Húsmentesen, sajtmentesen, másfél Földön

Több mint fél éve, hogy vegetáriánus lettem.

Mármint, veeearhmmmm…getáriánus, mondjuk. Főleg. Olyasmi.

Az embereknek nem mindig van türelmük végighallgatni, hogy mit jelent ez és miért – de ti legfeljebb nem görgettek tovább, nem igaz? ;) 

Az alaphelyzet az volt, hogy szerettem volna jó irányba változtatni az étrendemen. Igazából ennyi. De mivel nem igazán büntet a szervezetem (nem vagyok elhízásra hajlamos, nincsenek ételallergiáim, és a kiszáradáson és eseti gyomorrontáson kívül tényleg nem sok azonnali eltántorító hatása van a testemre az ételeknek), nehéz volt meggyökeresíteni bármilyen változást. 

2018 októberében azonban az ENSZ kiadta a klímaváltozással kapcsolatos jelentését, amit követően kitöltöttem egy ökológiai lábnyom tesztet. A teszt nemcsak a lábnyomom méretét határozta meg, de javaslatokat is tett, hogy mit tudnék tenni a csökkentése érdekében, és az első számú ez volt: hagyjak fel a húsfogyasztással. 

És ez a kettő már nagyon szépen összeklikkelt: tudatosabban szeretnék étkezni, és az ökoszisztéma azt szeretné, hogy ne egyek húst. Legyen így!

Meglepően könnyű és könnyen tartható elhatározás volt. 

Na jó, azért voltak eseti bökkenők, amikor azért hoztam szürkezónás döntéseket. És többször szembesültem a tejtermékek fogyasztásának képmutató voltával: hiába a környezetvédelem volt az egyik sarokköve a döntésemnek, ha továbbra is fogyasztok olyan állati eredetű (ha nem is hús-) terméket, aminek nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint például a csirkehúsnak. 

Év elején aztán Petit gyomorfekéllyel diagnosztizálták, és felmerült, hogy megpróbálhatnánk gyakrabban főzni otthon, hogy jobban tudjuk kontrollálni, milyen összetevőket fogyaszt. (Spoiler: a konyhatündér felbuzdulásom nem volt hosszúéletű.) Mivel őt nem akartam vegetáriánus étrenddel “gyötörni”, és a sajt versus csirke kérdés amúgy is bántott, úgy döntöttem, az étrendemben a nagy vízlábnyomú sajtot becserélem a valamivel fenntarthatóbb csirkehúsra. Továbbra is nagyon kevés húst eszem, húskészítményt pedig egyáltalán nem, de ezután szinte teljesen elhagytam a sajtot, és bár nem preferálom, de ha úgy alakul, főzök vagy elfogadok olyan ételt is, amiben csirkehús van. 

Röviden talán Láma Ole megfogalmazásával élve tudnám leírni a diétámat:

Ma úgy vagyunk ezzel, mint a legtöbb elfoglalt buddhista a világban: elfogadjuk, amit kapunk, de magunk csak kevés húst veszünk.

Idén erre a hétre esett az Earth Overshoot Day, az az aggasztó fordulónap, amikor az éves fogyasztásunk túllépi azt az erőforrás mennyiséget, amit a bolygó egy év alatt újra tud termelni. 1,75 Földre lenne szükség, hogy a jelenlegi fogyasztásunk mértékét fenntartható módon ki tudjuk elégíteni. (Nem annyira vicces fun fact: csak 1,00 van belőle.)

C597A207-08D8-4FF3-8CC8-F3842861176D

Az Earth Overshoot Day-re a munkahelyemen hívták fel a figyelmemet, arra pedig Via emlékeztetett, hogy töltsem ki ismét a tesztet — akihez egyébként megéri elkukkantani, a blogjára és az instagramjára is életmód tanácsokért, hiszen ő már a bűvös 1,00 szám alatt él: egy év alatt kevesebb erőforrást él fel, mint amennyit a bolygónk egy ember számára megújuló módon biztosítani tud.

