Mi fán terem a bullet journal? – 2. rész 

Legutóbbi cikkemben bemutattam, milyen egy bullet journal az eredeti, “romlatlan” formájában. Persze a széles körű gyakorlat sok további tippet, trükköt, ügyes megoldást kitermelt. Ezek közül megosztok veletek néhányat, amit én is használok.

bujo101-600-1

Emlékeztetőül

Emlékeztetőül, a bullet journal ebből áll:

  • Csak egy jegyzetfüzet, egy toll és más semmi
  • Dátum-függő listák, mint a jövőtervező, a havi oldalak és napi oldalak
  • Dátum-független listák, azaz tematikus gyűjtemények

Ez az alapformula persze sokféleképp variálható és tuningolható.

Csak egy jegyzetfüzet… és még egy

A bullet journalos kalandomat akkor kezdtem, amikor épp itthon töltöttem néhány hónapot munka nélkül. Így egyrészt a hasznosság mellet egyfajta hobbivá is nőtte ki magát ez a DIY határidőnapló, másrészt pedig egészen más igényeknek kellett megfelelnie, mint a pehelysúlyú gyűrűs határidőnaplómnak annakidején, amikor még napi több mint három órát ingáztam a munkahelyemre. De ahogy újra visszadobtam magam a munkaerőpiacra, újra ingázni kezdtem, ezúttal még több sétával, mint azelőtt, és egy A5-ös méretű kötött könyv oda-vissza hurcolása tarthatatlanná vált.

Ezért a nyáron egy A6-os kis naplóba költöztettem át mindent, amit tervezés és ami állandóan a kezem alatt kell hogy legyen, és az A5-ös napló maradt meg azoknak a gyűjteményeknek, amik nem igényelnek állandó figyelmet (mint például az olvasmánylistám), és ebbe a naplóba készítem a jegyzeteimet a cikkekből, blogbejegyzésekből, Youtube videókból, TED beszédekből, amik érdekelnek.

Heti oldalak

A heti tervező oldalak nem részei az eredeti bullet journal rendszernek, de én korábban is használtam őket a filofaxomban, így amikor Kara a Boho Berry blogról megosztott róla egy videót, rögtön lecsaptam rá és beépítettem a rendszerembe.

Eleinte terjedelmes, most már csak egészen egyszerű és minimalista heti tervezőket használok, de tökéletesen ellátják a feladatukat: gyors áttekintést adnak a hetemről.

Heti/havi figyelők

A figyelők, “trackerek” feladata az, hogy átfogó képet adjanak mindazokról a szokásokról, viselkedésmintákról, jelenségekről, eseményekről, amikről átfogó képet szeretnénk látni. Ez összefügghet munkával, hobbival, egészséggel, háztartással, bármi mással az életünkben. Akárcsak a heti szervező esetében, ezt is bonyolult és sokmindent átfogó formában kezdtem, de idővel inkább volt teher mint segítség a tucatnyi napi dolog figyelése, így besokalltam és visszatértem az abszolút alapokhoz. Talán emlékeztek még a “don’t break the chainfogadalmaimra – ezeket helyeztem ismét fókuszba, és a heti oldalaimon ezeket figyelem.

Időbeosztás

Az időbeosztás figyelésére, feljegyzésére sokféle vizuális lehetőség van, én ebből egy nagyon egyszerűt használok.

Mivel az A6-os naplóm eleve nem sok helyet biztosít, mindössze az ébren töltött óráimat foglalja magába minden nap egy szövegkiemelővel (vagy korábban ceruzával) megrajzolt idővonal, ezen is mindössze két dolgot jegyzek:

  • a munkával (és a munkába ingázással) töltött időket téglalapokba zárom,
  • az itthon (vagy épp út közben) hasznosan töltött, általában 25 perces pomodoro blokkokra osztott időt LINK pedig / jellel jelölöm, ha adott órában egy, X-szel, ha az adott órában két pomodorót teljesítettem.

Ezt a fajta minimalista időbeosztást egyik kedvenc minimalist bullet journalosomtól, Ursalától lestem el

Calendex

A calendex szó a calendar (naptár) és index (tartalomjegyzék) összevonásából született, és maga a calendex is a naptár és a tartalomjegyzék szerelemgyereke, ami éves áttekintő formában tartalmazza a hivatkozásokat a napló egyes oldalaira. A calendex nagyon jól működik együtt a rapid logging, a gyorsjegyzet gyakorlatával, hiszen ez azt javasolja, hogy ha bármilyen információ, jövőbeli esemény, időpont, határidő felmerül, ne lapozgassunk, keresgéljünk a naplónkban, hanem ott, ahol vagyunk, az aznapi oldalra vezessük fel ezt az információt. A calendexben (vagy más általunk használt jövőtervezőben) az adott dátumhoz pedig ezután már elég csak az oldalszámot feljegyezni, ahol bővebb információt találunk a jövőbeli eseményről.

A calendex eredeti célja az volt, hogy éves áttekintést adjon, de nekem azért volt nagy hasznomra, mert az A6-os zsebnapló kiált minden lehetőségért, amivel helyet lehet spórolni. Így én a jövőtervezőt és a havi oldalakat egyaránt kiváltottam illetve összevontam a calendex ötletét meglovagolva: amikor beköltöztem a kis naplómba, az első dolgom az volt, hogy hónapokra előre felrajzoltam a havi oldalakat, amikben ugyan a hely szűkössége miatt csak néhány mező jutott egy napnak, de nem kellett emiatt aggódnom, hiszen calendex stílusban használom őket.

Színdex

Kérlek, nézzétek el, nem tudtam ellenállni a colorindex trükkös fordításának. Ez a kis praktika arra szolgál, hogy megkönnyítsük a napló oldalai közti navigálást és megpsóroljuk magunknak, hogy minden alkalommal az indexhez, a tartalomjegyzékhez kelljen visszalapozni, ha keresünk valamit. Ha ugyanis a naplónk tartalmát néhány kategóriába soroljuk (például havi oldalak, heti oldalak, gyűjtemények, jegyzetek, stb.) és az egyes kategóriákat tartalmazó lapok szélét a kategóriákhoz rendelt színekkel jelöljük (kiemelőfilccel, washi szalaggal, vagy egyszerű színes tollal), akkor a lapok közt pörgetve nagyban meggyorsíthatjuk a navigációt.

Ezt a trükköt az A5-ös, gyűjteményes naplómban használom.

Egyebek

Lehetetlen felsorolni minden tippet, trükköt és okosságot, amivel egy bullet journal testreszabható. Az, hogy a saját tervezőnket alakítjuk ki egy üres jegyzetfüzetben, azt is jelenti, hogy a testreszabásnak (legyen szó a rendszer finomhangolásáról vagy mókáról és dekorációról) csak a képzeletünk szab határt. Aki további ötleteket szeretne gyűjteni, böngészheti a #PlanWithMeChallenge kihívásra feltöltött képeket vagy csatlakozhat a Bullet Journal Junkies facebook csoportjához.

Reklámok

Mi fán terem a bullet journal? – 1. rész

Ezer éve ígértem nektek egy bullet journal ismertetőt – na ez végre az!

Az első lépést már megtettem, amikor javítottam a tárgyi tévedéseket abban a bizonyos legelső bullet journal témájú cikkemben. Most pedig úgy érzem, eljött az ideje, hogy folytassam ezt a munkát egy épkézláb összefoglalóval, immár nem pár nap vagy hét Pinterest-böngészése, hanem csaknem egy év aktív használat tapasztalatai nyomán.

Mi a bullet journal?

