Bögrés barhesz recept

“A barhesz vagy hálá (challah) a zsidó konyhaművészet péksüteménye. A zsidó étkezési hagyományokat őrző családokban a péntek este kezdődő szombat megszokott eledele az asztalon.”

— Wikipédia

Mariont, a My Jewish Mommy Life youtuberét követem egy ideje, mert nagyon tetszik a csupa-mosoly, pozitív szemléletű spiritualitása, amivel a zsidó hitben a tudatos jelenlét és az itt-és-most jobbításának lehetőségét látja.

Kipróbáltam a hagyományos kalácsreceptjét is, és nagyon bejött! Többszöri próbálkozásból egyszer sem hagyott még cserben, úgyhogy már megosztani is merem.

Bögrés barhesz recept 

Hozzávalók

  • 1 bögre meleg víz
  • 1 csg száraz élesztő
  • 3 tojás
  • 2 ek méz
  • 1 tk só
  • 3,5 bögre liszt (+)

Elkészítés

A nagy keverőtálunkban a száraz élesztőt a meleg vízzel elkeverjük és 10 percig pihentetjük. Amíg az élesztős víz pihen, felverjük a tojásokat. A 10 perc leteltével az élesztős vízhez keverünk 2 ek mézet, majd 1 tk sót, végül a felvert tojásokat, apránként adagolva, hogy jól elegyedjen. 

Ezután fokozatosan hozzákeverjük a 3,5 bögre lisztet. Lágy, de nem ragadós tésztává dagasztjuk, közben szükség szerint további lisztet hozzáadva. Kb. 5 percig dagasztjuk, majd a tésztát egy kiolajozott tálba rakjuk, beleforgatva az olajba. Nedves konyharuhával leterítjük, és meleg helyen 1 órán át kelesztjük. 

Lisztezett felületen kaláccsá formázzuk, a tetejét tojásfehérjével vagy tejjel megkenjük, sütőpapírra vagy olajjal megkent tepsire helyezzük, és 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. 

Bögrés barhesz variációk

Az alaptészta semleges ízű. Tálalhatjuk natúran, vagy sütés előtt megszórhatjuk a tetejét nagyszemű sóval, olajos magvakkal, aprómagokkal, stb. 

A tésztájába is keverhetünk aszalt gyümölcsöt, magokat, darált magvakat, maglisztet. Nekem dióból van sok itthon, ezért én természetesen darált dióval készítettem. Fél bögre lisztet egy bögre darált dióval helyettesítettem (tehát három és fél bögre liszt helyett három bögre liszttel és egy bögre darált dióval állítottam össze a tésztát), de mivel a készre dagasztás közben úgyis még jó egy bögre liszt hozzájön, annyira nem fontos itt a helyettesítési arányok szenten tartása. 

Édesen is készíthetjük. A legegyszerűbb, ha azelőtt, hogy a fonat ágait megsodornánk, téglalap formára húzzuk ki a tésztát, megszórjuk cukros töltelékkel (pl. cukros dió, cukros kakaó, stb.), felhajtogatjuk, és ezt a cukros belsejű tömböt nyújtjuk-sodorjuk ággá és foglaljuk fonatba. 

Fotó: Matt BangoStockSnap

+1 konyhatrükk

(Hüpp, hüpp, hüpp: konyhatrükk!)

Nem tudom, kinek kell ezt hallania, de engem tavaly ajándékozott meg az anyósom a dagasztás tudományával — az életem azt megelőző harmincöt évében nem tudtam, mi a különbség a gyúrás és a dagasztás között. (Nem is szerettem kelt tésztát készíteni, mert mindig olyan masszív lett, hogy parittyába is lehetett volna fogni…) Szóval leírom, hátha valakinek akkora aha-élmény lesz, mint nekem. :)

Gyúrni olyan tésztát szabad, ami nem kell, hogy levegős legyen. Például levestésztának, főtt tésztának valót. Gyúráskor összenyomjuk, összepréseljük a tésztát, nyomást helyezve rá. Ezzel tömörítjük, kiszorítjuk belőle a buborkékokat. 

