Még 100 dolog, ami boldoggá tett

Télen is kitöltöttem Molyon a 100 dolog, ami boldoggá tett listát.

100 dolog, ami boldoggá tett 2018/2019 telén:

1. A húgom friss szenvedélye a beltéri növények iránt
2. Szobanövényeket vásárolni a húgommal
3. Yucca pálma, amit a húgom választott nekem
4. Végre sikerült monsterát vennem
5. A könnyezőpálmám hozott egy lyukas levelet
6. Az akciós pultról mentett csoffadt mikulásvirágok közül mind túlélte a karácsonyt, sőt, a legnyamvadtabbak hozzák a legszebb friss hajtásokat
7. Egy szuppppppper éjszakai lámpát kaptam Petitől karácsonyra
8. Zoknik! A húgom ellátott vagy tíz évre elegendő cuki zoknival
9. Bögrék! A barátaim elláttak vagy száztíz évre elegendő cuki bögrével
10. Látogatás Dittánál Gödön
11. Egyre otthonosabban érzem magam Patreonon ( https://www.patreon.com/nagytimi85)
12. Nevet váltottam instagramon (most már ott is nagytimi85 vagyok), és ezzel egy kicsit egységesebbnek érzem magam
13. Végre valahára sikerült belelendülnöm az olvasásba idénre :D
14. Zudlizás Atival
15. Kaptam kölcsön könyvet Atitól (ld. 13. pont ‘:D)
16. A kocsmakvíz szezon visszatért, …
17. … és az első alkalommal, amin én is részt vettem, rögtön győztünk is!
18. Produktív találkozók
19. Rendet raktam az ötletkártyáim között
20. Ölelések ( @ezazanna a legklasszabb squishy toy)
21. Megkaptam Peti egy régi telefontokját és aaawww puhi!
22. Szupppppppper új ágynemű huzatokat kaptunk aputó karácsonyra, amik anyagban is kellemesek és színben is menők
23. Peti vett nekünk menő éjjeli szekrényeket, …
24. … és még aznap, amikor megérkezett, az enyémet sebtiben össze is rakta, hogy az ágy mellett várjon, amikor éjszaka hazaértem
25. Éjjeli szekrényt szerelni Petivel
26. Irtó cuki és barátságos németjuhász az utcában (az elődje nagyon barátságtalan volt, ez a nagykamasz jószág viszont mindig odajön a kerítéshez köszönni és megsimogattatni magát)
27. Sikerült összebarátkozni a szomszéd néni mindig ideges és ugatós kutyusával, olyannyira, hogy már ő is simogattatta magát, és boldog nagy köröket futott a kertben, csak mert beszélgettem vele
28. A patreonos mecénásaim szerint irtó kellemes a hangom :)
29. Videóblogolni a húgomnak
30. Videóblogolni a mecénásaimnak
31. Befestettem a hajam (most először festékkel és nem színezővel), és tök jó lett,
32. Rájöttem, mennyit nőtt már a hajam (a cél, hogy újra a fenekemig érjen :D na jó, nem feltétlen, de a hátam közepéig legalább)
33. Végigvittem egy nagy vitát, és ahogy a pszichológusom rámutatott, kiálltam valamiért, amiben senki nem ért egyet velem a környezetemből, és csakis és kizárólag azért álltam ki mellette, mert én ezt akarom, mert csak…
34. … és növeszteni kezdtem a hónaljszőrzetemet :D (a cél nem a hátam közepe, de remélem, lesz egy csini kis hónaljpockom idővel)
35. Peti vigyázó oroszlánkarmai
36. A húgom cuki cicája
37. És még a húgom antiszociális nagy cicájával is sikerült haverkodnom egy kicsit :D
38. Felfedeztem, hogy szeretem a müzlit/zabpelyhet joghurttal (aka. tápláló reggelik a munkahelyen)
39. A reggeli kávét kiváltottam 100%-os gyümölcslével
40. Ó és vegetáriánus lettem!
41. Mindenki, akit karácsony táján látogattam, nagyon aranyos volt, és figyeltek rá, hogy legyen mit ennem húsmentesen
42. Nem kísért a gumicukor emléke
43. Volt hó! Volt igazi hó!
44. Dió, ahogy az ónos esővel mázazott havon vigyázva lépked
45. Zsófi kolléganőm segítségével végre megtanultam, hogyan is történik az ónos eső
46. Fát hordani az apósommal — mi voltunk a belevaló brigád :)
47. Barátkozni a szomszéd kutyussal
48. Melltartónélküliség
49. Peti támogatása
50. Dió szuszogása
51. Találni egy jó dalt…
52. … és végtelen lejátszáson hallgatni, …
53. … amit megtehetek, mert van egy Sporify családom.
54. Dió fontoskodása
55. Játszani Luckyval
56. Öreg kicsi Benji
57. Egy jó pakolós lista
58. Jóképű fiú a pénzváltóban
59. Találkoztam az új 500 forintossal
60. Seth Meyersszel nevetni a 4 gyerek politikán
61. Vének háborúja
62. Érdekes training
63. Klassz fotókat készítettem
64. Először mondtam ki valakinek a barátaimon kívül: “író vagyok, 25 éve foglalkozom írással”
65. Bajor zsömle Petitől Valentin-napra
66. Utazás az unikornisokkal
67. Reptéri jógáztam
68. Tripod Petitől
69. Szív alakú tó Eindhovenben
70. Egy nagggyon hangulatos kávézó Eindhovenben
71. Sokkal jobban bírta a fülem a repülést, mint legutóbb
72. Kiolvastam a Vének háborúját! Nagyon jó az a könyv!
73. Kincskeresés (geocaching)
74. Nyugis de produktív délelőtt Dittánál
75. Elvittem A lélek botanikáját a Hortus Botanicusba
76. Pálmaház és trópusok a Hortusban
77. @Jeth kétszer is beledumált a békés víztükrös videómba :’D (de így lett az igazi) (“Tudod, mi lenne még jó? Ha lennének benne halak.”)
78. Kert inspirációt gyűjteni
79. Leideni park és csatornák, oh my goodness!
80. Van egy új tetoválás ötletem
81. Minimalista otthonokat látogatni Hollandiában
82. Csatornák, csatornák, csatornák!
83. Utazás inspiráció Annáéktól — nekem is el kell kezdenem utazós wishlistet írni
84. Ditta könyvtára
85. Cicááááák! (Aska & Vikur)
86. Vacsora Krissiéknél — direkt az én kedvemért kerestek és kipróbáltak egy vegetáriánus receptet
87. Jóga Dittáéknál
88. Instagram nyüzsi és ihletett hangulat
89. Lovakat simogattunk
90. Megtaláltam a középpontomat
91. … és Petra szerint elhoztam Woodstockot Amszterdamba
92. Nyugis hazaút
93. Petrával utazós buddy-knak lenni
94. Felrajzoltam a kapcsolati hálómat, nagyon mókás volt
95. Újra itthon lenni Petivel, extra módon fókuszálva rá és arra, hogy mennyire szeretem
96. Mediamatic Amsterdam — ha arra jártok, menjetek el, nagyon jó
97. Unikornisok + Ditta vacsora a Mediamaticban — nagyon jó érzés volt számomra, hogy találkoztak
98. Szereztünk Dittának poliamory sörösüveget :)
99. A növényeim bolondok — arra jöttem haza, hogy csak úgy tobzódnak és burjánzanak, olyan ügyesek
100. Vettem egy thai nadrágot, amin biciklik vannak — a tökéletes szuvenír Amszterdamból :)