A név sokmindent elárul, ha kicsit mögé nézünk. A “bullet” kifejezés a felsorolások listaikonjait takarja, míg a “journal” naplót jelent. Ezért a bullet journal kifejezést listanaplónak is fordíthatnánk. Ez tehát egy olyan rendszer, ami egy üres naplóval és listákkal dolgozik.

Kicsit bővebben, egy olyan elméleti keretrendszer, amit bármilyen jegyzetfüzetben alkalmazhatunk (tűzött, fűzött, spirálozott, gyűrűs, de még akár digitális jegyzetfüzetben is megvalósíthatjuk), amit szabadon alakíthatunk, teljesen testre szabhatunk, és ami napról napra is igazodik az igényeinkhez. Használhatjuk tervezéshez, jegyzeteléshez, naplózáshoz, és ezek kombinációjához, attól függően, az adott élethelyzetben mire van épp szükségünk.

bujo101-600-1

Kezdők hibája…

… amit természetesen én is elkövettem.

Minden bullet journal, akárcsak minden napló, egyedi. Jó esély van rá, hogy egy-egy egyedi naplóval találkozva ismerkedünk meg a bullet journal létével, és ezért hamis kép alakul ki bennünk arról, hogy milyennek kell lennie egy bullet journalnak, milyen egy “igazi” bullet journal. Részben azért is halogattam olyan sokáig ezt a cikket, mert egyszer már elkövettem, és még egyszer nem szerettem volna elkövetni azt a hibát, hogy túl hamar ítélve fals információkat adok át nektek.

Az elmúlt csaknem egy évben, amíg aktívan használtam a bullet journal módszert, ha megakadtam, elbizonytalanodtam, úgy éreztem, elúszok a részletekben, mintegy “terápiás céllal” újranéztem a bullet journal rendszer megalkotójának, Ryder Carrollnak a bulletjournal.com oldalra feltöltött bemutatóját. Ez mindig segített tisztábban látni az alapötletet és egy kicsit lesöpörni a csinos sallangokat.

Ezért mindenkinek, aki most kezdi, most kezdi újra, vagy csak szeretne képbe kerülni, mi a manó is ez és hogyan működik, nagyon javaslom, hogy itt induljon, hiszen minden további tanács, bármilyen hasznos is, már egyfajta személyre szabás, ami csak plusz információt adhat, de nem helyettesítheti az alapokat.

Miből áll egy bullet journal?

Ahogy már írtam, aki a bullet journal témájával szeretne ismerkedni, jó eséllyel nem az “ortodox”, minimalista, csak egy füzet, egy toll és más semmi stílusú naplókkal fog először találkozni, hanem a “pinterest-ready” csodákkal. Én Kara Benz (Boho Berry) képein keresztül zúgtam bele a témába (“lettem szerelmes” és “zuhantam bele arccal előre” értelemben egyaránt), ami egyszerre inspirált és vitt tévútra. A bullet journal persze lehet ez is: lehet ötletes művésznapló, szemet gyönyörködtető oldalakkal – de lehet a legmezeibb listagyűjtemény is, egy ötvenforintos iskolai füzetben, ceruzával lefirkantva.

A flanctól és csillogástól, a hackektől és trükköktől megfosztva a bullet journal a következőkből áll:

  • Dátum-függő listák, úgy mint
    • Jövőtervező az adott hónapon túli események, határidők listázására
    • Havi oldalak a hónap eseményeinek, határidőinek listázására
    • Napi oldalak az adott nap eseményeinekm határidőinek, teendőinek, és az aznap keletkezett megjegyzések, ötletek, gondolatok listázására
  • Dátum-független listák, vagy más néven gyűjtemények, tematikus listák (pl. olvasmánylista, projektterv, brainstorming, stb.)

Hogyan használjuk a bullet journalt?

A bullet journalt néhány alapvető szemléletbeli kérdés különbözteti meg egy hagyományos tervezőtől, ezek pedig a következők:

  • Gyorslistázás. – A bullet journal alapmódszere a “rapid logging”, azaz gyorslistázás. Ez azt jelenti, hogy különösebb keresgélés, lapozgatás, előzetes rendszerezés nélkül a felmerülő gondolatokat, teendőket egyszerűen ott listázzuk, ahol vagyunk, az adott napi listán. A gyorslistáinkban a “bullet”-ek, a felsorolásikonok tesznek automatikusan rendet:
    • pötty a teendőknek
    • kör az eseményeknek
    • kötőjel a megjegyzéseknek
  • Nem dolgozunk előre. – A legnagyobb kattogást a fogaskerekekben talán az okozza a hagyományos tervezőkről való átálláskor, hogy a bullet journalban, csakúgy, mint egy hagyományos naplóban, nem tervezzük meg előre a napokat, egységnyi helyet hagyva mindegyiknek, hanem mindig csak egy napot tartunk nyitva, ide kerül fel a gyorslistázás módszerével minden információ, ami aznap felmerül.
  • Migrálás és ütemezés. – Az adott nap alatt történő gyorslistázás persze felveti a kérdést, hogy mihez kezdjünk mindazzal, ami adott napon merült fel, de nem az adott naphoz tartozik? Ha egy nap során olyasmi keletkezik, ami intézést vagy ütemezést kíván, de nem az adott napon, azt időről időre (a nap végén, a hét vagy hónap végén, vagy amikor új oldalra lapozunk) beütemezzük (a jövőtervezőbe vagy a havi oldalra, pl. egy három héttel későbbi megbeszélést), vagy továbbgörgetjük, migráljuk a következő napra (pl. egy rövidtávú teendőt).

A gyorslistázás és az előre rendelkezésre álló napi oldalak hiánya sok fejfájást okozhat annak, aki hagyományos tervezőről szeretné átállítani a gondolkodását, ahol akár hónapokra előre is tudunk lapozni egy adott jövőbeli naphoz. Miért van mégis értelme ennek az egésznek?

Azért, mert a napjaink nem egyformák. Néha napok alatt annyi információ önt el minket, hogy alig tudjuk kezelni, néha hetekig nem történik semmi. Néha több a teendő, a szervezni való, néha csak naplóznánk, vagy épp ötletelnénk, jegyzetelnénk. A bullet journal alkalmazkodik ehhez azzal, hogy minden napnak pontosan annyi teret ad, amennyire szükség van, sem többet, sem kevesebbet.

A bullet journal stílusában is tökéletesen alkalmazkodik, hiszen egy üres füzetben keletkezik – ha akarjuk, lehet egyszerű és puritán, ha akarjuk, lehet díszes és szemet gyönyörködtető.

Ha egy másik példát szeretnétek látni arra, hogyan lehet elkezdeni egy egyszerű bullet journalt – Ryder, a bullet journal megalkotójának fenti bemutatóján kívül –, ajánlom még Kara videóját, amiben egy “példa bullet journal” indítását mutatja be.

Muszáj így használni?

Nem, egyáltalán nem kötelező 100%-ban az ortodox módszer szerint használni a bullet journal rendszerét, és ami azt illeti, én is alkalmazok különböző hackeket, eltérek itt-ott az eredeti ötlettől. A következő cikkben bemutatom ezeket is, és ha addig is bármi kérdésetek felmerült, kérdezzetek bátran!

Akit érdekel ez a technika és még több egyéni megoldást szeretne látni, csatlakozzon bátran a Bullet Journal Junkies facebook csoporthoz!

Filofax vagy bullet journal? – Második felvonás

Kara Benz (a Boho Berry blog gazdája) nemrég Youtube-on megosztotta, milyen tervezőben szeretné kipróbálni a bullet journal módszert jövőre, ez pedig nem más, mint… *dobpergés*… egy Filofax.

