GTD alapok a bullet journalomban – GTD basics in my bullet journal

Korábban megosztottam veletek néhány tippet-trükköt David Allen: Getting Things Done c. könyvéből. Most itt van még néhány – sőt elhoztam az első körös tapasztalataimat is.



[PLEASE SCROLL DOWN for the English version, and you can also read my “Welcome and sorry for my English” post here.]


A hatrétegű modell

  • 0. szint (alapszint): a mindennapi teendők szintje
  • 1. szint: az aktuális projektek, amik mellett elköteleződtünk (emlékeztek még a projekt definíciójára, ugye?)
  • 2. szint: a fókusz és a felelősségvállalás területei
  • 3. szint: hosszabb távú céljaink
  • 4. szint: a jövőképünk
  • 5. szint: az életcélunk és az életünk alapelvei

David Allen szerint, bár egy ideális világban, elméletben a felső szintek kell hogy meghatározzák az alsóbbak tartalmát: az életünk alapelvei kell hogy diktálják a jövőképünket, a jövőképünk szüli a céljainkat, a hosszú távú céljaink határozzák meg azt, hova irányítjuk a fókuszunkat, a fókusz segít kiválasztani az aktuális projektjeinket, és a projektjeink diktálják a mindennapos teendőinket.

gtd-1-600

Csakhogy…

Csakhogy a mindennapokban általában annyira elúszunk az apró-cseprő dolgokban, hogy még csak az aktuális projektjeink listáját sincs kapacitásunk átgondolni, nemhogy az életünk célján elmélkedjünk és az életünk minden területét ennek rendeljük alá.

Ahogy könyvében David Allen nagyon találóan megfogalmazta: ha süllyed a hajód, a legkevésbé sem érdekel, hogy közben merre néz.

Ezért David Allen azt javasolja, hogy a gyönyörű elmélettel szemben a gyakorlatban előbb alulról építkezzünk: előbb tegyünk rendet a mindennapos teendőink között, majd ha úgy érezzük, ezt a szintet magabiztosan kézben tartjuk, elkezdhetjük átgondolni az éppen futó projektjeinket. És így tovább: ahogy egyre magabiztosabban és egyre magasabb szinten érezzük, hogy a kezünkben tartjuk az életünk operatív szintjének irányítását, úgy tisztítjuk meg az utat azelőtt, hogy a magasabb szintekre tudjunk koncentrálni.

Az egyetemen az egyik tanáromtól hallottam egy szintén remek hasonlatot: nem mondhatod egy problémára, hogy túl kicsi, ha egyszer nagyon kínoz – gondolj csak a fogfájásra: milyen pici része az emberi testnek egy fog, de ha fáj, nem dönthetsz úgy, hogy nem foglalkozol vele. Mindenkinek az a jobb, ha előbb ez az “apróságot” rendezed el, és akkor nyugodtabban tudsz figyelni a magasztosabb dolgokra.

Getting Things Done – Alapszinten nálam

Szerettem volna még várni azzal, hogy megosszam a tapasztalataimat, hiszen annyira szárnybontogató még az, ahogy a rendszert használom. Úgy értem, mégis miről írhatnék nektek, amíg még egy rendes projektlistát sem tudtam összerakni?

De amikor David Allennek ezt a tanácsát olvastam arról, hogy előbb az alapszintet vonjuk az irányításunk alá és onnan építkezzünk, rájöttem, hogy tanulságos lehet az, ha megosztom a maga tökéletlenségében is azt a folyamatot, ahogy elkezdtem felépíteni a a GTD rendszert a magam számára.

GTD és bullet journal

Az áttörést számomra az hozta, amikor a Mi fán terem a bullet journal? cikkeimhez jópárszor végignéztem az eredeti bullet journal videót, hogy minél helytállóbban írhassam le nektek az alapfogalmakat, és egyszer csak a helyére kattant valami. Rájöttem, hogy a bullet journal és a GTD alapfogalmai között tökéletes párhuzamot tudok vonni – ami azt jelenti, hogy különösebb változtatás nélkül implementálni tudom a GTD rendszer alapszintjét abban a rendszerben, amit már most használok.

GTD BULLET JOURNAL
Legyen egy “inbox” rendszered, amiben egy helyen gyűjtesz mindent, ami a figyelmedet igényli, legyen az kicsi, nagy, sürgős vagy távlati dolog. A napi oldalaidon használd gyorsjegyzetelés módszerét, ami segít egy helyen feljegyezni mindent, ami épp felmerül, legyen az teendő, ötlet, egy jövőbeli találkozó vagy valami, amit csak úgy meg szeretnél örökíteni.
Az inboxod tartalmának minden darabjáról tisztázd, mi az: van teendőd vele vagy nincs? Esetleg egy nagyobb projekt része? Valami, amit szeretnél megőrizni referenciaként? Használj felsorolásjeleket, hogy már a feljegyzéskor rendezd a gyorslistád tartalmát: pötty a teendőknek, vonal a megjegyzéseknek, kör az eseményeknek, találkozóknak.
Rendezd el az inboxod tartalmát: az időfüggő dolgokat (találkozók, határidők) sorold be a naptáradba, a nem időhöz vagy határidőhöz kötött teendőket írd fel kontextus szerinti teendőlistákra, listázd a jelenleg futó és a jövőbeli projektjeidet, a referenciaként megőrzendő forrásokat és ötleteket iktasd úgy, hogy később is könnyen hozzáférj. Használd a jövőterveződet és a havi oldalaidat az időfüggő dolgok (események és időhöz között teendők) rendezésére, használj tematikus gyűjteményeket minden másnak, amit listáznál.
Nézd át rendszeresen és tartsd karban mind az inboxodat, mind a teendő- és projektlistáidat. A napi oldalakról a félbemaradt teendőket migráld vagy ütemezd be (naponta, hetente, esetleg minden alkalommal, amikor új oldalra lapozol – ez rajtad áll).
Köteleződj el, használd a rendszeredet, hiszen arra van, hogy az életed minden területét lefedje, a legkisebb hétköznapi projektjeidtől a legnagyobb terveiden át. A bullet journal célja, hogy mindent egy füzetben fogjon össze, legyen a naplód, a határidőnaplód, a teendőlistád vagy a projektterveződ.

Sokan arra használják a napi oldalaikat a bullet journaljukban, hogy (egyébként redundáns) napi teendőlistákat vezessenek rajtuk, de én ezt már azelőtt sem tettem, hogy David Allen kifejezetten ellenjavallotta volna a napi teendőlistákat. A napi oldalaimat csakis naplózásra használtam, de ahogy összeállt bennem ez a kép, szinte fejbevágott a felismerés: a napi oldalaim és a gyorsjegyzet nemcsak hogy tökéletesen alkalmas rá, de pontosan arra való, hogy az inboxom legyen!

Ezért elkezdtem így használni a bullet journalomat:

GTD BULLET JOURNAL A gyakorlatban
Inbox Napi oldalak Ide jegyzek fel mindent, ami aznap felmerül, legyen az egy jövőbeli esemény, egy aznapi emlék, vagy egy teendő.
Naptár Jövőtervező, heti tervező Ide sorolom be a rövid- illetve hosszútávú, adott naphoz vagy időponthoz köthető eseményeket és teendőket.
Kontextus-alapú teendőlisták Gyűjtemények Ha úgy tetszik, gyűjteménykét, vagy úgy is mondhatjuk, hogy egyszerű, mezei teendőlistaként külön oldalakon vezetem azokat a teendőimet (a napi oldalaimról átemelve), amiket (végrehajtási módjuk szerint) “otthon”, “online” vagy “Sopronban” tudok elintézni.

Ami elsőre hatalmas falatnak tűnt, már egyre természetesebben működik a kis zsebnaplómban: ha valmi felmerül vagy eszembe jut, csak feljegyzem ott, ahol a könyvjelzőm van (az aznapi oldalamon), néhány naponta, ha addig el nem intéződtek, besorolom őket a naptáramba vagy a teendőlistáimra, és – bár ez a rész még okoz nehézségeket – helyzettől függően böngészem a teendőlistáimat, hogy mit tudnék “épp most” elintézni.

Hogyan tovább?

Ez volt a 0. szint, a mindennapok szintje, a következő, az 1. pedig a futó és a jövőbeli/reménybeli projektek listájának kontroll alá vonását jelenti, és a heti áttekintő szeánsz meghonosítását az életünkben, ami segít egy lépést lépni hátra, egy kicsit egyben, jobban, aktuálisabban látni a teendőinket és projektjeinket, nemcsak a mindennapokban araszolva, hanem heti vagy akár havi léptékben gondolkodva.

Erre is vannak már ötleteim – amint legalább akkora magabiztossággal alkalmazom majd őket, mint a 0. szint elemeit, jelentkezem velük!


[ENGLISH VERSION]

GTD basics in my bullet journal

So here I come with my very first real post in English. I’m so excited! Are you?

In the last year or so I became the part of the amazing international planner / bullet journal community, and I recieved so much love, support, ideas and also opportunities for using my English, that I thought a planner theme would be perfect to go for my since-years dream and to start to share contents both in Hungarian and English on my blog. I shared a “Welcome and sorry for my English” post here, but again, please be patient with me, my English sucks here and there, but I’m doing my best. 🙂

So let’s dive in!

