Amiért hálás vagyok:
♥ Peti apró meglepetéseiért ♥ a hosszú hétvégéért ♥ a produktív napokért ♥ … és a láblógázásért ♥ az újra Fallaoutozásért ♥ a kuckózásért ♥ Dióért ♥
[még több kép itt]
♥ az olvasásért ♥ a teázásért ♥ a Dióval youtube-ozásért ♥ a munkáért a friss levegőn ♥ hogy az első bullet journalom lassan a végére ér, és már tervezhetem a következőt ♥ az új felfedezésekért ♥ a régi olvasmányokért ♥ a pozitív visszajelzésekért a munkahelyemen ♥ a szürke szövegkiemelőmért ♥ a “nagy szüretért” (egy további erőspaprika és két további cukkini, ezt tudom felmutatni :)) ♥ elkezdtem ötletelni NaNoWriMóra ♥ a Petivel közös munkáért ♥ a téliesített teraszért ♥ a finom szörpökért ♥
Ti miért vagytok hálásak?
máris eltelt egy hét?
– a horgolt Mária-József-kisedért, amit nemrég fedeztem fel pinteresten, és félig már kész is. Ajándékba lesz, de annyira übercuki, hogy magunknak is csinálok karácsonyig, imádom
– a sokat rakosgatott, régi pulcsiból lebontott fonalért, ami József ruhájához tökéletes, és mint kiderült, egy élmény horgolni, imádom
– a napsütésért
– hogy csak úgy megvehetek valamit, ha olyan kedvem van
– hogy ma kiderült, elnyertük azt a (hatalmas) pályázatot, aminek én voltam a bábája, és végre lesz több évre szóló szerzödésem
– a kollégáimért
– a változásért
(jaj te, nincsenek már MArie Kondo-s posztok, pedig akartam írni, hogy elolvastam a könyvet, és azóta értem azt is, miért kell kipakolni a táskát (egy régebbi posztodnál ebbe kötöttem bele). Nekem a “nem tud a táska pihenni”- indok valamiért jobban átjött, mint bármi más gyakorlatiasabb megközelítés :D)
Gratulálok a pályázathoz! \o/ *konfetti*
És a horgolás is nagyon klassz! ^^
Heheh, örülök, hogy meglett végül az összhang a konmarival, én mindig a racionalizálható végéről fogom meg a dolgokat, de a lényeg, hogy az eredeti forrásból átjött a dolog! ^^