Rossz hír, hogy magamról ezt nem mondhatom el: ha mindenki az én példámat követné a bolygón, 1,4 Földre lenne szükség a Timi-klónhadsereg eltartására.

Jó hír viszont, hogy csak az utóbbi alig több mint fél évben észlelhetően csökkentettem ezt a számot. Csak azzal, hogy megfogadtam a tanácsokat a húsfogyasztásról, a személyes Overshoot Day-emet egy júniusi dátumról szeptemberre mozdítottam!

És jó hír az is, hogy a legterhelőbb kategóriáim még mindig olyasmiket tartalmaznak, amikre aránylag könnyű a ráhatásom. Nem kell lakóhelyet vagy munkahelyet változtatnom, de még azon sem kell változtatnom, ahogy a kettő közt közlekedek. A környezetre legnagyobb terhelést jelentő döntéseimet a vásárlásaim alkalmával hozom meg. Nem kis kihívás egy étrend- vagy stílusváltás sem — de mégsem egy emigrálás vagy házátalakítás! 

És igen, épp most adok élő, egyenes adásban pep-talkot magamnak — és talán nektek is. :) Nem olyan hatalmas dolog, Timi! Meg tudod csinálni! ;)

Aki szeretné kitölteni az ökológiai lábnyom tesztet, az (angolul) itt teheti meg: https://www.footprintcalculator.org/

 

Húsmentesen, sajtmentesen, másfél Földön” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Érdekes, én eszem húst (igaz, nem gyakran, hetente max. kétszer, akkor is elég keveset, és 10-ből 9-szer csirkét), és így is okt. 25. jött ki. Pedig nem ökoházban lakunk, annál a pontnál is az igaz válaszokat adtam meg… lehet az a megoldás, hogy ha utazok, csak vonattal szoktam, meg némi bkv-s buszozás is jellemző. Meg nincs semmilyen kütyünk a laptopon, telefonon kívül, nem tartunk külön hűtőládát, nem veszünk és dobálunk ki feleslegesen kaját… szóval a pazarlás az, ami a fő gond szerintem. Itt Magyarországon nagyon sokaknak sír a szája, Budapesten is, hogy milyen nyomorban él, és érted, közben azt látom, hogy a plázák tömve vannak, a kukák tele vannak bontatlan (!!!) lejárt szavatosságú kajával, mert a sok idióta megveszi a roskadozó polcokról, aztán nem eszi meg. Gyorsétteremben kajálnak, energiaitalt vedelnek naponta többször, ez mind rengeteg szemét. Az is vicces, hogy sok siránkozóhoz renegeteg ismerősöm is besorolható, akik állítják, hogy “jajj de sz*r az életszínvonal”, de közben LÁTOM, hogy ugyanezek az emberek legkésőbb évente lecserélik a telefonjukat, kétévente a laptopjukat stb., minden nyáron külföldön nyaralgatnak, trendi cuccokat vásárolnak… szóval komolyan nem értem, minek rinyál az ilyen… a fejekben van a legnagyobb baj. Az én telefonom a jövőhéten lesz 7 éves, úgy 3 éve nem futnak rajta az appok, na és akkor mivan? Telefonálni jó, sms-ezni jó, még netezni is lehet vele, ha nagyon akarok. A laptopomat kinyiffanásig használom, az előző 8 évesen adta fel, a mostani jelenleg 4 és fél éves. Jaj, bocsánat, mégis van egy kényelmi kütyüm is: egy 6 éves Kindle :DDD
    Szóval szerintem ilyeneken is múlik az, hogy ki mennyire környezettudatos.
    Nyilván akinek muszáj kocsival menni dolgozni, hát Istenem, ez van, de akkor is megoldhatná, hogy mondjuk ne egyedül autókázzon már, hanem üljenek össze többen… még olcsóbb is. Illetve a sok lusta disznó, aki beül a kocsijába és azzal megy be Pestre naponta, és ül a dugóban, pedig megtehetné ám, hogy vonattal jár… hát, én még úgyis hamarabb hazaérek vonattal, ha késik 30 percet, és az azért nem mindennapos :’D (Bár hetente egyszer előfordul, az tény. De messze nem olyan megbízhatatlan a máv, mint amilyennek szeretik elpanaszolni a népek… tudom miről beszélek, ugyanis 16 éve ingázom, ebből 12-t napi szinten!)
    Bocsánat, elkalandoztam…

