Ajánló: Vous interjú a bullet journalról | Hiatus ends & Bullet Journal interview

[SCROLL DOWNS FOR ENGLISH VERSION]

Egyre többször dugja ki a fejét a felhők mögül a nap, a köhögésem is kikopott, láblógázásból is jutott bőven – azt hiszem, ideje visszatérnem a munkához! 😉

Addig is, amíg nem hozom az első cikket a Nagy Influenza Hiatus után, olvassátok el ezt az interjút, amit Eszter készített velem a Vous.hu-ra a bullet journal kapcsán.

img_2493

I’m happy to report that the flu is gone, the first sunshiny days of spring arrived (may they stay!), so I officially come back after my hiatus.

Until the first post-hiatus article arrives, let’s check this interview with me (in Hungarian only) on Vous.hu about bullet journaling.

Bevezetés a Bullet Journal rendszerbe – workshop!

Nagy örömmel jelentem, hogy a Fiók szervezésében januárban egy workshopon oszthatom meg a bullet journal tapasztalataimat. Akit érdekel a dolog, az az alábbi képre kattintva navigálhat a Fiók facebook oldalára a részletekért.

img_2370

Mi a Bullet Journal? – “A Bullet Journal egy testreszabható és rugalmas szervező- és tervező rendszer. Lehet a teendőlistád, a naptárad, a naplód, a jegyzetfüzeted, a vázlatfüzeted, vagy mindez egyszerre, és még több.” – írja honlapján Ryder Carroll, a Bullet Journal rendszer megalkotója.

Mikor segíthet neked a Bullet Journal? – Ha a határidőnaplód nem elég rugalmas. Ha szereted a teendőlistákat. Ha szeretsz vagy szeretnél naplót írni, ha szeretnéd megörökíteni az életed eseményeit. Ha egy egyszerű tervező-szervező rendszerre vágysz. Ha szeretnéd szabadon engedni a kreativitásodat.

Mi a legjobb a Bullet Journal rendszerben? – Nem kell hozzá semmi más, csak egy füzet és egy toll. Lehet olyan egyszerű vagy olyan kreatív, amilyenre csak vágysz. Mindig azokat a funkciókat nyújta, amikre neked van szükséged. A Bullet Journal 100%-osan igazodik hozzád, egyedi és csak a tiéd.

Mi történik a workshop alkalmával? – Megismerkedhetsz a Bullet Journal rendszer alapjaival és az általa nyújtott lehetőségekkel. Megtervezheted a saját Bullet Journal rendszeredet, ami csakis a te igényeidhez igazodik, és a saját, egyedi naplóddal térhetsz haza.

TOVÁBB >>>

Bullet journal: csak egy füzet és egy toll – Bullet journal: only a notebook and a pen


[PLEASE SCROLL DOWN for the English version, and you can also read my “Welcome and sorry for my English” post here.]


A “mi fán terem a bullet journal” témájú cikkemben írtam róla, hogy néha mennyire könnyen tévútra viheti az embert, ha először nem a rendszer szívével-lelkével, a bullet journalozás alapjaival találkozik, hanem rögtön fejest ugrik a Pinterest gyöngyszemeinek, a csilli-villi, színes-szagos egyéni iterációknak az áradatába.

A nagyszerű facebookos közösségben, a Bullet Journal Junkies csoportban gyakran felmerül a tipikus “kezdők kérdése”: mi kell hozzá, hogy elinduljak? Szükségem van a drága füzetekre, tollakra? Színes filcekre, ecsettollakra, kiemelőkre, dekortapaszra, matricákra, stencilekre és a többi csodára? A válasz: nem, nincs.

A bullet journal egy elméleti keretrendszer, ami ugyanúgy működik egy százforintos iskolai füzetben egy ingyen kapott promóciós golyóstollal, mint bármilyen csilli-villi, méregdrága arzenállal.

Ennek ellenére persze, aki követ instagramon, az tudja, hogy én sem egy százforintos iskolai füzetben bullet journalozok. (Bár kezdeni egy még olcsóbb füzetben kezdtem: nulla forintból állította össze a férjem a próba bujómat, hogy kipróbálhassam az ötletet – ezért azt mondom, kezdeni mindenképp érdemes egy bármilyen olcsó, vagy épp kéznél lévő füzetben, és az első egy-két hét tapasztalatai segíteni fognak dönteni, hogy milyen eszközökkel szertnél dolgozni a továbbiakban.)