About the GTD method

I shared a few posts about the GTD idea before, but these are still in Hungarian only (and I don’t dare to make promises about translating them any soon), but for those who are not familiar with the book Getting Things Done by David Allen, and with the productivity and life-management system he’s introducing in it, I’d direct you to the source where I first heard of the GTD method: BohoBerry.com where you can read about how Kara met the GTD system, the basics gathered by her (with a bunch of cool printables and stuff), and how she implemented the system in her bullet journal.

The six layers of life and why it won’t work in the classical way for you

In his book David Allen shared the six layers of life, bottom up:

        • Ground: Current actions
        • Horizon 1: Current projects
        • Horizon 2: Areas of focus and accountabilities
        • Horizon 3: Goals
        • Horizon 4: Vision
        • Horizon 5: Purpose and principles

In theory, he says, your upper levels should determine your bottom ones: your purpose determines your vision, your vision gives you goals, your goals narrow your areas of focus, your focus shows your current projects, and your projects give you actions to do in your everyday life.

But life, usually, won’t work this way, at least you can’t start to reboot and rearrange your life top down. In most person’s life, we can’t really focus even on our open projects in the flow of the everyday todos, not mention the purpose of our lives!

“If your boat is sinking, you really don’t care in which direction it’s pointed!”, said David Allen. In other words, yes, your purpose of life should (through your vision, your focus, your goals, your projects) guide your everyday actions, but you can’t even hope to have a clear picture of your higher levels, if you are too busy fighting on ground level. You have to gain control over your everyday stuff first, than you can gain a clearer picture of all your projects you currently have or you wish to commit to in the future. If you are in control with your projects, you will probably already have a clearer picture of what your goals should be, and so on.

One of my professors at uni used this metaphor: you can’t ignore a problem saying it’s too little, if it bugs you, just as you can’t ignore an aching tooth, no matter how little it is. You have to take care of it first, and you can focus on bigger things only when your itsy-bitsy tooth and its big pain won’t demand the most of your attention.

Me and my ground level

Currently I’m trying to implement the GTD method in my life, but I’m doing my very first baby-steps and I really didn’t want to share my incomplete process here on my blog until I gain more confidence with it. (I didn’t even finish the book yet!)

But reading David Allen’s words of the importance of cleaning the ground level, I decided sharing my baby-steps and my current incomplete baby-system though.

GTD in my bullet journal

Lately I prepared a mini-series for my lovely readers about the bullet journal basics (again, still in Hungarian only, and I won’t make promises), and after watching the original tutorial like a dozen times, something just clicked in: I realized I can draw an exact equivalency between the GTD and the bujo terms.

GTD BULLET JOURNAL
Capture everything that has your attention. Have an inbox where you can do this. Do rapid logging on your daily pages, log everything as you go, be it a task, a future event, a note, an idea, a quick journal-like entry.
Clarify what you captured: are they actionable, non-actionable? Are they time-specific or not time specific? Do your actionable items suggest a project? Are the non-actionable items something that you want to file as a reference? Use bullets. Dot for todos (actionable items), dash for notes (non-actionable items), circle for events (time-specific).
Organize your stuff into your calendar (if time-specific stuff), todo lists (if actionable but not time-specific stuff), current projects lists, future projects lists, reference lists. Use your future log / monthly log for schedulable events and todos, use collections (thematic lists) for everything else.
Regularly clear your inbox, keep your lists (your projects lists and your todo lists) up-to-date. From your daily pages move your unfinished tasks forward (migrate), schedule them in your calendar, or sort them into a collection.
Engage, use your system, review regularly, stay up-to-date with your lists. The GTD system is for managing all your life projects (be it little or big, personal or professional, current or future) together. Engage, use your system, your bullet journal is for collecting and keeping everything together in one book (be it a planning or journaling).

Many people use their daily pages for keeping (redundant) todo lists, but I didn’t do it, long before David Allen suggested so. (Or at least long before I knew about David Allen’s advice. :)) I used my dailies for journaling only, but after my revelation, I realized that my dailies aren’t just fitting to be my inbox, they SHALL BE my inbox!

How I use the GTD method in my bullet journal

GTD BULLET JOURNAL How
Inbox Daily log I capture everything that came up that day, be it a short-term todo, a future event, an idea, something I want to look into, or something I just want to capture and save about that day.
Calendar Future log and weekly spread I use them for organizing day-specific and time-specific events and todos (deadlines).
Context-based todo lists Collections You can call them collections, you can call them simply todo lists, the point is, I have a few of them, based on the context needed for perform the tasks on them (like “at home”, “in town” or “online”), and I sort my todos here pulled from my daily pages (unless I finished them in the meanwhile).

What seemed to be so difficult at first (I can tell you I had a few really terrible first attempts on creating an inbox, that caused more stress than relief), turned out to be so simple when I figured out how to use my already existing system and well-known tools with only a bit adjusting.

What’s next?

That’s the ground level – there’s five more. Horizon 1: projects is the next. I already have a few ideas for my projects list and my weekly review to gain a clearer picture of not only the day-to-day stuff, but the horizon of a few weeks or months ahead. I promise I’ll share them (and hopefully not in Hungarian only :)) when I gained a bit more confidence with them too. Until then, I’m pretty sure you can catch a few peeks on my Instagram account. 😉 See you there – and here too!

Mi fán terem a bullet journal? – 2. rész 

Legutóbbi cikkemben bemutattam, milyen egy bullet journal az eredeti, “romlatlan” formájában. Persze a széles körű gyakorlat sok további tippet, trükköt, ügyes megoldást kitermelt. Ezek közül megosztok veletek néhányat, amit én is használok.

bujo101-600-1

Emlékeztetőül

Emlékeztetőül, a bullet journal ebből áll:

  • Csak egy jegyzetfüzet, egy toll és más semmi
  • Dátum-függő listák, mint a jövőtervező, a havi oldalak és napi oldalak
  • Dátum-független listák, azaz tematikus gyűjtemények

Ez az alapformula persze sokféleképp variálható és tuningolható.

Csak egy jegyzetfüzet… és még egy

A bullet journalos kalandomat akkor kezdtem, amikor épp itthon töltöttem néhány hónapot munka nélkül. Így egyrészt a hasznosság mellet egyfajta hobbivá is nőtte ki magát ez a DIY határidőnapló, másrészt pedig egészen más igényeknek kellett megfelelnie, mint a pehelysúlyú gyűrűs határidőnaplómnak annakidején, amikor még napi több mint három órát ingáztam a munkahelyemre. De ahogy újra visszadobtam magam a munkaerőpiacra, újra ingázni kezdtem, ezúttal még több sétával, mint azelőtt, és egy A5-ös méretű kötött könyv oda-vissza hurcolása tarthatatlanná vált.

Ezért a nyáron egy A6-os kis naplóba költöztettem át mindent, amit tervezés és ami állandóan a kezem alatt kell hogy legyen, és az A5-ös napló maradt meg azoknak a gyűjteményeknek, amik nem igényelnek állandó figyelmet (mint például az olvasmánylistám), és ebbe a naplóba készítem a jegyzeteimet a cikkekből, blogbejegyzésekből, Youtube videókból, TED beszédekből, amik érdekelnek.

Heti oldalak

A heti tervező oldalak nem részei az eredeti bullet journal rendszernek, de én korábban is használtam őket a filofaxomban, így amikor Kara a Boho Berry blogról megosztott róla egy videót, rögtön lecsaptam rá és beépítettem a rendszerembe.

Eleinte terjedelmes, most már csak egészen egyszerű és minimalista heti tervezőket használok, de tökéletesen ellátják a feladatukat: gyors áttekintést adnak a hetemről.

Heti/havi figyelők

A figyelők, “trackerek” feladata az, hogy átfogó képet adjanak mindazokról a szokásokról, viselkedésmintákról, jelenségekről, eseményekről, amikről átfogó képet szeretnénk látni. Ez összefügghet munkával, hobbival, egészséggel, háztartással, bármi mással az életünkben. Akárcsak a heti szervező esetében, ezt is bonyolult és sokmindent átfogó formában kezdtem, de idővel inkább volt teher mint segítség a tucatnyi napi dolog figyelése, így besokalltam és visszatértem az abszolút alapokhoz. Talán emlékeztek még a “don’t break the chainfogadalmaimra – ezeket helyeztem ismét fókuszba, és a heti oldalaimon ezeket figyelem.

Időbeosztás

Az időbeosztás figyelésére, feljegyzésére sokféle vizuális lehetőség van, én ebből egy nagyon egyszerűt használok.

Mivel az A6-os naplóm eleve nem sok helyet biztosít, mindössze az ébren töltött óráimat foglalja magába minden nap egy szövegkiemelővel (vagy korábban ceruzával) megrajzolt idővonal, ezen is mindössze két dolgot jegyzek:

  • a munkával (és a munkába ingázással) töltött időket téglalapokba zárom,
  • az itthon (vagy épp út közben) hasznosan töltött, általában 25 perces pomodoro blokkokra osztott időt LINK pedig / jellel jelölöm, ha adott órában egy, X-szel, ha az adott órában két pomodorót teljesítettem.

