A gyászról

Idén lesz tíz éve, hogy meghalt anyukám – és ma van egy hete, hogy elveszítettük Peti édesanyját.

Nem hiszem, hogy méltón tudnék írni bármelyikükről is, bár remélem, hogy az állandó tanulási szándékkal és a bölcsesség utáni kutatással méltón hordozom magamban anyukám egy részét, és azzal, ahogy mindig igyekszem, hogy a házunk otthon, a családunk pedig menedék legyen, méltón viszem tovább az anyósom egy részét.

A héten sok riportot újranéztem az egyik kedvenc katolikusommal Stephen Coltert-rel, és mivel ő sokkal szebben beszél a gyászról, inkább az ő gondolatait szeretném megosztani az enyémek helyett.

“Ha szeretik ezt a műsort, az mindazoknak köszönhető, akik itt dolgoznak, én pedig szerencsés vagyok, hogy egy lehetek közülük. De ha nézik a műsort, és közben kedvelnek engem is – az az anyukámnak köszönhető.”

– Stephen így kezdte a monológját a Colbert Report című műsorában, amikor az édesanyja halála után először ült kamerák elé.

A teljes monológot a Comedy Central oldalán nézhetitek meg.

Stephen Colbert Lorna Colbertre emlékezik (bal oldalt) – Forrás: Comedy Central

Hasonlóan megható az a beszélgetés, ami Stephen és Anderson Cooper között zajlott, miután Anderson édesanyja meghalt.

“A hitem, amit az édesanyám példájából tanultam, arra vezet, hogy hálával fogadjam a világot úgy, ahogy van. (…) Hiszen Isten melyik büntetése nem ajándék? A létezésünk ajándék, márpedig a létezéssel együtt jár a szenvedés. (…) Megtanultam, hogy hálás legyek azokért a dolgokért is, amikről a leginkább azt kívánom, bárcsak ne történtek volna meg.”

– osztja meg az interjúban Stephen.

Az, hogy gyerekként elveszítette az édesapját és két testvérét, megajándékozta Stephent azzal a képességgel, hogy osztozni tud mások fájdalmában. – Ahogy most én is osztozni tudok Peti fájdalmában, ő pedig megnyugvást tud meríteni a tudatból, hogy ha számomra volt élet az édesanyám halála után, számára is lesz. Ezért hálás vagyok.

Hatalmas Tolkien rajongóként Stephen – aki gyerekként a science fiction és fantasy könyvekbe menekült, naponta egy könyvet is kiolvasva – természetesen nem állhatta meg, hogy Gandalfot ne idézze A Gyűrűk Urából:

“Mind így van ezzel, aki hasonló időket megélt, de a döntés nem rajta áll. Nekünk arról kell döntenünk, mihez kezdjünk az idővel, amely megadatik.”

– J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk Ura – A Gyűrű Szövetsége

A gyászról” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Őszinte részvétem, Timi. Sok erőt kívánok Petinek és neked is az elkövetkező időszakra!
    Mostohaapukám májusban halt meg, hirtelen, átérzem a fájdalmatokat. Kívánom, hogy találjátok békességet!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s