyzetírást elkezdhetjük már a tartalom áttekintésekor is, főleg ha tudjuk, hogy nem lesznek nagyobb kieső részek, fejezetek, csak az egyes fejezetek tartalmát kell szűrnünk. De felesleges az egész tartalmat felvázolnunk, ha feltehetően csak néhány fejezetére lesz szükségünk, ekkor a jegyzetírás kezdetét érdemes a szuperolvasás vagy sebesolvasás szakaszaira halasztani, amikor már tudjuk, a könyv mely részeivel lesz dolgunk. A könnyebb memorizálád érdekében használjunk elmetérképes jegyzetelési formát.

Attól függően, milyen jellegű, nehézségű szöveget és milyen céllal dolgozunk fel, a villámolvasás sebessége természetesen igen változó lehet. Bakos Kornél villámolvasás tanfolyama négy-hétszeres olvasási sebességet ígér a hagyományos olvasáshoz képest.

Remélem, sikerült nagyjából érthető képet adnom a villámolvasás folyamatáról. Aki kedvet kapott hozzá, szerezze be Paul R. Scheele: Villámolvasás c. könyvét, vagy látogasson el Kornél tanfolyamára!

Az én boldogságtervem – 2013. márciusi fogadalmak

Kategória: Kategória nélkül by

Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy havi témák és fogadalmak segítségével megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem. Boldogságtervem naplóját általában szombatonként olvashatjátok, további bejegyzések a boldogságterv címke alatt.

A 2013-as évem a nagy projektekről szól – mégsem sikerült még belelendülnöm igazán egyikbe sem. Sebaj – itt a tavasz, a megújulás és az energikusság, az újraéledés és a lendület időszaka. Ezért úgy döntöttem, a márciust a nagy projektjeimnek szentelem.

Március – Lendülj munkába!

  • Nyeld le a békát! – Viánál olvastam először a magyarázatát ennek a mondásnak. Gretchen Rubin fogadalmai között úgy szerepelt, hogy oldj meg egy kínos ügyet, a FlyLady programban pedig anti-halogató napként van bejegyezve. Akárhogy is, a nagy projektek elkezdésének vagy a továbblépésnek gyakran egy-egy béka a legnagyobb kerékkötője. Senki nem szereti lenyelni a békát. Én sem szeretem lenyelni a békát. Ideje megtanulni.
  • Elmetérképezz! – Roppant hasznos dolog. Segít ötletelni, átlátni, elindulni, tehermentesíteni az agyat. Csak egy példa: háromszor-négyszer olyan hosszú cikket tudok írni adott idő alatt (nem is szólva a minőségről), ha előtte mindössze egy-két percet rászánok egy elmetérképes ficka-jegyzet elkészítésére. Bármelyik nagy projektnek a hasznára lehet.
  • Láss a jövőbe! – Sok remek vizualizációs- és jövőkép-gyakorlatot ismerek már, amik segítenek pozitív távlatot és ezáltal erőt adni egy-egy projekthez. Már csak alkalmaznom kellene őket.
  • Szervezz rendszeresen! – Ahogy a hétköznapoknak is kell a napi rutin, úgy a nagy projekteknek is kell a rendszeresség. Még nem sikerült kitalálnom, hogy hol fogok helyet szorítani, mely napokon és mely napszakokban a nagy projektjeimnek, de ez is egy kihívása lesz a márciusnak.
  • Élvezd a két hetes szabályt! – A jövő-menő hóbortok, amiket a kedvesem megfigyelése alapján csak “a két hetes szabály” hatálya alá helyezünk, merő időpocsékolásnak tűnnek. Hogy mást ne mondjak, mégis ki áll neki spanyolul tanulni, amikor azt sem tudja, milyen feladathoz kapjon?! [én] Ezek a minősített időpocsékolások azonban olyanok a nagy projekteknek, mint a szabadnapok a napi rutinoknak – minden cseppjét ki kell élvezni, hogy erőt adjanak a feladatokhoz. A hóbortok élvezetéhez persze az is hozzátartozik, hogy észben tartsam: ez nem kötelesség, hanem puszta szórakozás, így sem tragédia, sem bosszúság nem esik, ha mégsem tudok vagy akarok épp foglalkozni velük.

Nektek mi a fogadalmatok márciusra?

Így tanul nyelveket Lomb Kató

Kategória: Kategória nélkül by

Lomb Kató tolmács és fordító jobbára autodidakta módon képezte ki magát tizenhat nyelv ismeretére. Így tanulok nyelveket című könyvében megosztja élményeit, kezdeti tapasztalatait, azt, hogyan bélyegezték nyelvi antitálentumnak, hogyan hajtotta mégis a nyelvek megfejtendő világa felé az érdeklődés, hogyan fedezte fel és tökéletesítette nyelvtanulási módszerét. Könyve emellett magával ragadó korképet fest a világháborúkat követő időszakról Magyarországon, bepillantást nyújt a tolmács szakma történetébe, és a nyelvészet elméleti kérdéseit emészthető, színes módon mutatja be.

