Könyvajánló: Távoli tűz – Book review: Distant Fire

Ismeritek az érzést, amikor egy dal úgy összeforr egy történettel, hogy már nem tudjátok nem együtt kezelni a kettőt? Nos, így vagyok én. Ha meghallom a Beatlestől a Here Comes the Sun első akkordjait, elmosolyodok, és megjelenik a szemem előtt Avana tengerpartja. Aki nem tudja, miről beszélek, annak mindjárt elmagyarázom.


[PLEASE SCROLL DOWN for the English version, and you can also read my “Welcome and sorry for my English” post here.]


A nyáron az egyik munkatársammal a könyvekről beszélgettünk. Akkor épp Lemtől Az Úr hangját olvastam, de szóbakerült a Felhőatlasz és a Csodaidők is, hiszen a téma a “sci-fik, amik nem annyira sci-fik” volt, és ezt az ajánlást kaptam tőle: ha még nem olvastam Zsoldos Péter Távoli tűz c. regényét, feltétlen olvassam el, mert szeretni fogom.

Mindkét kérdésben igaza volt: valóban olyan történet ez, amit olvasva az első néhány oldal után elfeledkezik az ember, hogy tudományos fantasztikus könyvet és nem egy történelmi regényt tart a kezében – és szerettem… mit szerettem, imádtam!


A könyv egy trilógia középső kötete, de hallgattam a munkatársam ajánlására és itt kezdtem az olvasást. De csak annyiban éreztem, hogy egy történet közepébe csöppentem, hogy azonnal magával ragadott az áramlat, hiányt vagy hátrányt viszont nem jelentett, hogy nem olvastam az előzménykötetet.

A történet Gregor Man űrhajós naplója, aki egy küldetés után nem tarthat hazatérő társaival, hanem a felderített bolygó egy bronzkori társadalmában ragad. Feljegyzéseibr egyszerre személyes hangnemben és történelmi hűséggel igyekszik megörökíteni azokat az évtizedeket, amiket a tengerparti városállam élén tölt, aminek népe istenkirályként maga fölé emelte. Gregor Man, az “isteni úr” pedig igyekszik minden erejével és tudásával új népét szolgálni, felvirágoztatni új otthonát, és az évezredekkel előbbre járó földi tudás, szellemiség és erkölcs segítségével nemcsak jobbá tenni Avana népének életét, de a gondolkodásukat és a maga képére formálni.

Bármennyire is szeretem a Beatles zenéjét, azt hiszem, elsősorban nem az ő érdemük az, hogy néhány pillanat elég, hogy olyan élő módon kinyíljon előttem Avana képe, a két öböl, a halászok bárkái, a kézművesek utcái, a templomok, az emberek arca, hangja, mozdulatai, mintha én is ott jártam volna. Valóban egy olyan történet ez, ami sosem ismert, új világokba repít, egyszerre a jövőbe és a távoli múltba. (És nem is tudom, mikor voltam utoljára olyan szerelmes egy fiktív személybe, mint Zsoldos Péter Inimmájába. :))

Akár a tudományos fantasztikum, akár a történelmi mese iránt érdeklődtök, mindenképpen nagyon jó szívvel ajánlom ezt a kötetet.

Distant Fire – the most amazing not-so-science fiction

Do you know that feeling when a song and a story get so connected in your brain that you couldn’t even imagine them without each other anymore? I feel the same when I hear the first few accords of Here Comes the Sun by The Beatles, and I instantly think of the beach of Avana. But where is Avana? I’ll let you know soon.

When I was reading His Master’s Voice by Stanislaw Lem this summer and mentioned that it’s a science fiction, but not really (the book itself admints that it’s more a “philosophy fiction” than a science fiction), one of my coworkers said: if you want to read a good sci-fi where you forget after a few pages that you’re reading a sci-fi, sure check Távoli tűz (Distant Fire) by Péter Zsoldos, you gonna like it.

And he was right: I felt more like reading a historical novel than a science fiction – and I didn’t just like it, I loved it.

The story is the memoir of an astronaut named Gregor Man (who totally could be pictured by Matt Damon if you ask me). He and his crew visit and Earth-like planet that’s on an earlier stage of social evolution, but he gets injured and cannot travel home with the others. So he stays at one of the bronze-age city-states, and becomes their leader with the title of the god-king from the stars.

Mixing personal view and historical perspective, the narrator, Gregor is giving us the chronicle of his decades as the king of Avana. But – just as in the Foundation by Isaac Asimov – he isn’t really the hero of the story: Avana and its people are. They are who come to life on the pages, they are the ones who win our hearts and soon become like old friends.

I started with that Beatles song, but I think it’s not the music tho – it’s this amazingly written novel that makes me travel in space and time (forth and back in time at once), and without closing my eyes, I’m right there in Avana, I see the coast, see the craftmens streets, see the faces of the people and hear their voices. (And I have to admit, I can’t recall the last time I was so in love with a fictional character, as the “fierce war-lord” Inimma stole my heart here. :))

My only heartache is that this Hungarian masterpiece has no English translation so I can share only my enthusiasm with you but cannot recommend the book itself. But maybe you can recall and share something similar with me? Any recommendations on a “not-so-science fiction”?

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s