Ápold a kapcsolatokat! – A májusi boldogságtervem tapasztalatai #1

Gretchen Rubin Boldogságterve nyomán én is elhatároztam, hogy havi témák és fogadalmak segítségével megpróbálom apró lépésekben boldogabbá tenni az életem. Boldogságtervem naplóját általában szombatonként olvashatjátok, további bejegyzések a boldogságterv címke alatt.

Májusi témám a kapcsolataim ápolása.

A megfelelő alkalom

Tegnap volt a névnapom, aminek alkalmából olyan ismerőseim is jelentkeztek, még ha csak pár soros e-mailben vagy néhány szavas Facebook üzenetben is, akikkel ritkán tartom a kapcsolatot. Számomra mindig nehézkes a régi, ellangyosodott vagy teljesen kihűlt kapcsolatok felélénkítése, mivel általában kíséri egy jó adag bűntudat, amiért hagytam magunkat így eltávolodni, és még egy jó adag feszengés, hiszen olyan régen váltottunk szót utoljára, mit is mondhatnánk most? De a névnapi üdvözleteim jó ötletet adtak, hogy egy-egy ilyen alkalom nagyon jó lehetőség, mondhatni ürügy, hogy minimális feszengéssel újra felvegyük egy hónapokkal vagy évekkel ezelőtt félbeszakadt társalgás fonalát.

Tartsd szem előtt!

Ahogy év elején a napi rutinjaimban is nélkülözhetetlen segítséget nyújtott az, hogy kifüggesztettem a rutinok listáját több helyen is, ahol jellemzően szem előtt vannak (a mosogató fölött, a fürdőszoba tükör mellett, és a munkahelyemen a monitor mellett), úgy a fontosabb kapcsolataink ébren tartásában is segíthet, ha írunk egy listát azokról, akikkel rendszeres kapcsolatban szeretnénk maradni, és jól látható helyre kifüggesztjük magunknak. Így ha napjában egyszer-kétszer rápillantunk a nevek listájára, hamarabb eszünkbe juthat, hogy “tényleg, fel kéne hívnom!… írhatnék neki egy e-mailt… küldök egy sms-t…”.

Öröknaptár

A naptárakkal valahogy nehezen jövök ki. Ha meg is szeretem őket időről időre, ha lelkesen fel is jegyzem az időpontokat, a jeles napokat, a fordulókat, jó eséllyel akkor sem fogom átvezetni őket a következő évi naptárba… már ha lesz következő évi naptáram, és nem ősz végén jut eszembe, hogy ó, idén nem is vettem naptárt. Arra gondoltam, kihúzhatnám a naptár-kérdés méregfogát azzal, hogy készítek egy öröknaptárt, amit nem szükséges cserélnem évente, hanem állandóan előttem maradhat, és emlékeztethet a fontos közelgő dátumokra.

Ajándékötletek

Az, hogy nem tartom észben a közelgő ünnepeket, azt is jelenti, hogy az utolsó pillanatokban szaladgálok az ajándékokért, és hadd ne mondjam, nem így születnek a felejthetetlen ajándékok. Pinteresten már elkezdtem ajándékötleteket gyűjteni, de persze ugyanúgy alkalmas erre egy jegyzetfüzet, a határidőnaplónk, vagy az öröknaptár utolsó lapja, hogy amikor ötleteink támadnak (akár személyre szabott, akár olyan, aminek még nem látjuk a gazdáját), feljegyezzük, és legközelebb időben tudjunk gondoskodni a jó ajándékokról, vagy ha kapkodni kell is, legalább legyen egy ötletes lista, amihez nyúlhatunk.

20130504-103253.jpg

Születés-fesztivál

Az egyik barátom közölte: idén nem születésnapja lesz, hanem születés-fesztiválja, egy héten át tartó ünnepségsorozat, amely során változatos módokon fogja a szerettei, barátai körében ünnepelni, hogy ő a világon van. Azon túl, hogy ez a bolondos ötlet nekem is megtetszett, eszembe juttatta, hogy mennyire nem fordítok figyelmet a saját ünnepeimre. És tegyük most félre azt az álszerénységet, hogy minket inkább a környezetünknek illik ünnepelnie, mert arra gondoltam, nekem magamnak is, de a szeretteim ünnepeihez való hozzáállásomnak is jót tenne, ha megtanulnám jobban átélni, kiélvezni a saját ünnepeimet.

Ti hogyan készültök a családi ünnepekre?

Reklámok

Az első nap

Arra gondoltam, ha már boldogságtervvel indítom az évet, Gretchen Rubin “megvilágosodását” idézem ide napindító és évindító gondolatnak.