Mindenkit más motivál arra, hogy használja a rendszert. Van, akit az, hogy minél olcsóbb eszközökkel dolgozhasson, hogy egy inci-finci lelkiismeret furdalása se legyen, ha bedobja a táskájába, meggyűri, leönti kávéval, vagy egyszerűen egy hónap alatt teleírja a füzetét és nem akar azon aggódni, lesz-e pénze egy következőre minden hónapban. Van, aki azért vásárol vagy készít eszközöket (pl. stencileket, sablonokat, nyomtatható anyagokat, fejléc matricákat, stb.), hogy minél gyorsabban tudjon dolgozni és minél kevesebbet kelljen szöszmötölnie. Van, akit a dekoráció, a színek, dekortapaszok, matricák, kis rajzok motiválnak arra, hogy minél jobban kötődjön az eszközéhez, minél szívesebben vegye elő, minél jobb érzéssel nézzen rá, minél szívesebben használja.

Én kevés eszközt használok (a dekortapaszokat, matricákat, rajzokat, de még a túl sok színt is tőlem idegennek érzem, és ha meg is próbálkoztam mindezzel, az idők során kikoptak nálam a gyakorlatból), cserébe szeretem, ha egy szép és jó minőségű naplóval, és egy hasonlóan szép és jó minőségű tollal dolgozhatok. Mivel nem sok mást használok, én ebbe invesztálok.

img_2287

Forrás: senyepapir.hu

Ha arra jutsz, hogy téged is motiválnak a szép jegyzetfüzetek, fontos a jó papírminőség, akkor a Leuchtturm márka egy jó választás lehet. Érdekességképpen, ez az a márka, ami azóta már a Bullet Journal rendszer megalkotójával is partneri viszonyba lépett, és a “hivatalos bullet journal” füzeteket (amik a borítójukra nyomtatott Bullet Journal feliratot leszámítva nem sokban különböznek “mezei” jegyzetfüzet testvéreiktől – hiszen a bullet journal továbbra is egy elméleti, bármilyen füzetben megvalósítható rendszer) szintén a Leuchtturm cég gyártja.

Én a ponthálós Leuchtturmjaimat eddig külföldről szereztem be, de hatalmas örömmel fedeztem fel, hogy már itthon is megvásárolhatóak! *tapsvihar és konfettieső* Ennek örömére szeretném ajánlani nektek a Fiók papírbolt kínálatát, aki pedig szeretne egy kicsit virtuálisan belelapozni ebbe a jegyzetfüzetbe, az görgessen lejjebb és nézze meg Kara Benz videóját, amelyben a másik népszerű jegyzetfüzet márkával, a Moleskine-nel veti össze a Leuchtturm naplóit.

img_2306

Forrás: senyepapir.hu

Aki szeretné böngészni a kínálatot, navigáljon bátran a Fiók Papírbolt oldalára!

TOVÁBB A FIÓK PAPÍRBOLT KÍNÁLATÁBA >>>


[ENGLISH VERSION]

If you met the bullet journal idea but one of the first ideas you got wasn’t “go right to the source and view the tutorial on bulletjournal.com”, you might have met the overwhelming amount of endless possibilites, the shiny, fancy, artsy, wonderful personal iterations of the bullet journaling system. It is easy to get lost, especially if the basics are not clear.

I am the part of the wonderful Facebook community of Bullet Journal Junkies, where the beginner question comes up over and over again: what do I need to start? Do I need a fancy notebook? An expensive pen? A huge collection of color pens, markers, stickers, stencils, washi tapes and all the decor stuff? The answer is: no.

Bullet journaling is a framework, designed to work in any notebook, with a single pen. Neither of them has to be expensive, special or fancy, and you need nothing more to start. (I started in a $0.00 notebook, made by my husband from office leftovers, just to give it a try.)

However, if you follow me on Instagram, you know after all that I do bullet journal in a fancy notebook. It is very personal what motivates you to use your system more once you got familiar with it. For some it’s the decor stuff, for some the quick and simple desing, for some the colors – for me the fancy notebook.

Until now I ordered all of my Leuchtturm notebooks, but now I’m happy to let know my Hungarian followers, that finally we can buy these notebooks in our country too! (Link above.)

For the others, I just leave here the comparison video of Kara Benz (Boho Berry) about the two popular notebook brands, Leuchtturms and Moleskines. (If you are interested in a wider variety of notebooks, including smaller brands and cheapies, sure check out her mega notebook comparison video too.)

Fun fact #1: Leuchtturm is the company that teamed up with the inventor of Bullet Journal and they announced the official Bullet Journal notebook together. Which, anyway, barely adds to their other notebooks more than the bullet journal logo on the front (and a built-in future log in the beginning), since bullet journaling is still a flexible framework, not a pre-made planner. So it is sure special, wearing the bullet journal logo, but don’t be discouraged if you can’t or don’t want to invest in, or it would’t fit you for any reason. (For me, it’s too big – I’m using a pocket-sized one.) Literally any notebook of your choice can make the trick.

