Annak, hogy télen vesszük birtokba az új házunkat és telkünket, több előnye is van. Például az, hogy nem kell rögtön nekiesni a kert rendbetételének, amikor még alig jutottunk lélegzethez az építkezés körüli teendők után. Télen ugyanis nem sok dolog van a kerttel – ott van viszont egy nagyon is élvezetes (szabadon választott) feladat: a madarak etetése.

Amit persze csak elkezdeni opcionális – ha már rászánta magát az ember, ki kell tartani egész télen, mert a madarak hűségesek hozzánk, nekünk is annak kell lennünk, ha nem akarunk több bajt okozni nekik, mint amennyi segítséget adunk. Nyáron egyébként lehet madáritató és madárfürdető a madáretetőnkből (ha alkalmas rá a kiképzése), és a házilag készült madáretetők képei között böngészve arra a tippre is ráakadtam, hogy tavasszal érdemes színes és puha fonaldarabokkal felöltenünk a téli madáretetőt, mert ezeket a madarak szívesen hordják el a fészkek készítéséhez. Így lényegében egész évben támogathatjuk ezeket a kis állatokat és cserébe élvezhetjük a társaságukat.

A madáretető beüzemelése egyébként pontosan úgy történt itthon, ahogy az tőlem és a hirtelen természetemtől elvárható: amikor Petivel fürdőszoba kellékeket vásároltunk az egyik barkács áruházban, megláttam, és azonnal kellett.

Azért gyűjtöttem egy halom inspirációt Pinteresten a házi (ideiglenes és hosszabb életű) madáretetők készítéséhez is:

(A forrásokat itt találjátok a DIY ötleteket gyűjtő Pinterest táblámon.)

A vásárolt madáreledeles csomag összetételét átböngészve (amiben hálóba zárt magokat, magos pogácsát, faggyúgolyót és cinkegyertyát egyaránt csomagoltak) keresgélni kezdtem az interneten, és kiderült, hogy egyáltalán nem bonyolult előállítani azokat a madárkalácskákat, amiket elhelyezhetünk a madáretetőnkben, vagy amit önmagában fellógathatunk a fákra.

A recepthez mindössze ezek a hozzávalók kellenek:
3-4 rész madáreledel keverék (magvak, szárított gyümölcsök)
1 rész zsír (ami mézzel, szirupokkal is keverhető)

Ideiglenes formákba (papírpoharakba, tejesdobozokba) vagy a kiválasztott madáretető formákba (bögre, narancshéj, tökhéj, kókuszhéj, stb.) töltjük a magvakat és ha etető nélkül szeretnénk kifüggeszteni, akkor madzagot, zsineget is bújtatunk közéjük, rájuk öntjük a megolvasztott zsírt és hűvös helyre téve hagyjuk megdermedni.

Egyébként most, hogy egy gabona nagykereskedésben dolgozom, már azt is hozzá tudom tenni javaslatként, hogy érdemes hasonló helyeken próbálkozni napraforgó és más magvak vásárlásával. Nem biztos, hogy minden hozzánk hasonló kaliberű cég foglalkozik a kis vásárlók igényeivel, de ha sikerül egy ilyen céget találni (mint egyébként a miénk is, ami ugyanolyan figyelemmel fogadja azokat, akik több kamionnyi árut vásárolnak, és azokat is, akik csak egy fél vödörnyi magot vinnének a cinkéknek vagy a kacsáknak), akkor néhány száz forintból feltankolhatunk szárnyas barátainknak egy egész szezonra való eleséggel.

Én még csak egy nagyon kezdő madászelídítő vagyok, ha vannak még javaslataitok, kérlek, osszátok meg a hozzászólásokban!