Ezt a fajta minimalista időbeosztást egyik kedvenc minimalist bullet journalosomtól, Ursalától lestem el

Calendex

A calendex szó a calendar (naptár) és index (tartalomjegyzék) összevonásából született, és maga a calendex is a naptár és a tartalomjegyzék szerelemgyereke, ami éves áttekintő formában tartalmazza a hivatkozásokat a napló egyes oldalaira. A calendex nagyon jól működik együtt a rapid logging, a gyorsjegyzet gyakorlatával, hiszen ez azt javasolja, hogy ha bármilyen információ, jövőbeli esemény, időpont, határidő felmerül, ne lapozgassunk, keresgéljünk a naplónkban, hanem ott, ahol vagyunk, az aznapi oldalra vezessük fel ezt az információt. A calendexben (vagy más általunk használt jövőtervezőben) az adott dátumhoz pedig ezután már elég csak az oldalszámot feljegyezni, ahol bővebb információt találunk a jövőbeli eseményről.

A calendex eredeti célja az volt, hogy éves áttekintést adjon, de nekem azért volt nagy hasznomra, mert az A6-os zsebnapló kiált minden lehetőségért, amivel helyet lehet spórolni. Így én a jövőtervezőt és a havi oldalakat egyaránt kiváltottam illetve összevontam a calendex ötletét meglovagolva: amikor beköltöztem a kis naplómba, az első dolgom az volt, hogy hónapokra előre felrajzoltam a havi oldalakat, amikben ugyan a hely szűkössége miatt csak néhány mező jutott egy napnak, de nem kellett emiatt aggódnom, hiszen calendex stílusban használom őket.

Színdex

Kérlek, nézzétek el, nem tudtam ellenállni a colorindex trükkös fordításának. Ez a kis praktika arra szolgál, hogy megkönnyítsük a napló oldalai közti navigálást és megpsóroljuk magunknak, hogy minden alkalommal az indexhez, a tartalomjegyzékhez kelljen visszalapozni, ha keresünk valamit. Ha ugyanis a naplónk tartalmát néhány kategóriába soroljuk (például havi oldalak, heti oldalak, gyűjtemények, jegyzetek, stb.) és az egyes kategóriákat tartalmazó lapok szélét a kategóriákhoz rendelt színekkel jelöljük (kiemelőfilccel, washi szalaggal, vagy egyszerű színes tollal), akkor a lapok közt pörgetve nagyban meggyorsíthatjuk a navigációt.

Ezt a trükköt az A5-ös, gyűjteményes naplómban használom.

Egyebek

Lehetetlen felsorolni minden tippet, trükköt és okosságot, amivel egy bullet journal testreszabható. Az, hogy a saját tervezőnket alakítjuk ki egy üres jegyzetfüzetben, azt is jelenti, hogy a testreszabásnak (legyen szó a rendszer finomhangolásáról vagy mókáról és dekorációról) csak a képzeletünk szab határt. Aki további ötleteket szeretne gyűjteni, böngészheti a #PlanWithMeChallenge kihívásra feltöltött képeket vagy csatlakozhat a Bullet Journal Junkies facebook csoportjához.

Mi fán terem a bullet journal? – 1. rész

Ezer éve ígértem nektek egy bullet journal ismertetőt – na ez végre az!

Az első lépést már megtettem, amikor javítottam a tárgyi tévedéseket abban a bizonyos legelső bullet journal témájú cikkemben. Most pedig úgy érzem, eljött az ideje, hogy folytassam ezt a munkát egy épkézláb összefoglalóval, immár nem pár nap vagy hét Pinterest-böngészése, hanem csaknem egy év aktív használat tapasztalatai nyomán.

Mi a bullet journal?

A név sokmindent elárul, ha kicsit mögé nézünk. A “bullet” kifejezés a felsorolások listaikonjait takarja, míg a “journal” naplót jelent. Ezért a bullet journal kifejezést listanaplónak is fordíthatnánk. Ez tehát egy olyan rendszer, ami egy üres naplóval és listákkal dolgozik.

Kicsit bővebben, egy olyan elméleti keretrendszer, amit bármilyen jegyzetfüzetben alkalmazhatunk (tűzött, fűzött, spirálozott, gyűrűs, de még akár digitális jegyzetfüzetben is megvalósíthatjuk), amit szabadon alakíthatunk, teljesen testre szabhatunk, és ami napról napra is igazodik az igényeinkhez. Használhatjuk tervezéshez, jegyzeteléshez, naplózáshoz, és ezek kombinációjához, attól függően, az adott élethelyzetben mire van épp szükségünk.

bujo101-600-1

Kezdők hibája…

… amit természetesen én is elkövettem.

Minden bullet journal, akárcsak minden napló, egyedi. Jó esély van rá, hogy egy-egy egyedi naplóval találkozva ismerkedünk meg a bullet journal létével, és ezért hamis kép alakul ki bennünk arról, hogy milyennek kell lennie egy bullet journalnak, milyen egy “igazi” bullet journal. Részben azért is halogattam olyan sokáig ezt a cikket, mert egyszer már elkövettem, és még egyszer nem szerettem volna elkövetni azt a hibát, hogy túl hamar ítélve fals információkat adok át nektek.

Az elmúlt csaknem egy évben, amíg aktívan használtam a bullet journal módszert, ha megakadtam, elbizonytalanodtam, úgy éreztem, elúszok a részletekben, mintegy “terápiás céllal” újranéztem a bullet journal rendszer megalkotójának, Ryder Carrollnak a bulletjournal.com oldalra feltöltött bemutatóját. Ez mindig segített tisztábban látni az alapötletet és egy kicsit lesöpörni a csinos sallangokat.

Ezért mindenkinek, aki most kezdi, most kezdi újra, vagy csak szeretne képbe kerülni, mi a manó is ez és hogyan működik, nagyon javaslom, hogy itt induljon, hiszen minden további tanács, bármilyen hasznos is, már egyfajta személyre szabás, ami csak plusz információt adhat, de nem helyettesítheti az alapokat.

Miből áll egy bullet journal?

Ahogy már írtam, aki a bullet journal témájával szeretne ismerkedni, jó eséllyel nem az “ortodox”, minimalista, csak egy füzet, egy toll és más semmi stílusú naplókkal fog először találkozni, hanem a “pinterest-ready” csodákkal. Én Kara Benz (Boho Berry) képein keresztül zúgtam bele a témába (“lettem szerelmes” és “zuhantam bele arccal előre” értelemben egyaránt), ami egyszerre inspirált és vitt tévútra. A bullet journal persze lehet ez is: lehet ötletes művésznapló, szemet gyönyörködtető oldalakkal – de lehet a legmezeibb listagyűjtemény is, egy ötvenforintos iskolai füzetben, ceruzával lefirkantva.

A flanctól és csillogástól, a hackektől és trükköktől megfosztva a bullet journal a következőkből áll:

  • Dátum-függő listák, úgy mint
    • Jövőtervező az adott hónapon túli események, határidők listázására
    • Havi oldalak a hónap eseményeinek, határidőinek listázására
    • Napi oldalak az adott nap eseményeinekm határidőinek, teendőinek, és az aznap keletkezett megjegyzések, ötletek, gondolatok listázására
  • Dátum-független listák, vagy más néven gyűjtemények, tematikus listák (pl. olvasmánylista, projektterv, brainstorming, stb.)

Hogyan használjuk a bullet journalt?

A bullet journalt néhány alapvető szemléletbeli kérdés különbözteti meg egy hagyományos tervezőtől, ezek pedig a következők:

  • Gyorslistázás. – A bullet journal alapmódszere a “rapid logging”, azaz gyorslistázás. Ez azt jelenti, hogy különösebb keresgélés, lapozgatás, előzetes rendszerezés nélkül a felmerülő gondolatokat, teendőket egyszerűen ott listázzuk, ahol vagyunk, az adott napi listán. A gyorslistáinkban a “bullet”-ek, a felsorolásikonok tesznek automatikusan rendet:
    • pötty a teendőknek
    • kör az eseményeknek
    • kötőjel a megjegyzéseknek
  • Nem dolgozunk előre. – A legnagyobb kattogást a fogaskerekekben talán az okozza a hagyományos tervezőkről való átálláskor, hogy a bullet journalban, csakúgy, mint egy hagyományos naplóban, nem tervezzük meg előre a napokat, egységnyi helyet hagyva mindegyiknek, hanem mindig csak egy napot tartunk nyitva, ide kerül fel a gyorslistázás módszerével minden információ, ami aznap felmerül.
  • Migrálás és ütemezés. – Az adott nap alatt történő gyorslistázás persze felveti a kérdést, hogy mihez kezdjünk mindazzal, ami adott napon merült fel, de nem az adott naphoz tartozik? Ha egy nap során olyasmi keletkezik, ami intézést vagy ütemezést kíván, de nem az adott napon, azt időről időre (a nap végén, a hét vagy hónap végén, vagy amikor új oldalra lapozunk) beütemezzük (a jövőtervezőbe vagy a havi oldalra, pl. egy három héttel későbbi megbeszélést), vagy továbbgörgetjük, migráljuk a következő napra (pl. egy rövidtávú teendőt).