“Egy áprilisi reggelen, ami ugyanolyan volt, mint a többi, hirtelen ráeszméltem: az a veszély fenyeget, hogy elpazarlom az életem. Kibámultam az autóbusz eső áztatta ablakán, és szinte láttam, hogy elsuhannak mellettem az évek. (…) Két alakot pillantottam meg a foltos ablaküvegen keresztül, épp átkeltek az úton – egy korombeli nő egyszerre próbálta tartani az esernyőjét, megnézni a mobilját és előrelökdösni a babakocsit, amiben egy sárga esőköpenyes gyerek ült. Belém hasított a felismerés: ez én vagyok, gondoltam, itt tartok. (…) Ez az életem – és soha nem foglalkoztam vele. (…) Ilyen gondolatok cikáztak át az agyamon, és azon a zsúfolt buszon ülve két dologban immár bizonyos voltam: nem vagyok olyan boldog, mint amilyen lehetnék, és az életem nem változik, ha én nem változtatok rajta. És abban a pillanatban, ennek a felismerésnek a hatására úgy döntöttem, adok magamnak egy évet arra, hogy boldogabb legyek.” (Gretchen Rubin – Boldogságterv)

Az új év kezdetét hajlamosak vagyunk fordulópontnak tekinteni, de semmi baj nincs azzal, ha nem több, mint egy átlagos kedd, egy picivel több mosatlan edénnyel és porszívózni való konfettivel, mint általában. Az embert, úgy tűnik, nem mindig nagy pillanatokban kapja el a sorsfordító megvilágosodás, hanem akár egy zsúfolt buszon, mint Gretchent, vagy mondjuk a nyomtatók felé tartó folyosón, mint engem. Ebben az a jó, hogy nem kell bánkódni azon, ha az újév napja nem hoz semmi forradalmi dolgot – de nem is kell megvárni a forradalmi dolgokkal a következő jeles napot.
Ha van újévi fogadalmad, hajrá, vágj bele! De ha majd egy átlagos, esős hétköznapon csíp el a megvilágosodás, ne halogasd, hanem akkor vágj bele úgy, mintha az volna a legendás újév napja, mert így teszed még többé: egy új korszak első napjává.

Hálás hétfő #23

20121224-190821.jpg20121224-190846.jpg20121224-190905.jpg20121224-190929.jpg20121224-190947.jpg20121224-191007.jpg20121224-191024.jpg20121224-191036.jpg20121224-191048.jpg20121224-191058.jpg

Amiért hálás vagyok:

♥ hogy Szentestére esik a hálanapom ♥ esett a hó ♥ sikeresen túl a vizsgáim felén ♥ közös meditáció ♥ karácsonyi készülődés Dióval ♥ sütisütés ♥ ajándékot csomagolni ♥ odaért Angliába a csomagom ♥ skype-karácsony a húgomékkal ♥ ünnepi ebéd és fadíszítés apuval ♥ nyugis ünneplés Petivel ♥ Peti ♥ ♥ ♥ robotgép aputól ♥ csomag Dittától: likőr és vidám Rudolfok ♥ NaNoWriMo matricák és s.k. lap Anditól ♥ ajándékot adni Diónak is ♥ fények ♥ hosssssszú hétvége ♥ blogolni az ünnepek alatt is ♥ évösszegzés és élőretekintés ♥ pihenés ♥

És ti miért vagytok hálásak?

Karácsonyi hagyományok

A hagyományokon gondolkodtam – azon, hogy mit jelentenek az életünkben, miért alakulnak ki és miért őrizzük őket.

Én úgy gondolom, a szokások és hagyományok adnak ritmust, keretet, biztonságot az életünknek. Olyan navigációs pontok, amelyek segítenek eligazodni a forgatagban, amik meghatároznak minket, és amik néha úgy működnek, akár egy időgép: segítenek visszahozni olyan elmúlt idők hangulatát, amelyekbe visszavágyunk.

Vannak hagyományok, amiket generációk óta őrzünk, vannak, amikkel együtt nőttünk, és vannak egészen fiatal hagyományaink is.

Számomra ilyen karácsonyi hagyomány az, hogy Szenteste napján csomagoljuk az ajándékokat, hogy együtt ebédelünk, hogy együtt díszítjük a fát, a kedves által hozott hagyományok közé tartozik az, hogy ünnepélyes csúcsdísz-elhelyezéssel koronázzuk meg a díszítést, és akárki akármit mond, egy őrizni való új hagyományom tavalyról, hogy mókás karácsonyi képeket készítek a kiskutyámról.

