Mi fán terem a bullet journal? – 2. rész 

Legutóbbi cikkemben bemutattam, milyen egy bullet journal az eredeti, “romlatlan” formájában. Persze a széles körű gyakorlat sok további tippet, trükköt, ügyes megoldást kitermelt. Ezek közül megosztok veletek néhányat, amit én is használok.

bujo101-600-1

Emlékeztetőül

Emlékeztetőül, a bullet journal ebből áll:

  • Csak egy jegyzetfüzet, egy toll és más semmi
  • Dátum-függő listák, mint a jövőtervező, a havi oldalak és napi oldalak
  • Dátum-független listák, azaz tematikus gyűjtemények

Ez az alapformula persze sokféleképp variálható és tuningolható.

Csak egy jegyzetfüzet… és még egy

A bullet journalos kalandomat akkor kezdtem, amikor épp itthon töltöttem néhány hónapot munka nélkül. Így egyrészt a hasznosság mellet egyfajta hobbivá is nőtte ki magát ez a DIY határidőnapló, másrészt pedig egészen más igényeknek kellett megfelelnie, mint a pehelysúlyú gyűrűs határidőnaplómnak annakidején, amikor még napi több mint három órát ingáztam a munkahelyemre. De ahogy újra visszadobtam magam a munkaerőpiacra, újra ingázni kezdtem, ezúttal még több sétával, mint azelőtt, és egy A5-ös méretű kötött könyv oda-vissza hurcolása tarthatatlanná vált.

Ezért a nyáron egy A6-os kis naplóba költöztettem át mindent, amit tervezés és ami állandóan a kezem alatt kell hogy legyen, és az A5-ös napló maradt meg azoknak a gyűjteményeknek, amik nem igényelnek állandó figyelmet (mint például az olvasmánylistám), és ebbe a naplóba készítem a jegyzeteimet a cikkekből, blogbejegyzésekből, Youtube videókból, TED beszédekből, amik érdekelnek.

Heti oldalak

A heti tervező oldalak nem részei az eredeti bullet journal rendszernek, de én korábban is használtam őket a filofaxomban, így amikor Kara a Boho Berry blogról megosztott róla egy videót, rögtön lecsaptam rá és beépítettem a rendszerembe.

Eleinte terjedelmes, most már csak egészen egyszerű és minimalista heti tervezőket használok, de tökéletesen ellátják a feladatukat: gyors áttekintést adnak a hetemről.

Heti/havi figyelők

A figyelők, “trackerek” feladata az, hogy átfogó képet adjanak mindazokról a szokásokról, viselkedésmintákról, jelenségekről, eseményekről, amikről átfogó képet szeretnénk látni. Ez összefügghet munkával, hobbival, egészséggel, háztartással, bármi mással az életünkben. Akárcsak a heti szervező esetében, ezt is bonyolult és sokmindent átfogó formában kezdtem, de idővel inkább volt teher mint segítség a tucatnyi napi dolog figyelése, így besokalltam és visszatértem az abszolút alapokhoz. Talán emlékeztek még a “don’t break the chainfogadalmaimra – ezeket helyeztem ismét fókuszba, és a heti oldalaimon ezeket figyelem.

Időbeosztás

Az időbeosztás figyelésére, feljegyzésére sokféle vizuális lehetőség van, én ebből egy nagyon egyszerűt használok.

Mivel az A6-os naplóm eleve nem sok helyet biztosít, mindössze az ébren töltött óráimat foglalja magába minden nap egy szövegkiemelővel (vagy korábban ceruzával) megrajzolt idővonal, ezen is mindössze két dolgot jegyzek:

  • a munkával (és a munkába ingázással) töltött időket téglalapokba zárom,
  • az itthon (vagy épp út közben) hasznosan töltött, általában 25 perces pomodoro blokkokra osztott időt LINK pedig / jellel jelölöm, ha adott órában egy, X-szel, ha az adott órában két pomodorót teljesítettem.

Ezt a fajta minimalista időbeosztást egyik kedvenc minimalist bullet journalosomtól, Ursalától lestem el

Calendex

A calendex szó a calendar (naptár) és index (tartalomjegyzék) összevonásából született, és maga a calendex is a naptár és a tartalomjegyzék szerelemgyereke, ami éves áttekintő formában tartalmazza a hivatkozásokat a napló egyes oldalaira. A calendex nagyon jól működik együtt a rapid logging, a gyorsjegyzet gyakorlatával, hiszen ez azt javasolja, hogy ha bármilyen információ, jövőbeli esemény, időpont, határidő felmerül, ne lapozgassunk, keresgéljünk a naplónkban, hanem ott, ahol vagyunk, az aznapi oldalra vezessük fel ezt az információt. A calendexben (vagy más általunk használt jövőtervezőben) az adott dátumhoz pedig ezután már elég csak az oldalszámot feljegyezni, ahol bővebb információt találunk a jövőbeli eseményről.

A calendex eredeti célja az volt, hogy éves áttekintést adjon, de nekem azért volt nagy hasznomra, mert az A6-os zsebnapló kiált minden lehetőségért, amivel helyet lehet spórolni. Így én a jövőtervezőt és a havi oldalakat egyaránt kiváltottam illetve összevontam a calendex ötletét meglovagolva: amikor beköltöztem a kis naplómba, az első dolgom az volt, hogy hónapokra előre felrajzoltam a havi oldalakat, amikben ugyan a hely szűkössége miatt csak néhány mező jutott egy napnak, de nem kellett emiatt aggódnom, hiszen calendex stílusban használom őket.