A gyorslistázás és az előre rendelkezésre álló napi oldalak hiánya sok fejfájást okozhat annak, aki hagyományos tervezőről szeretné átállítani a gondolkodását, ahol akár hónapokra előre is tudunk lapozni egy adott jövőbeli naphoz. Miért van mégis értelme ennek az egésznek?

Azért, mert a napjaink nem egyformák. Néha napok alatt annyi információ önt el minket, hogy alig tudjuk kezelni, néha hetekig nem történik semmi. Néha több a teendő, a szervezni való, néha csak naplóznánk, vagy épp ötletelnénk, jegyzetelnénk. A bullet journal alkalmazkodik ehhez azzal, hogy minden napnak pontosan annyi teret ad, amennyire szükség van, sem többet, sem kevesebbet.

A bullet journal stílusában is tökéletesen alkalmazkodik, hiszen egy üres füzetben keletkezik – ha akarjuk, lehet egyszerű és puritán, ha akarjuk, lehet díszes és szemet gyönyörködtető.

Ha egy másik példát szeretnétek látni arra, hogyan lehet elkezdeni egy egyszerű bullet journalt – Ryder, a bullet journal megalkotójának fenti bemutatóján kívül –, ajánlom még Kara videóját, amiben egy “példa bullet journal” indítását mutatja be.

Muszáj így használni?

Nem, egyáltalán nem kötelező 100%-ban az ortodox módszer szerint használni a bullet journal rendszerét, és ami azt illeti, én is alkalmazok különböző hackeket, eltérek itt-ott az eredeti ötlettől. A következő cikkben bemutatom ezeket is, és ha addig is bármi kérdésetek felmerült, kérdezzetek bátran!

Akit érdekel ez a technika és még több egyéni megoldást szeretne látni, csatlakozzon bátran a Bullet Journal Junkies facebook csoporthoz!

Filofax vagy bullet journal? – Második felvonás

Kara Benz (a Boho Berry blog gazdája) nemrég Youtube-on megosztotta, milyen tervezőben szeretné kipróbálni a bullet journal módszert jövőre, ez pedig nem más, mint… *dobpergés*… egy Filofax.

Amikor megláttam a videó címét, rögtön eszembe jutott az a legeslegelső bullet journal témájú cikkem, aminek a címe, “Filofax vagy bullet journal? Melyiket válasszam?” már rögtön elárulja, mennyire tévúton jártam néhány kardinális kérdésben akkoriban, amikor épp csak megismerkedtem a bullet journal rendszerrel. Hiszen a filofax vagy gyűrűs határidőnapló egy eszköz, míg a bullet journal egy elméleti keretrendszer, ami nem ragaszkodik ilyen vagy olyan fizikai formátumhoz, így nem kell választani a filofax és a bullet journal között.

filofax-vs-bujo2-600

Ezeket a bakikat már rég ki akartam javítani abban a majd’ egyéves cikkben, és most Karától végre megkaptam hozzá a végső lökést.

Ha szeretnétek felidézni (vagy megismerni) a korábbi cikkemet, immár javítva, itt találjátok:

FILOFAX VAGY BULLET JOURNAL? MELYIKET VÁLASSZAM? >>>

Kara videóját pedig, amiben bemutatja, hogyan készíti elő a filofaxot a bullet journal módszer befogadására, itt láthatjátok.

 

filofax-vs-bujo2-300

A csaknem egy évnyi gyakorlati tapasztalataimból született bullet journal gyorstalpaló sorozat első cikkét pedig itt olvashatjátok:

MI FÁN TEREM A BULLET JOURNAL? >>>

bujo101-600-1

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Így tervezek én

Ó de régen adós vagyok már egy becsületes bullet journal cikkel!… No, ez nem az lesz.

De ha már az őszre visszatérő {Vigyázz! Kész! Posztolj!} kihívás aktuális témája a tervezés, megpróbálok egy kis betekintő kitekintést adni, hogy milyen rendszerek, ötletek, alapelvek inspirálták azt, ahogy most tervezek.


Mi ez? A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


A hónap bloggere: a VKP keretein belül havonta egy alkalommal egy önként jelentkező blogger adja a témát. Ezt a témát Évától, az Anyu tervez blog szerzőjétől kaptuk.

Róla és a blogról: “Nemcsak anyaságról, babázásról szól a blog. Sok cikk szól a tervezésről, időbeosztásról, hatékonyságról, melyeket a tervezés menüpont alatt találtok. A lélek és az anyaként is nő rovatok szintén érdekesek lehetnek azok számára is, akik még nem babáznak: nőcis cikkeket találtok itt főleg. A háztartás menüpontban takarításról, selejtezésről, rendezésről olvashattok. A blogom februárban indult, átlagosan heti 3 cikkel jelentkezem. A témákat úgy próbálom alakítani, hogy a gyermekkel otthon lévő anyák kihozhassák a maximumot napjaikból, ugyanakkor rengeteg ötletet fel tudnak használni a babázás előtt álló olvasóim is, hiszen a hatékonyságnövelés, és a tervezéssel kapcsolatos tippek nemcsak babával tarkított pályán érvényesek :)” – Éva, Anyu tervez


Bullet Journal

Ryder Carroll rendszere, a bullet journal az egyik fő ihletforrásom a tervezésnél. Ezer éve igyekszem rászánni magam annak a bizonyos első bullet journalos cikkemnek az átírására / lecserélésére, mert mókás, mennyire félreértettem első nekifutásra a bullet journal rendszert. Minden esetre az, amit első pillantásra hittem a bullet journalról, az, amit később megtanultam róla, és amit hozzágyűjtöttem a nagyvilágból, azóta is szépen tovább él, folyamatosan változó formában: örülök, hogy van egy olyan naplóval kombinált tervezőm, amit egy üres füzetbe, az első tollvonástól az utolsóig magamnak gondolhatok ki.

Valójában apró, mégis alapvető gondolatbeli változást hozott nálam a “bullet”-ekben, felsorolásokban való gondolkodás is: rendezettebbek, jobban átláthatóak lettek a feljegyzéseim, mióta mindent felsorolás-jelleggel vetek papírra, néhány jól körülhatárolt típus alá szedve.

GTD (Getting Things Done) metódusa

Ahogy már írtam róla, a rendszert, amit David Allen azonos című könyvében ír le, valószínűleg még egy jó ideig nem fogom tudni egészében alkalmazni, de máris rengeteg apróság szivárgott át belőle a hétköznapjaimba, például a kontextus szerint szétválogatott, állandóan futó (tehát nem napi, heti vagy havi) teendőlisták.

Logbook

Austin Kleonnak erről az ötletéről először Dóri blogján olvastam. Az alapgondolat az, hogy terjengős naplóbejegyzések helyett céltudatosan, vázlatosan jegyezzük fel egy-egy nap eseményét. A célja az, hogy akárcsak a hajónaplók (“logbook”-ok), megmutassák, mennyit haladtunk, mit tettünk aznap.

Ahogy írtam fent, a napi bejegyzéseim – ha és amikor épp vannak – nem tartalmaznak napi teendőket, helyettük viszont igyekszem legalább efféle logbook, vázlatos hajónapló stílusban lejegyezni ezt-azt arról, ami aznap történt.

Pomodoro

A pomodoro módszer – amiről szintén Dórinál olvastam először – nem annyira tervező mint inkább a hatékonyságot, a fókuszált figyelem állapotát segítő módszer (és miután az államvizsgára való kétségbeesett tanulásban életet mentett, mostanában mégsem jeleskedem benne), mégis azért említem, mert jól együtt tud működni a GTD kontextus-függő teendőlistáival, és igyekszem – kisebb-nagyobb sikerrel – minél nagyobb gyakorisággal ilyen hatékony blokkokat, tematikus “hórukkokat” elhelyezni az időmben. Ilyen lehet például 25 perc ruhaszortírozás, 25 perc hot-spot takarítás, 25 perc virtuális szortírozás, vagy épp ahogy ez a cikk is íródott: 25 perc fókuszált írás.

Don’t Break the Chain

Sajnos azok a napok egy időre legalábbis leáldoztak, amikor valóban nap nap után szakadatlanul hűséges voltam bizonyos alapvető fogadalmaimhoz. Most azon vagyok, hogy újra visszahozzam ezeket a legalapvetőbb fogadalmaimat a mindennapjaimba, amik nem sokat változtak azóta, hogy először kitűztem őket: a mindennapos hot-spot takarítást, a mindennapos jógát és a mindennapos írást.

Heti tervező

Kara Benz (Boho Berry) bullet journal stílusa mindig kedves marad a számomra, hiszen ő volt az első inspirációm (neki köszönhetem azt is, hogy olyan csodálatosan félreértelmeztem kezdetben a bullet journal mibenlétét :)), kezdetben szinte csak őt másoltam, ő volt az én “kályhám”, és persze azóta is sokat tanultam tőle, de ma már szinte csak a heti tervezőimben érhető tetten közvetlenül a keze nyoma.