Nektek milyen karácsonyi hagyományaitok vannak?

Minden hónap első bejegyzése

Egy könnyed kis évösszegző blogos meme: gyűjtsd össze minden hónap első bejegyzését a blogodon!

A Kincsesfüzetet júliusban indítottam, így idén kurtácska lesz a listám – jövőre pótolom. :)

Július: A kincsesfüzet első lapja – Megfogalmaztam küldetésemet itt, a blogon. “Állandó küldetésem a boldogság, a teljesség keresése a mindennapokban, és remélem, ezzel a bloggal magamat és másokat is hozzásegíthetem ehhez.”

Augusztus: Céltábla – Megmutattam motiváló táblámat a célok szem előtt tartására, és augusztusi céljaimat.

Szeptember: Motiváló háttérkép – Enikő ötlete alapján elkészítettem saját motiváló háttérképemet.

Október: Hálás hétfő #11 – Körömlakkok, pozsonyi utazás és kutatók éjszakája.

November: Légy önmagad – “Ne próbálj mindenki más lenni. Légy önmagad.”

December: Cipősdoboz akció – A jótékonyságról írtam, és ajánlottam a Baptista Szeretetszolgálat Cipősdoboz akcióját.

És neked? – Ha tetszik ez a véletlenszerű kis áttekintés, te is írd össze ugyanezt a saját blogodban! (És szólj, hogy meg tudjalak kukkantani! ;))

Karácsonyi nagytakarítás

Elérkezett a fantasztikusan hosszú ünnepi hétvége, és természetesen FlyLady, zónázás, rendteremtés és minden egyéb csodás igyekezet ide vagy oda, a nagyon-nagyon hosszú hétvége úgy köszöntött be az otthonomba, mint egy majomfészekbe. Így a karácsonyi nagytakarítás idén sem marad el.

Ahogy már említettem, a maximalizmust mellőzni fogom, de azért azt még én is megérdemlem magamtól, hogy legyen egy talpalatnyi helyem leülni a karácsonyfát csodálni. Nincs más hátra tehát, mint nekifogni a nagytakarításnak.

És íme a praktikáim, hogyan motiválom magam, illetve “csapom be” magam azzal, hogy mindezt ünnepi hanglódásnak álcázom:

  • gyertyákat gyújtok, hogy karácsonyi fények és illatok lepjék el a lakást
  • bekukkantok az italos szekrénybe, amit csak félévente egy-egy alkalommal látogatok, és likőrből és teából, vagy likőrből és tejből álló “koktéllal” spékelem meg a hangulatot
  • nonstop karácsonyi zene szól
  • motiváló előtte-utána képeket készítek (ezeket instagramon – ahol kincsesfuzet néven találtok rám – és twitteren teszem közzé a magam bíztatására)
  • a takarításközi szünetekben élvezem, hogy végre van időm büntetlenül internetezni, és tobzódok kicsit a tumblr-képválogatás, a blogolás, a facebook, az e-mailek és minden egyéb online molyolás forgatagában, ami nekem örömet okoz
  • elmélkedek, ami számomra a karácsony egyik fő eleme

(A lista bővülhet a nap folyamán, ha felfedezek még valami trükköt.)

Ti hogyan töltitek ezt a két napot Karácsonyig?

20121222-102648.jpg

Küszöbön áll a nap

Küszöbön áll a nap, az az egyetlen egy nap az évben, mely hivatalosan is a szereteté. Háromszázhatvanöt nap közül háromszázhatvannégy a gondjaidé, a céljaidé, munkádé, és a szereteté csupán egyetlen egy, s annak is az estéje egyedül. Pedig hidd el, Ismeretlen Olvasó, fordítva kellene legyen. Háromszázhatvannégy nap a szereteté, s egyetlen csak a többi dolgoké, s még annak is elég az estéje. (Wass Albert)

Instant karácsony

Nem tudom, ki hogyan áll a karácsonyi készülődéssel és a hangulattal. Részemről a héten tettem le az ünnepek előtti utolsó vizsgáimat, így a ráhangolódás nem ment igazán. De semmi baj, akárhonnan is számoljuk, már nyolcadik éve vagyok egyetemista illetve főiskolás, az instant ünnepi hangolódás a különleges képességeim közé tartozik.

Viánál, aki a hétköznapokból kilépés mestere, remek cikksorozatot olvashattok a karácsonyi hangulat megteremtéséről…
egyedül
ketten
barátokkal
gyerekekkel

Ami engem illet, az utóbbi években megfigyeltem (ez biztosan nem az én lángelméjű, korszakújító felfedezésem), hogy a karácsonyt egyfajta maximalizmus övezi. Nekem erről rég le kellett tennem, hiszen ha az ember egyenesen a vizsgáiról zuhan be a karácsonyfa alá, és az esze már a január eleji feladatokon jár, akkor nem elvárható, hogy minden csillogjon-villogjon, tökéletes legyen, fényes és illatos, akárcsak a tévéreklámokban.