Amikor megláttam a videó címét, rögtön eszembe jutott az a legeslegelső bullet journal témájú cikkem, aminek a címe, “Filofax vagy bullet journal? Melyiket válasszam?” már rögtön elárulja, mennyire tévúton jártam néhány kardinális kérdésben akkoriban, amikor épp csak megismerkedtem a bullet journal rendszerrel. Hiszen a filofax vagy gyűrűs határidőnapló egy eszköz, míg a bullet journal egy elméleti keretrendszer, ami nem ragaszkodik ilyen vagy olyan fizikai formátumhoz, így nem kell választani a filofax és a bullet journal között.

filofax-vs-bujo2-600

Ezeket a bakikat már rég ki akartam javítani abban a majd’ egyéves cikkben, és most Karától végre megkaptam hozzá a végső lökést.

Ha szeretnétek felidézni (vagy megismerni) a korábbi cikkemet, immár javítva, itt találjátok:

FILOFAX VAGY BULLET JOURNAL? MELYIKET VÁLASSZAM? >>>

Kara videóját pedig, amiben bemutatja, hogyan készíti elő a filofaxot a bullet journal módszer befogadására, itt láthatjátok.

 

filofax-vs-bujo2-300

A csaknem egy évnyi gyakorlati tapasztalataimból született bullet journal gyorstalpaló sorozat első cikkét pedig itt olvashatjátok:

MI FÁN TEREM A BULLET JOURNAL? >>>

bujo101-600-1

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Így tervezek én

Ó de régen adós vagyok már egy becsületes bullet journal cikkel!… No, ez nem az lesz.

De ha már az őszre visszatérő {Vigyázz! Kész! Posztolj!} kihívás aktuális témája a tervezés, megpróbálok egy kis betekintő kitekintést adni, hogy milyen rendszerek, ötletek, alapelvek inspirálták azt, ahogy most tervezek.


Mi ez? A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


A hónap bloggere: a VKP keretein belül havonta egy alkalommal egy önként jelentkező blogger adja a témát. Ezt a témát Évától, az Anyu tervez blog szerzőjétől kaptuk.

Róla és a blogról: “Nemcsak anyaságról, babázásról szól a blog. Sok cikk szól a tervezésről, időbeosztásról, hatékonyságról, melyeket a tervezés menüpont alatt találtok. A lélek és az anyaként is nő rovatok szintén érdekesek lehetnek azok számára is, akik még nem babáznak: nőcis cikkeket találtok itt főleg. A háztartás menüpontban takarításról, selejtezésről, rendezésről olvashattok. A blogom februárban indult, átlagosan heti 3 cikkel jelentkezem. A témákat úgy próbálom alakítani, hogy a gyermekkel otthon lévő anyák kihozhassák a maximumot napjaikból, ugyanakkor rengeteg ötletet fel tudnak használni a babázás előtt álló olvasóim is, hiszen a hatékonyságnövelés, és a tervezéssel kapcsolatos tippek nemcsak babával tarkított pályán érvényesek :)” – Éva, Anyu tervez


Bullet Journal

Ryder Carroll rendszere, a bullet journal az egyik fő ihletforrásom a tervezésnél. Ezer éve igyekszem rászánni magam annak a bizonyos első bullet journalos cikkemnek az átírására / lecserélésére, mert mókás, mennyire félreértettem első nekifutásra a bullet journal rendszert. Minden esetre az, amit első pillantásra hittem a bullet journalról, az, amit később megtanultam róla, és amit hozzágyűjtöttem a nagyvilágból, azóta is szépen tovább él, folyamatosan változó formában: örülök, hogy van egy olyan naplóval kombinált tervezőm, amit egy üres füzetbe, az első tollvonástól az utolsóig magamnak gondolhatok ki.

Valójában apró, mégis alapvető gondolatbeli változást hozott nálam a “bullet”-ekben, felsorolásokban való gondolkodás is: rendezettebbek, jobban átláthatóak lettek a feljegyzéseim, mióta mindent felsorolás-jelleggel vetek papírra, néhány jól körülhatárolt típus alá szedve.

GTD (Getting Things Done) metódusa

Ahogy már írtam róla, a rendszert, amit David Allen azonos című könyvében ír le, valószínűleg még egy jó ideig nem fogom tudni egészében alkalmazni, de máris rengeteg apróság szivárgott át belőle a hétköznapjaimba, például a kontextus szerint szétválogatott, állandóan futó (tehát nem napi, heti vagy havi) teendőlisták.

Logbook

Austin Kleonnak erről az ötletéről először Dóri blogján olvastam. Az alapgondolat az, hogy terjengős naplóbejegyzések helyett céltudatosan, vázlatosan jegyezzük fel egy-egy nap eseményét. A célja az, hogy akárcsak a hajónaplók (“logbook”-ok), megmutassák, mennyit haladtunk, mit tettünk aznap.

Ahogy írtam fent, a napi bejegyzéseim – ha és amikor épp vannak – nem tartalmaznak napi teendőket, helyettük viszont igyekszem legalább efféle logbook, vázlatos hajónapló stílusban lejegyezni ezt-azt arról, ami aznap történt.

Pomodoro

A pomodoro módszer – amiről szintén Dórinál olvastam először – nem annyira tervező mint inkább a hatékonyságot, a fókuszált figyelem állapotát segítő módszer (és miután az államvizsgára való kétségbeesett tanulásban életet mentett, mostanában mégsem jeleskedem benne), mégis azért említem, mert jól együtt tud működni a GTD kontextus-függő teendőlistáival, és igyekszem – kisebb-nagyobb sikerrel – minél nagyobb gyakorisággal ilyen hatékony blokkokat, tematikus “hórukkokat” elhelyezni az időmben. Ilyen lehet például 25 perc ruhaszortírozás, 25 perc hot-spot takarítás, 25 perc virtuális szortírozás, vagy épp ahogy ez a cikk is íródott: 25 perc fókuszált írás.

Don’t Break the Chain

Sajnos azok a napok egy időre legalábbis leáldoztak, amikor valóban nap nap után szakadatlanul hűséges voltam bizonyos alapvető fogadalmaimhoz. Most azon vagyok, hogy újra visszahozzam ezeket a legalapvetőbb fogadalmaimat a mindennapjaimba, amik nem sokat változtak azóta, hogy először kitűztem őket: a mindennapos hot-spot takarítást, a mindennapos jógát és a mindennapos írást.

Heti tervező

Kara Benz (Boho Berry) bullet journal stílusa mindig kedves marad a számomra, hiszen ő volt az első inspirációm (neki köszönhetem azt is, hogy olyan csodálatosan félreértelmeztem kezdetben a bullet journal mibenlétét :)), kezdetben szinte csak őt másoltam, ő volt az én “kályhám”, és persze azóta is sokat tanultam tőle, de ma már szinte csak a heti tervezőimben érhető tetten közvetlenül a keze nyoma.

Calendex

Eddy Hope módszeréről, a calendexről (ami a calendar, azaz naptár és az index, azaz szószedet szerelemgyereke) szintén Boho Berrynél hallottam. A módszer lényege, hogy olyan áttekintő naptárakban (mint például az éves áttekintő), ahol nincs elegendő hely, hogy szöveges bejegyzéseket vigyünk fel egy naphoz, pláne nem többet is, az áttekintő naptárt mintegy szószedetnek, gyorshivatkozásnak használjuk, csak oldalszámokat tüntetünk fel benne, míg a bővebb tartalmat az indexelt lapon helyezzük el.