Színdex

Kérlek, nézzétek el, nem tudtam ellenállni a colorindex trükkös fordításának. Ez a kis praktika arra szolgál, hogy megkönnyítsük a napló oldalai közti navigálást és megpsóroljuk magunknak, hogy minden alkalommal az indexhez, a tartalomjegyzékhez kelljen visszalapozni, ha keresünk valamit. Ha ugyanis a naplónk tartalmát néhány kategóriába soroljuk (például havi oldalak, heti oldalak, gyűjtemények, jegyzetek, stb.) és az egyes kategóriákat tartalmazó lapok szélét a kategóriákhoz rendelt színekkel jelöljük (kiemelőfilccel, washi szalaggal, vagy egyszerű színes tollal), akkor a lapok közt pörgetve nagyban meggyorsíthatjuk a navigációt.

Ezt a trükköt az A5-ös, gyűjteményes naplómban használom.

Egyebek

Lehetetlen felsorolni minden tippet, trükköt és okosságot, amivel egy bullet journal testreszabható. Az, hogy a saját tervezőnket alakítjuk ki egy üres jegyzetfüzetben, azt is jelenti, hogy a testreszabásnak (legyen szó a rendszer finomhangolásáról vagy mókáról és dekorációról) csak a képzeletünk szab határt. Aki további ötleteket szeretne gyűjteni, böngészheti a #PlanWithMeChallenge kihívásra feltöltött képeket vagy csatlakozhat a Bullet Journal Junkies facebook csoportjához.

Mi fán terem a bullet journal? – 1. rész

Ezer éve ígértem nektek egy bullet journal ismertetőt – na ez végre az!

Az első lépést már megtettem, amikor javítottam a tárgyi tévedéseket abban a bizonyos legelső bullet journal témájú cikkemben. Most pedig úgy érzem, eljött az ideje, hogy folytassam ezt a munkát egy épkézláb összefoglalóval, immár nem pár nap vagy hét Pinterest-böngészése, hanem csaknem egy év aktív használat tapasztalatai nyomán.

Mi a bullet journal?

A név sokmindent elárul, ha kicsit mögé nézünk. A “bullet” kifejezés a felsorolások listaikonjait takarja, míg a “journal” naplót jelent. Ezért a bullet journal kifejezést listanaplónak is fordíthatnánk. Ez tehát egy olyan rendszer, ami egy üres naplóval és listákkal dolgozik.

Kicsit bővebben, egy olyan elméleti keretrendszer, amit bármilyen jegyzetfüzetben alkalmazhatunk (tűzött, fűzött, spirálozott, gyűrűs, de még akár digitális jegyzetfüzetben is megvalósíthatjuk), amit szabadon alakíthatunk, teljesen testre szabhatunk, és ami napról napra is igazodik az igényeinkhez. Használhatjuk tervezéshez, jegyzeteléshez, naplózáshoz, és ezek kombinációjához, attól függően, az adott élethelyzetben mire van épp szükségünk.

bujo101-600-1

Kezdők hibája…

… amit természetesen én is elkövettem.

Minden bullet journal, akárcsak minden napló, egyedi. Jó esély van rá, hogy egy-egy egyedi naplóval találkozva ismerkedünk meg a bullet journal létével, és ezért hamis kép alakul ki bennünk arról, hogy milyennek kell lennie egy bullet journalnak, milyen egy “igazi” bullet journal. Részben azért is halogattam olyan sokáig ezt a cikket, mert egyszer már elkövettem, és még egyszer nem szerettem volna elkövetni azt a hibát, hogy túl hamar ítélve fals információkat adok át nektek.

Az elmúlt csaknem egy évben, amíg aktívan használtam a bullet journal módszert, ha megakadtam, elbizonytalanodtam, úgy éreztem, elúszok a részletekben, mintegy “terápiás céllal” újranéztem a bullet journal rendszer megalkotójának, Ryder Carrollnak a bulletjournal.com oldalra feltöltött bemutatóját. Ez mindig segített tisztábban látni az alapötletet és egy kicsit lesöpörni a csinos sallangokat.

Ezért mindenkinek, aki most kezdi, most kezdi újra, vagy csak szeretne képbe kerülni, mi a manó is ez és hogyan működik, nagyon javaslom, hogy itt induljon, hiszen minden további tanács, bármilyen hasznos is, már egyfajta személyre szabás, ami csak plusz információt adhat, de nem helyettesítheti az alapokat.

Miből áll egy bullet journal?

Ahogy már írtam, aki a bullet journal témájával szeretne ismerkedni, jó eséllyel nem az “ortodox”, minimalista, csak egy füzet, egy toll és más semmi stílusú naplókkal fog először találkozni, hanem a “pinterest-ready” csodákkal. Én Kara Benz (Boho Berry) képein keresztül zúgtam bele a témába (“lettem szerelmes” és “zuhantam bele arccal előre” értelemben egyaránt), ami egyszerre inspirált és vitt tévútra. A bullet journal persze lehet ez is: lehet ötletes művésznapló, szemet gyönyörködtető oldalakkal – de lehet a legmezeibb listagyűjtemény is, egy ötvenforintos iskolai füzetben, ceruzával lefirkantva.

A flanctól és csillogástól, a hackektől és trükköktől megfosztva a bullet journal a következőkből áll:

  • Dátum-függő listák, úgy mint
    • Jövőtervező az adott hónapon túli események, határidők listázására
    • Havi oldalak a hónap eseményeinek, határidőinek listázására
    • Napi oldalak az adott nap eseményeinekm határidőinek, teendőinek, és az aznap keletkezett megjegyzések, ötletek, gondolatok listázására
  • Dátum-független listák, vagy más néven gyűjtemények, tematikus listák (pl. olvasmánylista, projektterv, brainstorming, stb.)