    Mindenesetre kajához visszatérve, szerintem még mindig jobb, hogy megeszem az 50 km-en belül “termelt” csirkét, mint ha vegán cuccokat vásárolnék a boltban meg rendelnék a neten, amik jó nagy részét országokkal, ill. földrészekkel arébb termelik ill. dolgozzák fel. A csirkék táplálásához a kukoricát is az országon belül termesztik. Ha meg nem, az gáz, mert bőven van magyar kukorica, és tudtommal nagyja tápnak megy, szóval ha nem itthonra, hanem külföldre, akkor megint csak ott vagyunk, ami felcseszi az agyam: mi a francért kell elvinni bármit innen, és idehozni a külföldit? Mindenki egye azt, amit a saját országa/szűkebb környezete termel, ennyire egyszerű, vagy esetleg a szomszédos országok bizniszeljenek kaja téren, ennyi. (Nyilván most a jóléti országokról beszélek, ahol van kaja, nem mondjuk Etiópiáról.) Ettől még tőlem lehet vegán valaki, csak olyan fura, hogy sok teszem azt brit vegános nem gondol bele, hogy bakker a mittomén milyen magjait meg kkókusztejét amit naponta fogyaszt, azt nem Nagy-Britanniábal termelik ám, hanem k*va messze, és bakker odaviteti repülővel, na AZ a bazinagy ökológiai lábnyom. Egye mindenki azt, amit megkap a környéken, piacon – de ezeken aztán azt is árulják a kedves árusok! Az nonszensz, hogy nyáron a magyar vidéki piacon banánt is lehet kapni!!! MINEK?! Senki nem halna éhen, és lenne lehetősége változatosan étkezni, ha ténylegesen a hazait, meg a környékbelit enné. Hja kérem, egyszerűbb a tescós műanyagcsomagolt német meg lengyel sz*rokat megvenni?…

    De ez csak az én véleményem.
    Bocsánat, ha bárkit megbántottam vele, komolyan nem állt szándékomban. Csak ez már így kijött belőlem.

    • Szia, huh, ne haragudj, mostanában (értsd… idén? 🙈) borzalmas voltam a kommentek nézegetésével, csak emiatt nem hagytam eddig jóvá. Igen, a húsfogyasztással én is egyetértek, a hús még önmagában nem fenntarthatatlan, csak ésszel meg mértékkel kell enni (ami általában nincs meg, mert én sem tudom pl, hogy mi lenne az a húsmennyiség, amit elfogyaszthatnék mondjuk hetente úgy, hogy ha a családomban, utcámban, városomban, régiómban élők mind hasonló mértékben fogyasztanának, akkor a régió fenntartható módon ki tudna szolgálni minket), cserébe nekem pl. ez egy egyszerű döntés volt, amit meg tudtam hozni és utána sokkal könnyebben igazodni hozzá, lényegében napi mérlegelés nélkül. Épp a globális klímasztrájkon beszélgettünk arról, hogy a fogyasztói / jóléti társadalmakban azért nehezebb ez, mert a nagyszüleink, dédszüleink (az enyémek legalábbis, akik paraszti sorból származnak) egyszerűen azért éltek fenntartható(bb) módon, … mert különben éhen haltak volna. Ma nem fáj annyira a túlfogyasztás. És igen, egyébként az én értékeimet pl. lehúzza, hogy buszhoz férek hozzá, nem vasúthoz. Meg még sok minden, csomagolásmentességben pl. nem vagyok túl jó, és jah… kütyük. De igyekszem. :)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s