Bár érdekesnek, de számomra érdektelennek tartottam ezt a módszert egészen addig, amíg praktikus okokból át nem költöztem egy A6-os méretű tervezőbe. Itt, ahol már sokkal kardinálisabb kérdés volt a helytakarékosság, mint egy A5-ös naplóban, aho “táncolni is lehetett”, rögtön ráhangolódtam a calendex stílusra.

Így használom a határidőnaplómat

Bővebb kifejtést érdemelne, de csupán címszavakban, ebből áll tehát a DIY határidőnaplóm:

  • havi tervezők, amiket egészen novemberig előkészítettem, hogy a jövőbeli eseményeket is fel tudjam jelezni, calendex stílusban
  • heti tervező, ami a heti beosztásomat (a találkozóimat és hatáidős teendőimet) tartalmazza, valamint egy mini figyelőt, amin a legfontosabb szokásimat követem
  • napi oldalak, amik logbook stílusban egyfajta gyorsnaplóként szolgálnak, de ide jegyzem fel a felmerülő jövőbeli események bővebb kifejtését is, amiket aztán a havi tervezőkben indexelek
  • teendőlisták, amiken kontextus szerint (például “otthon”, “online”, “Sopronban”) gyűjtöm a feladatokat

For today I scheduled a #pajamasday 😴 #planwithmechallenge : today

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

[Heti tervező napi loggal]

[Heti tervező calendex hivatkozásokkal]

[Havi tervező / jövőtervező calendex hivatkozásokkal]

Így osztom be az időmet

Szeptemberre kicsit fellélegezhetek, és a(z egyébként általában átkómázott) hétvégéken kívül is marad időm, amit újra érdemben beoszthatok, ezért érdemes ismét időbeosztásról beszélni.

Mivel nincs nagyon sok találkozóm, amikkel különösebben zsonglőrködnöm kellene, és az életem nem igényel különösebb mobilitást, rugalmasságot vagy folyamatos ugrásra kész állapotot, ezért számomra a pomodoro módszer, a tematikus (kontextus-függő) időblokkok, a fókuszált figyelemnek ezek az elkülönített szeletei azok, amik igazán passzolnak.

Ha tehát egy hosszabb (fél-egy órás vagy hosszabb) szabad időblokk áll előttem (és rá tudom szánni magam, hogy ne az aktuális sorozatom előtti nyáladzó elnyúlással töltsem ki), akkor egyszerűen elindítom az időzítőmet, és kontextus-függően kitöltöm feladatokkal az adott időblokkot.

Now THIS was a productive day! 😊👍 | Ma nagyon produktív voltam! 😊👍 #forestapp

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

[Látványos pomodoro blokkok a Forest alkalmazásban]

Nos, ahogy láthatjátok, sejthetitek és be is vallottam fent, az életem nem igényel kifejezett cipőkalanas tervezést, így a leghatékonyabb tervezési praktikákat talán nem tőlem fogjátok ellesni, de remélem, azért sikerült hasznos vagy legalábbis érdekes ötleteket mutatnom.

Ha mások tippjeire is kíváncsiak vagytok, feltétlenül kattintsatok tovább és nézzétek meg a többiek cikkeit is:

Getting Things Done – A hatékonyabb teendőlista

David Allen: Getting Things Done c. könyve, ami a mindennapos hatékonyság egy, az élet minden területére kiterjedő rendszerét mutatja be, jó ideje félbehagyva várakozik az olvasmánylistámon, ennek oka pedig az, hogy csak úgy faltam a könyv elméleti részét, a gyakorlati megvalósításnál viszont falakba ütköztem.

De ez nem ejt különösebben kétségbe, hiszen

  • a könyv szerint jó két évre van szükség, hogy a teljes rendszert működő gyakorlatba átültessük, így természetes, hogy nem egyhétvégés projektről beszélünk,
  • és rengeteg olyan apró tippet ajánlj a könyv, amit – a szerző szerint is – akár önmagukban is átvehetünk, és még ha nem is implementáljuk az egész rendszert, néhány trükkel és aprósággal is jelentős változást érhetünk el.

Hasonlóképpen jártam a Fly Lady módszerrel is a háztartásvezetés terén: a teljes rendszert zónázós takarítástól, mindenestől még sosem sikerült egészében bevezetnem, de mindössze néhány olyan apró trükk, mint a hot-spot takarítás, vagy az egészen apró(nak tetsző) szemléletbeli változások is gyökeresen megváltoztatták az életem.

Ezért egy néhány részes sorozatban megosztok néhány alapgondolatot és “tuti tippet”, amik önmagukban, a GTD rendszer teljes alkalmazása vagy egyáltalán, ismerete nélkül is segíthetnek jobban átlátni a teendőinket és hatékonyabban utánuk járni.

gtd-1-600

Teendő vagy projekt?

Számomra igazi homlokracsapós heuréka élmény volt megismerni a projekt és a teendő közti különbséget David Allen definíciójában.

Ha a projekt szót halljuk, általában nagyobb szabású, hosszabb távú tervekre gondolunk. David Allen azonban egészen máshogy határozza meg a projektet. Az ő megfogalmazásában minden projekt, ami

  • valamilyen vágyat, szándékot, kívánságot fejez ki, és
  • egynél több teendőt tartalmaz.

Tehát minden futó gondolat, amihez kapcsolódik egy “kellene”, “jó volna”, “bárcsak” vagy “szeretném, ha”, az egy projekt kezdetleges megfogalmazása, és szintén nem teendő, hanem projekt bármi, amit egy lépésben nem lehet végrehajtani.

Miért fontos az első kitétel? – Mert egy kis gyakorlattal és odafigyeléssel segít nyakon csípni a formátlan kívánságainkat, projektté fogalmazni őket és ezzel közelebb jutni a megvalósításukhoz.

Miért fontos a második kitétel? – Mert sok “teendő” azért ragad a teendőlistánkon, mert nem tudjuk, mi is velük pontosan a “teendő”. Nem tekintjük projektnek őket, hiszen egészen apró, párlépéses projektek, mégis nehezebb elkezdni őket, mivel csak azt fogalmaztuk meg, hogyan néznek ki kész állapotukban, de nem határoztuk meg azt, mi az a következő lépés, amivel előbbre lehet mozdítani őket.

Hogyan fogalmazzunk tehát meg egy projektet? – Egy projekt leírásához alapvetően két dolgot kell ismernünk:

  • DONE – Milyen a projekt “done”, azaz kész állapota? (Például: publikáltam egy cikket a GTD módszer tippjeiről.)
  • DOING – Milyen a projekt “doing” állapota, azaz hogyan néz ki az, amikor épp dolgozunk rajta? (Pl: listázom a hasznos tippeket.)

Ahogy a példából is látszik, az a “teendő”, ami korábban egyszerűen “GTD cikk” néven szerepelt volna a teendőlistámon, valójában egy kis projekt, ami számos egymást követő lépésből áll: listázni a tippeket, ötletelni/vázlatot készíteni, tisztázni a szöveget, illusztrációt keresni, illusztrációt szerkeszteni, beütemezni a bejegyzést.

Mi a következő lépés?

Egy másik oka lehet annak, hogy egy teendő régóta a teendőlistánkon rekedt, ha nem ismertük fel, hogy egy projekt egy lépése – csakhogy nem a soron következő! Egy nagy projekt esetén természetes, hogy felvázolunk egy lépésről lépésre akciótervet, de egy apró projekt esetén ezt gyakran még gondolatban sem tesszük meg, és így felkerül a listánkra egy lépés, amiről csak azt tudjuk, hogy nem végezhetjük el “most még”, hiszen “most éppen” nem tudunk rá sort keríteni.