Hogyan használjuk a bullet journalt?

A bullet journalt néhány alapvető szemléletbeli kérdés különbözteti meg egy hagyományos tervezőtől, ezek pedig a következők:

  • Gyorslistázás. – A bullet journal alapmódszere a “rapid logging”, azaz gyorslistázás. Ez azt jelenti, hogy különösebb keresgélés, lapozgatás, előzetes rendszerezés nélkül a felmerülő gondolatokat, teendőket egyszerűen ott listázzuk, ahol vagyunk, az adott napi listán. A gyorslistáinkban a “bullet”-ek, a felsorolásikonok tesznek automatikusan rendet:
    • pötty a teendőknek
    • kör az eseményeknek
    • kötőjel a megjegyzéseknek
  • Nem dolgozunk előre. – A legnagyobb kattogást a fogaskerekekben talán az okozza a hagyományos tervezőkről való átálláskor, hogy a bullet journalban, csakúgy, mint egy hagyományos naplóban, nem tervezzük meg előre a napokat, egységnyi helyet hagyva mindegyiknek, hanem mindig csak egy napot tartunk nyitva, ide kerül fel a gyorslistázás módszerével minden információ, ami aznap felmerül.
  • Migrálás és ütemezés. – Az adott nap alatt történő gyorslistázás persze felveti a kérdést, hogy mihez kezdjünk mindazzal, ami adott napon merült fel, de nem az adott naphoz tartozik? Ha egy nap során olyasmi keletkezik, ami intézést vagy ütemezést kíván, de nem az adott napon, azt időről időre (a nap végén, a hét vagy hónap végén, vagy amikor új oldalra lapozunk) beütemezzük (a jövőtervezőbe vagy a havi oldalra, pl. egy három héttel későbbi megbeszélést), vagy továbbgörgetjük, migráljuk a következő napra (pl. egy rövidtávú teendőt).

A gyorslistázás és az előre rendelkezésre álló napi oldalak hiánya sok fejfájást okozhat annak, aki hagyományos tervezőről szeretné átállítani a gondolkodását, ahol akár hónapokra előre is tudunk lapozni egy adott jövőbeli naphoz. Miért van mégis értelme ennek az egésznek?

Azért, mert a napjaink nem egyformák. Néha napok alatt annyi információ önt el minket, hogy alig tudjuk kezelni, néha hetekig nem történik semmi. Néha több a teendő, a szervezni való, néha csak naplóznánk, vagy épp ötletelnénk, jegyzetelnénk. A bullet journal alkalmazkodik ehhez azzal, hogy minden napnak pontosan annyi teret ad, amennyire szükség van, sem többet, sem kevesebbet.

A bullet journal stílusában is tökéletesen alkalmazkodik, hiszen egy üres füzetben keletkezik – ha akarjuk, lehet egyszerű és puritán, ha akarjuk, lehet díszes és szemet gyönyörködtető.

Ha egy másik példát szeretnétek látni arra, hogyan lehet elkezdeni egy egyszerű bullet journalt – Ryder, a bullet journal megalkotójának fenti bemutatóján kívül –, ajánlom még Kara videóját, amiben egy “példa bullet journal” indítását mutatja be.

Muszáj így használni?

Nem, egyáltalán nem kötelező 100%-ban az ortodox módszer szerint használni a bullet journal rendszerét, és ami azt illeti, én is alkalmazok különböző hackeket, eltérek itt-ott az eredeti ötlettől. A következő cikkben bemutatom ezeket is, és ha addig is bármi kérdésetek felmerült, kérdezzetek bátran!

Akit érdekel ez a technika és még több egyéni megoldást szeretne látni, csatlakozzon bátran a Bullet Journal Junkies facebook csoporthoz!

Filofax vagy bullet journal? – Második felvonás

Kara Benz (a Boho Berry blog gazdája) nemrég Youtube-on megosztotta, milyen tervezőben szeretné kipróbálni a bullet journal módszert jövőre, ez pedig nem más, mint… *dobpergés*… egy Filofax.

Amikor megláttam a videó címét, rögtön eszembe jutott az a legeslegelső bullet journal témájú cikkem, aminek a címe, “Filofax vagy bullet journal? Melyiket válasszam?” már rögtön elárulja, mennyire tévúton jártam néhány kardinális kérdésben akkoriban, amikor épp csak megismerkedtem a bullet journal rendszerrel. Hiszen a filofax vagy gyűrűs határidőnapló egy eszköz, míg a bullet journal egy elméleti keretrendszer, ami nem ragaszkodik ilyen vagy olyan fizikai formátumhoz, így nem kell választani a filofax és a bullet journal között.

filofax-vs-bujo2-600

Ezeket a bakikat már rég ki akartam javítani abban a majd’ egyéves cikkben, és most Karától végre megkaptam hozzá a végső lökést.

Ha szeretnétek felidézni (vagy megismerni) a korábbi cikkemet, immár javítva, itt találjátok:

FILOFAX VAGY BULLET JOURNAL? MELYIKET VÁLASSZAM? >>>

Kara videóját pedig, amiben bemutatja, hogyan készíti elő a filofaxot a bullet journal módszer befogadására, itt láthatjátok.