Van olyan tészta, aminek ez nem fáj, sőt. A kelt tészták lényege viszont az, hogy az élesztő megtölti a tésztát légbuborékokkal (miközben eszegeti a mézet vagy cukrot) — pont így kerül a buborék a sörbe is! ;)  Ha nem akarunk kiszúrni magunkkal, akkor nem nyomorgatjuk ki a tésztából ezt a légiességet, amit az élesztő olyan ügyesen beletesz.

Kézzel dagasztani úgy tudjuk a tésztát, ha hasonlóan dolgozunk, mint a gépi dagasztó hullámos feje. Az ujjainkkal, mint egy kanállal, alányúlunk a tésztacsomónak, megemeljük, végigsimítjuk a tál oldalán, majd gyengéden visszahelyezzük a tálba. Addig-addig göngyölgetjük így a tésztát, amíg homogén, de továbbra is levegős, könnyed anyaggá összeáll. Vigyázzunk a bubikra! :)

Itt a Nagyböjt!

Tegnap feltettem Instagramra, hogy mikről mondok le Nagyböjt idejére, …

… majd a böjt előtti utolsó Youtube-os kalandozásom első videójaként szembejött velem ez: Casey Cole atya elmélkedése arról, miért ne mondj le semmiről Nagyböjt alatt.

Ooookééé, gondoltam… — De meghallgattam, mi a mondandója, és igazat adok az ifjú atyának.

Casey atya azt tanácsolja, ne mondjunk le semmiről Nagyböjt idejée csak azért, mert

  • ki akarjuk pipálni ezt a tételt a keresztény teendők listánkról, vagy
  • mert úgy gondoljuk, illik valamivel sanyargatnunk magunkat Húsvét előtt.

Casey atya felhívja a figyelmet, hogy a Nagyböjtöt eredetileg nem is a teljes keresztény közösség tartotta, csak azok a katekumenek (felnőtt hittantanulók), akik arra készültek, hogy Húsvétkor megkeresztelkedjenek. (Velük vállalt később szolidaritást a köznép.) A céljuk ezzel nem az volt, hogy öncélúan sanyargassák magukat kicsit, hanem hogy olyan lelkületet alakítsanak ki, amit továbbvihetnek a frissen kezdett keresztény életükbe.

Casey atya ezért azt javasolja, hogy ha valamiről lemondunk Nagyböjt idejére, akkor azt mi is hasonló céllal tegyük: hogy jobb emberekké válhassunk, jobb szokásokat alakíthassunk ki — olyanokat, amiket szívesen meg is tartanánk, nem csak negyven napra.

Ha nem így teszünk, akkor a Nagyböjt jó eséllyel felesleges időpazarlás — csak megágyazunk vele egy húsvéti dorbézolásnak (hogy akkor jól bepótoljuk kiéhezve a Nagyböjt alatt megspórolt hús-, csoki- vagy alkoholfogyasztást), és addig is éhes, nyűgös és bosszantó társasága legyünk a környezetünkben élőknek.

Fújtam egy nagyot, mert idén jó vállalásaim vannak ebből a szempontból. Nagyon sokat binge-eltem mostanában a social mediát, különösen az Instagramot és Youtube-ot, és folyton a telefonomon lógok valamilyen puzzle-t nyomogatva. Ezért erre a Nagyböjtre én közösségi média böjtöt hirdetek:

  • nem használom az Instagramot
  • csak akkor nézek Youtube-ot és Netflixet, ha az közös program Petivel
  • és a telefonos játékaimat egy játékra limitáltam, ott is igyekszem mértékletességet gyakorolni

A célom ezzel, hogy tudatosabb legyek, jobban jelen legyek az életemben — remélhetőleg többet olvassak és többet írjak.

Ezt még kiegészítettem egy édesség böjttel. No, nem teljes cukorstoppal, mert az hamvába holt ötlet számomra. Viszont arra gondoltam, hogy ha a házi készítésű édességekre limitálom magam, azzal még akár támogatni is tudom a többi vállalásomat — amíg sütit sütök, addig sem az közösségi médián jár az agyam. :P

Ti tesztek böjti fogadalmat? Hogy segít ez titeket abban, hogy jobb emberré váljatok?

Ferenc pápa ötujjas imája

A Habfürdő blog Vásárhelyi Rékája a napokban megosztott egy lélekemelő kezdeményezést az instagramján: kérj egy imát, küldj egy imát! (A profilján a kiemelések közt még visszanézhetők.)