Kapcsolódó könyvek: Ole Nydahl: Első lépés a Gyémánt Úton – Egy utazás, amely történelmet írt · John Scalzi: Vének háborúja · Ole Nydahl: Ahogy a dolgok vannak – a valóság minden elképzelésen túl · Elizabeth Gilbert: A lélek botanikája · Tikva Wolf: It’s ok, feelings, I got you · Tikva Wolf: Ask Me About Polyamory

 

Reklámok

Hálás hétfő #242

Hálás hétfő is back baby! Este helyett azonban toljuk meg most a hétfő reggelt egy kis hálaadással! ♥

Amiért hálás vagyok:

♥ a tömegközlekedésért ♥ az internetért és a szabadságért, hogy hozzáférek mások tudásához, hogy tanulhatok ♥ Harariért ♥ azért, hogy ez az év nagyon erősen indult az év szava szempontjából ♥ az unikornis barátaimért és a közös tervekért ♥ hogy Peti szabadnapos és pihen ♥ hogy a táskámban utazik velem egy adag egészséges és tápláló reggeli ♥ hogy zökkenőmentesen ment az áttérés a vegetáriánus étrendre (this far ‘:D) ♥ hogy Peti tegnap megjegyezte: “azt figyeltem meg, kicsim, hogy egész nap tornázol!” ♥ a meditációért (egy napja gyakorlom, but still ‘:D) ♥ a növényimért ♥ a Patreon oldalamért és az aranyszívű mecénásaimért ♥

Ti miért vagytok hálásak?

 

View this post on Instagram

🇬🇧 My word for the year is HOME and boy I do feel the vibes. Also when I’m at home, I try to focus on strenghtening all the aspects that this word means to me: physical environment, virtual spaces, marriage, creative practices, my body, my inner world. This word had a strong start, I’m so looking forward to see how will it unfold throughout the year. 🇭🇺 Az évem szava a HOME, és mondhatom, hamar elragadott a hangulat. Amikor itthon vagyok, igyekszem mindenre figyelni, ami számomra otthont jelent: a fizikai környezetemre, a testemre, a belső világomra, a házasságomra, az alkotói gyakorlataimra, a virtuális kuckóimra. Ez a szó igazán erősen kezdett, alig várom, hogy láthassam, merre növekszik még az év során. #plantsmomlife

A post shared by Timi ☕️ Time (@timi.tea.time) on

2019: az otthon éve

Ez az év első bejegyzése, és ez pont jó alkalom arra, hogy elmeséljem nektek, mi lesz a 2019-es év szava a számomra. (Habár a szemfülesek már leleshették a naplóoldalamról az előző bejegyzésben. ;) )

A 2019-es év szava számomra: HOME

View this post on Instagram

🇬🇧 Searching for my word for the next year is an end of the year ceremony for me for 3 years in a row now since I found @susannahconway’s #findyourword course. With each of these final 4 words I had some discomfort (actually my final 2 were CORE and HEARTH) — until I found my one: HOME! 🔥 I still keep the fiery strenght and figurative nature of “core”, and the nurturing warmth and literal nature of “hearth” in my mind, so they can be called my secondary words, but HOME is the one I will roll with in 2019, on many figurative and literal aspects. ✨ Let’s see what this year brings for me! 🇭🇺 Ez a harmadik év, amit az év szavának keresésével indítottam. A négy utolsó esélyes között végül egy ötödikhez érkeztem: HOME. 🔥 Átvitt és szó szerinti értelemben szeretnék kicsit hazatérni, és “az én házamon, az én váramon” dolgozni. Ez vonatkozik az alkotásra, a házasságomra, a testemre — és még a tényleges otthonomra is. 😉 Ahogy az eddigiek sem fukarkodtak meglepetésekben és váratlan fordulatokban, kíváncsian várom azt is, mit tartogat számomra ebben az évben az év szava. ❤️ #findyourword2019 #planwithmechallenge

A post shared by Timi ☕️ Time (@timi.tea.time) on

Instagramon írtam már pár sort arról, hogy milyen aspektusait célzom meg elsősorban az otthon fogalmának — bár persze az értelmezés idén is nyitott, és nem kételkedem, hogy akadnak majd meglepetések. :)

Ebben az is megerősít, hogy még egy hét sem telt el, és máris sikerült egy vitát kirobbantanom a közvetlen környezetemben, egy harcot megharcolnom, jobban megismernem magam, és belevágnom egy kalandba. Mindezt az otthon egyik aspektusa, a testem kapcsán. (Ami a szellemem otthona ugyebár.)

Erről pedig bővebben a Patreon oldalamon írtam: Boldog új évet, elő a hónaljkutyákkal!