Calendex

Eddy Hope módszeréről, a calendexről (ami a calendar, azaz naptár és az index, azaz szószedet szerelemgyereke) szintén Boho Berrynél hallottam. A módszer lényege, hogy olyan áttekintő naptárakban (mint például az éves áttekintő), ahol nincs elegendő hely, hogy szöveges bejegyzéseket vigyünk fel egy naphoz, pláne nem többet is, az áttekintő naptárt mintegy szószedetnek, gyorshivatkozásnak használjuk, csak oldalszámokat tüntetünk fel benne, míg a bővebb tartalmat az indexelt lapon helyezzük el.

Bár érdekesnek, de számomra érdektelennek tartottam ezt a módszert egészen addig, amíg praktikus okokból át nem költöztem egy A6-os méretű tervezőbe. Itt, ahol már sokkal kardinálisabb kérdés volt a helytakarékosság, mint egy A5-ös naplóban, aho “táncolni is lehetett”, rögtön ráhangolódtam a calendex stílusra.

Így használom a határidőnaplómat

Bővebb kifejtést érdemelne, de csupán címszavakban, ebből áll tehát a DIY határidőnaplóm:

  • havi tervezők, amiket egészen novemberig előkészítettem, hogy a jövőbeli eseményeket is fel tudjam jelezni, calendex stílusban
  • heti tervező, ami a heti beosztásomat (a találkozóimat és hatáidős teendőimet) tartalmazza, valamint egy mini figyelőt, amin a legfontosabb szokásimat követem
  • napi oldalak, amik logbook stílusban egyfajta gyorsnaplóként szolgálnak, de ide jegyzem fel a felmerülő jövőbeli események bővebb kifejtését is, amiket aztán a havi tervezőkben indexelek
  • teendőlisták, amiken kontextus szerint (például “otthon”, “online”, “Sopronban”) gyűjtöm a feladatokat

For today I scheduled a #pajamasday 😴 #planwithmechallenge : today

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

[Heti tervező napi loggal]

[Heti tervező calendex hivatkozásokkal]

[Havi tervező / jövőtervező calendex hivatkozásokkal]

Így osztom be az időmet

Szeptemberre kicsit fellélegezhetek, és a(z egyébként általában átkómázott) hétvégéken kívül is marad időm, amit újra érdemben beoszthatok, ezért érdemes ismét időbeosztásról beszélni.

Mivel nincs nagyon sok találkozóm, amikkel különösebben zsonglőrködnöm kellene, és az életem nem igényel különösebb mobilitást, rugalmasságot vagy folyamatos ugrásra kész állapotot, ezért számomra a pomodoro módszer, a tematikus (kontextus-függő) időblokkok, a fókuszált figyelemnek ezek az elkülönített szeletei azok, amik igazán passzolnak.

Ha tehát egy hosszabb (fél-egy órás vagy hosszabb) szabad időblokk áll előttem (és rá tudom szánni magam, hogy ne az aktuális sorozatom előtti nyáladzó elnyúlással töltsem ki), akkor egyszerűen elindítom az időzítőmet, és kontextus-függően kitöltöm feladatokkal az adott időblokkot.

Now THIS was a productive day! 😊👍 | Ma nagyon produktív voltam! 😊👍 #forestapp

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

[Látványos pomodoro blokkok a Forest alkalmazásban]

Nos, ahogy láthatjátok, sejthetitek és be is vallottam fent, az életem nem igényel kifejezett cipőkalanas tervezést, így a leghatékonyabb tervezési praktikákat talán nem tőlem fogjátok ellesni, de remélem, azért sikerült hasznos vagy legalábbis érdekes ötleteket mutatnom.

Ha mások tippjeire is kíváncsiak vagytok, feltétlenül kattintsatok tovább és nézzétek meg a többiek cikkeit is:

Getting Things Done – A hatékonyabb teendőlista

David Allen: Getting Things Done c. könyve, ami a mindennapos hatékonyság egy, az élet minden területére kiterjedő rendszerét mutatja be, jó ideje félbehagyva várakozik az olvasmánylistámon, ennek oka pedig az, hogy csak úgy faltam a könyv elméleti részét, a gyakorlati megvalósításnál viszont falakba ütköztem.

De ez nem ejt különösebben kétségbe, hiszen

  • a könyv szerint jó két évre van szükség, hogy a teljes rendszert működő gyakorlatba átültessük, így természetes, hogy nem egyhétvégés projektről beszélünk,
  • és rengeteg olyan apró tippet ajánlj a könyv, amit – a szerző szerint is – akár önmagukban is átvehetünk, és még ha nem is implementáljuk az egész rendszert, néhány trükkel és aprósággal is jelentős változást érhetünk el.

Hasonlóképpen jártam a Fly Lady módszerrel is a háztartásvezetés terén: a teljes rendszert zónázós takarítástól, mindenestől még sosem sikerült egészében bevezetnem, de mindössze néhány olyan apró trükk, mint a hot-spot takarítás, vagy az egészen apró(nak tetsző) szemléletbeli változások is gyökeresen megváltoztatták az életem.

Ezért egy néhány részes sorozatban megosztok néhány alapgondolatot és “tuti tippet”, amik önmagukban, a GTD rendszer teljes alkalmazása vagy egyáltalán, ismerete nélkül is segíthetnek jobban átlátni a teendőinket és hatékonyabban utánuk járni.

gtd-1-600

Teendő vagy projekt?

Számomra igazi homlokracsapós heuréka élmény volt megismerni a projekt és a teendő közti különbséget David Allen definíciójában.

Ha a projekt szót halljuk, általában nagyobb szabású, hosszabb távú tervekre gondolunk. David Allen azonban egészen máshogy határozza meg a projektet. Az ő megfogalmazásában minden projekt, ami

  • valamilyen vágyat, szándékot, kívánságot fejez ki, és
  • egynél több teendőt tartalmaz.

Tehát minden futó gondolat, amihez kapcsolódik egy “kellene”, “jó volna”, “bárcsak” vagy “szeretném, ha”, az egy projekt kezdetleges megfogalmazása, és szintén nem teendő, hanem projekt bármi, amit egy lépésben nem lehet végrehajtani.

Miért fontos az első kitétel? – Mert egy kis gyakorlattal és odafigyeléssel segít nyakon csípni a formátlan kívánságainkat, projektté fogalmazni őket és ezzel közelebb jutni a megvalósításukhoz.

Miért fontos a második kitétel? – Mert sok “teendő” azért ragad a teendőlistánkon, mert nem tudjuk, mi is velük pontosan a “teendő”. Nem tekintjük projektnek őket, hiszen egészen apró, párlépéses projektek, mégis nehezebb elkezdni őket, mivel csak azt fogalmaztuk meg, hogyan néznek ki kész állapotukban, de nem határoztuk meg azt, mi az a következő lépés, amivel előbbre lehet mozdítani őket.

Hogyan fogalmazzunk tehát meg egy projektet? – Egy projekt leírásához alapvetően két dolgot kell ismernünk:

  • DONE – Milyen a projekt “done”, azaz kész állapota? (Például: publikáltam egy cikket a GTD módszer tippjeiről.)
  • DOING – Milyen a projekt “doing” állapota, azaz hogyan néz ki az, amikor épp dolgozunk rajta? (Pl: listázom a hasznos tippeket.)

Ahogy a példából is látszik, az a “teendő”, ami korábban egyszerűen “GTD cikk” néven szerepelt volna a teendőlistámon, valójában egy kis projekt, ami számos egymást követő lépésből áll: listázni a tippeket, ötletelni/vázlatot készíteni, tisztázni a szöveget, illusztrációt keresni, illusztrációt szerkeszteni, beütemezni a bejegyzést.

Mi a következő lépés?

Egy másik oka lehet annak, hogy egy teendő régóta a teendőlistánkon rekedt, ha nem ismertük fel, hogy egy projekt egy lépése – csakhogy nem a soron következő! Egy nagy projekt esetén természetes, hogy felvázolunk egy lépésről lépésre akciótervet, de egy apró projekt esetén ezt gyakran még gondolatban sem tesszük meg, és így felkerül a listánkra egy lépés, amiről csak azt tudjuk, hogy nem végezhetjük el “most még”, hiszen “most éppen” nem tudunk rá sort keríteni.

Apró projekteknél talán pazarlás is mindezt írott akcióterv, terjengős ötletbörze formájában papírra vetni, de feltétlen érdemes elvégezni gondolatban. Például már régen elhatároztam, hogy elajándékozom néhány ruhámat, ezért ez jó ideig “ruhákat adományozni” címen szerepelt a teendőlistámon. A GTD könyv olvasása közben rájöttem, hogy itt valójában egy apró projektről van szó, de az sem segített, hogy megfogalmaztam, hogy mit jelent a “done” (jó helyre adományoztam a nem használt ruháimat) és a “doing” (eljuttatom a ruháimat valahova, ahol hasznukat veszik), mert az első teendő, ami magától értetődően eszembe jutott, nem az első dolog volt, amit akár azonnal megtehettem a projektemért.

Ezután jött a néma kérdezősködés önmagammal. – De honnan tudom, hol vennék hasznukat? – Facebookon biztosan van egy helyi csoport, ami ezzel foglalkozik. – De hol találok ilyen csoportot? – A húgom biztosan hozzá tud szólni. – Így lett a triviális kis projektem nem is annyira triviális következő lépése ez: “Ancsnak írni: fb csoport?”