Ez végre motivált arra, hogy elhozzam ide ezt az “apró trükköt”, ezt az egyszerű imatechnikát, amit Ferenc pápa ajánlott. Én is alkalmazom, mert szeretem az ilyen “ujjon számolós”, praktikus dolgokat.

Ferenc Pápa ötujjas imája

Imádkozzunk a következő emberekért, az ujjainkat emlékeztetőként használva:

  • Hüvelykujj — ez az ujj van hozzánk a legközelebb: imádkozzunk a hozzánk közelállókért! Őket a legkönnyebb a szívünkbe idézni, ezért könnyű velük kezdeni az imát.
  • Mutatóujj: imádkozzunk azokért, akik példát mutatnak, utat mutatnak nekünk! Példaképekért, tanítókért, aktivistákért imádkozhatunk például.
  • Középső ujj — ez a leghosszabb ujjunk, kiemelkedik a többi közül: imádkozzunk a “nagyjainkért”, vezetőinkért!
  • Gyűrűsujj — ez a leggyengébb az öt ujjunk közül: imádkozzunk a gyengékért, elhagyottakért, bánkódókért, szenvedőkért, betegekért, üldözöttekért, nehézségekkel küzdőkért!
  • Kisujj — használjuk a legkisebb ujjunkat emlékeztetőként arra, hogy utolsóként önmagunkért imádkozzunk! Így új perspektívából nézhetünk a saját helyzetünkre, a másokért való imádkozás kissé kimozdít minket a saját gondjainkból, és ha előbb gondolatban szeretetet küldünk mások felé, azután saját magunk felé is könnyebben fordulunk szeretettel, megértéssel.

Egyszerű kevert diós süti

A telkünkkel örököltünk egy jól termő diófát is, amit még Peti nagypapája ültetett. Kellett pár év, mire felébresztettem magamban a nagymamám szellemét és becsületesen beépítettem a rutinomba a diópucolást is, de lassan kezdem behozni a lemaradásaimat — még nem értem ugyan a 2019-es termés pucolásának végére. ‘:D De van most bőven finom dióm, úgyhogy felkerültek a menüre a diós sütik.

Fotó: Nordwood ThemesStockSnap

Megosztom a go-to, pikk-pakk kevert diós receptemet a Femina.hu receptje alapján.

Hozzávalók

Száraz hozzávalók:

  • 1 bögre dió
  • 1 bögre liszt
  • 1 csg sütőpor
  • 1 tk reszelt citromhéj
  • 1 csipet só

Nedves hozzávalók:

  • 2 db tojás
  • 0,75 bögre (barna) cukor
  • 1 csg vaníliás cukor
  • 0,75 bögre tej
  • 0,25 bögre olaj

Elkészítés

Száraz hozzávalók összeállítása:

A diót ledaráljuk, vagy durvára aprítjuk, vagy vegyesen. A diót egy külön tálban összekeverjük a többi száraz hozzávalóval: a liszttel, a sütőporral, a sóval és a reszelt citromhéjjal.

(Az eredeti recept fahéjat ajánl, amit én citromhéjra cseréltem, mert nálam az a kötelező partnere a diónak.)

Nedves hozzávalók összeállítása:

Egy másik tálban habosra keverjük a cukrot és a vaníliás cukrot a tojásokkal, majd hozzákeverjük a többi nedves hozzávalót: a tejet és az olajat.

Elkészítés:

A sütőt 180-200 fokra előmelegítjük, a tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és 25-30 perc alatt készre sütjük. A végén érdemes tűpróbát végezni, ha már nem ragad a belseje, akkor készt.

Finom, könnyű, omlós sütemény, én magában vagy lekvárral fogyasztom, Peti Nutellával tálalja.

Egyszerű 70-30 költségvetés

Oké, nincs olyan, hogy egyszerű költségvetés. Számomra legalábbis. Peti a pénzügyminiszterünk, mert azonnal szorongás gyűlik a mellkasomba és számok kezdenek zsizsegni a fejemben, ha arra gondolok, hogy pénzt kell menedzselnem. Amitől persze néha kiszolgáltatottnak érzem magam, és néhány évente nekidurálom magam, hogy igenis legyőzöm a félelmeimet és építem a viszonyomat a családi költségvetéssel.