 

filofax-vs-bujo2-300

A csaknem egy évnyi gyakorlati tapasztalataimból született bullet journal gyorstalpaló sorozat első cikkét pedig itt olvashatjátok:

MI FÁN TEREM A BULLET JOURNAL? >>>

bujo101-600-1

Így készíts A4-es papírból A6-ost gyorsan és egyszerűen

A filofaxommal kapcsolatban többen írtátok, hogy szívesen látnátok DIY megoldásokat, sőt kaptam egy nagyon kedves levelet arról, milyen hatalmas heuréka-élmény volt, amikor megosztottam azt az apró trükköt, hogyan használható a normál irodai lyukasztó egylyukú lyukasztóként.

És mivel én is tudom, hogy a legnagyobb aha-élményeket a legkisebb apróságok tudják adni, most megosztok még egy ilyet: így készítek pillanatok alatt A4-es papírból A6-ost, mérés nélkül, gyorsan és egyszerűen.

1. Az A4-es papírt négyfelé hajtom.

A6-1-600

Figyelek a pontos illesztésekre és az éleket jól lesimítom.

2. Levágom a hajtásokat.

A6-3-600

A6-2-600

Anélkül, hogy kibontanám, szorosan hajtás mellett egyszerűen levágom azt a részt, ahol a lapok meg vannak hajtva.

Azért szeretem ezt a fajta vágást, mert mérés és vonalzás nélkül is könnyű párhuzamos, tiszta vágást készíteni, és nem maradnak behajló, kunkorodó lapszélek sem, hiszen a hajtásokat eltávolítjuk.

3. Kész is van! 

A6-4-600

És ennyi az egész, voilá!

Tényleg nem egy nagy ördöngősség, de egy nagyon hasznos, kézreálló trükk, amivel szó szerint pillanatok alatt tudok új lapokat készíteni a filofaxomhoz, amiket már csak lyukasztani kell és azonnal használhatóak is.

Ha pedig négy helyett nyolcrét hajtjuk a papírt, A6-os oldal helyett tenyérnyi kis jegyzetlapokat kapunk, majdnem az irodai jegyzettömbök méretében. Én évek óta hasznosítom újra az irodában a rontott papírokat így, megspórolva a post-it cetliket és a jegyzettömböket.

Remélem, segíthettem ezzel a kis praktikával!

A bullet journal affér – Pinterest ajánló

Mintha csak tegnap lett volna, hogy megosztottam az első találkozásomat a bullet journallal!

Aki Pinteresten követ, az észrevehette, hogy nem túl diszkréten a Filofax táblámat egyszerűen elborították a bullet journal képek. Őszintén szólva, magam sem vettem észre, mikor kerültem ennyire a hatása alá – hogy mikor keveredtem ilyen szenvedélyes afférba a bullet journal stílussal –, de talán lehet valami köze ahhoz, hogy a NaNoWriMo alatt minden napi tennivalót és mókát a minimumra kellett szorítanom, és ezalatt a bullet journal stílusú, “csak egy toll és más semmi” típusú tervezés nagyon testhezállónak bizonyult.

Nagyon kevés energiát kellett fektetnem a napi és heti terveim vezetésébe, miközben a filofaxom egyre csak rendezettebbé és rendezettebbé vált.

bullet journal

Amint tudok, mutatok nektek képet a határidőnaplóm változásairól, amikből bizony van bőven azóta, hogy legutóbb megmutattam kívül és belül – két okból halogatom: egyrészt mert tragikusan kevés a napsütéses órák száma és nem tudok elcsípni olyan időpontot, amikor értékelhető minőségű képeket készíthetek nektek, másrészt pedig… huhh, valahogy idén szörnyen nehéz visszaülnöm a lóra november után –, addig is szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Pinterest táblámat (a fenti képek forrását is mind ott találjátok), valamint egy gyönyörű bullet journal flip through videót – én már rongyosra néztem és rengeteg ötletet jegyzeteltem ki magamnak, tartalmat, elrendezést, dekorációt illetően. Remélem, nektek is tetszeni fog!

Kara blogját pedig a BohoBerry.com oldalon találjátok.

Így váltottam A6-os filofaxra

Hogyan csináljak A4-es dokumentumból filofax méretet? Ez a kérdés engem is sokáig bolygatott, és mivel Instagramon érdeklődést keltettek a filofaxom karácsonyi tervező lapjai, gondoltam, elmesélem, hogyan váltottam M-es (Personal méretű) tervezőről A6-osra.

Filofax

A történet nem túl fordulatos és nem túl tragikus: nem kellett könnyes búcsút vennem a jól bejáratott, szeretett M-es gyűrűs határidőnaplómtól, hiszem, csiribú-csiribá, az M-es tervező tökéletesen befogadja az A6-os lapokat.

Ezzel az ötlettel először akkor találkoztam, amikor a Pinteresten láttam, hogyan használnak standard képeslapokat elválasztapokként – tökéletes “lusta” megoldás, hiszen ezek a lapok szépek, stabilak, méretre vágottak, és mivel egy kicsit szélesebbek a filofax papírnál, még azon sem kell töprengeni, hogyan applikáljunk rájuk füleket: csak ki kell lyukasztani és már készen is vannak, tökéletes elválasztóként működnek.

Egyben azt is jelentették viszont, hogy a karcsú filofax papírnál “ducibb” standard méretű lapok is kényelmesen elférnek a filofaxban, ami pedig nem hagyott nyugodni. Mert bizony nem nagyon szeretek a filofax papírméret méricskélésével vesződni, ahogy a fele papírt vágási hulladékként a kukába dobni sem.

És a világ azért – természetesen – alapvetően az ISO standardre van berendezkedve. Ha valamit ki szeretnénk nyomtatni a határidőnaplónkhoz, azt A4-es papírra fogjuk nyomtatni.