Ahhoz tehát, hogy egy projekt hatékony megvalósításába foghassunk, nemcsak azt kell tudnunk meghatározni, mit tudunk tenni a projekt érdekében, hanem hogy mi az az első, előfeltételhez nem kötött lépés, amit akár azonnal meg tudnánk tenni.

Hogyan csoportosítsam a teendőimet?

Egy másik heuréka-pillanat az volt a számomra, amikor a teendők “kontextus szerinti” csoportosításával ismerkedtem meg.

Korábban nekem is természetes volt, hogy a teendőimet olyasmi kategóriákba rendezem, mint “blog”, “háztartás”, “munka”, “család”, stb. Ezzel szemben David Allen azt javasolja, hogy a teendőinket aszerint rendezzük össze, milyen kontextusban, milyen körülmények közt oldhatók meg. Például vannak olyan teendők, amikhez mindenképp internetkapcsolat szüksége. Vannak olyan teendők, amiket csak otthon lehet elvégezni, vagy éppen ellenkezőleg, be kell menni miattuk a városba. Vannak olyanok, amikhez telefon kell, és vannak, amikhez a férjünk vagy a főnökünk jelenléte, hiszen velük kell megbeszélnünk egy ügyet.

Ha téma, életkategória szerint rendezzük a teendőket, megnehezítjük a végrehajtásukat, hiszen több listáról kell összemazsoláznunk, hogy az adott körülmények közt (épp otthon vagyunk, vagy épp úton de internetkapcsolattal, vagy épp a városban, stb.) minek tudunk a végére járni. Megoldás szempontjából viszont mindegy, hogy egy internetes keresést épp egy cikkhez hajtok végre, egy kirándulás szervezését mozdítom vele előre vagy egy családtagomnak keresek épp születésnapi ajándékot, könnyedén tudom őket egymás után intézni, amikor épp internetközelben vagyok. Ugyanígy gördülékenyen összeköthető egy csomag feladása egy barátnak, a tisztítószerek vásárlása és egy illusztráló fotó készítése egy blogposzthoz, hiába szerepelnének különböző tematikus listán.

Ha a teendőinket megoldási mód szerint csoportosítjuk (esetemben például: “online”, “otthon”, “Sopronban”, “Petivel”, stb.), akkor a kontextus, az éppen adott körülményeink máris szűkítik, melyik teendólistákról válogathatunk, és megkönnyítik a teendők végrehajtását, energiát, időt, figyelmet spórolnak a végrehajtásukhoz azzal, hogy a “kezünk alá készítik” őket.

Életmentő napi rutinok

Austin Kleon szerint a kreatív alkotóknak is szükségük van egy heti 40 órás állásra. Steal Like an Artist c. könyvében önmagát egy “unalmas fickónak” nevezi, aki hétköznapokon kilenctől ötig dolgozik, és egy békés kertvárosi környéken él a feleségével és a kutyájával – és mindezt elengedhetetlennek tartja az alkotói pályája szempontjából.

Egy fix állás jótékony hatása a kreatív elmére szerinte abban mutatkozik meg, hogy kigördíti a következő akadályokat az alkotó elme útjából:

  • A túlélés miatti aggodalom – azzal, hogy biztosítja a megélhetést, energiát is szabadít fel azáltal, hogy az elmének nem kell a mindennapi túlélés aggályain rágódnia, ezt a figyelmt alkotásra fordíthatja.
  • Az unalom miatti apátia – bár látszólag rengeteg időt rabol el, ugyanakkor egy fix munkaidős állás ad egy folyamatos ritmust a mindennapoknak, a rendszeresség és a folyamatos élmények (munkába járás, munkahelyi események, mindennapos munkahelyi kapcsolatok, stb.) pedig elűzik az eseménytelen unalom fojtogató hatását a kreativitásra.

Most, hogy egy ideje állás nélkül itthon ragadtam, én is saját bőrömön tapasztalom a semmittevésnek ezt az elvileg paradicsomi állapotát, ami a gyakorlatban inkább megöli, mint táplálja az alkotókedvet.

Ezért az elmúlt időszakban igyekeztem a napirend, a mindennapi rutinok fontosságára fókuszálni, és most szeretnék veletek is megosztani néhány érdekes forrást és gondolatot, amik nekem nagy segítséget adtak.

Esti rutin

Azért kezdem az estivel a rutinok sorát, mivel egy kiadós, nyugodt alvás az alapja lehet egy jó napnak – a hiánya pedig a legjobb igyekezet mellett is rányomhatja a bélyegét egy körültekintően szervezett napra is. Emellett az esti rutin kialakítása megkönnyítheti a következő nap indítását.

Hogyan kerülj időben ágyba?

Ebben a youtube videóban Thomastól, a College Info Geek bloggerétől gyors összefoglalót kaphatunk a jól kiválasztott lefekvési idő miértjéről és hogyanjáról, és szintén tippeket ad az esti rutin kialakításához.

Néhány gondolat:

  • Mivel modern világunkban az ébredéssel sem szoktunk arra hagyatkozni, hogy “majd felébredek, ha kipihentem magam”, ezért a lefekvéssel sem hagyatkozhatunk arra, hogy “majd lefekszem, ha fáradtnak érzem magam”.
  • A legjobb a lefekvésre is ugyanúgy beállítani egy emlékeztetőt, mint ahogy az ébresztésre tesszük.
  • Ha tehetjük, az ébredés és az elalvás ideje is legyen egy rendszeres, és igyekezzünk úgy kiválasztani az elalvás idejét, hogy ne csak az alvásigényünkhöz, de az alvásciklusunkhoz is igazodjon. (Ebben segíthet a sleepyti.me honlap.)
  • Alakítsunk ki egy esti rutint, ami segít fokozatosan kivezetni minket a nappali teendőkből – ténylegesen és lélektanilag is –, és már a lepihenésre hangol. (Ez tartalmazhat tisztálkodást-szépítkezést, olvasást, meditációt, naplóírást, stb.)

Hogyan tervezd meg a következő napot?

Kara, a BohoBerry.com bloggere egy videójában bemutatta az esti tervező rutinját, amelynek során átnézi a naptárát és felvázolja a másnapi teendőit és időbeosztását.

Ahogy elmondja, az előre tervezés abban segít, hogy másnap már céltudatosan ébredjünk, készen várjunk minket egy előre elkészített terv, és így a nap során “mindig tudjuk, hol kellene most lennünk”.

Reggeli rutin

Egy nyolctól négyig tartó munkanap során, különösen ha az ember nem született reggeli pacsirta típus, ráadásul még hosszú távolságokat is kell ingáznia, nehéz dió egy reggeli rutin kialakítása. Most, hogy nincsenek reggeli kötöttségeim, sokkal szabadabban foglalkozhatok a reggeli rutinokkal és azok hasznával, de van, ami még rohanós reggeleken is kamatoztatható az alábbiakból.

Miracle Morning, az életmentő reggeli rutin

Szintén Kara blogján találkoztam először a Miracle Morning rutinnal, aminek ötlete Hal Elrod azonos című könyvéből származik. Ez a rutin azt javasolja, hogy minden napunk napindító rutinjában kapjon helyet a következő hat dolog:

  • csend (meditáció),
  • pozitív megerősítések,
  • vizalizáció,
  • testmozgás,
  • olvasás és
  • írás,

annak érdekében, hogy egy ihletettebb, koncentráltabb, energikus és pozitív hangulatban induljon minden napunk. (A könnyebb megjegyezhetőség kedvéért ezt a gyakorlatsort angolul lifeSAVERs, azaz életmentő gyakorlatsornak nevezik, ahol a SAVERS mozaikszó a silence, affirmations, vizualization, exercise, reading, scribing szavakat foglalja magában.)

Hosszadalmas gyakorlatnak hangzik, és valóban akár órákra is nyúlhat ráérős, hétvégi (vagy munkanélküli) reggeleken, de rövidített verziójában akár hat percbe is belesűríthető, ha minden lépésre mindössze egy-egy percet szánunk.

Test és lélek

Egy (illetve rögtön kettő) valóban időigényes reggeli rutint pedig már itt a Kincsesfüzeten is megosztottam korábban, méghozzá amikor összevetettem, hogyan kombinálja Stephanie Nielson a reggeli gyalogtúrát, Marla Cilley (a “FlyLady”) pedig a reggeli házimunkát a lelki élettel.

Munkarutinok – Találd meg a fókuszt!

Ha azt hittem, egy kilencórás munkanap és több óra ingázás után este, kimerülten hazaesve nehéz megtalálni magamban az erőt, hogy a céljaimra, a blogra, az alkotásra koncentráljak, hát most legalább megtudtam, hogy akkor sem könnyebb rálelni magamban ugyanerre az erőre, amikor a napjaimat hasonló arányba a videójátékok és a sorozatmaratonok töltik ki.

A majom a fejedben

Kara nemrég egy chatbeszélgetésében elmondta, hogyan találkozott ő az “instant gratifcation monkey”, avagy az “mostani móka majom” fogalmával – ő az a kis lény, aki mindannyiunk fejében ott tanyázik és olyasmikkel szórakoztat, hogy “persze, hát hogyne foglalkoznánk ezzel a fontos feladattal, csak előbb rápillantunk a Facebookra… és az instagramra… és talán twitterre… és talán megnézhetnénk egy véletlenszerű szócikket a wikipédián… vagy talán kettőt… és ha már itt vagyunk, kereshetnénk néhány vicces macskás videót is”.