2019-ben volt a legutóbbi ilyen nekidurálásom, amikor családi tanácsot hívtam össze a soproni Frei kávézóba és átvettem a költségvetésünk adminisztrálását. És bár azután néhány hónapig tartott csak ez a fegyelem, az a néhány hónap elég volt új szokások bevezetésére, amiknek hála, még ha laza alakzatban repültünk is, a 2020-at meglepő anyagi biztonsággal zártuk.

2021 ismét egy izgalmas év lesz számunkra anyagi szempontból, ezért úgy döntöttem, leporolom a költségvetés-vezetési alapismereteimet. És mivel úgy látom, hogy anno nem írtam erről itt a blogon, ezért ide jegyzetelem ki ismétlő jelleggel azt a költségvetési technikát, ami az elmúlt másfél évben megdobta az anyagi biztonságunkat.

70%-os szabály

Jordan Page, nagycsaládos mormon mami blogger költségvetési taktikáit osztom meg.

Jordan alapszabálya: bármennyit keresel is, ne költs többet havonta, mint a bevételed 70%-a.

A nettó bevételedet a következőképp oszd fel:

  • 70% kiadás
  • 10% vésztartalék (ehhez az összeghez soha-soha-soha nem nyúlunk hozzá, kivéve, ha élet-halál kérdése — mi ezt Petivel nyugdíjalapnak tekintjük)
  • 10% céltartalék (megtakarítás nyaralásra, felújításra, SOS kiadásokra, vagy amire szeretnénk)
  • 10% egyéb (jótékonyság, mormonoknak nyilván tized, megtakarítási alap a gyerekeknek, nyugdíjalap magadnak, befektetés, stb. — őszintén szólva jelenleg mi ezt csak rajta hagyjuk a folyószámlán)

Megjegyzések:

  • Van az az élethelyzet, amikor akkor sem lehet a nettó bevétel 70%-ából megélni, ha kenyéren és vízen élsz. Ilyenkor természetesen nem az az életcél, hogy bármi áron befizesd a tizedet és eltegyél 10%-ot a nyaralási alapba. Akkor bizony azon kell dolgozni, hogyan növelhető a havi bevétel — a 70%-os szabály azoknak szól, akik ésszerű (akár drákói) spórolással és odafigyeléssel élhetően ki tudnak jönni ebből a havi keretből.
  • Akinek magas kamatozású hitele, személyi kölcsöne van, azok se most spóroljanak étkezőszettre, “égető tartozás” esetén a havi (minimum) 30% menjen a sürgős törlesztőkre.
  • A 70% költés egy kiindulási pont, nem kőtáblába vésett törvény. Célozd meg ezt kezdetnek, és innen navigálj ambíciózusabb vagy megengedőbb költségvetés irányába a tapasztalatok alapján.

Oszd meg és uralkodj!

Ha nem egyedül kezeled a költségvetést, akkor oszd fel a partnere(id)del a kiadások kezelését feladatkörök szerint. Ki miért felelős általában a családban? Melyik feladat logikusabb az egyik vagy másik családtag számára?

Mi ilyen szempontból a konzervatív álompáros vagyunk, én intézem a bevásárlást és Peti a karbantartási feladatokat. Éés a családstruktúránk elég egyszerű. ‘:D De Jordan például ilyen költségvetési kategóriákat említett még: autó, gyerekek különórái, orvosi kiadások, családi szabadidős programok, befektetések.

Jordan azt javasolja, minden költségvetési kategóriának legyen egy gazdája, egy felelőse. A felelősök együttműködése pedig történjen úgy, akár egy vállalatnál: rendszeres költségvetési meetingeken történjen az egyeztetés a közös célokról, beszámolás a haladásról, célok és stratégiák megvitatása, de mind stratégiai, mind operatív szinten kerüljük a belepancsolást a másik projektjeibe, felelősségi körébe. A feladatköröket átszervezni, segítséget kérni, irányt változtatni persze mindig lehet, de ez a “vállalati szemlélet” segíthet megakadályozni a társakat egymás mikromenedzselésében.