Apró projekteknél talán pazarlás is mindezt írott akcióterv, terjengős ötletbörze formájában papírra vetni, de feltétlen érdemes elvégezni gondolatban. Például már régen elhatároztam, hogy elajándékozom néhány ruhámat, ezért ez jó ideig “ruhákat adományozni” címen szerepelt a teendőlistámon. A GTD könyv olvasása közben rájöttem, hogy itt valójában egy apró projektről van szó, de az sem segített, hogy megfogalmaztam, hogy mit jelent a “done” (jó helyre adományoztam a nem használt ruháimat) és a “doing” (eljuttatom a ruháimat valahova, ahol hasznukat veszik), mert az első teendő, ami magától értetődően eszembe jutott, nem az első dolog volt, amit akár azonnal megtehettem a projektemért.

Ezután jött a néma kérdezősködés önmagammal. – De honnan tudom, hol vennék hasznukat? – Facebookon biztosan van egy helyi csoport, ami ezzel foglalkozik. – De hol találok ilyen csoportot? – A húgom biztosan hozzá tud szólni. – Így lett a triviális kis projektem nem is annyira triviális következő lépése ez: “Ancsnak írni: fb csoport?”

Ahhoz tehát, hogy egy projekt hatékony megvalósításába foghassunk, nemcsak azt kell tudnunk meghatározni, mit tudunk tenni a projekt érdekében, hanem hogy mi az az első, előfeltételhez nem kötött lépés, amit akár azonnal meg tudnánk tenni.

Hogyan csoportosítsam a teendőimet?

Egy másik heuréka-pillanat az volt a számomra, amikor a teendők “kontextus szerinti” csoportosításával ismerkedtem meg.

Korábban nekem is természetes volt, hogy a teendőimet olyasmi kategóriákba rendezem, mint “blog”, “háztartás”, “munka”, “család”, stb. Ezzel szemben David Allen azt javasolja, hogy a teendőinket aszerint rendezzük össze, milyen kontextusban, milyen körülmények közt oldhatók meg. Például vannak olyan teendők, amikhez mindenképp internetkapcsolat szüksége. Vannak olyan teendők, amiket csak otthon lehet elvégezni, vagy éppen ellenkezőleg, be kell menni miattuk a városba. Vannak olyanok, amikhez telefon kell, és vannak, amikhez a férjünk vagy a főnökünk jelenléte, hiszen velük kell megbeszélnünk egy ügyet.

Ha téma, életkategória szerint rendezzük a teendőket, megnehezítjük a végrehajtásukat, hiszen több listáról kell összemazsoláznunk, hogy az adott körülmények közt (épp otthon vagyunk, vagy épp úton de internetkapcsolattal, vagy épp a városban, stb.) minek tudunk a végére járni. Megoldás szempontjából viszont mindegy, hogy egy internetes keresést épp egy cikkhez hajtok végre, egy kirándulás szervezését mozdítom vele előre vagy egy családtagomnak keresek épp születésnapi ajándékot, könnyedén tudom őket egymás után intézni, amikor épp internetközelben vagyok. Ugyanígy gördülékenyen összeköthető egy csomag feladása egy barátnak, a tisztítószerek vásárlása és egy illusztráló fotó készítése egy blogposzthoz, hiába szerepelnének különböző tematikus listán.

Ha a teendőinket megoldási mód szerint csoportosítjuk (esetemben például: “online”, “otthon”, “Sopronban”, “Petivel”, stb.), akkor a kontextus, az éppen adott körülményeink máris szűkítik, melyik teendólistákról válogathatunk, és megkönnyítik a teendők végrehajtását, energiát, időt, figyelmet spórolnak a végrehajtásukhoz azzal, hogy a “kezünk alá készítik” őket.

Életmentő napi rutinok

Austin Kleon szerint a kreatív alkotóknak is szükségük van egy heti 40 órás állásra. Steal Like an Artist c. könyvében önmagát egy “unalmas fickónak” nevezi, aki hétköznapokon kilenctől ötig dolgozik, és egy békés kertvárosi környéken él a feleségével és a kutyájával – és mindezt elengedhetetlennek tartja az alkotói pályája szempontjából.

Egy fix állás jótékony hatása a kreatív elmére szerinte abban mutatkozik meg, hogy kigördíti a következő akadályokat az alkotó elme útjából:

  • A túlélés miatti aggodalom – azzal, hogy biztosítja a megélhetést, energiát is szabadít fel azáltal, hogy az elmének nem kell a mindennapi túlélés aggályain rágódnia, ezt a figyelmt alkotásra fordíthatja.
  • Az unalom miatti apátia – bár látszólag rengeteg időt rabol el, ugyanakkor egy fix munkaidős állás ad egy folyamatos ritmust a mindennapoknak, a rendszeresség és a folyamatos élmények (munkába járás, munkahelyi események, mindennapos munkahelyi kapcsolatok, stb.) pedig elűzik az eseménytelen unalom fojtogató hatását a kreativitásra.

Most, hogy egy ideje állás nélkül itthon ragadtam, én is saját bőrömön tapasztalom a semmittevésnek ezt az elvileg paradicsomi állapotát, ami a gyakorlatban inkább megöli, mint táplálja az alkotókedvet.

Ezért az elmúlt időszakban igyekeztem a napirend, a mindennapi rutinok fontosságára fókuszálni, és most szeretnék veletek is megosztani néhány érdekes forrást és gondolatot, amik nekem nagy segítséget adtak.

Esti rutin

Azért kezdem az estivel a rutinok sorát, mivel egy kiadós, nyugodt alvás az alapja lehet egy jó napnak – a hiánya pedig a legjobb igyekezet mellett is rányomhatja a bélyegét egy körültekintően szervezett napra is. Emellett az esti rutin kialakítása megkönnyítheti a következő nap indítását.

Hogyan kerülj időben ágyba?

Ebben a youtube videóban Thomastól, a College Info Geek bloggerétől gyors összefoglalót kaphatunk a jól kiválasztott lefekvési idő miértjéről és hogyanjáról, és szintén tippeket ad az esti rutin kialakításához.

Néhány gondolat:

  • Mivel modern világunkban az ébredéssel sem szoktunk arra hagyatkozni, hogy “majd felébredek, ha kipihentem magam”, ezért a lefekvéssel sem hagyatkozhatunk arra, hogy “majd lefekszem, ha fáradtnak érzem magam”.
  • A legjobb a lefekvésre is ugyanúgy beállítani egy emlékeztetőt, mint ahogy az ébresztésre tesszük.
  • Ha tehetjük, az ébredés és az elalvás ideje is legyen egy rendszeres, és igyekezzünk úgy kiválasztani az elalvás idejét, hogy ne csak az alvásigényünkhöz, de az alvásciklusunkhoz is igazodjon. (Ebben segíthet a sleepyti.me honlap.)
  • Alakítsunk ki egy esti rutint, ami segít fokozatosan kivezetni minket a nappali teendőkből – ténylegesen és lélektanilag is –, és már a lepihenésre hangol. (Ez tartalmazhat tisztálkodást-szépítkezést, olvasást, meditációt, naplóírást, stb.)

Hogyan tervezd meg a következő napot?

Kara, a BohoBerry.com bloggere egy videójában bemutatta az esti tervező rutinját, amelynek során átnézi a naptárát és felvázolja a másnapi teendőit és időbeosztását.

Ahogy elmondja, az előre tervezés abban segít, hogy másnap már céltudatosan ébredjünk, készen várjunk minket egy előre elkészített terv, és így a nap során “mindig tudjuk, hol kellene most lennünk”.

