KEEP CALM AND kertészkedj a győzelemért!

Az első és második világháború alatt a szövetséges hatalmak országaiban “victory garden” néven előkertekben, kiskertekben, parkokban gazdálkodtak az otthonmaradottak. Ezek a kormányzati propagandával támogatott kertek az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Németországban két célt szolgáltak: hogy erősítsék a lakosság morálját, és hogy támogassák a gazdaságot.

Erre a tudásmorzsára akkor bukkantam, amikor az elmúlt hetekben kertészeti tippek után kutattam az interneten.

Azt hittem, hogy ha mi is zárlat alá kerülünk, rengeteget fogok írni, olvasni és tanulni. Végső soron épp most iratkoztam fel Susannah Conway egy online tanfolyamára, és van egy írós projektem, aminek a témája tö-ké-le-tes összhangban van a mostani eseményekkel. De az itthon töltött idő — azóta, hogy két hete home office-ba vonultattak — inkább váratlan fordulatot vett.

Az utolsó bevásárló körutam alkalmával, amikor utoljára még meglátogattam az Interspart Sopronban, mielőtt izolációba volnultam, még bedobtam egy maréknyi vetőmag csomagot a kosaramba, különösebb meggondolások nélkül. Aztán ahogy megjött a jó idő (jön-megy, tudom), Peti családja is kiköltözött a kertbe — és engem is elfogott a kertészkedhetnék.

A csendes szobámat — a kreatív kuckómat — ellepték a fuvarozási dokumentumok, kupacokban állnak a feldolgozásra váró és a folyamatban lévő ügyek. A délelőttjeimet itt töltöm — a délutánjaimat a konyhában (a sütés-főzés iránt is elfogott hirtelen a szenvedély) és a kertben. Kamrát rendezek, ebédet főzök, sütit sütök, pite recepttekkel kísérletezem. (Oké, meg sok-sok sorozatot nézek. :P) Fura dolog.

Azt hiszem, ahelyett, hogy játszani hagyom az elmém — ami egy ilyen szokatlan, ismeretlen, bizonytalan helyzetben nem feltétlen áldásos —, sokkal inkább arra van igényem, hogy lekössem, földeljem magam. Ahogy a győzelmi kertek is ígérték: tevékenyen a kezünkbe venni a sorsunkat, érezni, hogy tenni tudunk azért, hogy ne legyünk annyira kiszolgáltatottak.

Bill Nye, aki a szórakoztató tudományos ismeretterjesztéssel szerzett magának nevet, az elmúlt években a klímaváltozás elleni harcot tűzte ki a zászlajára. Bill az interjúiban és podcast epizódjainan sokszor él a világháborús hasonlatokkal: arra bíztatja a nézőit, hallgatóit, hogy a klímaváltozás ellen is akkora hévvel, összefogással, mindenkit érintő odaadással küdjenek, ahogy Bill szüleinek korosztálya tette a világháború idején.

Tegnaptól Magyarország lakossága is részleges kijárási tilalom alatt áll — de az élemiszerboltok, szupermarketek, gazdaboltok továbbra is látogathatóak. (Csak ésszel és távolságtartással!) Azt hiszem, ez egy jó alkalom arra, hogy — aki nem a “frontokon” küzd, az egészségügyben, közlekedésben, élelmiszeriparban, ellátási láncokban, a még nyitva lévő üzletekben, stb., hanem otthon rekedt, esetleg bizarr módon sok szabadidővel a kezei közt — elkezdjük építeni a saját győzelmi kertjeinket. Előkertekben, kiskertekben, balkonládákban.

És ha már a világháborús relikviáknál tartunk — legyünk túl egy bejegyzésben az összes háborús hasonlaton —, tudtátok, hogy az elmúlt években felkapottá vált, KEEP CALM AND CARRY ON dizájn is háborús emlék? Habár végül csak szűk körben terjesztették, de az eredeti KEEP CALM plakátok azzal a céllal készültek, hogy London bombázása idején fenntartsák a lakosságban a reményt.

Nyugalom és kitartás!

Együtt ezen is túlleszünk majd.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s