Fun fact #2: Leuchtturm is a German word, meaning Lighthouse. If you are in trouble about how to say it, just copy it into the Google Translator and ask it to read it out for you. 😉

Életmentő inspirációk

Már sokszor és sok formában megosztottam itt a blogon azt, kik és hogyan inpiráltak az évek során, de a múlt héten úgy alakult, hogy a #PlanWithMeChallenge kihívás “life-saving” témájára elfogott az édes-bús nosztalgia, felidéztem, mennyit változtam az utóbbi évek során és kik voltak rám nagy hatással, és ha már ilyen szépen összegyűjtöttem, megosztom itt a blogon is.

Okay planner community, I know I should share under the #lifesaver prompt of the #planwithmechallenge some life-saving hacks or methods within my planning system, but the truth is, there were no such schedule thunderstorms in my life where any planning system should have come to me and literally save my life. Instead of cool tricks, I'd like to share what really did save my life, at least changed it dramatically. And this is attitude. I'm a maximalist kind of person, and the biggest wormhole of my adult life was when my mom who I idolized in my whole life, died in a hearth attack. This experience and the following months after her death (struggling between grief, work deadlines, college exams and more) really changed me and how I see life. I'm still tending to extreme thinking, drama and whining pessimism sometimes, but I'm constantly learning and changing and working on myself. A few ladies who helped me on my way: Gretchen Rubin @gretchenrubin, the author of The Happiness Project, the amazing Hungarian blogger Lívia Farkas @via_urbaneve, and Marla Cilley @the_flylady. And the gentlemen who are not on the picture but made a huge impact on me: my wonderful husband @kocsisp and Cesar Millan @cesarsway who is officially a dog whisperer, but really, he rather is a human whisperer. Thank you everyone for making my life better!

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

“Tudom, hogy a ‘life-saving’ témakörben életmentő trükköket kellene megosztanom a tervező-szervező rendszerem berkeiből, de az igazság az, hogy az elmúlt években soha nem volt akkora felfordulás az időbeosztásomban, ami miatt bármilyen tervező rendszernek szó szerint az életem megmentésére kellett volna sietnie. Úgyhogy klassz tippek és praktikák helyett most arról írnék, ami valóban megmentette, vagy legalábbis alapjaiban megváltoztatta az életemet: ez pedig az attitűd. Alapvető beállítottságomat tekintve maximalista vagyok, és a felnőtt életem legnehezebb időszaka az volt, amikor anyukámat, akit egész életemben bálványoztam, elvitte egy szívroham. Ez az élmény és az ezt követő hónapok, szinte vakon hánykódva a gyász, a munkahelyi határidők, a főiskolai vizsgák és annyi más között, megváltoztattak engem és azt, ahogy az életet látom. Még mindig hajlamos vagyok a végletes gondolkodásra, a drámára, a nyavalygásra és a pesszimizmusra, de azóta igyekszem folyamatosan tanulni, változni és dolgozni önmagamon. Íme néhány ember a sorból, akik nagy segítségemre voltak ezen az úton…”

Gretchen Rubin, a Boldogságterv c. könyv szerzője

“Gretchen Rubin családanya, háziasszony és író, aki egy átlagos hétköznapon rádöbben, hogy elszalad mellette az élet, ő pedig nem szentel elég figyelmet azoknak a dolgoknak, amik boldoggá teszik. Gretchen elhatározza, hogy egy évet rászán arra, hogy életét tudatosan boldogabbá tegye. Nem akar elutazni Tibetbe, nem akar meditálni, nem akar megválni világi életétől – ő csupán a “saját konyhájában” szeretne boldog lenni.

A Boldogságterv ennek az egy évnek a története, ami üdítő őszinteséggel, kedves és derűs stílusban meséli el Gretchen tapasztalatait. Nem tesz nagy kinyilatkoztatásokat és nem akarja feltalálni a spanyol viaszt, mégis felvillanyozza, elgondolkodtatja és megmosolyogtatja olvasóit.” (Gretchen Rubin: Boldogságterv)

Farkas Lívia, az Urban:Eve blog szerzője

“Magával ragadó stílusa, nyüzsgő életigenlése, kifogyhatatlan ötlettára, praktikus látásmódja az, ami magához láncolja az olvasó figyelmét. Viával egykorúak vagyunk, mégis a legőszintébben mondhatom, hogy bölcs nővérként tekintek rá sok szempontból, mert nőként akár lelki, akár praktikus kérdésekkel lapoztam fel a blogját vagy fordultam hozzá kérdéssel, nem volt még olyan, amire hihetetlen rálátással, érthetően és hasznosan ne tudott volna választ adni.” (Top 5 blog, amiket olvasok)

Marla Cilley, a FlyLady

“Amikor annak lélektani gyökereit, gyerekkori traumáit és felnőttkori hatásait taglalta, hogy hogyan és miért nem tudja sok ember kézben tartani a háztartását, amikor másoknak ez annyira egyszerűen megy, Marla stílusa annyira pihe-puha, támogató, megnyugtató és erőt adó volt, mint a legszeretőbb ölelés.