Egy ideje már kísérleteztem a bullet journal stílusú napi tervezőkkel és munkahelyi teendőlistával, az A4-es papírra nyomott, letölthető és nyomtatható ponthálós lapokat pedig puszta lustaságból nem méricskéltem, hanem gyorsan és egyszerűen négyrét vágtam (A6 méretre), és amikor a családomtól kifejezetten filofax dekorációs célra kaptam ajándékba egy maroknyi karácsonyi képeslapot, úgy éreztem, eljött az idő: minden filofax méretű lapot száműztem a tervezőmből és átálltam A6-os méretre.

Szerencsére a gyűrűs kalendárium rugalmassága miatt itt is, mint mindig, a válasz arra a kérdésre, hogy “vajon lehetne-e…?”, az volt, hogy “naná, hogy lehet”.

Miért jó, hogy A6-os filofax lapokat használok?

  • Nem kellett lecserélnem az M-es gyűrűs határidőnaplómat, tökéletesen használható a speciális méretű filofax papír helyett A6-os lapokkal
  • A letölthető holmik gyakran A4 méretűek, ezek egyszerűen nyomtathatók “4 oldal egy lapon” beállítással A6 méretűre
  • A szövegszerkesztők is az ISO szabványokat szeretik használni, így könnyebben tervezek és nyomtatok magamnak saját oldalakat
  • Egyszerű fehér, mintás vagy színes szabványméretű lapokból is könnyen és gyorsan készíthetők saját jegyzetlapok
  • Az A4-es papír nemcsak könnyebben vágható A6 méretre, mint filofax méretre (akár mérés nélkül, egyszerű hajtogatós módszerrel), de a papírveszteség, a vágási hulladék is kevesebb: egy A4-es lapból kettő, körültekintő szerkesztéssel legfeljebb három filofax méretű oldal jön ki, míg A6-os méretből négyet ad ki és nem vész kárba papír
  • Nem szeretek közvetlenül a gyűrűk mellé írni (kényelmetlennek tartom), és egy szélesebb, “ducibb” papíron könnyebb ezt elkerülni

Nekem egyelőre nagyon bevált az A6 méretre váltás, sok könnyebbséget jelent.

    Az emlegetett Urban:Eve karácsonyi tervező is A4 méretben készült és egy lapon négy oldalas nyomtatással, A6-os méretre vágva kapott kényelmes helyet a filofaxomban. Nézzetek rá Viánál, nagyon hasznos holmi! 😉

    Így újult meg a filofaxom #2 – Letölthető heti és havi tervezővel!

    Amikor tavaly ilyenkortájt részt vettem Via és Gigi Kreatív kalendárium tanfolyamán (tavaly ilyenkor?! hihetetlen, hogy már egy év eltelt!), az egyik legalapvetőbb tanács, amit kaptunk, ez volt: a naptárszerkesztők megpróbálnak kiötleni egy formát, ami mindenki számára jó, éppen ezért viszont senki számára sem tökéletes – ezért szabd testre, szűkítsd, bővítsd, variáld, ahogy csak jólesik!

    Egy készen kapott heti tervező szett persze nagyon jó kiindulási alap, különösen annak, akinek fogalma sincs, mire és hogyan szeretné majd használni a határidőnaplóját, hiszen így a legegyszerűbb útnak indulni. A filofaxozás gyermekbetegségei aztán úgyis előjönnek időközben, és akkor már tudni fogjuk, mire van szükségünk valójában – a gyűrűs formátum pedig segít abban, hogy ne legyünk örök időkre kötve a naptárkészítők koncepciójához, hanem szabadon belenyúlhassunk ott, ahol szükséges.

    Bennem egy év után érett meg, mi az, ami zavar a Saturnus naptárszerkesztőitől kapott formában, és nekiveselkedtem nemcsak kinézetben, de elrendezésben is a saját képemre formálni a határidőnaplómat.

    Havi tervező

    Már régóta szokásom, hogy sűrűbb időszakok előtt (például vizsgaidőszakban, vagy amikor urambocsá’ a vizsgaidőszak még a munkahelyi kampányidőszakkal is egybeesett) fogtam egy A4-es lapot, függőleges és vízszintes vonalakkal hetekre és napokra osztottam (mint a legtöbb falinaptárban), és színkódolva besatíroztam, melyik nap mivel fogok foglalkozni, mert egyszerűen szükségem volt rá, hogy egyben lássam az elkövetkező heteket, akár hónapokat, tudjam, hogy a fix programjaiban beikszelve hány szabad délutánom, estém hétvégi napom marad, tudok-e valamikorra pihenőidőt tervezni, van-e torlódás, stb.

    Ezek nem precíz tervek voltak és gyakran csúsztak is, de arányaiban el tudtam osztani a teendőimet a napok, hetek közt, és adott egy durván felvázot képet a várható leterheltségemről, ami számomra életmentő tud lenni, mert leginkább az ismeretlennel, a beláthatatlannal stresszelem magam, azzal, ha nem látom előre, mi vár rám, meddig kell kihúznom erővel és türelemmel.