Pro tip Jordantől, ami nekünk meglepően bevált: a költségvetési meetingeket, különösen az érzékenyeket (pl. amikor először osztjuk fel a feladatköröket és osztjuk ki a hozzájuk tartozó költségeket) tartsuk nyilvános helyen, egy süti és kávé mellett. (Oooké, ez még Covid előtt történt, de remélhetőleg hamarosan újra releváns tanács lesz.) Kisebb a valószínűsége, hogy veszekedésbe csap át a megbeszélés.

Boríték rendszer

De nem az a boríték rendszer. :)

Oké, tudjuk, hogy a nettó bevételeink 70%-át költhetjük el havonta. Ismerjük a fix kiadásainkat, és remélhetőleg nem haraptuk át egymás torkát, miközben a teljes kiadáslistánkat felosztottuk felelősségi körökre.

Első körben határozzuk meg a személyes költségkereteket. A havi bevétel 70%-a nálunk így oszlik el:

  • Rezsi (minden, ami fix)
  • Timi havi kerete ([70% – rezsi] x Timi hányada)
  • Peti havi kerete ([70% – rezsi] x Peti hányada)

Peti úgy osztja be a havi keretét, ahogy ő jónak látja (nem mikromenedzselem), én viszont idén ismét szeretnék belevágni a Jordan által javasolt borítékos rendszerbe. No, de ez nem az a borítékos rendszer, amikor van havi 30 borítékunk a hónap 30 napjára az aznapi költőpénzzel, sem az, amikor a tízféle felelősségi körünkhöz tartozik tíz boríték a havi kerettel az adott kategóriához. (Különben is, ki használ még készpénzt! Covid idején! Egek!)

A boríték két célt szolgál:

  • A kiadások vezetése
  • A blokkok tárolása

A borítékot 2 oszlopra és 4 sorra osztjuk. Minden sor tartalmazza a havi keretünk negyedét, egyheti költségkeretet — mivel sokkal könnyebben látunk be egy hetet, és így könnyebben osztunk be egy hétre pénzt, mint egy hónapra. A két oszlop tartalmazza a legnagyobb kiadási kategóriánkat (pl. bevásárlás) és egy “minden egyéb” kategóriát.

Az adott heti mezőben folyamatosan vezetjük a kiadásainkat — Jordan aranyszabálya: soha ne a következő hétről kölcsönözzünk, ha túlszaladtunk, hanem a fő és az egyéb kategória között! Egyheti etapokban gondolkodunk — kitartás, ha a hét véget ért, tiszta lappal indulunk!

(Nézzétek meg Jordan videóit a részletekért, nem tudom, mennyire magyaráztam jól. :))

A 70%-os kerethez hasonlóan a tapasztalatok alapján lehet lazítani vagy szorítani a gyeplőn — a cél a költségvetés meghatározásával és követésével első sorban a tudatosság és odafigyelés!

Összefoglaló

Összefoglalva, a következő lépésekkel határozzom meg a heti költsétvetésemet:

  • Hó elején felírok minden nettó bevételt
  • A nettó bevétel 70%-a a család havi teljes költségkerete
  • A havi családi költségkeretből levonom a mindenkori fix kiadásokat
  • A fix kiadások utáni keretet kettéosztom Peti és köztem (hogy milyen százalékban, azt a feladatköreink határozzák meg)
  • A felosztás utáni személyes keretemet (ami fedezi a bevásárlást és minden egyéb személyes vagy hozzám tartozó kiadást) 4 részre osztom, ez a heti keretem
  • A heti keretből a kiadások folyamatos levonásával számolom a fennmaradó keretemet

Ooké, ahogy írtam, ilyen részletességgel nem folyamatosan vezetem a költsétvetést, hanem időnként néhány “kiképző” hónapig.

De most épp ilyen kiképző hónapok jönnek. A százalékszámító táblázatom és a borítékom már készenáll. :)

Kímélő édesburgonya krémleves, ahogy én készítem

Az idei évem egyik legnagyobb slágere az édesburgonya volt — most termesztettem először! Na, nem nagy tudomány egyébként: az edesburgonya.bio oldalról megrendeltem a palántákat, azokat házhoz hozta nekem a Magyar Posta, elültettem őket a honlap útmutatása szerint, és voilá, termett az édesburgonyám! Jópofa növény egyébként, mert nemcsak a gumója ehető, hanem a levele is fogyasztható. (Abból is van néhány zacskó a fagyasztómban.)