Azt javasolja, hogy még a legnehezebb napjainkon is, amikor egyáltalán semmi erőt nem érzünk magunkban arra, hogy produktív napirendet állítsunk fel és az egész napunkat megtöltsük a hasznos munka periódusaival, vegyünk fel legalább egy-egy olyan teendőt a listánkra, amik közelebb visznek a céljainkhoz – és csak azután, hogy ezeket elvégeztük, adjuk át magunkat a “mostani móka majom” hívogatásának.

Tim Urban szórakoztató TED beszédét a halogatás pszichológiájáról (ami megismeretet az “instant gratification monkey”-val is), itt nézhetitek meg:

További hasznos tippek

További hasznos tippekkel szolgál a könnyebb koncentráláshoz Thomas, a College Info Geek bloggerének 5 Ways to Build Focus and Concentration c. videója, Dóri cikkében pedig a Pomodoro módszerről olvashattok.

Néhány tipp a fenti két forrásból:

  • Találj egy látványos módot az előrehaladásod követésére a projektedben hosszú távon
  • Mielőtt dolgozni kezdesz, igyekezd minimalizálni a zavaró tényezőket
  • Használj időzítőt és akár motiváló alkalmazásokat, amik jutalmaznak a koncentrálásért (pl. a Forest appot – ez a Pomodoro módszer remek párja lehet)
  • Amikor dolgozol, tarts kéznél egy jegyzetfüzetet, amibe feljegyezheted a hirtelen támadt ötleteidet – így nem kell megosztanod a figyelmed, hogy észben tartsd őket addig is, amíg az aktuális feladatodon dolgozol
  • Meditálj rendszeresen (akár csak néhány percet minden nap), hogy edzésben tartsd a koncentráló képességedet

A napirend kialakítása

Írtam az esti rutinokról, reggeli rutinokról, munkarutinokról. De milyen egy hatékony napirend, ami mindezt összefoglalja, hogyan áll össze a kép? Természetesen mindenkinek más, személyre szabottan eltérő lehet ez a rutin, és egyébként is csak egy “tankönyvi példa” – tökéletes napok ritkán adódnak, amikor minden zökkenőmentesen a terv és a rutin szerint halad.

Mindazonáltal ihletet adhat egy – legalább elmélti, alapként szolgáló – általános napi rutin megtervezéséhez, ha másoktól puskázunk.

Ez például Benjamin Franklin mindennapos rutinja:

Ez pedig egy gyermekeit otthon tanító anyuka napi rutinja:

Nektek milyen tippjeitek vannak egy hatékony napi rutin kialakításához?

Instagram kihívások #8

Új hónap – újra ismerkedéssel indultak a kihívások.

#PlanWithMeChallenge: me & my planner. Yey, there we are! | A tervezőm & én.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

insta-600

Legutóbb írtam arról, hogy kísérletezni kezdtem egy heti tervezővel a bullet journalomban – most már elég magabiztosan állíthatom, hogy a koncepció működik.

A bullet journalos tervező metódusom felépítése most ez:

  • A havi oldalakon nagy áttekintést adok a hónapomról (hálalistát vezetek, emlékeket őrzök, figyelem a szokásaimat, áttekintést adok magamnak a várható/elmúlt eseményekről).
  • A heti oldalakon tervezek (napi és heti teendőket és programokat követek) – ez vált a “könyvjelzőm otthonává”, azaz itt nyílik ki alapértelmezetten a bullet journalom.
  • A napi oldalakon logbook stílusban naplót vezetek – vagy feljegyzek bármit, amihez csak kedvem támad (például a kézírás gyakorlatokat, listákat, stb.).

#PlanWithMeChallenge: sections. What was so obvious in my #filofax, is not so obvious in my #bulletjournal: sections. I wish I could say I use #collections instead, but honestly, nowadays there's happening not so much in my life instead. The "sections" (if you can call them so) that I use on a daily basis, are these: monthly pages (marked with #colorindex), weekly pages (marked with the bookmark, this is practically where my #bujo opens on default), and daily pages, marked with a plastic #postit. It seems to be working, that I journal on my daily pages, I plan on my weekly pages, and I track (habits, memories, gratitude, ig challenges) on my monthly pages. A bullet journalomban nem igazán használok klasszikus "szekciókat", ahogy egy filofaxban vagy más moduláris tervezőben megszokott. Nos, amilyen eseménytelenek mostanság a napjaim, őszintén szólva nem is igazán van szükségem rájuk – kíváncsian várom, hogy ha felpörögnek a dolgok, a "gyűjtemények" (tematikus listák) megfelelő helyettesítők lesznek-e. Addig is, a szekciók (jobb híján hívjuk őket így), amiket rendszeresen használok: havi oldalak (színkóddal jelezve), heti oldalak (könyvjelzőzve – itt nyílik ki a naplóm alapértelmezetten), napi oldalak (öntapadós cetlivel jelölve). Egyelőre működőképes rendszernek tűnik, hogy a napi oldalakon naplózzak, a heti oldalakon tervezzek és ütemezzek, és a havi oldalakat visszakövetésre használjam.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

#PlanWithMeChallenge: tried & true. Ugh I'm totally in a one day delay with my posts (no panic, no panic, I'm catching up!), however, it works well that my instagram challenge prompts are on the same spread in my #bujo. (Even if I hated to copy every damn single one of them by hand.) So next month I have to find a less work solution for the same idea. (And you know what else is working amazing? This whole #bulletjournal community. I got so much love and support since I joined up! You guys are amazing!) Jól bevált, hogy egy oldalra gyűjtöttem az összes instagramos kihívás témáit, még ha irtó nagy macera volt is kézzel elkészíteni – jövő hónapban feltétlen találnom kell erre egy kevésbé melós megoldást. És még valami, amit kipróbáltam és működik: az bullet journalos online közösség nagyon jófej. Aki szeretne jobban elmerülni a témában, az keressen rá Facebookon a Bullet Journal Junkies csoportra – csupa ötlet, csupa élet, és eddigi tapasztalataim szerint 100%-osan trollmentes övezet!

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

#PlanWithMeChallenge: rapid log. Since I use weekly spreads for todos and schedules, I can spam my dailies with #logbook entries – these are rapid logs about my day. I jot down anything that comes in my mind of what happend or what I did on that day. I try to track the books I read, the housework I did, the time I spent with my blog, etc, but sometimes it gets funny, when I write things like "watched some kind of soccer finale with Peti [my husband]" (have no idea which teams played or what championship it was), or "flirt with Danse", which is NOT a cheating achievement, but a Fallout 4 gameplay log. 😂 Mióta a napi tervezőimet átszerveztem heti tervezővé, ahol a programok és teendők helyet kapnak, a napi oldalakon gátlástalanul spammelhetem a gyorsjegyzet stílusú naplóbejegyzéseket. Ezek néha hasznosak (milyen könyveket olvastam, milyen feladatokat végeztem, hogyan haladtam a bloggal, milyen találkozóim voltak, stb.), néha pedig mókás visszanézni, hogy olyan dolgokat jegyzek fel, mint "valami foci döntő Petivel" (pedig tuti, hogy még szurkoltam is valakinek... de hogy ki játszott egyáltalán?), vagy "flört Danse-szel", ami nem egy sikeres házasságtörés naplója, csak a Fallout 4 előrehaladásom feljegyzése. 😂

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

A bullet journal “szárnysegédeiről”, kiegészítőiről is volt már szó az elmúlt hónapban is – ez természetesen ismét szóba került.

Most ezzel a két példával rukkoltam elő:

  • Az egészségem megőrzése érdekében kitűzött szokásaimat a bullet journalom egyik havi oldalán követem a többi szokásommal együtt, de az okosórám és rajta a fitness alkalmazás is nagy segítséget nyújt ehhez.
  • Bullet journal ide vagy oda, ha nagyobb időszakok áttekintéséről van szó, még mindig az működik a legjobban a számomra, ha kiterítek magam elé egy minél nagyobb papírt és azon vázolom fel a naptárt. Aztán persze a határidők, összefoglalók és egyebek mehetnek az aktuális tervezőmbe.

#PlanWithMeChallenge: sidekicks & health tracking. I use my digital devices as sidekicks to my #bulletjournal, and if it comes to health tracking (which is not my strong suit...) my #applewatch is an amazing sidekick. I track my activity goals based on my Watch's Activity app, but during the day my Watch is the one that reminds and motivates me. (Still I'm not too motivated tho. 😳) Mindig szívesebben terveztem papíron, de mióta csak vannak, nehezen nélkülözöm a digitális eszközöket, mint szárnysegédeket. És ha már egészség & fitness, tagadhatatlanul az órám a leghűségesebb szárnysegédem. A napi aktivitást a bullet journalomban jegyzem, de napközben az órám az, ami állandó emlékeztetőket ad, szó szerint a kezemet kocogtatva, hogy "rajta, állj föl, mozogj még egy kicsit!". (Sajnos ezzel együtt sem vagyok túl motivált a mozgásra, de ez már nem eszköz, hanem szemlélet kérdése. 😳)

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

#PlanWithMeChallenge: future planning. I do have a future planning section in my #bujo, but rarely use it. I'm considering to start a #calendex page. But until that, my future planning mostly happens – as always – on many-many sheets of paper. (But, good news, finally made some baby steps towards my big-big #goals.) A jövőtervezés még nem az igazi: a #bulletjournal alapértelmezett jövőtervező oldalait nem igazán használom ki, gondolkodom egy Calendex indításán, de még nem fundáltam ki egészen. Úgyhogy addig marad a jó öreg módi, amivel mindig is éltem, ha hosszabb időszakot kellett felvázolnom: papírkupacok! (De legalább nyavalygás helyett végre tettem is valamit azokért a nagy távlati célokért.)