Reggeli rutin

Egy nyolctól négyig tartó munkanap során, különösen ha az ember nem született reggeli pacsirta típus, ráadásul még hosszú távolságokat is kell ingáznia, nehéz dió egy reggeli rutin kialakítása. Most, hogy nincsenek reggeli kötöttségeim, sokkal szabadabban foglalkozhatok a reggeli rutinokkal és azok hasznával, de van, ami még rohanós reggeleken is kamatoztatható az alábbiakból.

Miracle Morning, az életmentő reggeli rutin

Szintén Kara blogján találkoztam először a Miracle Morning rutinnal, aminek ötlete Hal Elrod azonos című könyvéből származik. Ez a rutin azt javasolja, hogy minden napunk napindító rutinjában kapjon helyet a következő hat dolog:

  • csend (meditáció),
  • pozitív megerősítések,
  • vizalizáció,
  • testmozgás,
  • olvasás és
  • írás,

annak érdekében, hogy egy ihletettebb, koncentráltabb, energikus és pozitív hangulatban induljon minden napunk. (A könnyebb megjegyezhetőség kedvéért ezt a gyakorlatsort angolul lifeSAVERs, azaz életmentő gyakorlatsornak nevezik, ahol a SAVERS mozaikszó a silence, affirmations, vizualization, exercise, reading, scribing szavakat foglalja magában.)

Hosszadalmas gyakorlatnak hangzik, és valóban akár órákra is nyúlhat ráérős, hétvégi (vagy munkanélküli) reggeleken, de rövidített verziójában akár hat percbe is belesűríthető, ha minden lépésre mindössze egy-egy percet szánunk.

Test és lélek

Egy (illetve rögtön kettő) valóban időigényes reggeli rutint pedig már itt a Kincsesfüzeten is megosztottam korábban, méghozzá amikor összevetettem, hogyan kombinálja Stephanie Nielson a reggeli gyalogtúrát, Marla Cilley (a “FlyLady”) pedig a reggeli házimunkát a lelki élettel.

Munkarutinok – Találd meg a fókuszt!

Ha azt hittem, egy kilencórás munkanap és több óra ingázás után este, kimerülten hazaesve nehéz megtalálni magamban az erőt, hogy a céljaimra, a blogra, az alkotásra koncentráljak, hát most legalább megtudtam, hogy akkor sem könnyebb rálelni magamban ugyanerre az erőre, amikor a napjaimat hasonló arányba a videójátékok és a sorozatmaratonok töltik ki.

A majom a fejedben

Kara nemrég egy chatbeszélgetésében elmondta, hogyan találkozott ő az “instant gratifcation monkey”, avagy az “mostani móka majom” fogalmával – ő az a kis lény, aki mindannyiunk fejében ott tanyázik és olyasmikkel szórakoztat, hogy “persze, hát hogyne foglalkoznánk ezzel a fontos feladattal, csak előbb rápillantunk a Facebookra… és az instagramra… és talán twitterre… és talán megnézhetnénk egy véletlenszerű szócikket a wikipédián… vagy talán kettőt… és ha már itt vagyunk, kereshetnénk néhány vicces macskás videót is”.

Azt javasolja, hogy még a legnehezebb napjainkon is, amikor egyáltalán semmi erőt nem érzünk magunkban arra, hogy produktív napirendet állítsunk fel és az egész napunkat megtöltsük a hasznos munka periódusaival, vegyünk fel legalább egy-egy olyan teendőt a listánkra, amik közelebb visznek a céljainkhoz – és csak azután, hogy ezeket elvégeztük, adjuk át magunkat a “mostani móka majom” hívogatásának.

Tim Urban szórakoztató TED beszédét a halogatás pszichológiájáról (ami megismeretet az “instant gratification monkey”-val is), itt nézhetitek meg:

További hasznos tippek

További hasznos tippekkel szolgál a könnyebb koncentráláshoz Thomas, a College Info Geek bloggerének 5 Ways to Build Focus and Concentration c. videója, Dóri cikkében pedig a Pomodoro módszerről olvashattok.

Néhány tipp a fenti két forrásból:

  • Találj egy látványos módot az előrehaladásod követésére a projektedben hosszú távon
  • Mielőtt dolgozni kezdesz, igyekezd minimalizálni a zavaró tényezőket
  • Használj időzítőt és akár motiváló alkalmazásokat, amik jutalmaznak a koncentrálásért (pl. a Forest appot – ez a Pomodoro módszer remek párja lehet)
  • Amikor dolgozol, tarts kéznél egy jegyzetfüzetet, amibe feljegyezheted a hirtelen támadt ötleteidet – így nem kell megosztanod a figyelmed, hogy észben tartsd őket addig is, amíg az aktuális feladatodon dolgozol
  • Meditálj rendszeresen (akár csak néhány percet minden nap), hogy edzésben tartsd a koncentráló képességedet

A napirend kialakítása

Írtam az esti rutinokról, reggeli rutinokról, munkarutinokról. De milyen egy hatékony napirend, ami mindezt összefoglalja, hogyan áll össze a kép? Természetesen mindenkinek más, személyre szabottan eltérő lehet ez a rutin, és egyébként is csak egy “tankönyvi példa” – tökéletes napok ritkán adódnak, amikor minden zökkenőmentesen a terv és a rutin szerint halad.

Mindazonáltal ihletet adhat egy – legalább elmélti, alapként szolgáló – általános napi rutin megtervezéséhez, ha másoktól puskázunk.

Ez például Benjamin Franklin mindennapos rutinja:

Ez pedig egy gyermekeit otthon tanító anyuka napi rutinja:

Nektek milyen tippjeitek vannak egy hatékony napi rutin kialakításához?

Instagram kihívások #7

Ezen a héten a kézírás kihívást teljesen elhanyagoltam, így ez az összefoglaló csak a bullet journalos kalandjaimról fog szólni.

insta-600

A bullet journalomban az elmúlt hét a kísérletezgetésé volt.

Nemrég rátaláltam Dórinál a logbook ötletére (mókás módon pár nappal később aztán magam is eljutottam Austin Kleon könyvében ahhoz a fejezethez, amiről Dóri még 2014-ben írt), ami remekül összekattant azzal a vágyammal, hogy naplózásra is szeretném használni a bullet journalomat. Bár arra nem találtam meg magamban az indíttatást, hogy oldalakat írjak tele “kedves naplóm” stílusú, kerek mondatokkal, a felsorolásszerű naplóírás ötlete viszont telibe talált.

Viszont itt jött a probléma: a napi bejegyzéseim olyan terjedelmessé váltak, hogy már problémásnak tűnt itt vezetni a teendőimet, amik elvesztek a jegyzetek halmaiban.

Ezért a héten kísérletet tettem egy heti tervező kipróbálására, ami összegyűjti és szem előtt tartja a rövidtávú feladataimat, a napi teendőimet és programjaimat, miközben a napi oldalakon úgy onthatom a jegyzeteket, ahogy csak a kedvem tartja, anélkül, hogy aggódnom kellene, hogy elvesznek köztük a teendők és programok.

Egyelőre remek ötletnek tűnik – de ez egy nagyon izgalmas időszak, amikor mindig új és új ötletek találnak meg. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fogok tervezni néhány hónap vagy egy év múlva!