Te sem tudsz tökéletes karácsonyt prezentálni? Semmi baj! Csak gondold át, mi számodra a karácsony leglényegesebb eleme, és dolgozz azon, hogy az minél jobban sikerüljön. Alighanem itt is működik a pareto-elv, vagy valami ahhoz hasonló – a karácsonyi hangulat 80%-áért a dolgok 20%-a felel.

Számomra a tökéletes karácsony egy békés, nyugodt ünnep, amikor pihenhetek, ellazulhatok, gyönyörködhetek az engem körülvevő szép dolgokban, és pozitív hangulatban értékelhetem az elmúlt időszakomat és tervezhetem az elkövetkezőt. Ezért a vizsgáimat úgy szerveztem, hogy az ünnep körül több mint egy hétig ne kelljen a tanulmányaimmal foglalkoznom, az itthoni teendőket pedig úgy – a tökéletlenséget és rendetlenséget is megengedve -, hogy szenteste napján már csak pihenni, díszíteni, zenét hallgatni, gyertyát égetni, elmélkedni és együtt lenni kelljen.

Te hogyan tudnád alkalmazni a pareto-elvet a karácsonyod szervezésében?

Újságpapírba csomagolt ajándékok

Néhány éve egy barátom elmesélte, hogy náluk minden karácsonykor újságpapírba csomagolja az ajándékokat a család. Ezen eléggé meglepődtem akkor, de aztán hozott képeket, mesélt is, hogy hogyan is működik ez náluk. Elmondta, hogy a készülődésbe plusz színt visz az, hogy akár már hónapokkal korábban nyitott szemmel járnak, ha látnak egy szép oldalt vagy képes hirdetést, félreteszik, hogy stílusosan lehessen csomagolni vele. Ezt nagyon kedvesnek tartottam. De inspiráció után böngészve a neten azt is látni, hogy a legegyszerűbb, legolcsóbb papírból is kis odafigyeléssel és ügyességgel szépséges csomagolás kerekedhet.

20121130-185953.jpg

Nagyon jó példának tartom ezt arra, hogy az ember adjon is meg ne is a külsőségekre – stílust és színt vigyen az ünnepbe anélkül, hogy beállna a fásult tömegfogyasztók csilli-villi sorába, és rávegye magát egy kis odafigyelésre és kreativitásra.

Cipősdoboz akció

Ma kezdődik az adventi időszak, az ünnepre való felkészülés hivatalos időszaka. Az ünnepek környékén az emberekben gyakran felbuzog a jótékonyság iránti vágy is, hiszen amikor kapunk, adni is vágyunk, amikor gazdagszunk, gyakrabban gondolunk a rászorulókra. Én ezt így tartom jónak – persze nem árt, ha egész éven át eszünkbe jut olykor adni és jótékonykodni, de jónak tartom azt, hogy az ünnep olyanokat is adakozásra bír, akik máskor nem adnak.

A jótékonykodásnak végtelen sok formája és lehetősége van, és nem mind anyagi, így mindenki előtt nyitva áll a lehetőség. Keressétek az ünnepek környékén a lehetőségeket, hogy adjatok, hogy jót tegyetek – nem nehéz, hiszen ilyenkor minden karitatív szervezet nagy munkával van jelen mindenféle köztéren és gyűjti a jótevők adományait -, és aztán vigyétek magatokkal az jótékonykodás melengető belső örömét a szürke hétköznapokra is.

A számtalan lehetőség közül én most egy olyat szeretnék ajánlani, ami néhány éve már a karácsonyaim része. A Baptista Szeretetszolgálat cipősdoboz akcióját azért kedvelem, mert az ember kézzel foghatóan ajándékot adhat, megvan benne az ajándékozás minden öröme, a válogatás, a keresgélés, a csomagolás, hiszen egy cipősdoboznyi ajándékot nekünk magunknak kell összeállítani, ami egészében, úgy, ahogy mi összekészítjük és becsomagoljuk, egy gyermek vagy fiatal karácsonyfája alá fog érkezni.

Ezen kívül persze még számtalan lehetőség van, a pénzadománytól kezdve a bevásárló központokban gyűjtött tartós élelmiszeren át a templomdíszítésben való részvételig.

Ti hogyan jótékonykodtok az ünnepek alatt?