(Ha nem lennétek ismerősek az oldalon: a Patreon egy olyan oldal, ami lehetőséget ad arra, hogy független alkotókat — például engem ;) — támogassatok, akár csak egy jelképes összeggel. Két mecénásom, Lívia és Ati a kezdetektől mellettem áll, ha ti is támogatnátok, itt tudtok csatlakozni hozzájuk. ;) )

43b70aed-fed5-491c-8dba-b9c1e12798f7

Ajándékok a fa alatt

Több éve szokás a mi kis otthonunkban Szenteste napján, hogy egymásnak csak jelképesen ajándékozunk, viszont a karácsonyfa alá gyűjtünk mindenfélét, amit az elmúlt egy-két hónapban kaptunk, vettünk, szereztünk, találtunk, csak hogy érezzük, hogy még ha nem is költöttünk nagy pénzeket a karácsonyi ajándékokra, azért ez egy nagyon is gazdag szezon volt.

Az elmúlt két hónapban a naplómban is nyitottam scrapbook jellegű oldalakat az ilyen-olyan fecniknek, matricáknak és egyebeknek, amiket emlékként akartam eltenni a hónapból. Néhány napja pedig Petivel váratlan időpontokban spontán elkezdtünk listát gyűjteni arról, hogy emlékszel?, ez is idén történt! ezzel is idén gazdagodtunk! Ráadásul idén a karácsonyfára sem a szokásos díszek kerültek fel, hanem mézeskalácsok, amit egy kedves kolléganőmtől kaptam, szaloncukrok Peti kollégáitól, és papír díszek, amiket maradék háztartási csomagolópapírból hajtogattam.

Még fiatal a nap, de máris jópár dolgot odahalmoztam a karácsonyfa alá, és ahogy magamat ismerem, nap közben folyamatosan folytatódik ez, hogy jövök-megyek a lakásban, rácsodálkozok dolgokra, hogy ó, tényleg, te is nemrég érkeztél hozzánk!, és mint egy kis mókus, hordom őket oda a karácsonyfa alá, hogy estére a gazdagságunk hálakupaca legyen a fa alatt.

Áldott, szép ünnepeket kívánok mindenkinek!

View this post on Instagram

🇬🇧 A Christmas tradition in our tiny household: we either gift or not or just a little, but we always spend the day of Christmas Eve decorating the tree and then collect things under it that we bought or got in the last few months, just to see that even without Christmas gifts, it was a rich season. I wish you a happy holidays season! 😊❤️✨ 🇭🇺 Egy hagyomány a pici otthonunkból: miután Szenteste napján feldíszítjük a fát, elkezdünk olyan dolgokat halmozni alá, amit az elmúlt egy vagy két hónapban kaptunk (másoktól, egymástól vagy magunktól). Így érezzük, hogy karácsonyi ajándékok ide vagy oda, ez mindenképp egy gazdag időszak volt. Békés, boldog ünnepeket kívánok mindenkinek! 😊❤️✨

A post shared by Timi (@nagytimi85) on

View this post on Instagram

🇬🇧 If I’d have to describe @rydercarroll’s book in one word, it would be probably “WHY”. Why am I doing this? Why am I dedicating time to this? One of my takeaways was that I had to tone down collections. Funnily enough, it led me to open a new #bulletjournalcollection! I collected some stuff during November. I asked myself: why am I keeping these? My first answer was: well, I like them, they are pretty, I have emotions about them, I want them to be in my journal, so maybe I can decorate with them in the next month, or…? Then I was like, okay, you want to put them in your journal, but you don’t, and when next month comes around, you’ll feel pressured to use them as decoration, instead of focusing about the practical stuff. Make a damn collection of them and step forward! So I did this. And I love it. It’s decorative, it’s meaningful, and it doesn’t interfere with my useful pages. And I accidentally found out finally how to make scrapbook pages in my journal that was on my wish list since a while. 😅🇭🇺 Ha Ryder könyvét egy szóban le kellene írnom, az valószínűleg ez lenne: MIÉRT? Miért csinálom ezt? Miért szánok időt erre? Novemberben összegyűjtöttem pár ezt meg azt, és tartogattam őket. Megkérdeztem magamtól: miért is? Hát mert cukik, kötődöm hozzájuk, jó lenne eltenni őket, szóval talán fel tudnám használni dekorációnak a naplómban… Aztán arra gondoltam: oké, meg akarod őrizni őket, mégis hánykódnak, és ha eljön a következő hónap eleje, azon fogsz agyalni, hogyan használd fel őket dekorációnak, ahelyett, hogy a tényleges tervezésre fókuszálnál. Az ég szerelmére, asszony, ragaszd be őket a naplódba most, aztán lépj tovább! Ezt tettem. És nagyon tetszik! Jópofa, tartalmas, azt a célt szolgálja, amit kell, sőt, még véletlenül scrapbook oldalt is sikerült csinálnom a naplómba, ami felé már kacsintgattam egy ideje. Csak, értitek, sosem volt türelmem cuccokat gyűjtögetni hozzá. 😅

A post shared by Timi ☕️ Time (@timi.tea.time) on

Évértékelés: régi tüzek eloltatnak, új tüzek gyújtatnak

Első ünnep: Karácsony.

Régi tüzek eloltatnak, új tüzek gyújtatnak.

Hét fából rakatik új máglya,
ha régi tüzek elhamvadtak.
Hét fából, kilenc fából rakatik máglya.
Ennek szikráján, parazsán ki átszökken,
megtisztul — így vélik.

Forrás: Máté Imre — Yotengrit
https://moly.hu/idezetek/1022776

A Karácsony a Yotengrit szerint szellemi ünnep, az elmélkedés, a visszatekintés, a lezárás és újrakezdés ünnepe.

Tegnap este porcukor szerű hóesésben sétáltam haza, ma reggelre mindent eltemetett nálunk a fehér hó.

A héten megnyílt a feliratkozás Susannah Conway Find Your Word email sorozatára (én már el is kezdtem az elmélkedést, hogy mi legyen a 2019-es évem szava), és az Unravel Your Year évértékelő-évtervező munkafüzete is elérhető.

Ti hogyan készültök az új esztendőre?