#PlanWithMeChallenge: didn't work. I'm just a #bujonewbie so everything I do is experimenting, but the thing is, my beloved daily pages don't seem to work... The reason is strange: I love them too much. I want to keep everything in them. I want to do planning and journaling as well, and the more I find myself in #bulletjournaling, the longer my #dailypages become, and it doesn't really work for me. What I'm trying out just now: making a weekly page for planning (with the time-sensitive stuff and the short-term #todolist – and keeping my bookmark there), and I spare my daily pages for journaling, brainstorming, quotes, notes and anything I want but didn't want to spam them while I was also planning on them. We'll see.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

Tervezés papíron, digitálisan, vagy kombináltan? Ez mindig egy nagy kérdés, és nem hiszem, hogy lenne rá univerzális válasz.

Akármennyire is szeretem a digitális eszközeimet, a tervezésben valahogy sosem találtam meg velük a közös hangot. Mégsem kizárlólag papíron (a bullet journalomban, korábban a filofaxomban) vezetek mindent.

Két példa, ami felmerült az elmúlt heti kihívás során:

  • A nagybevásárlás és az egyéb “küldetések” programként vagy teendőként jelennek meg a bullet journalomban, de a bevásárlólistát nem itt vezetem, hanem a Wunderlist alkalmazásban. Ennek az előnye az, hogy a bevásárlólistámat a férjemmel is megosztva használom, bármelyikünk bővítheti, az alkalmazás állandóan szinkronban tartja, és amikor az egyikünk vásárolni megy, nincs szükség külön egyeztetésre.
  • Az olvasmánylistámnak a bullet journalomban létrehoztam egy külön gyűjteményt, de egy sokkal bővebb formában (dátumokkal, olvasási százalékkal, idézetekkel, véleményekkel, stb.) a Moly profilomban is vezetem.

Jövő hónapban ugyanígy indulnak kihívások az instagramon, akinek van kedve, csatlakozzon bátran!

#PlanWithMeChallenge March! | Márciusban is megosztom a #bulletjournal-os kalandjaimat! 📖🖋

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

Instagram kihívások #6

Egy kis kihagyás után ismét jelentkezem az instagramos kihívásaim összefoglalójával, remélve, hogy tudok egy kis inspirációt adni, elsősorban a bullet journalozáshoz.

Instagram kihívások

A napi oldalak témája visszatérő, hiszen ez adja a bullet journal (és minden tervező) legnagyobb tartalmát.

A napi tervezőim formája nagyjából megszilárdult, és a lehető legegyszerűbb formát követi. Nem mondom, hogy nem szeretek gyönyörködni azokban a színes, ötletesen elrendezett, fifikás napi tervezőkben, amiket az interneten látok, de nekem az válik csak be, amit a legegyszerűbb eszközökkel kivitelezhetek.

A jelölők használatával ugyanígy vagyok – nem használok bonyoult jelrendszereket a napi feladatlistáimon, mindössze ezeket:

  • pöttyöt a teendőknek,
  • ikszet az elvégzett teendőknek,
  • nyilat az áthelyezett teendőknek
  • kötőjelet a megjegyzéseknek,
  • órát a találkozóknak/eseményeknek,

kiegészítő jelként pedig

  • csillagot a fontos/sürgős feladatoknak,
  • nagyítót ha valaminek utána kell néznem,
  • és borítékot, ha valakinek válaszlevéllel tartozom.

Korábban a feladatokat négyzettel jelöltem, még korábban pedig jelölés nélkül listáztam, majd áthúztam, ami elkészült. Annak ellenére, hogy mennyire szerettem áthúzni feladatokat, és hogy a feladatoknak mennyire természetes kísérője a jelölőnégyzet, számomra is meglepő volt, mennyire jól kijövök a pötty-iksz kombinációval.

A mindennapos kerékvágás mellett persze különleges oldalak is kerülnek a naplómba. Ilyenek például a havi emlékoldalak, az olvasmánynapló, vagy éppen az olyan különleges napi oldalak, mint a Valentin-nap vagy az a nap, amikor a napi teendők mellé emlékeztetőül feljegyeztem magamnak a pi-he-nés szótári definícióját.

#PlanWithMeChallenge: keeping memories.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

A tökéltesség kérdése gyakran felmerül a bullet journal közösségben (is) – látjuk azokat a gyönyörűen kidolgozott naplókat, és valahogy felébred bennünk a késztetés, hogy mi is tökéletesen, hibátlanul vezessük a miénket. (Pedig a határidőnapló, bár jó, ha szemet gyönyörködtet, de elsősorban a funkcionalitása miatt fontos.)

Én többek közt úgy küzdök ezzel a maximalizmussal, hogy tudom, hogy tudom, hogy a tökéletlenségek megmutatása visszatérő feladat a fotókihívásban, így akárhányszor hibát ejtek, egy vidám kis “oops!” jelzéssel nyugtázom, hogy de jó, most már biztosan lesz mit mutatni, ha a hibák kerülnek sorra!

A kézírás gyakorlásában kicsit leeresztettem, de azért ezzel kapcsolatban is megosztottam pár bejegyzést – változatos irodalmi emelkedettséggel.

#RockYourHandwriting: slow vs normal vs rushed.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

#RockYourHandwriting: drill – common phrases. Now that's a funny one. I was wondering what should be my common phrase for drill, and then this one came in my mind. There is this common phrase in Hungarian, that contains a swear word, but my mom was pretty mindful of our language as children, so when she used this phrase she always changed the swear word for a nice one. You can imagine my face as a teenager when I first heard the original phrase and I was like... oh... oh, that really makes sense. 😂 I still use it in the form my mom taught me though, and it always makes me smile. 😉 (You won't go far with loan translation, but just for fun, a close one could be: instead of "left behind like a dog's shit", I learned "left behind like a dog's shirt". 😜) Gyerekként anyukám nagyon odafigyelt a szókincsünkre (ez jelentett némi vakfoltot az általános műveltségemben amúgy), így azt a bizonyos mondást az ebről én ebben a formában tanultam meg: otthagyja, mint eb a Szaharát. Képzelhetitek az arcomat, amikor kamaszkoromban először hallottam eredeti formájában, és... hát, összeállt a kép. 😂 Ettől függetlenül én továbbra is Szaharával használom, ahogy anyukámtól tanultam, és mindig vigyorognom kell tőle. 😉

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

És egy kis háttérmunka – a tolltesztjeim mellett (amit a bullet journalom utolsó lapján vezetek, hogy lássam, melyik tollam hogyan teljesít az adott papíron, várható-e, hogy átüt, stb.) megosztottam azt is, hogyan készülnek azok a szépen megvilágított, ízléses hátterű képek az instagramomra. :)

Instagram kihívások #5

Februárban ismét beledobtam magam az instagramos kihívások világába, de már nemcsak egy, hanem két nemzetközi fotókihívásba is beneveztem. Ezért igyekszem a heti összefoglalók formáját egy kicsit átrendezni – írjatok bátran, hogy mi tehetné számotokra még élvezhetőbbé, érdekesebbé, hasznosabbá!

Instagram kihívások

A #PlanWithMeChallenge és a #RockYourHandwriting kihívás múltheti témáin keresztül azok, akik követik az instagram fiókomat, egy kicsit jobban megismerhettek engem és a környezetet, amiben alkotok. Megtudhattátok például, hogy Google barátom szerint a Tímea név gyakran jó beszélőkéjű személyt takar (nem lepődtetek meg, igaz? :)), vagy hogy állatorvos akartam lenni, amikor még egészen apró voltam. De írtam arról is, nem vagyok egy “született tervező” típus – épp ezért jelent sokat, ha van egy olyan tervezőm, amihez kötődöm, amit szívesen lapozok fel –, de megmutattam az asztalt is, ahol írok… ha épp nem a kanapén kucorogva írok, a térdemre támasztott laptoppal, táblagéppel, bullet journallal vagy csíptetős táblával.