Amikor azonban elérkeztünk ahhoz a kérdéskörhöz, hogy mennyire igazságtalan és nehéz az, hogy rendben kell tartanom a háztartást, miközben bezzeg a férjem…, bezzeg a gyerekeim…, akkor Marlából mintha kitört volna az őrmester (…), és ellentmondást nem tűrően, keményen elkezdte szajkózni: nem érdekel. Nem érdekel a nyafogásod. (…) Ne méricskélj. Ne nyafogj. Csak tedd meg, amit meg kell tenni. (…)

Persze nem a FlyLady szeretete és támogatása fogyott el a könyv közepére. Hanem, ahogy Marla írta, túl kell tennünk magunkat azon a hozzáálláson, hogy méricskéljük, mennyit tettünk bele a közös projektbe mi és mennyit a körülöttünk élők, mert ezzel egyrészt pocsékoljuk az energiáinkat, másrészt pedig visszafogjuk magunkat. (…) Ehelyett el kell kezdenünk beletenni a magunk 100%-át, nyafogás, duzzogás és méricskélés nélkül.” (A FlyLady azt mondja: cssst!)

Cesar Millan, a csodálatos kutyadoki

“Azért mondom mindig azt, hogy Cesar műsorait nemcsak kutyásoknak ajánlom, mert Cesar szerint (ahogy mottója is mondja: segítek a kutyáknak és tanítom az embereket) a problémák zöme nem a kutyák lényében gyökerezik, hiszen ezek a fantasztikus lények nagyon hamar túl tudnak lépni korábbi sérelmeiken, elhagyni rossz szokásaikat. A problémát általában az emberi lélek gondjai okozzák, Cesar pedig ezekre keres megoldást: az embereket tanítja. Az embereknek mutatja meg, hogyan lehet túllépni a korábbi sérelmeinken, a félelmeinken, hogyan lehet magunkban megtalálni az erőt, a határozottságot, a biztonságot, az egyensúlyt (nemtől, kortól, fizikumtól függetlenül), ez pedig olyasmi, ami nemcsak a kutyák, de az emberek életében is hatalmas fordulatokat hozhat.” ({Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Kedvenc sorozat / Tv műsor)

Filofax vagy bullet journal? – Második felvonás

Kara Benz (a Boho Berry blog gazdája) nemrég Youtube-on megosztotta, milyen tervezőben szeretné kipróbálni a bullet journal módszert jövőre, ez pedig nem más, mint… *dobpergés*… egy Filofax.

Amikor megláttam a videó címét, rögtön eszembe jutott az a legeslegelső bullet journal témájú cikkem, aminek a címe, “Filofax vagy bullet journal? Melyiket válasszam?” már rögtön elárulja, mennyire tévúton jártam néhány kardinális kérdésben akkoriban, amikor épp csak megismerkedtem a bullet journal rendszerrel. Hiszen a filofax vagy gyűrűs határidőnapló egy eszköz, míg a bullet journal egy elméleti keretrendszer, ami nem ragaszkodik ilyen vagy olyan fizikai formátumhoz, így nem kell választani a filofax és a bullet journal között.

filofax-vs-bujo2-600

Ezeket a bakikat már rég ki akartam javítani abban a majd’ egyéves cikkben, és most Karától végre megkaptam hozzá a végső lökést.

Ha szeretnétek felidézni (vagy megismerni) a korábbi cikkemet, immár javítva, itt találjátok:

FILOFAX VAGY BULLET JOURNAL? MELYIKET VÁLASSZAM? >>>

Kara videóját pedig, amiben bemutatja, hogyan készíti elő a filofaxot a bullet journal módszer befogadására, itt láthatjátok.

 

filofax-vs-bujo2-300

A csaknem egy évnyi gyakorlati tapasztalataimból született bullet journal gyorstalpaló sorozat első cikkét pedig itt olvashatjátok:

MI FÁN TEREM A BULLET JOURNAL? >>>

bujo101-600-1

App-ajánló: Forest – Ültess fát és dolgozz hatékonyan!

Korábban már említettem a Forest alkalmazást, amikor a produktivitásról és a tervezésről írtam, de most egy külön app ajánlót is szentelek neki.