    Havi tervezője persze a Saturnusnak is van, de listás, nem pedig négyzethálós elrendezésben, amit én jobban kedvelek, mert könnyebben átlátok vele egy időszakot, mint ha a napok listaszerűen fel vannak sorolva egymás alatt. Ezért azzal kezdtem, hogy szerkesztettem egy négyzethálós oldalt, 5×7-es beosztással, ami lehetővé teszi, hogy egy oldalon öt (egész vagy töredék) hetet, azaz egy hónapot elhelyezzek.

    havi

    M-es tervező méretben persze így elég aprók a mezők, de ahogy írtam, ez nem agysebészet: elég, ha egy általános képet kapok az előttem álló időszakról. Én ide nem is írok semmit, csak a színkódjaimat használom, és a jelzések kiterjedésével vagy formájával egyéb dolgokat is feljegyezhetek magamnak. Ez persze csak egy lehetőség – néhány szavas feljegyzések is nyugodtan elférnek ezekben a mezőkben, de számomra érzékletesebb a színkódolás.

    Heti tervező

    A nagyobb fejtörést a heti tervező okozta. A Saturnus által adott formátumú heti tervező úgy nézett ki, ahogy azt egy határidőnaplótól megszoktuk: ha kinyitottuk, két oldalon egymás mellett egyben láttunk egy hetet, hétfő-kedd-szerda a bal oldalon, csütörtök-péntek és a ficaknyi méretű szombat-vasárnap a jobb oldalon.

    Via tanácsa szerint kezdtem el ezt a formát használni úgy, hogy a lapokat (kezdetben ténylegesen, később már csak gondolatban) egy függőleges vonallal kettéosztottam, és a lapok bal oldalára írtam a fix, adott naphoz kötődő programokat, a jobb oldalára pedig a héthez vagy a hét első-második feléhez kötődő teendőket és feljegyzéseket, amiket nem kell egy adott fix napon elvégezni, de jó lenne a héten a végére járni.

    A problémám ezzel a formátummal a következő volt:

    • A szombat és a vasárnap túl apró volt, pedig a hétköznapjaim nagy részét kitölti a munka, a munkahelyi teendőimet pedig külön naptárban vezetem az irodában, ezért inkább itt lett volna szükség helyre. Ha viszont pótlapot fűztem be a hétvégi teendőknek, akkor valami valamit szükségszerűen kitakart és nem láttam egyben a hetemet, ami még zavaróbb volt, mint a fikarcnyi szombat-vasárnap.
    • A fix programjaim csak lézengtek, nem töltötték ki a teret, ami zavart, a heti teendőim és feljegyzéseim viszont folyamatosan átburjánzottak az oldalukról a napi programok térfelére, ami szintén zavart. A napi teendők így nem különültek el elég élesen, a jegyzetek viszont túlságosan kötve voltak a napokhoz – egy formátumba voltak besuvasztva, pedig teljesen más formában lett volna igényem a feljegyzésükre.
    • Jobbkezesként utáltam a bal oldalra, a hét elejére írni, mivel zavartak a fém gyűrűk, így a teendőket és jegyzeteket inkább a jobb oldalra, a hét második feléhez írtam, ami még tovább súlyosbította a hétvége körüli káoszt.

    Aztán ebben a határidőnaplós videóban megihletett, hogy az adott naphoz tarozó lap úgy volt felosztva, hogy egymástól elkülönítette a napi beosztást, a napi legfontosabb teendőket és az adott naphoz tartozó jegyzeteket. Persze nekem nem volt szükségem ennyi helyre, épp hogy jobban össze akartam sűríteni a napokat, különösen a hétköznapokat, továbbra is egyben akartam látni a hetemet, és kényelmesebben akartam jegyzetelni a gyűrűs kalendáriumba.

    Így viszont hirtelen összeállt a kép, és végre megterveztem a saját heti tervezőmet!

    Egy lapot nyolc mezőre osztottam, négyszer kettes felosztásban, és felcímkéztem így: [üres]-hétfő—kedd-szerda—csütörtök-péntek—szombat-vasárnap. Így a lapom kapott egy szabad mezőt, ahová a heti legfontosabb teendők vagy akár egy heti mottó mehet, alul pedig egymás mellé került a szombat-vasárnap, így a hétvégém összefogottabban tervezhető.  Mivel úgy döntöttem, a heti fix programokat csak jobb oldalon vezetem, ahol az egész lapra kényelmesen tudok írni és nem kell vacakolnom a gyűrűkkel, így az előző hét lapjának hátoldala üresen marad a bal oldalon – ez a jegyzetek kánaánja! Itt aztán lehet tobzódni, nyilazni, buborékozni, zsúfolni, anélkül, hogy elvonnám a figyelmet a napi fix programokról.

    heti

    Így végül minden igényem teljesült:

    • Jobban kihasználom a helyet, de továbbra is egyben látom a hetemet.
    • A napi teendők és a jegyzetek jól elkülönülnek egymástól, és mindegyik megkapta a neki legideálisabb formátumot.
    • Mivel a bal oldal a jegyzeteké, amiknek nincs fix formátumuk, szabadon kikerülhetem a gyűrűket írás közben, ha zavarnak.

    Töltsd le te is!

    A naptárkészítőkkel ellentétben én meg sem próbáltam más igényeire tekintettel lenni, csak a magaméra, az elrendezése az én igényeimnek hivatott megfelelni. A lapok elég minimalistára sikerültek, mivel nem akartam vacakolni azzal, hogy előre bedátumozom őket, és egyébként sincs rajtuk semmi flinc-flanc: csak a rácsvonalak és a heti tervezőnél a hét napjai. Az évet, hónapot, napot kézzel kell felvezetni mindenhová, így viszont univerzálisak és nem veszítik el a szavatosságukat. Méretében is az én határidőnaplómhoz, a Saturnus M-es gyűrűs kalendáriumához igazodnak.

    Ha mindezek mellett valaki szemet vetett a heti és a havi tervezőmre, közkinccsé teszem, hogy szabadon letölthető legyen innen az oldalról.