Isten, Mayim Bialik, Hálaadás és effélék

A napokban egyebek közt ráfüggtem Mayim Bialik, neurológus, színész és főállású édesanya videóira. (Tudjátok, hogy van az, amikor az embert mindent szívesen csinálna NaNoWriMo idején, csak írni ne kelljen.)

Mayim a Big Bang Theory c. sorozatból lehet talán a leginkább ismerős, de most, hogy zsinórban végignéztem jópár videóját (khm, bármit, csak írni ne kelljen), nagyon megszerettem, a kissé szarkasztikus, egyenes stílusát és a világlátását.

Különösen tetszett az alábbi elmélkedése arról, hogyan áll össze számára tudósként és vallásos zsidó nőként Isten fogalma.

Mayim számomra nagyon szimpatikus megfogalmazása szerint Isten maga a világegyetem egésze, annak minden törvényszerűségével és részével együtt. Azonban míg a tudomány a világegyetemnek a mérhető és egzakt módon leírható részét vizsgálja, addig a vallás és spiritualitás a világegyetemmel, a minket körülvevő való kapcsolat mélyebb, személyesebb, megragadóbb, számokkal nem és néha még szavakkal is csak nehezen leírható része. A világegyetemmel való kapcsolatnak, a benne lévő helyünknek ezt a fajta mélyebb és személyesebb megélését hívjuk gyakran Istennel való kapcsolatnak.

Ahogy már talán írtam róla, számomra ez az év volt az első, amikor egy újfajta megközelítésben igyekeztem szorosabb, spirituálisabb kapcsolatot kialakítani a környező világgal, méghozzá a pogány évkör ünnepeinek a megfigyelésével és megünneplésével, hiszen számomra ez jelentett egy megfogható, érthető, elfogadható középutat a tényszerű megközelítés és a misztikum között.

Annyira bejött ez a megközelítés, hogy a következő évben szeretnék még magasabb fokozatra kapcsolni vele és még intenzívebben tanulmányozni a helyemet a természetben, a világban, az évszakok körforgásában.

Egy gyors gondolat — majdhogynem csak egy vázlatos példa — hálaadás alkalmából.

Miért alkalmas a hálaadás ünnepe arra, hogy éppen ekkorra, az ősz és a tél küszöbére essen?

  • Egyrészt mert lezárult az őszi aratás, betakarítás, a magtárak és kamrák tele vannak, lezártuk az évet és pontosan látjuk, mennyit nyertünk,
  • másrészt pedig előttünk a zord évszak, és magunkkal teszünk jót, ha jó előre megmelengetjük a szívünket egy adag hálával.

Eléggé kiestem a hálaadás rendszeres gyakorlatából, de ahogy hosszabbodnak az éjszakák és keményednek a nappalok, egyre jobban érzem a szükségét annak a melegnek, amit a hála tud adni.

És mi áll még előttünk?

A hétvégén kezdődik az Advent, a Karácsonyra (a téli napfordulóra) való felkészülés időszaka. A Karácsony szellemi ünnep, a fény visszaszerzésének ünnepe — és egyben a naptári év végével gyakran az évértékelés ünnepe is. (Hurrá!)

Nálam általában a két ünnep között érkezik az évértékelő hangulat, de most szuper hamar, már novemberben elkezdett készülni az elmém az évértékelésre. (Csak tedd a dolgod, tudatalatti — majd még beszélünk!)

Számotokra milyen gondolatokat hoz ez az időszak, ahogy a színes leveles, napcsípte ősz lassan zimankóba fordul?

Gondolatok őszre

Boldog őszi nap-éj egyenlőséget mindenkinek!

Ahogy már írtam, idén igyekszem megünnepelni a pogány évkör ünnepeit. (Na jó, ez a szándékom itt-ott azért elcsúszott már… de azért fél szememet az ünnepkörön tartom, és igyekszem legalábbis becsempészni kicsit az ünnepek szellemiségét a napjaimba. Több-kevesebb sikerrel. Baby steps, oké?)

Az ünnepeknek (amikből négy nagy – napfordulók és nap-éj egyenlőségek – és négy kicsi esik egy évben) kétfajta jelentősége is van:

  • Egyrészt lehetőséget adnak, hogy egy kicsit megtorpanjunk és kilépjünk a hétköznapokból,
  • másrészt pedig megadják az elkövetkező időszak alaptémáit, megfontolandó szándékait.

Néhány dolog, ami megfontolandó ma, az őszi nap-éj egyenlőség idején, és magunkkal vihető a következő időszakra (ami nagyjából november elejéig, a következő kis ünnepig tart, a soron következő nagy ünnep pedig már a Karácsony):

  • Az aratás, a szüret, a betakarítás időszaka következik.
  • A bőséges termésért, a nyár gyümölcseiért (legyenek azok szó szerint gyümölcsök, vagy inkább lelki kincsek, élmények) adjunk hálát.
  • Most vagyunk a leggazdagabbak az évben, ezért most adakozzunk! (Ráadásul ha nem várnk az adakozással Adventig vagy Karácsonyig, akkor az ajándékaink, adományaink még az első hidegek és a nélkülözés hónapjai előtt eljutnak a rászorulókhoz.)
  • Az aratás nem csak az érett, szép termés learatását jelenti, hanem a felesleg, a romlott dolgok, az árván maradt szárak, a letört ágak szemétre dobását is (megsemmisítését vagy visszaforgatását a földbe.) Lomtalaníthatunk, kertünkben, otthonunkban, lelkünkben is, és amit nem raktározunk el, azt adjuk tovább vagy szabaduljunk meg tőle, ami nincs hasznunkra, engedjük el.
  • Közeleg a sötét. A soron következő kis ünnep a halottak napja. Az aratás és a halál kéz a kézben jár – amennyire gazdag, annyira keserédes időszak is, ugyanakkor lehetőség arra, hogy átértékeljük azt, amit a halálról, a veszteségről, az elengedésről tudunk.
  • Ugyanakkor a halál nem enyészet – ezért is jó mindig a körforgást szemlélni -, hanem az elmúlás, elengedés, aratás mindig táplál is, összegez, gazdagít, helyet csinál az újnak, és táplálja a talajt az utána következőknek.
  • Jönnek a viharok. Odakinn, és nem tudom, ki hogy van vele, de számomra egészen biztosan idebenn is. A kevesebb fény, a kevesebb meleg, a több didergés, az elmúlás folyamatának figyelése, az ingadozás a nyárból az őszbe megtépázhat minket, de tartsuk észben, hogy ez is, mint minden más, csak egy időszak. Majd átfordul.
  • Forduljunk befelé! Ahogy az idő lassan beterel minket odakintről idebentre (ahol befőzéssel, lomtalanítással, kézimunkával, naplózással, összegzéssel, tervezéssel, nyári kincsek rendezésével foglalkozhatunk), lélekben is kezdjünk befelé fordulni!