A legnagyobb slágerételem belőle pedig jelenleg az édesburgonya krémleves. Mmmm. Mmmmmmmmm.

A Street Kitchen Tavaszi édesburgonya krémleves receptje alapján készítem, de alig van olyan recept, amit Peti gyomra miatt nem kell átvariálnom (ha valami úgy kezdődik, hogy hagyma, fokhagyma, bors, akkor már kezdődik is a csere-bere, mert ezek nagy mumusok nálunk), így arra gondoltam, megosztom, én hogy készítem.

Fotó Foodie GirlStockSnap

Kímélő édesburgonya krémleves

Hozzávalók:

  • 500 g édesburgonya
  • 2 szál répa
  • fél fej vörös- vagy lilahagyma
  • 2 ek vaj
  • 800 ml víz
  • 1 leveskocka
  • 1 tk só
  • 1 tk szegfűbors
  • 1 kis tejföl

Elkészítés:

A zöldségeket megpucoljuk, felkockázzuk.

(Megjegyzés: a répák helyett van, hogy mondjuk a fagyasztott zöldségmixes zacskó alján törvényszerűen megmaradó karfiolokat rejtem el a levesben, vagy ma például a karácsonyról megmaradt krumplit használtam fel. Csak lazán, krémleves, nem árt neki.)

A hagymát megfuttatjuk a vajon, majd hozzáadjuk a zöldségeket, kicsit pároljuk. Felöntjük a vízzel, hozzáadjuk a leveskockát és a fűszereket. 20 percig főzzük, ezután mehet bele a tejföl. Még kb. 10 percig főzzük, vagy ameddig a zöldségek igénylik, legyen minden puha.

Egyenletesre turmixoljuk és nagyon örülünk neki. Én pirítóssal szoktam fogyasztani.

Közérdekű közlemény:

Az, ahogy a krémlevest készítem, mától még azt hiszem, két hétig megtekinthető lesz Twitchen: twitch.tv/nagytimi85

Még csak ismerkedek/flörtölök ezzel az új felülettel, de nemrég álmodtam is vele. Szóval nem tudom, vagy lesznek a jövőben még Twitch streamek, vagy nem. Ahogy azt megszoktuk. ‘:D

Év szava és évértékelés

Nálam a szokásos módon telik az év vége: a karácsonyfa mellett, lágy zenével, szaloncukorral és meleg teával, és a jövő év szavát keresve.

Az ajánlásaim a szokásosak:

Kellemes inspirálódást mindenkinek!

#acsaládazcsalád

Ezt kiteszem ide is. :) (Jól megkésve a kampány szempontjából, de a gondolataim még érvényesek. <3)

instagram.com/nagytimi85

Egy kutya, két szülő, három gyerek, négy kerék. Ez egy tipikus nukleáris család.

De nem csak a sabloncsalád a család. Az apa nélküli család is család. Az anya nélküli család is család. A gyerek nélküli család is család. Petivel, Dióval és Selkie-vel mi gyermek nélküli család vagyunk. De apuval és a húgommal is család maradtunk anyukám halála után is, hiába voltunk már anya nélküli család.

Ismerek olyan családot, ahol apa híján anya és a babák a család, de olyat is, ahol apa helyett a nagyi lett a másik gondviselő. És mennyiféle családot ismerek még! Kicsiket, nagyokat, tipikusakat, szövevényeseket. Ahogy ti is.

Tudom, hogy van, akinek nagy lélektani ugrás innen az, hogy az apa nélküli család vagy az anya nélküli család akkor is lehet család, ha nem egy nem várt esemény hozta így, hanem a kezdetektől ez volt a terv. De tudom azt is, hogy az apa-anya-gyerekek, habár régi recept (bár nem a legrégibb és nem az egyetlen recept) önmagában nem garancia egy gyerek biztonságára, boldogságára sem.

Épp ezért én hiszek abban, hogy elismerjük a gyermektelen családokat is, és cserébe örüljünk, ha egy gyerek olyan családban nevelkedik, ahol várták, és ahol szerető gondoskodással nevelik.

