Ezt kiteszem ide is. :) (Jól megkésve a kampány szempontjából, de a gondolataim még érvényesek. <3)

Egy kutya, két szülő, három gyerek, négy kerék. Ez egy tipikus nukleáris család.

De nem csak a sabloncsalád a család. Az apa nélküli család is család. Az anya nélküli család is család. A gyerek nélküli család is család. Petivel, Dióval és Selkie-vel mi gyermek nélküli család vagyunk. De apuval és a húgommal is család maradtunk anyukám halála után is, hiába voltunk már anya nélküli család.

Ismerek olyan családot, ahol apa híján anya és a babák a család, de olyat is, ahol apa helyett a nagyi lett a másik gondviselő. És mennyiféle családot ismerek még! Kicsiket, nagyokat, tipikusakat, szövevényeseket. Ahogy ti is.

Tudom, hogy van, akinek nagy lélektani ugrás innen az, hogy az apa nélküli család vagy az anya nélküli család akkor is lehet család, ha nem egy nem várt esemény hozta így, hanem a kezdetektől ez volt a terv. De tudom azt is, hogy az apa-anya-gyerekek, habár régi recept (bár nem a legrégibb és nem az egyetlen recept) önmagában nem garancia egy gyerek biztonságára, boldogságára sem.

Épp ezért én hiszek abban, hogy elismerjük a gyermektelen családokat is, és cserébe örüljünk, ha egy gyerek olyan családban nevelkedik, ahol várták, és ahol szerető gondoskodással nevelik.

Én az ilyen családokat támogatom, ezekben reménykedem, és remélem, hogy az ilyen családoké lesz a jövő. Ezért támogatom a szivárványcsaládokat és a szivárványcsaládok jogait is.

Több információért a kampányról kövessétek a Háttértársaságot és Pál Marciék cuki családját!