És még biztosan annyi más, ami most nem jutott eszembe.

A mai nap, vagy bármelyik este mostanában, alkalmas lehet rá, hogy egy kicsit megálljunk és eltöprengjünk azon, milyen változást, milyen lehetőségeket, milyen hangulatot hoz az évszakok mostani változása, az elkövetkező időszak – az aratás, a hálaadás, a továbbadás, az elengedés időszaka.

Az ünnepről még néhány gondolat a Yotengrit sorozatból, a rábaközi tudók szellemi hagyatékának gyűjteményéből:

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY a fakadás, a feslés,
a születés ünnepe, az első kapué –
SARLÓS BOLDOGASSZONY a halálé,
beteljesülésé, az érett termésé. (…)

“Lám a gabonát learatják,
a gyümölcsöt szüretelik.
Pusztulás-é a haláluk?
Bizony nem pusztulás!
Születés meg halál –
kapuk ismétlődő váltakozása!” (…)

Erdő-mező vadjainak
ekkor eledelt raknak ki –
mert részük van a termésből –
ISTENEK rendelése szerint.

Magaslatok, Völgyek,
Források, Folyók ŐRSZELLEMEI-nek
ilyenkor ajándékot visznek. (…)

A táltosok ekkor áldják meg
a forrásokat, kutakat, csorgókat.
Kenyeret is áldanak táltosok
és osztanak belőle bárkinek, aki érte nyúl.
A hadakban csonkultaknak,
a hadakban elesettek árváinak, özvegyeinek
ilyenkor tisztelegnek,
és adják oda részüket minden termésből. (…)

A szegényekre, szerencsétlenekre is
ekkor viselnek esztendőre szóló gondot,
ekkor-tájt, de nem az ünnep három napján,
mert akkor vigadnak és áldomással tisztelegnek. (…)

Virágos kapukat is állítanak föl ilyenkor,
születés meg halál értelmére figyelmeztetendő.

 

2604B611-6056-4491-BA41-C05E609FB37A

Almafa és Linktree – ugyanitt: művész mecénást keres

Nemrég a szomszédunk almafájának egy ága hatalmas reccsenéssel leszakadt.

Ami a fákat illeti, sokat elmélkedtem az elmúlt hónapokban a fákat nézve – a nagy diófát az udvarunkon, anyósom gyümölcsfáit és díszfáit, a borostyánnal befutott fákat az Fertő parton a busz ablakából, a csenevész nyárfákat a láperdőben hazafelé sétálva.

Ami ezt az almafát illeti… Néha akkor sem hoznak gyümölcsöt, ha mindent megteszünk, beleadjuk a legjobb munkánkat. Néha igen. Néha akkor is leroskadnak az ágaik a gyümölcsök alatt, ha nem is törődtünk velük.

Néha egy ág csak elszárad. Néha lesodorja egy nagy vihar, néha még ottmarad emlékeztetőként, hogy nem minden hajtás sikeres. Néha azért szakad le egy ág, mert ennyi termést egyszerűen nem lehet elbírni.

Az elmúlt évben nagyon ágas-bogasra nőttem. Hát létrehoztam egy fát a Linktree-n. Minden bizonnyal növekedni fog majd. Lesznek ágak, amik egy ideig nem hoznak gyümölcsöt, okyan ágak is, amik elszáradnak, lesznek új hajtások.

De ez a jövő – most így néz ki a linkfám:

https://linktr.ee/timi_kincsesfuzet

DAD9F6A1-25C0-461A-8ABA-9E867E9EA0FD

És aki szemfüles, láthatja, hogy szerepel a listán egy “Become my patron!” (“Légy a mecénásom!”) gomb is a listán. Bizony!

Megadom magamnak a lehetőséget, hogy tovább növekedjek – ha van kedvetek, segítsetek ebben!

https://www.patreon.com/user?u=13080410

432CBC76-89A5-4FCE-A7FE-355849A8FDCD

 

Hálás hétfő #241

Ömmm, hát egy kicsit elmaradtam a hálás hétfőkkel. /o\

Viszont nem voltam rest Molyon, és a naplóírós kihívás mellé bedobtam magam egy nyári hálalistás kihívásba is.

Így onnan átemelve elhozok nektek 100 dolgot, amiért hálás voltam ezen a nyáron! ❤️