1970-ben íródott könyve helyenként megmosolyogtató módon szembesít azzal, hogy egy-két emberöltővel ezelőtt még milyen szűkösen álltak rendelkezésre azok a technikai eszközök, amelyeket ma sokkal jobban meg kellene becsülnünk és ki kellene használnunk a nyelvtanulásban, alapelvei viszont olyan időtlen gondolatok, amelyek mentén ma is nyugodtan elindulhatunk, ha bele szeretnénk vágni egy idegen nyelv tanulásába.

Kulcs a nyelvekhez

Lomb Kató nélkülözhetetlen kulcsként nevezi meg a motivációt, amely egy adott nyelv tanulására serkent minket. Számára nem volt ez más, mint az a rejtvényfejtés, kódfejtés, amelyet szórakoztató játékként fogott fel egy új nyelv felfedezése során. De aki nem érez ilyen olthatatlan vágyat maguk a nyelvek iránt, az sem marad motiváció nélkül. Engem az eszperantó nyelv közel felsőfokú elsajátítására például egy szerelem vitt rá egy eszperantista fiúval, az angol nyelv felé pedig, amelyet azóta társalgási szinten elsajátítottam, egy szeretett sci-fi sorozat indított el, amihez csak angolul fértem hozzá.

Lomb Kató előtt az előző század derekán még csak az antikváriumok és a könyvtárak álltak nyitva, számunkra viszont már itt van az internet kiapadhatatlan forrása, ahol egészen biztos vagyok benne, hogy bárki találhat bármely nyelven olyan olvasnivalót, amely érdeklődést kelt benne és viszi előre a nyelvtanulás útján, nem is beszélve az egyéb lehetőségekről. De a technika csodáiról majd később írok, előbb igyekszem Lomb Kató nyomán végigvenni a nyelvtanuláshoz nyújtott tanácsait.

Az érdeklődés, a motiváció mellett egy másik fontos tényezőként jelölte meg azt, hogy elsősorban ne steril és mesterkélt nyelvkönyvi környezetből próbáljunk elsajátítani egy nyelvet, hanem az első pillanattól vessük magunkat a mély vízbe, és az anyanyelvi irodalom környezetéből, kontextusból tanuljunk. Ez fáradságos munka, viszont megadja a kódfejtés sikerélményét, az aha-élmények eufóriáját, amely maradandóbbá teszi az önerőből szerzett tudást, mint ha készen kapott frázisokat és szójegyzékeket ismételgetve próbálnánk mechanikusan memorizálni a nyelvet.

Bővebben… →

A célhoz vezető lépések

Kategória: Kategória nélkül by

Legutóbb írtam a tervezett időbeosztásomról és ehhez kapcsolódóan Via otthonmunkás cikkénél is olvastam a teendőlista fontosságáról. A napi teendőlista hatalma, hogy a távoli céljainkhoz vezető, gyakran rettentő hosszúnak tűnő utat tiszta, egyszerű, apró lépésekre bontja.

Ehhez remekül használhatjuk az elmetérképnél tanultakat, hiszen egy központi témát (a célunkat) könnyedén részekre bonthatunk a segítségével.

Középre írjuk fel a célunkat, majd ezt a hozzá kapcsolódó elágazások mentén bontsuk fel olyan nagyobb feladatokra, amelyeket mindenképp el kell végeznünk ahhoz, hogy a célunk megvalósuljon. Az egyes feladatokat tovább bonthatjuk a feladat elvégzéséhez szükséges lépésekre, végül pedig a lépésekhez már könnyen hozzákapcsolhatjuk az egyes apró teendőket. Az elmetérkép rugalmasságából következik, hogy ha időközben jut eszünkbe, hogy egy fontos részfeladatot vagy lépést kihagytunk, azt is könnyedén be tudjuk illeszteni a nagy képbe.

Ha megvan a listánk a teendőinkről, rendeljünk hozzájuk határidőket, és így már lépésről lépésre fogjuk látni kijelölt utunkat a cél felé. A legjobb, ha a teendőket ezután beírjuk egy határidőnaplóba vagy asztali naptárba (én az utóbbira szavazok, az előbbit hajlamos vagyok csukva felejteni :)), és így minden munkanapunkon egy világos teendőlista áll majd előttünk.

Elmetérkép – használd mindkét agyféltekédet! (videóval)

Kategória: Kategória nélkül by

Lassan, de biztosan közeledik a tanévkezdés – ideje leporolnom a színes filceimet. Nem, nem második osztályba készülök! :) Azonban mióta részt vettem Bakos Kornél Villámolvasás tanfolyamán, valamennyi előadáson elmetérképpel jegyzetelek. És igazából a főiskolán kívül is mindenhol, ahol csak jegyzetelés szükséges (megbeszéléseken, ötleteléskor, tervezéskor, listakészítéskor, stb.), ezt alkalmazom, hiszen az elmetérkép nem más, mint egy strukturált jegyzet, ami annyiban különbözik a hagyományos formától, hogy jobban alkalmazkodik agyunk igényeihez.

Bővebben… →