Én az ilyen családokat támogatom, ezekben reménykedem, és remélem, hogy az ilyen családoké lesz a jövő. Ezért támogatom a szivárványcsaládokat és a szivárványcsaládok jogait is.

Több információért a kampányról kövessétek a Háttértársaságot és Pál Marciék cuki családját!

Adventtől: egyéves Biblia olvasási terv

Ó hogy én hányszor vágtam már neki, hogy na én most elolvasom a Bibliát! — Attól függően aztán, hogy az Ószövetséggel vagy az Újszövetséggel kezdtem-e, a Teremtés könyvén vagy Máté evangéliumán nem nagyon jutottam túl. (Na jó, egyszer a Számok könyve ejtett ki.)

Idén ősszel aztán találtam egy jópofa olvasási tervet, ami időrendbe rendezi, és így egy kicsit variálja a Biblia tartalmát. (Alaposan le vagyok vele maradva ugyan, de a lényeg, hogy azért csak jól haladok.)

Azért jutott eszembe most megosztani ezt (holnap Advent első vasárnapja!), mert az olvasási terv kezdhető decemberben, januárban, vagy szeptemberben is, attól függ, az ember honnan szeretné megfogni az olvasási projektet. 

(Hátránya — számomra legalábbis —, hogy a protestáns Bibliára vonatkozik a terv, úgyhogy a katolikus apokrifeket majd utólag vagy út közben kell hozzáolvasni.)

Angol nyelven egy kompakt kis kétoldalas tervként ki is nyomtatható a menetrend. 

Forrás: clarion-call.org

Magamnak a magyar hivatkozásokat kijegyzeteltem Molyon az olvasásom alatt.

Az Advent témája: “decemberben élvezd a Példabeszédek egy-egy fejezetét naponta!”. 

Ha van kedvetek, csatlakozzatok!

Boldogságterv #31 — Hát persze, hogy NaNoWriMo

Ó, még emlékszem a boldog időkre, amikor kitűztem egy 30 napos kihívást, és ez automatikusan azt jelentette, hogy végig is viszem. — De vajon a kaland boldog idői voltak ezek vagy a maximalizmus mókuskerekes idői? Nem tudom, én boldogként emlékszem rájuk. Na nem mintha most olyan boldogtalan lennék. (Sok alvás és antidepresszáns. B-) )

Amit ezzel mondani akartam, hogy a “légy jelen” célkitűzéseimet nagyon jelképesen sikerült csak követni… De voltak nem várt fordulatok is!

  • Jóga. — Nem, nem mondhatnám, hogy túl sokat jógáztam. De! A munkahelyem jóvoltából átmentem egy egészségügyi szűrésen, ahol felhívták a figyelmemet rá, hogy pufi vagyok és gyenge. Oké, valójában azt mondták, hogy bár a súlyom optimális, a testzsírszázalékom magas, és különösen a karjaimban nagyon kevés az izomtömeg. Úgyhogy rendszeres jógázás helyett rendszeres kargyakorlatokat végeztem.
  • Mindennapos jegyzetelés. — Azt hiszem, több nap maradt el, mint amennyit megtartottam. Pedig micsoda hasznos szokás ez! Helyette viszont megtört a régóta tartó olvasási krízis. Azt hiszem, tényleg sikerült legalább egy réteg ködfátyolt lehúzni az agyamról, ez szuper.
  • Hot-spot takarítás. — Hát nem is tudom, ebből volt-e kevesebb vagy a jógából… De! Petivel nekiugrottunk a háznak, és néhány lomltalanítós körrel nagyon szép eredményeket értünk el.

Emellett többet imádkoztam, többször adtam hálát, gyakrabban csodálkoztam rá a természet szépségeire. Szóval az összkép végül is jól alakult!

Novemberre olvasási kihívást terveztem, és idén először kihagyni a NaNoWriMót, mert az elmúlt pár évben eléggé kiégtem novemberben. De úgy tűnik, nem kellett sok, hogy visszacsábítsanak. ‘:D

Holnaptól tehát visszatérek egyfajta puha, nyüzsgő, ismerős bubble-be. Ehhez most nem tudok témát kapcsolni (még — lehet, hogy rátalálok majd a megfelelő címkére), de… jó érzéseim vannak ezzel a hirtelen hozott döntéssel kapcsolatban. :)