Snapseed

1. Újralátni az amszterdami barátnőmet
2. Hajókázás az amszterdami csatornákon
3. Múzeumban barangolni és gyerekkorom szörnyű kötelező múzeumozásai után végre élvezni a képtár nézegetést
4. Hálával teljesen pityeregni a barátnőm vállán a Van Gogh Múzeumban, mert Vincent egy régi levele a szívembe talált: szorongással élni hatalmas kihívás, de gyógyírt jelenthet egy igaz barát társasága
5. Életemben először repülni (és élvezni!)
6. Látni a felhőket az égből
7. Szembesülni vele, hogy egy évvel ezelőtt még csak álmodtam egy olyan baráti társaságról, ami most megvan az életemben
8. István a királyra nosztalgiázni
9. A lélek botanikáját olvasva mozaikozni össze Elizabeth Gilbert alkotói filozófiáját és történetét
10. Találtam egy szív alakú kavicsot
11. Oldalhajtásokat hozott a gyilkos kaktuszom (anyuci szeme fénye)
12. Unikornis tortát láttam az Anya Kicsi Kincse cukrászdában
13. A Produktív Unikornisok csapat, akik a kocsmakvíz szezonon kívül is produktívak és unikornisok
14. Nagy ölelés Annától
15. Egy “te is hiányzol nekünk” Petrától
16. Egy “ez cuki” Noémitől
17. Esti békakoncert és ahogy Peti arca szeretettel felragyog – “hallod a békáinkat, kicsim?”
18. Régi fotókat nézegetni Petiről és Dióról
19. Camp Nano kick-offolni chaten
20. Utó-szülinapozás az unikornisokkal
21. Squishy toys! Kaptam egy halom stresszűző simiállatkát!
22. + megosztani az örömöt. :)
23. Szupergyorsan kaptam időpontot tetoválásra (és így nem kellett sokáig izgulnom ‘:D)
24. Megcsináltattam életem első tetoválását!
25. Petrával kacsákat néztünk
26. Gyümölcsöző találkozók a pszichológusommal
27. Sok-sok virágot hozott a bordó mályvám, amit tavaly ültettünk a sógorommal
28. Előadásra készülni
29. Tanúként fontoskodni
30. Ditta bizalma
31. Dióval az ablakban kucorogva nézni, ahogy tejködként kavarog a vihar
32. A jól megérdemelt látvány, hogy szupercsinos rend lett a kisszobámban
33. Foci VB-n szurkolni a lánybúcsús csapattal
34. Dió békésen hagyta magát kifésülni
35. Kelta ünnep Noémivel, Didemmel és Lóránddal
36. Karddal harcos jóga pózolás Didemmel
37. Erdei séta Noémivel
38. Újra kvízeztünk
39. Átaludt vasárnap délelőtt
40. Elaludni Petin keresztbe (és arra ébredni, hogy babusgatva próbál áttenni a térfelemre :D)
41. Fülkarikák
42. Könyvek, könyvek, könyveket vettem (használtan molyoztam :))
43. Peti illatával, testmelegével, közelségével feltöltődni
44. Ingyen cuccok!
45. Egy nehéz nap végén hatalmas ölelés Annától, …
46. … pacsi Petrától, …
47. … és hogy Petra egy jó darabon elsétált velem, hogy hallgassa a nyümmögésemet.
48. Új hajszín – véletlen bár, és elsőre elég vadnak tűnt, de végül is tetszik. :D
49. Ajándék hajcsatok! :)
50. Újralátni Dittát, szokásos nagy ölelés a Keleti peronján
51. Frei kávééééé
52. Ditta szerint olyan a hajam, mintha egy zöld kismadár fészket rakott volna bele :D
53. Kontyban hordani a hajam
54. Kuckózás, sutyorgás és készülődés Dittával
55. Dittáék otthona, a tündérlak
56. Új embereket ismerni meg
57. Gunnar családja – annyira cukorborsók <3
58. Holdfogyatkozás – ugyan semmit nem láttam belőle a felhőktől, de már a tudat is, hogy épp egy once in a lifetime eseményt nem látok XD
59. Behajtogatni egy csomó esküvői brosúrát és ültetőkártyát, és ezzel letörleszteni Ditta felé a tartozásomat, amit a saját esküvőm előtt halmoztam fel azzal, hogy mennyi tortacsipkét kellett felragasztania a DIY dekorációimra :D
60. Ditta anyukájával mesterkedni-boszorkánykodni, és egy aprócska csomagba belerakni minden szeretetünket a lány iránt
61. Tartalmas beszélgetések
62. FÉRJHEZ ADTAM DITTÁT!!!
63. Egy gyönyörű beszéd a szeretetről (templomi esküvő)
64. Egy új ötlet
65. A hatalmas szeretet-cunami, amit kaptam, miután egy kicsit felb*sztam magam és aztán összeomlottam az esküvői program alakulása miatt (ismét: Gunnar családja egy cukorborsó kis csapat)
66. Nadine ötletéért, hogy dobjuk medencébe a menyasszonyt
67. Medencében ugrálni hajnalig Dittával, Gunnarral, Nadine-nal, Jucussal, Haralddal, Rudolffal (és két random csávóval, akiket nem jegyeztem meg :D)
68. Nem aludni és megnézni a napkeltét a Rosinante fölött
69. Jonathan cukisága
70. „La pozitiva kaj vera afero de la tago.” – Gunnar az esküvő óta minden nap valami bíztató pozitív üzit küld nekem, amiben az érdemeimet méltatja. :)
71. Sutyiban és sebtiben olvasni, majd alig feltűnően kölcsönkönyvet kunyerálni.
72. Elköltöztettük Petrát
73. Kaptam ajándék napozós bikinit
74. Tiszta, csillagos égbolt
75. Láttam hullócsillagot
76. Láttam a Tejutat
77. Megmutattam Petinek a Marsot (“Hű de vörös!”)
78. Dió, ahogy cukin kommunikatív anélkül, hogy egy hangot is kiadna
79. Esti oldalak
80. Ötletkártyák
81. Kirándulááás Petivel
82. Átsétálni egy párakapu alatt, mmmm!
83. Az ajándék napozós bikinimben tenni-venni (gazolás, paradicsomszedés, teregetés, ilyen nőcis dolgok :))
84. Rájöttem, hogy két fülbevalót is be tudok tenni egyszerre, így együtt tudom hordani a gyöngyös-lógós és a bedugós-láncos-fülkarikás füliket. És nagyon menőnek érzem magam tőlük.
85. Egy arconcsapósan őszinte beszélgetés Lucával. Ekkora bizalmat kapni kincs!
86. A cica, aki esténként átkísér az erdőn
87. Salem, Luca cicája, aki essssssszméletlen játékos, egek, az a cica!!!
88. Soproni meggyes radler, mmm. A szegény ember (és az alkoholmentesen élők) Morte Subite-ja. :D
89. Egy hatalmas sztori Nojától. Ezek az egybeesések! :D
90. Házassági évforduló! <3 Öt éve feszítek Kocsisnéként, 13 és fél éve együtt.
91. Esküvői fotókat böngészni
92. Tanulni és újradefiniálni a szeretetet, a hűséget és a hasonló fontos dolgokat
93. Új mélységeit találtam a szorongásomnak – egy újabb eltemetett kamra, ahová most már besüthet a nap
94. Jógázni a napkeltében a teraszon
95. Örököltünk egy ütött-kopott régi polcot, így elkezdhetjük rendbetenni a kamránkat
96. CUT videók – vicces és emberi
97. Mandalákat rajzolni – elkezdtem felzárkóztatni a naplómat, amit… khm… április óta nem frissítettem
98. Chatelni Dittával
99. Productive Unicorns Pléhliszt – a közös lejátszási listánk Spotify-on
100. A 100 dolog, ami boldoggá tett nyáron kihívás ^^

Mit csináltam az elmúlt évben?