    LETÖLTÉS

    A lapok A4-es papírra nyomtathatók egyoldalas nyomtatással, és a körbevágások helyét is jeleztem. A lyukasztás a határidőnapló testreszabásánál bemutatott trükkel, előrajzolással és egy mezei kétlyukú lyukasztóval oldható meg. Bár én szívesebben jegyzetelek fehér papírra, bónuszként készítettem egy vonalas jegyzetlapot is, hátha valaki hasznát veszi.

    Ha megtetszett, vedd és vidd bátran, de ha van kedved, hagyj egy kommentet, hogy én is örülhessek neki! 🙂

    Így újult meg a filofaxom

    Karácsonyi ajándékként a férjemtől egy paperpad-et kaptam, mert már nagyon vágytam rá, hogy egy kicsit felfrissíthessem, új formába önthessem a filofaxomat. Az első nagy megújulásán Via és Gigi kreatív kalendárium tanfolyamán esett át, most pedig nemcsak esztétikai okokból éreztem késztetést a frissítésre, hanem mert az aktív használat során sok olyan tapasztalatot gyűjtöttem, amiket kamatoztatni szerettem volna.

    Hetekig böngésztem az eBay kínálatát a szebbnél szebb scrapbook papírok között, és bár az eredeti tervem az volt, hogy valamilyen elegáns, kifinomult, kékes, csipkés kinézetet adjak idénre a határidőnaplómnak, de ahogy ezeket a szetteket nézegettem, be kellett vallanom magamnak, hogy egyszerűen semmit nem mozgatnak meg bennem – ellentétben a bolondos, színes, életvidám összeállításokkal. Hát emellett döntöttem.

    IMG_2455

    Bővebben…

    Rendet raktam a telefonomon

    Az iPademen már egy ideje rend van az alkalmazásaim között, most végre megejtettem egy rendrakást az iPhone-omon is, ennek apropóján pedig gondoltam, megosztom veletek, hogyan rendszerezem az ikonjaimat a mobil eszközeimen.

    Az iPhone és iPad egyaránt úgy épül fel, hogy a képernyő alján van egy tálca, egy fix sáv, ami mindig elérhető, felette pedig lapozható oldalakon helyezkednek el az alkalmazások ikonjai. Ha egy lap betelik, mindenképp új oldalra kerülnek a további ikonok, de ezt nem szükségszerű megvárni, magunktól is csoportosíthatjuk az ikonokat új lapra.

    A rendezkedéssel az a célom, hogy az alkalmazásaim nagyjából tematikusan legyenek szétosztva a különböző lapokra, és hogy minél gyorsabban és könnyebben érjem el azt, amit rendszeresen használok. Így például nyilván az van korábbi lapon, amihez gyakrabban nyúlok. A lapon belül is praktikum szerint rendezek, balra sorolva a gyakrabban használt alkalmazásokat, jobbra a kevésbé fontosakat (nekem így kényelmesebb – másnak lehet, hogy a képernyő közepe vagy felső része a frekventáltabb hely).

    Alkalmazások a telefonomon

    Az iPhone-on a következőképp rendezkedtem be:

    • Tálca: a legfontosabb alkalmazásaim vannak itt, telefon, e-mail, Safari (böngésző) és Youtube alkalmazás. Korábban a zenelejátszó volt a negyedik nyertes, de rájöttem, hogy leggyakrabban otthon hallgatok zenét a telefonomról, és mivel nincs rajta sok letöltött dal, szívesebben indítom el a Youtube lejátszási listámat, így ez a gyakrabban használt zenei alkalmazásom.
    • Kezdőlap: ezt a lapot látom, amint feloldom a telefont, így ide a leggyakrabban használt általános alkalmazásaimat helyeztem el. Ezek általában beépített alkalmazások: jegyzettömb, teendők, naptár, óra, gyorsüzenetek (SMS vagy ingyenes iMessage Apple felhasználók között, jellemzően Petivel kommunikálok itt), fotók, stb. Korábban itt voltak még az olvasó alkalmazásaim is, de mióta a Kindle-öm mindig a táskámban van, azok hátrébb szorultak.
    • Közösség: az első és legfontosabb tematikus lapom a közösségi alkalmazások lapja, ide gyűjtöttem mindent, aminek segítségével az internetes közösséggel érintkezek. Blog alkalmazások, Instagram, Facebook, Tumblr, Twitter, de itt vannak a fotószerkesztő alkalmazásaim is, hiszen amit szerkesztek, általában rögtön meg is osztom.
    • Dokumentumok: őszintén szólva ez egy kicsit mostoha lap a számomra. Olyan alkalmazások kerültek ide, amik azért fontosabbak a “futottak még” kategóriánál, de annyira nem nőttek hozzám, mint a közösségi alkalmazásaim. Olvasni valók vannak itt, a Pages szövegszerkesztő (amit telefonról nagyon ritkán használok, szinte csak táblagépről), és a fájlmegosztó alkalmazásaim (Dropbox, Google Drive).
    • Játékok: ez szinte egy felesleges oldal, mert már egyáltalán nem játszom a telefonomon. Minek is, amikor cikket is írhatok rajta, vagy bújhatom az Instagramot vagy a Tumblr-t? Azért még meghagytam néhány kis játékot az iPhone-on.
    • Futottak még: itt vannak az egyéb alkalmazásaim, amiket csak nagyon ritkán használok (pl. QR-kód leolvasó), vagy egyáltalán nem, de beépített alkalmazás és ezért nem tudom letörölni, hát ide száműztem.