Pomodoro módszer

Mielőtt a Forest appot megismeritek érdemes pár szót ejteni a Pomodoro módszerről. Ennek a hatékonysági módszernek a lényege, hogy úgy dolgozunk egy projekten, hogy a hosszabb (hagyományosan 25 perces) produktív időszakokat rövid (hagyományosan 5 perces) frissítő szünetekkel váltogatjuk, ezzel megelőzve, hogy túlterheljük magunkat és mégis hatékonyak maradjunk. Nevét onnan kapta, hogy a módszert megalkotó olasz úriember egy paradicsom (olaszul pomodoro) formájú konyhai időzítőt használt az időszeletek mérésére.

A Pomodoro módszerről bővebben Dórinál olvashattok

Forest alkalmazás – Paradicsom helyett ültess fát!

Természetesen az idő mérésére tucatszám vannak már kéznél analóg és digitális eszközök. Bizonyos szempontból a Forest alkalmazás sem más, de elmondom, miért lehet érdemes mégis ezt választani a telefonunk beépített időzítője helyett.


[Forrás: forestapp.cc]

  • Ültess fát! – A Forest alkalmazás nem egyszerűen csak az időt méri, hanem egy virtuális fácskát is ültet minden alkalommal, amikor elindítod az időzítőt, így egy hatékony nap jutalma egy kedves kis virtuális erdő lesz, ami vizuális visszajelzést ad az elvégzett munkáról.
  • Ne nyúlj a képernyőhöz! – Míg egy időmérő általában a háttérben fut, a Forest alkalmazás egyben arról is gondoskodik, hogy ne csábulj el és ne kezdd a produktív időszeletedben görgetni a képernyőt. Ugyanis ha kilépsz az alkalmazásból, mielőtt az idő lejár, a fácskádból csak egy szomorú kóró marad. (Azokra gondolva, akik a telefonjukat használják munkára – mint például egy buszon utazó blogger 🙂 –, ez a funkció kikapcsolható.)
  • Tarts szünetet! – Az alkalmazás a produktív időszeletek mellett a szüneteket is tudja kezelni, és a szünet lejártával ugyanúgy jelzez, hogy ideje visszatérni a munkához.
  • Ültess sokszínű lugast! – Az alkalmazás nem tartalmaz plusz fizetős lehetőségeket, de minden sikeresen és produktívan felnevelt fácska után virtuális érmék járnak, amiken többek közt új és új típusú fácskákat vásárolhatunk. Ez a funkció lehet pusztán szemet gyönyörködtető – minél hatékonyabbak vagyunk, annál sokszínűbb lehet az erdőnk –, én azonban hatékony célokra is használom. Miután ugyanis néhány típusú fát már beszereztem, elkezdhettem kódolni a feladataimat, bizonyos típusú pomodorókhoz bizonyos típusú fákat rendelni, így még egyértelműbb a vizuális visszajelzés arról, hogy mivel telt egy nap.
  • Mennyire voltál produktív? – Az alkalmazás számos lehetőséget ad rá, hogy visszatekintve elemezzük, mivel töltöttük az időnket. A látványos napi nézet mellett heti áttekintő diagramot is kínál az alkalmazás, és szövegesen is kategorizálhatjuk majd kategóriák szerint összesíthetjük a produktív időszeleteinket.
  • Figyeld az órád! – Az alkalmazás okosórával is együttműködik, így a telefon hangjelzése mellett a csuklónkon is kaphatunk visszajelzést az időzítő lejártáról.

Finally: a day worth tracking! 😂😊🏅🏆📘🖋 #tracking #pomodoro

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

[Pomodoro követés a Forest appban és a bullet journalomban]



Ültess fát – de tényleg!

A Trees for the Future alapítvánnyal együttműködésben a Forest alkalmazás nemcsak virtuális erdők ültetésére vállalkozik. A produktívan eltöltött idő után az alkalmazásban szerzett virtuális érméket ugyanis egy valódi fára is válthatjuk: minden felajánlásunk után a Forest alkalmazás csapata egy-egy fa ültetését támogatja a Trees for the Future csapatán keresztül.


[Forrás: trees.org]

Megéri?

A Forest alkalmazás nem ingyenes, de az egyik legjobban elköltött 1,99 eurómnak tartom. iOS-re, Androidra, Windows Phone-ra is beszerezhető, és ha egy kicsit is többre vágysz, mint a telefonod időzítője vagy egy paradicsomos konyhai óra, a Forest alkalmazást nagyon jó szívvel ajánlom!

A kedvenc rágógumijaim

Azt már tudjátok rólam, hogy nem ritka szokásom, hogy egy-egy dal végtelen lejátszásra kerül nálam (abban a pillanatban, amikor ezt a bejegyzést írom, ez a Beatlestől a Here Comes the Sun, de ki tudja, mi lesz, mire kikerül a bejegyzés a blogra?), egyszerűen szeretem, amikor egy már végtelenül ismerős dallam folyamatosan ringat – kellemes, biztonságos érzést ad, ad egy alaphangulatot, de nem vonja el a figyelmemet a folyamatos stílusváltással.