A pénteki sörözésünk alkalmával az egyik gyakornokunk nekem szegezte a nagy kérdést: “Ha nem vagyok indiszkrét, megkérdezhetem, hogy mivel foglalkozol akkor, amikor csak négy órában dolgozol?”

Az agyam lázasan járni kezdett. Megpróbált bizonyítékokat keríteni arra, hogy VALAMIVEL azért szoktam foglalkozni az évnek abban a 6-8 hónapjában, amikor nem dolgozom teljes munkaidőben. Mivel elég kevés produktumot tudtam felköhögni, végül csak kinyögtem, hogy “őszintén – leginkább lógok”.

Ami nem igaz.

És még ha a sarokba szorított egóm, ami csak akkor érzi magát validálva, ha egy sor készterméket fel tud mutatni, nem is tudott egyenes választ adni, utólag kicsit leültem elmélkedni a kérdés fölött. És mivel amúgy is írni akartam ide is arról, hogy pontosan milyen dolgokkal is töltöttem az elmúlt évet – mert hogy blogolással nem, az elég nyilvánvaló :) -, ezért ide is elhoztam az elmélkedésem eredményét.

EASE & OPEN

Ahogy tudjátok, már második éve, hogy Susannah Conway évvégi sorozata segítségével év szavát választok. Ez tavaly az EASE (könnyedség) volt, az idei szavam pedig az OPEN (nyíltság, nyitottság, nyitni).

View this post on Instagram

#PlanWithMeChallenge : planning burnout 🇬🇧 Honestly? This whole year was a big planning burnout for me. 😂 Last year around this time I chose my word for the year: EASE. I thought it will be a reward year when I finally can go forward for my dreams and goals with ease. Lol, silly me! 🙈 I found myself in mud instead and I was forced to realize that if it’s not my surroundings that keep me from living at ease, than the burden is in me. I spent the whole year looking inwards and looking back, hence I spent very little time to look forward, to plan. I don’t have my word for 2018 yet and not sure how far am I from processing this muddy stuff in there, but I hope eventually I can start looking forward again. 🇭🇺 Őszintén? Ez az egész év egy nagy burnout volt, ami a tervezést illeti. 😅 Nagyjából egy éve ilyenkor kiválasztottam az év témáját (vagy az választott engem), a könnyedséget. Úgy gondoltam, ez majd egy fincsi kis jutalom-év lesz, amikor végre úgy tudom szervezni az életem, hogy könnyedén indulhassak el a céljaim és az álmaim felé. Hahhhah, én kis naiv! 😂 Mert mi van akkor, ha az ember rájön, hogy minden külső feltétel adott, de valami még mindig visszatartja? Akkor az a valami bizony belül van. Az évemet ezért befelé figyeléssel és visszafelé kémleléssel töltöttem. Nem tudom, mennyire vagyok messze a céltól, de azért remélem, hogy idővel eljön az a pont is, amikor újra el tudok kezdeni előrenézni és terveket szőni. Úgy legyen! 🙏

A post shared by Timi ☕️ Time (@timi.tea.time) on

A tavalyi évem elég cinikusan sült el (hasznosan, de cinikusan – senki nem mondhatja, hogy az életnek nincs humora). Ugyanis úgy vágtam neki az évnek, hogy VÉGRE, több év előkészület után végre megteremtettem magamnak (Peti támogatásával) azt az életvitelt, amiben végre nem kell az állandó hajszoltság, kimerültség, sarokba szorítottság, elveszettség érzésével élnem! Amikor minden időm és lehetőségem megvan rá, hogy könnyeden éljek! – És mit találtam abban a sok szabadidőmben? Még több hajszoltságot, kimerültséget, reményvesztettséget, kétségbeesést. Más szóval: depressziót és szorongást.

Jó, hát, szó mi szó, jobb volt erre rádöbbenni, mint még évekig vagy évtizedekig a munkára vagy bármi másra fogni. Attól még persze nem volt könnyű – még mindig nem könnyű – szembenézni velük. De a felismerés, még ha eleinte még több félelemhez és fájdalomhoz vezetett is, egy nagyon fontos és szükséges úton indított el.

View this post on Instagram

#PlanWithMeChallenge : my word 🇬🇧 Last year I thought it would be a fun experiment to choose a word for the year 2017 with @susannahconway’s method. Then my word (EASE) brought me on so many unexpected adventures (in rollercoaster-kind-of unexpected ways, but still, very much on point 😂), that after last year’s “well, why not?”, this year I was “oh hell yes, I NEED one!”. So I went through the process again (check her page, susannahconway.com/word if you are interested in the details) and it seems the word of 2018 for me will be OPEN. I hope it will be a kinder year to me, but whatever it brings, I will try to stay open for it (ha-ha 😅). 🙌 🇭🇺 Előző év végén választottam először év szavát (EASE), akkor még csak ilyen “hm, ez mókás, miért ne?” módon. Aztán ez az ártalmatlan könnyed kis szó egy olyan hullámvasútra ültetett fel, amit nem nagyon vártam és nem nagyon kértem 😂, de kétségtelenül nagy szükségem volt rá. És mindent összevéve, a legváratlanabb és legironikusabb módokon bár, de annyira telitalálat volt, hogy egy év elteltével már úgy futottam neki újra, hogy “ez nekem KELL!”. Úgyhogy már tűkön ülve vártam @susannahconway év végi hírleveleit (akit érdekel a dolog, a susannahconway.com/word oldalon tud feliratkozni), és miután menetrendszerűen a karácsonyfa alatt elfogott a töprengő hangulat, kiválasztottam a 2018-as év szavát is: OPEN. Azért annyit remélek, hogy ez a szó már kevésbé gyomorszájon vágó módokon fog meglepni és kedvesebb lesz hozzám, de akárhogy is, nyitott szívvel várom. (Ha-ha, értitek, NYITOTT szívvel. 😅)

