Adakozz lustán!

Már szenteltem egy cikket a tizedfizetésnek, ami az egyházi kereteken túlmutatva annyit tesz, hogy jövedelmed egy hányadát (tizedét) rendszeresen jótékony célokra ajánlod fel.

Számomra a tizedfizetés szokásának a bevezetése bizonyul eddig az egyik legnagyobb kihívásnak – sajnos nem túl szimpatikus dolgokat árul ez el rólam, de ez a helyzet, borzasztó nehezen veszem rá magam a rendszeres adakozásra.

Viszont a szokások bevezetésének (és egyébként a világrengető találmányok felfedezésének) egyik kulcsa az, hogy építs az emberi lustaságra. A legjobb, leglustább módja annak, hogy rávedd magad a rendszeres adakozásra, ha a bankszámládon beállítasz egy rendszeres, havi fix összegű utalási megbízást a kedvenc alapítványod, egyházad, jótékonysági szervezeted irányába.

Ennél egy fokkal nagyobb odafigyelést igénylő, de szintén a lustaságra építő szokás meggyökeresítésén dolgozom. Az adománygyűjtő szervezetek is számolnak ezzel az emberi gyarlósággal, ezért találni sok bevásárlóközpontban a kasszák közelében elhelyezett jótékonysági perselyeket, amik lényegében ezt üzenik: ne vacakolj a visszajáróval, dobd inkább ide! Én pedig úgy döntöttem, hallgatok a hívó szóra, és ahol adománykasszát találok, oda bedobom az ott elköltött pénz 10%-át.

Tudom, hogy ez még közel sem tized, hiszen egyrészt a kiadásaim tizede (szerencsére) nem egyezik a bevételeim tizedével, és még nem is mindenhol található ilyen persely, de egyelőre a Sparos bevásárlásaim után a Gyermekétkeztetési Alap, a postás kiadásaim után pedig (ez nagyjából az Oriflame költségeimet jelenti) az Ökomenikus Segélyszolgálat kap támogatást. Kezdetnek, úgy érzem, ez is egy jó lépés a teljes tizedfizetés felé.

Ti hol szoktatok adománypersellyel találkozni?