Úgy érzem, hogy a bullet journalom és én egyre jobban megtaláljuk a közös hangot. Bár a naplóm közel sem az a színes, rajzos, csilli-villi csoda, mint amiket nagy előszeretettel böngésztem, mielőtt elkezdtem a sajátomat, mégis úgy érzem, hogy megtaláltam azt a stílust, amire jó ránéznem, és mégsem teher kiviteleznem nap mint nap.

A bullet journalomat többé-kevésbé az eredeti rendszer szerint használom, és a következő oldalakat vezetem benne rendszeresen:

  • havi tervező a hónap eseményeinek áttekintésére
  • havi figyelő, ahol a mindennapos szokásaimat igyekszem szemmel tartani – ebben a hónapban külön oldalt szentelve az egészséggel kapcsolatos célkitűzéseimnek
  • napi oldalak, ahol teendőlistát és rövid naplóbejegyzéseket egyaránt vezetek
  • hálalista
  • egyéb gyűjtemények (pl. könyv- és sorozatfigyelő, a hónap emlékei, stb.), amiket igény szerint vezetek

a


Februárban több új dologgal kísérletezem, a bullet journalon belül (például a mindennapos naplóbejegyzésekkel a napi oldalakon) és azon kívül (“a való életben”) is – ez utóbbiakhoz gyakran úgy járul hozzá a bullet journalom, hogy  a havi figyelővel is igyekszem motiválni magam az új szokások betartására (például arra, hogy gyakrabban egyek gyümölcsöt vagy főzzek magamnak), vagy épp a bullet journalosok remek közösségétől kérek tanácsot Instagramon vagy Facebookon.



February #health tracker is waiting. | Februárra megvannak az #egészség céljaim. #habittracker

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on



#PlanWithMeChallenge – Január #4

Elérkezett a január utolsó #PlanWithMeChallenge összefoglalója. De februárban is tervezem folytatni a kihívást instagramon, ezért ha valami kérésetek, ötletetek van a napi posztokkal vagy a heti összefoglalóval kapcsolatban, írjátok meg bátran! Egyben februárban lesz egy hónapos a Leuchtturm naplóm, így tervezek majd egyhónapos bejárást készíteni valamilyen formában, ha ezzel kapcsolatban van kérés-kérdés, ötlet-óhaj, azt is osszátok meg velem, akár itt a kommentek között!

Addig pedig nézzük a januári utolsó bejegyzéseket.

Természetesen az egész bullet journal egy nagy “próbáljuk ki!” kaland a számomra, de az egyik legújabb próbálkozás benne a sorozat- és könyvfigyelők, amiken az aktuálisan olvasott könyveimet és nézett sorozataimat tartom szemmel.

Az egészséges életmód – ezt talán már sejtheti az, aki olvas egy ideje – mindig nagy falat volt a számomra. Az, hogy a januári figyelőmbe bekerült néhány tétel ezzel kapcsolatban, nem egyszerűen tanulságos, de helyenként egyenesen rémisztő élményt nyújtott… Ez arra motivált, hogy a februári figyelőmben ne csak néhány oszlopot, de egy egész oldalt szenteljek az egészséggel kapcsolatos témáknak, hogy lássam, hányadán állok magammal. (Na meg arra, hogy állandó helyet biztosítsak a bevásárlólistámon a zöldségeknek és gyümölcsöknek…)

Még emlékezhettek, talán nem vész annyira a múlt ködébe, amikor a leghatározottabban a filofax mellett voksoltam a bullet journal ellenében. Mi történt? Honnan jött mégis ez a nagy szerelem? A helyzet az, hogy a bullet journal rátapintott egy igen érzékeny pontomra a filofaxszal kapcsolatban, ez pedig az, hogy soha nem találtam meg a módját, hogy archiváljam a filofax oldalaimat. Ugyanígy nem találtam meg egyébként a számomra testhezálló módját a papír alapú naplóvezetésnek sem, bármennyire is sóvárgott utána a szívem. Így hiába találtam nagy örömöt a filofax csinosítgatásában, mindig fájt egy kicsit a szívem azért, hogy hagyom lomként gyűlni, majd időnként kilomtalanítom a filofax oldalaimat, ezért nem is használtam naplózásra soha – minek is?

A fegyvertény, hogy a bullet journal egyszerre határidőnapló és napló, amit könnyen archiválhatok, betehetek a polcra, naplóként őrizhetek és visszalapozhatok, minél tovább néztem, annál csábítóbb volt a számomra. Hát, azt hiszem, valahogy így történt, hogy – a rengeteg vitathatatlan előnye ellenére – parkolópályára tettem a filofaxot, és bullet journalt kezdtem használni helyette.

#PlanWithMeChallenge #day26: archiving. You know I have a long list on filofax versus bullet journal, where filofaxing has a lot of pros. But one big heartache is that I never found my way to arcive my filofax pages properly. One of my heureka-moments about #bulletjournaling was when I realized I gonna fill a pretty journal with my stuff, and when it's done, it can rest on my bookshelf and I can browse it any time, like a diary, like a book of memories. I always missed this feeling with my filofax, and I never wrote daily thoughts and memories in it, because of that. This is my first #bulletjournal, and I'm only in the beginning, but I'm sooo looking forward for the time when it finds its place on my shelves. (Oh, and see the jewelry? Not sure I gonna keep it, but I'll tell you about it later, anyway. 😉)

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

(Amivel viszont nem boldogulok, azok a nagy célok. :D – Nem a bullet journalban… hanem úgy általában.)

A kis célokkal azért nem vagyok olyan esetlen: amikor elkezdtem tervezgetni és felvázolni a februári oldalaimat, egyben a rövidtávú fókuszról is kellett döntenem – mi kapjon nagyobb vagy kisebb figyelmet, kapjon saját vackot a februári oldalaim között vagy akár kerüljön ki teljesen a figyelem középpontjából?

#PlanWithMeChallenge #day28: help! February is coming and I started to review my January spreads. Now I use 1 spread for monthly planner (one page), monthly ideas (half page) and todos (the other half), 1 spread for monthly tracker and monthly memories (1+1 page), 1 spread for monthly gratitude log (3 items/day, started on Jan 13), 3 spreads in total for monthly pages. My plan for February is: monthly planner + blog schedule + monthly brain dump = 1 spread, gratitude log + monthly memories = 2 spreads, monthly tracker = 1 spread maybe? But HELP! I want to do a social media tracker, but not in my monthly tracker, rather along with my blog schedule, that I want to keep with my monthly planner and braindump. (But that's 4 columns in total, not sure about the layout yet.) Plus, I want to change something in my monthly habit tracker, but I'm not sure, what. Maybe more organized? More focus on health? Maybe 1 page for the health only and the other for everything else?… Any suggestions?

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

Az utolsó előtti januári téma az inspiráció forrása volt…

… az utolsó pedig a januárra való visszatekintés.

Ez a téma egy kicsit megfacsarta a szívemet, mert szembe kell néznem vele, hogy a januárom közel sem úgy alakult, ahogy terveztem. Viszont az egész bullet journal láz, a kihívással, a közösséggel, a naplózás élményével, az alkotás örömével és mindennapos sikerélményével egészen más színezetet adott a napjaimnak.

Aki szeretne csatlakozni a februári #PlanWithMeChallenge-hez (nem bullet journal köteles egyébként, bármilyen tervező jöhet! ;)), vagy csak  kíváncsi, milyen témák várhatók, Kara (Boho Berry) blogján olvashat róla bővebben.

A korábbi bejegyzéseimet a pwmc címke alatt találjátok.