A post shared by Timi ☕️ Time (@timi.tea.time) on

Az idei év aztán már reményteljesebben kezdődött. Az idei évem szava az OPEN. Nem csak azért esett erre a szóra a választásom, mert 2018-ban egy nemzetközi esküvőn való tanúskodás, és a vele járó nemzetközi esküvő- és lánybúcsú szervezési feladatok álltak előttem, amik sok-sok-SOK nyitottságot igényeltek. Hanem kreatív, szociális, spirituális, és minden szempontból szerettem volna nyitottabb lenni. A produktumokra való fókuszálás helyett (nem említettem épp valami ilyesmit?…) a nyitott csatornaként üzemelést, az új emberekre, helyzetekre és élményekre való nyitottságot, és a spirituális tapasztalatok felé nyitást is szerettem volna megélni.

Susannah Conway szerint azért jó konkrét fogadalom helyett egy szót választani az évre, mert egy szó, bár megadja az irányt, de váratlan módokon tud meglepni. És gyerekek, ez az év meglepett!

21CBE0F1-0568-4EBC-850A-3DA681A6E14D

Mit csináltam az elmúlt egy évben?

Bár a Kincsesfüzeten nem voltam épp aktív, de alternatív platformokra bőven írtam (Moly, Amino)
Pszichológushoz jártam terápiára (ez egy azóta is tartó kaland)
Dolgoztam a depressziómon és a szorongásomon, ennek (oké, és legyünk korrektek: a gyógyszeres terápiának) köszönhetően sokkal naposabban látom az életem
Elkezdtem egy spirituális utazást (vagy az eddigi spirituális tapogatózásom egy új fejezetét, érzésem szerint kicsit több világossággal)
Újpogányként címkéztem fel magam, kutatásokat és kísérletezéseket folytattam, spirituális gyakorlatokat vezettem be az életemben, amik a terápiákkal kézenfogva nagyon sok könnyebbséget hoztak az életembe
Lomtalanítottam a kisszobámat és berendeztem kreatív kuckónak
Megengedtem magamnak, hogy játsszak: kirakóztam és kavicsokat gyűjtöttem
Bezöldítettem a lakást, szobanövényeket gondoztam
Olvastam, jegyzeteltem, tanultam, új és új módokkal kísérleteztem, hogy rendszerezzem a tudásomat
Esti oldalakat vezettem, azaz bevezettem (hónapokon át tartottam, és azóta is igyekszem több-kevesebb rendszerességgel tartani) a mindennapos jegyzetelés szokását, ami egy nagyon hatékony elme-lomtalanító gyakorlat
Új instagram fiókot indítottam, eredetileg csak a naplós képeknek, de azóta sok más is megtalálta ott az otthonát
Barátokat szereztem, részt vettem egy új kis tribe kialakításában és a csapattudatunk megerősítésében – és persze egy csomót mulattam
Sok ember előtt nyíltam meg és sokan nyíltak meg előttem
Kétszer is elutaztam Amszterdamba
Új dolgokat próbáltam ki, mint a véradás, a festés, a falmászás vagy a kocsmakvíz
Támogatni tudtam számomra fontos embereket viharos helyzetekben úgy, hogy nem vesztettem el a saját horgonyomat
Dittával és a sógornőivel segítettünk megszervezni és lebonyolítani egy nemzetközi esküvőt, és előtte megszerveztünk egy nemzetközi lánybúcsút Amszterdamban
Zöldre festtettem a hajam
Tetoválást csináltattam
Úgy általában egyre komfortosabbnak és kifejezőbbnek érzem magam a bőrömben

És biztos van még, ami nem került fel a listára. Szóval bőven volt mit tennem, még ha nincs is sok “kiállítási darab”, amit felmutathatok.

Kíváncsian éltem

Még elcsuklik a hangom és nehezen mondom ki: amikor épp nem a túlélésért taposok, akkor egyszerűen kíváncsian élek – ez a cél és ez elég.

Elizabeth Gilbert szavaira igyekszem emlékezni:

A szenvedély néha riasztóan távolinak tűnhet – messzi lángtorony, amely csupán a zsenik és a kiválasztott kevesek számára hozzáférhető. A kíváncsiság ennél szelídebb, barátságosabb, demokratikusabb entitás. A tétje mindig sokkal alacsonyabb, mint a szenvedélyé. (…)
A kíváncsiság valójában csupán egyetlen egyszerű kérdést tesz fel neked. Van bármi, ami érdekel?
Bármi?
Egy hangyányit is?
Függetlenül attól, hogy mennyire hétköznapi vagy apró dolog?
A válasznak nem kell lángra lobbantania az életedet, nem kell arra ösztökélnie, hogy felmondj a munkahelyeden, áttérj egy másik hitre vagy világgá menj, csak meg kell ragadnia a figyelmedet egy pillanatra. Ha ilyenkor meg tudsz állni egy pillanatra és be tudsz azonosítani valami aprócska kis érdeklődést valami iránt, akkor a kíváncsiság még arra kér, hogy fordítsd el a fejed egy centivel, és vizsgáld meg azt a dolgot kicsit közelebbről.
Tedd meg.
Ez egy jel. Lehet, hogy nem tűnik semmi különösnek, de egy jel. Kövesd ezt a jelet. Bízz benne. Fedezd fel, hová vezet a kíváncsiságod. (…)
Az is lehet, hogy nem vezet sehova.
Megeshet, hogy az egész életedet azzal töltöd, hogy a kíváncsiságodat követed, és a végén nem tudsz mit felmutatni – leszámítva egy dolgot: azt a kielégítő tudatot, hogy a kíváncsiság nemes emberi erényének szentelted az egész létezésedet.
És ez több mint elég ahhoz, hogy bárki is kijelenthesse, gazdag és csodás életet élt.