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

És az egyebek – nagy célok, kis betűk, kedvenc idézetek, egyesek és nullák. 🙂

Instagram kihívások #7

Ezen a héten a kézírás kihívást teljesen elhanyagoltam, így ez az összefoglaló csak a bullet journalos kalandjaimról fog szólni.

insta-600

A bullet journalomban az elmúlt hét a kísérletezgetésé volt.

Nemrég rátaláltam Dórinál a logbook ötletére (mókás módon pár nappal később aztán magam is eljutottam Austin Kleon könyvében ahhoz a fejezethez, amiről Dóri még 2014-ben írt), ami remekül összekattant azzal a vágyammal, hogy naplózásra is szeretném használni a bullet journalomat. Bár arra nem találtam meg magamban az indíttatást, hogy oldalakat írjak tele “kedves naplóm” stílusú, kerek mondatokkal, a felsorolásszerű naplóírás ötlete viszont telibe talált.

Viszont itt jött a probléma: a napi bejegyzéseim olyan terjedelmessé váltak, hogy már problémásnak tűnt itt vezetni a teendőimet, amik elvesztek a jegyzetek halmaiban.

Ezért a héten kísérletet tettem egy heti tervező kipróbálására, ami összegyűjti és szem előtt tartja a rövidtávú feladataimat, a napi teendőimet és programjaimat, miközben a napi oldalakon úgy onthatom a jegyzeteket, ahogy csak a kedvem tartja, anélkül, hogy aggódnom kellene, hogy elvesznek köztük a teendők és programok.

Egyelőre remek ötletnek tűnik – de ez egy nagyon izgalmas időszak, amikor mindig új és új ötletek találnak meg. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan fogok tervezni néhány hónap vagy egy év múlva!

#PlanWithMeChallenge: didn't work. I'm just a #bujonewbie so everything I do is experimenting, but the thing is, my beloved daily pages don't seem to work... The reason is strange: I love them too much. I want to keep everything in them. I want to do planning and journaling as well, and the more I find myself in #bulletjournaling, the longer my #dailypages become, and it doesn't really work for me. What I'm trying out just now: making a weekly page for planning (with the time-sensitive stuff and the short-term #todolist – and keeping my bookmark there), and I spare my daily pages for journaling, brainstorming, quotes, notes and anything I want but didn't want to spam them while I was also planning on them. We'll see.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

Tervezés papíron, digitálisan, vagy kombináltan? Ez mindig egy nagy kérdés, és nem hiszem, hogy lenne rá univerzális válasz.

Akármennyire is szeretem a digitális eszközeimet, a tervezésben valahogy sosem találtam meg velük a közös hangot. Mégsem kizárlólag papíron (a bullet journalomban, korábban a filofaxomban) vezetek mindent.

Két példa, ami felmerült az elmúlt heti kihívás során:

  • A nagybevásárlás és az egyéb “küldetések” programként vagy teendőként jelennek meg a bullet journalomban, de a bevásárlólistát nem itt vezetem, hanem a Wunderlist alkalmazásban. Ennek az előnye az, hogy a bevásárlólistámat a férjemmel is megosztva használom, bármelyikünk bővítheti, az alkalmazás állandóan szinkronban tartja, és amikor az egyikünk vásárolni megy, nincs szükség külön egyeztetésre.
  • Az olvasmánylistámnak a bullet journalomban létrehoztam egy külön gyűjteményt, de egy sokkal bővebb formában (dátumokkal, olvasási százalékkal, idézetekkel, véleményekkel, stb.) a Moly profilomban is vezetem.

Jövő hónapban ugyanígy indulnak kihívások az instagramon, akinek van kedve, csatlakozzon bátran!

#PlanWithMeChallenge March! | Márciusban is megosztom a #bulletjournal-os kalandjaimat! 📖🖋

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

Instagram kihívások #6

Egy kis kihagyás után ismét jelentkezem az instagramos kihívásaim összefoglalójával, remélve, hogy tudok egy kis inspirációt adni, elsősorban a bullet journalozáshoz.

Instagram kihívások

A napi oldalak témája visszatérő, hiszen ez adja a bullet journal (és minden tervező) legnagyobb tartalmát.

A napi tervezőim formája nagyjából megszilárdult, és a lehető legegyszerűbb formát követi. Nem mondom, hogy nem szeretek gyönyörködni azokban a színes, ötletesen elrendezett, fifikás napi tervezőkben, amiket az interneten látok, de nekem az válik csak be, amit a legegyszerűbb eszközökkel kivitelezhetek.

A jelölők használatával ugyanígy vagyok – nem használok bonyoult jelrendszereket a napi feladatlistáimon, mindössze ezeket:

  • pöttyöt a teendőknek,
  • ikszet az elvégzett teendőknek,
  • nyilat az áthelyezett teendőknek
  • kötőjelet a megjegyzéseknek,
  • órát a találkozóknak/eseményeknek,

kiegészítő jelként pedig

  • csillagot a fontos/sürgős feladatoknak,
  • nagyítót ha valaminek utána kell néznem,
  • és borítékot, ha valakinek válaszlevéllel tartozom.

Korábban a feladatokat négyzettel jelöltem, még korábban pedig jelölés nélkül listáztam, majd áthúztam, ami elkészült. Annak ellenére, hogy mennyire szerettem áthúzni feladatokat, és hogy a feladatoknak mennyire természetes kísérője a jelölőnégyzet, számomra is meglepő volt, mennyire jól kijövök a pötty-iksz kombinációval.

A mindennapos kerékvágás mellett persze különleges oldalak is kerülnek a naplómba. Ilyenek például a havi emlékoldalak, az olvasmánynapló, vagy éppen az olyan különleges napi oldalak, mint a Valentin-nap vagy az a nap, amikor a napi teendők mellé emlékeztetőül feljegyeztem magamnak a pi-he-nés szótári definícióját.

#PlanWithMeChallenge: keeping memories.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

A tökéltesség kérdése gyakran felmerül a bullet journal közösségben (is) – látjuk azokat a gyönyörűen kidolgozott naplókat, és valahogy felébred bennünk a késztetés, hogy mi is tökéletesen, hibátlanul vezessük a miénket. (Pedig a határidőnapló, bár jó, ha szemet gyönyörködtet, de elsősorban a funkcionalitása miatt fontos.)

Én többek közt úgy küzdök ezzel a maximalizmussal, hogy tudom, hogy tudom, hogy a tökéletlenségek megmutatása visszatérő feladat a fotókihívásban, így akárhányszor hibát ejtek, egy vidám kis “oops!” jelzéssel nyugtázom, hogy de jó, most már biztosan lesz mit mutatni, ha a hibák kerülnek sorra!

A kézírás gyakorlásában kicsit leeresztettem, de azért ezzel kapcsolatban is megosztottam pár bejegyzést – változatos irodalmi emelkedettséggel.

#RockYourHandwriting: slow vs normal vs rushed.

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

#RockYourHandwriting: drill – common phrases. Now that's a funny one. I was wondering what should be my common phrase for drill, and then this one came in my mind. There is this common phrase in Hungarian, that contains a swear word, but my mom was pretty mindful of our language as children, so when she used this phrase she always changed the swear word for a nice one. You can imagine my face as a teenager when I first heard the original phrase and I was like... oh... oh, that really makes sense. 😂 I still use it in the form my mom taught me though, and it always makes me smile. 😉 (You won't go far with loan translation, but just for fun, a close one could be: instead of "left behind like a dog's shit", I learned "left behind like a dog's shirt". 😜) Gyerekként anyukám nagyon odafigyelt a szókincsünkre (ez jelentett némi vakfoltot az általános műveltségemben amúgy), így azt a bizonyos mondást az ebről én ebben a formában tanultam meg: otthagyja, mint eb a Szaharát. Képzelhetitek az arcomat, amikor kamaszkoromban először hallottam eredeti formájában, és... hát, összeállt a kép. 😂 Ettől függetlenül én továbbra is Szaharával használom, ahogy anyukámtól tanultam, és mindig vigyorognom kell tőle. 😉

A post shared by Timi (@timi_kincsesfuzet) on

És egy kis háttérmunka – a tolltesztjeim mellett (amit a bullet journalom utolsó lapján vezetek, hogy lássam, melyik tollam hogyan teljesít az adott papíron, várható-e, hogy átüt, stb.) megosztottam azt is, hogyan készülnek azok a szépen megvilágított, ízléses hátterű képek az instagramomra. 🙂