De talán nem olyan köztudott, hogy nem csak dalok járnak így nálam – filmek, sorozatok, youtube videók is juthatnak erre a sorsra, amiket az unalomig tudok ismételni, egyszerűen azért, mert olyan kellemesen ismerősek.

Pusztán mókából elhoztam nektek néhányat ezek közül.

Star Trek (2009)

Ha megkérdeznétek, mi a kedvenc filmem, nem a 2009-es Star Trek reboot volna a válaszom. (Hanem valószínűleg a Felhőatlasz.)

Mégis nehezen tudok olyan időpontot elképzelni, amikor nem tudnám elindítani és újranézni ezt a filmet. (Ennek a cikknek az ötlete akkor született meg, amikor egy este egy gyors csatornaszörfölés után Petivel megállapítottuk, hogy semmi nincs a tévében – hát habozás nélkül belöktük a Star Treket ezredszer is.)

Így jártam anyátokkal

Sorozatokból hasonlóan kellemesen ismerős és megunhatatlan a How I Met Your Mother / Így jártam anyátokkal sorozat, aminek – az utolsó évadát leszámítva – bármelyik része kerül is véletlenül vagy szándékosan a képernyőre, mindig jól szórakozok rajta.


[Forrás: buddytv.com]

Hollywood Hírügynökség

“Egy kis Szirmait ebéd mellé?” – Volt olyan időszakunk Petivel, amikor ez a mondat szinte naponta elhangzott. Ma már azért nem minden étkezés mellé csendül fel Szirmai Gergő hangja, de az okos és mégis gátlástalanul szórakoztató kritikái még mindig gyakori vendégek a nappalinkban.

A jelenet, amikor Daenerys Targaryen valyriaiul beszél

És a jelenet, amikor Daenerys Targaryen valyriaiul beszél. Ha hiszitek, ha nem. Végtelen lejátszásra tudnám tenni. (Bár általában inkább órákig tartó Trónok harca nosztalgia maraton lesz belőle a YouTube-on. :))

Ti mit tudnátok újranézni ezredszer is? 

Júliusi instagram kihívások

Júliusban sem maradok ki az instagram kihívásokból – ha ti sem szeretnétek, hoztam ismét néhány ajánlót.

#PlanWithMeChallenge

Aki szeretné bemutatni a tervező módszerét, eszközeit, vagy csemegézni mások ötleteiből, annak ajánlom ezt a kihívást.

1. Halihó! 16. Hoppá!
2. Havi oldalak 17. A legnagyobb tervezős sikerem
3. Mai nap 18. Ha megtalálod, …
4. Pihenés 19. Évközi visszatekintés
5. Kísérletezés 20. Naplóírás
6. Nagy tervek 21. Forrásjegyzék
7. Dolgozósarok 22. Kedvenc cikke(i)m a hatékonyságról
8. A legutóbbi tervezőm 23. Hosszútávú gyűjtemények
9. Hasznos holmi 24. Jegyzetfüzetek és felhasználásuk
10. Nem a zsánerem 25. Kedvenc szervező alkalmazásaim
11. Előre tervezés 26. Segítség!
12. Szünet 27. Ezen dolgozom most
13. Pont erre vágytam! 28. Egyszerűsítés
14. Kedvenc ötletek 29. Jegyzetek
15. Épp most… 30. Élménynapló
31. Augusztusi tervek

July-PWMC-1

#RockYourHandwriting

Aki szeretné gyakorolni a kézírást, szépírást, az bátran vágjon bele ebbe a kihívásba.

1. Heló! Tíz dolog rólam 16. Emberek, akiket szeretek, és miért
2. Kipróbáltam 17. Hála
3. Ábécé (összehasonlítás) 18. Rutingyakorlat
4. Számok (összehasonlítás) 19. A fülembe jutott
5. Álom kézírás 20. Így pihenek én
6. Olvasmánylista 21. Teendőlista
7. Filmek 22. Kérdések, amiket szívesen teszek fel
8. Kedvenc apróságok 23. Azt kívánom neked, …
9. Dalszöveg 24. A véleményem arról, hogy …
10. Valami új 25. Tudnod kell rólam, hogy …
11. Naplóírás 26. Evés
12. Ajánlások 27. Napi célok
13. Nyári bakancslista 28. Írd le a heted
14. Hagyományos levél 29. 5 év múlva
15. Gyakorlás 30. Reggeli rutinom
31. Dolgok, amiket szeretek magamban

RYH-July

#BadassWomenChallenge

A legkedvesebb kihívásom pedig a belevaló hölgyeket ünneplő kihívás maradt. Fordítást nem igényel, mivel minden napi téma egy napjainkban élő vagy korábban élt hölgy neve, akikről szabadon választott formában emlékezhetünk meg.