    Alkalmazások a táblagépen

    Az iPaden kicsit könnyebb rendezkedni, mivel nem olyan limitált az egy lapon elférő ikonok száma, és a gyorselérésű tálcára is több ikon fér.

    Az iPadem így fest:

    • Tálca: a táblagépen leggyakrabban használt ikonjaimat rendeztem ide – levelezés, böngésző, Notes (a telefonos alkalmazással szinkronban lévő jegyzet alkalmazás), Pages (szövegszerkesztő) és Youtube alkalmazás.
    • Kezdőlap: a telefonhoz hasonlóan itt vannak a gyakran használt általános alkalmazásaim is, de a kevésbé gyakran használtak is eltengetik itt unalmas kis életüket, mivel nem nyitottam nekik külön “futottak még” lapot.
    • Fotók: iPaden többféle képszerkesztő és képmegosztó alkalmazásom van, mint iPhone-on, így itt külön lapot kapott minden, ami fotókkal kapcsolatos. Háromféle instagram alkalmazás, a beépített fotónézegető, képszerkesztők kaptak itt helyet.
    • Közösség: a közösségi média alkalmazásokon kívül az iPaden elfért ide az is, ami az iPhone-on helyszűkében külön lapra ment, így itt helyeztem el a fájlmegosztó alkalmazásokat és az olvasnivalót is.
    • Játékok: az iPademen már többet játszom, mint a telefonomon, így itt nem egészen haszontalan a játékok lap. Legújabb mániám az iPades játékok közül a Blizzard cég Hearthstone-ja, régi nagy szerelmünk, a World of Warcraft havi díjas online szerepjáték “kistestvére”, egy ingyenes kártyás szerepjáték.

    Te hogyan tartasz rendet a mobileszközeiden?

    Gretchen Rubin – Hétköznapi oltárok

    Ahogy írtam, olvasom Gretchen Rubin – Happier at Home c. még csak angolul elérhető új könyvét (a kedvestől kaptam ebook formátumban utó-karácsonyi ajándékként). Nagyon lassan haladok vele, egyrészt mert mostanában egyébként is lassan haladok az olvasással, másrészt pedig mert az angolul olvasás nem az erősségem. De a Moly.hu-t azért komótos ütemben elárasztom vele. 🙂

    Gretchen Rubin könyvének első fejezetében, ami a birtokolt dolgokról szól, találtam egy érdekes tanácsot, ami hasznos lehet a rendetlenség ellen vívott harcban, ami bizony az én harcom. Ez pedig: hozz létre oltárokat a házban. Na, nem arról beszélünk, hogy vallásos oltárokkal, szentképekkel, gyertyákkal és füstölőkkel zsúfoljuk tele az otthonunkat. Hanem arról, hogy meglévő dolgaink számára – legyenek azok a könyveink, a munkaeszközeink, a ruháink, a pipereholmijaink – olyan helyeket alakítsunk ki a környezetünkben, amelyek megbecsült dolgainkat kiemelt helyre helyezik, ahol szemet-szívet gyönyörködtetően ösztönöznek minket arra, hogy ezeknek a hétköznapi “szent sarkoknak” a környékét rendben tartsuk, ez a rend pedig továbbgyűrűzhet az otthonunk többi részére is.

    Gretchen Rubin az ötletet kisebbik lányától, Eleanortól kapta, aki a játékait a ház egy-egy pontján gondos rendben helyezi el. Ezeknek a helyeknek számára jelentősége van, néha csak nézi őket, néha hosszan játszik a közelükben vagy sok időt tölt a rendezgetésükkel, aztán pedig felszámolja és odébb költözteti őket, de amíg fennállnak, addig gondot fordít rájuk és erőt merít belőlük. Ennek nyomán kezdett Gretchen kialakítani saját maga számára olyan oltárokat a házban, mint például az íróasztala, a kedvenc könyveinek gyűjteménye, vagy a családi fotófal.

    A hétvégén egyébként elruccantunk egy másfél napos kis “nyaralásra” a kedves szüleihez, akiknek az otthona egy csodálatos, pihentető hely, és náluk lenni valóban felér egy nyaralással. Kicsit körbenéztem náluk ezzel a szemmel, és rájöttem, hogy Gabi, Peti anyukája is hoz létre ilyen oltárokat a házban, mégpedig általában a páratlanul gyönyörű orchideái, valamint a pihenősarkok köré. Ezeket a helyeket kifejezett gonddal tartja rendben, naponta foglalkozik velük, és ha csak leül az ember egy ilyen sarokba és körbenéz a rendezett, harmonikus részleteken, máris megnyugszik és feltöltődik. Ahogy Gretchen is írta a családi emlékkönyveknek létrehozott oltárról: már attól eltölt a boldogság és az energia, ha csak állok előtte és nézem.

    Néhány tanács az oltárkészítéshez:

    • Találj valamit az otthonod dolgai közt, ami elég fontos számodra ahhoz, hogy oltárt emelj neki!
    • Keress egy helyet, ahol kialakíthatod az oltárt – ahol méltó helyet kap, és te is minden nap élvezheted!
    • Tisztítsd meg az oltár környékét!
    • Adj magadnak időt és kényelmesen, örömmel alakítsd ki a hétköznapi szent helyedet!
    • Hódolj rendszeresen az oltárodnak – ha nem is minden nap (hiszen ez nem kötelező elfoglaltság), de időről időre élvezd az oltárodat. Legyen vele kapcsolatod, nézegesd, használd, tarts rendben.
    • Hozz létre több oltárt!

    Nektek van ilyen oltárotok?