Badass Women

 

Ti kedvet kaptatok valamelyik kihíváshoz? Van olyan kihívás, amit szívesen ajánlanátok? Osszátok meg a kommentek közt bátran!

Pinterest ajánló: Gondolatok hölgyektől nem csak hölgyeknek

Ebben a hónapban az egyetlen instagram kihívás, amiben érdemben részt veszek, a #BadassWomenChallenge, ahol a korábbi hónaphoz hasonlóan a jelen és múlt belevaló hölgyei adják a témákat. Az értelmezés, megvalósítás teljesen szabad, gyönyörű alkotások, betűképek, portrék is születnek a kihívásra, én azonban csak egy-egy idézetet szoktam választani és azt bemásolom a naplómba. Ezeket láthatják azok, akik követnek instagramon

Az idézet kiválasztásában a Pinterest szokott a segítségemre lenni, de mire megtalálom a választott gondolatot, sokszor két-három-négy idézet is kikerül az inspiráló gondolatokat tartalmazó Pinterest táblámra – ezt ajánlom nektek most böngészésre

Inspiring Words // Gondolatok


Isaac Asimov: Alapítvány – A legkisebb királyfi története

Mi is lehetne más az államvizsgám utáni első cikk itt a blogon, mint egy mese-vonatkozású írás?

Az elmúlt “láblógázó” hónapokban sort kerítettem egy régi tartozásomra, és kiolvastam Isaac Asimov Alapítvány-sorozatát.

Bár kamaszkoromban többször nekifutottam az Alapítványnak, de soha nem értem a végére. Amikor most ismét a kezembe vettem, úgy éreztem, hogy végre, végre megérett az idő és egymásra találtunk ezzel a történettel. Az első Alapítvány-kötet alapötlete teljesen elbűvölt.

Ebben a kötetben a látszólag tündöklő Galaktikus Birodalom egy kivételes tudósa, Hari Seldon rájön, hogy a Birodalom a vesztébe rohan. Az általa kifejlesztett tudomány segítségével (ami a statisztika és a szociológia szerelemgyereke, és nagyon nagy tömegek viselkedési valószínűségeivel dolgozik) ő és csoportja nemcsak azt tudja megjósolni, hogy hogyan és mikor fog összeomlani a Birodalom, de azt is, hogy ezt követően a barbárság harmincezer éve fog következni, aminek során az emberiség a teljes összeomlásból, újra az alapokról kell hogy felépítse önmagát.

Azonban Hari Seldonnak megoldási javaslata is van: matematikai számításai alapján ugyanis egy jól irányzott “pöccintéssel” a helyes irányba tudja fordítani az emberiség sorsát, és a harmincezer barbár évet egy évezredre rövidíteni. Ezért egy távoli és kiszolgáltatott bolygón létrehoz egy maroknyi emberből álló tudóscsoportot, akiknek – legalábbis ők így tudják – az a feladata, hogy létrehozzanak egy Encyclopedia Galacticát, amiben összegyűjtik és megőrzik az emberiség teljes tudását, hogy az átvészelje a barbárság évszázadait.

Azonban hamar kiderül, hogy az Enciklopédia Alapítvány célja csupán az volt, hogy ezeket az embereket száműzze és elszigetelje a Galaxis többi részétől, kiszolgáltatva őket a szomszédos világoknak – hiszen nem az Enciklopédia, hanem maga az Alapítvány lesz a megjósolt Második Birodalom magja. Hari Seldon ezer évre előre felvázolta azokat a társadalmi folyamatokat, külső és belső konfliktusokat és válságokat, amik egy kényszerű úton fogják terelni az Alapítvány népét, míg végül szükségszerűen létrehozzák a Seldon által megtervezett Második Birodalmat.

A könyv karakterei, akiknek a szemével látjuk az eseményeket, valójában csak kellemes de sablonos papírmasé figurák, a valódi főszereplő maga az Alapítvány, ellenfelei a politika és a társadalmi folyamatok, amik során az eltökélt tudósszövetség előbb városállammá növi ki magát, majd ahogy a Birodalom egyre hanyatlik körülötte, megmarad a tudomány kis szigetének, amit babonás, félelemmel vegyes csodálat övez.

Hari Seldon egyfajta népi hőssé válik az Alapítvány népe szemében, jóslata pedig derűs hittel tölti el az Alapítvány polgárait, hiszen a legnagyobb nehézségek közepette is tudják, hogy Hari Seldon és tudománya előre kijelölte számukra – és testvérük, egy titokzatos Második Alapítvány számára – az utat, ami a sötétség és barbárság egy évezrede múltán elvezeti őket a béke korához. A kérdés már csak az: hogyan?

És egy másik kérdés: de vajon hol van itt az óvodapedagógiai vonatkozás?

Amikor az államvizsgára készülve a mesehallgatás pszichológiájáról tanultam, rájöttem, mi volt számomra az első Alapítvány-kötet varázsa: ez a történet bír a népmese nagyon sok jellemzőjével, és pontosan azt adja egy olvasónak, amire egy gyermek is vágyik a mese hallgatása közben.

  • A vágyteljesítés dinamikája, avagy a legkisebb fiú kalandjai: ez az a jelenség, ami nemcsak a gyermeki lélekben, de a felnőttek fantáziáiban is tettenérhető. Amikor a gyenge felemelkedik és erőssé válik: amikor ábrándjainkban nagylelkűen megbocsátunk azoknak, akik ártottak nekünk, amikor azok segítségére sietünk, akik kigúnyoltak minket és végre mindenki felismeri valódi értékeinket. Amikor a legkisebb parasztfiúból nagy kalandor, győztes bajnok válik, és bátorságáért, ügyességéért, leleményességéért elnyeri a szerelmet, a gazdagságot, a hírnevet. Asimov történetében ugyanez történik az aprócska Alapítvánnyal, ami száműzött, lebecsült tudósok kis csoportjából nagyhatalommá válik, ügyessége és leleményessége segítségével, és Hari Seldon jóslata szerint a jövőben egy új, békés kor uralkodójává fog felemelkedni.
  • A jó és rossz harca: a gyermekek meséiből kimaradnak azok az erkölcsileg csavaros, kínos, szürkezónás helyzetek, amik a felnőttek meséiben gyakran a leginkább lebilincselnek bennünket. A népmesékben soha nem jó és jó, vagy rossz és mégrosszabb közül kell választani: a jó és rossz oldal egyértelműen rajzolódik ki. Nincs ez másképp az Alapítvány világában sem, ahol egy pillanatig sem kétséges, hogy az eljövendő békéért küzdő Alapítványnak kell szurkolnunk a vesztére törő kapzsi és barbár forgatag ellenében.
  • Mágikus világkép: bár az Alapítvány világában nincsenek varázslók és csodatévő boszorkányok (az Alapítvány “mágiája” mögött mindig látjuk a tudományos magyarázatot), Hari Seldon alakja azonban olyan misztikumba burkolózó figura, aki a múlt ködéből a múltban rögzített üzenetei segítségével mindig pontosan akkor bukkan fel, amikor a legnagyobb szükség van rá, és segíti egy kis sugallattal, bölcsességgel, jótanáccsal az ellenségeivel küzdő hősies kis Alapítványt.
  • Anticipációs öröm: a veszélyből való megmenekülés motívumával együtt ez a jelenség egy nagyon fontos eleme a mesehallgatás pszichológiájának. Ez az az öröm, amit nem a váratlan fordulatok izgalma fölött érzünk, hanem afölött, hogy már előre látjuk bekövetkezni az eseményeket, és örömmel tölt el, amikor a várakozásunk beigazolódik. Tudjuk, hogy a királyfi le fogja győzni a sárkányt, Luke Skywalker pedig el fogja pusztítani a Halálcsillagot, és mégis örülünk, amikor ez bekövetkezik. Ugyanígy a “boldogan éltek, míg meg nem haltak” végkifejlet az Alapítvány számára is biztosított: tudjuk, hogy valamennyi válságból győztesen fognak kijutni és végül megalapítják a mindennél erősebb, biztosabb és békésebb Második Birodalmat, még ha nem is tudjuk előre, hogy hogyan.

Sajnos a szomorú fordulat az, hogy az Alapítvány-sorozat kötetei az idő előrehaladtával egyre kevésbé voltak hűek az eredeti koncepcióhoz. Az, amivel az első Alapítvány-kötet megnyert magának, egyre inkább kikopott a sorozatból. Talán a szerző nem tartotta elég izgalmasnak ezt a mesés szerkezetet, ami az anticipációs örömön túl nem látta el körömrágós izgalommal és megdöbbentő nagy csavarokkal az olvasót. Így a sorozat a későbbiekben egészen más irányt vett, és bár nagyon szerettem azt, ahonnan az Alapítvány-sorozat indult, egyáltalán nem szerettem azt, ahová érkezett.

Így maga az Alapítvány-sorozat végül nagy csalódás volt a számomra (az előzmény-köteteket pedig már nem is volt kedvem elolvasni), de az első Alapítvány-kötetet és magát az alapötletet kedves emlékként őrzöm meg.