{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – A kedvenc posztom

Az eheti VKP bejegyzésben a kihívás két éves születésnapját ünnepeljük (boldog születésnapot, VKP!), ebből az alkalomból pedig azt a feladatot kaptuk Szilvitől, hogy válasszuk ki a kedvenc cikkünket, amit a kihívás során írtunk vagy olvastunk.


Mi ez? A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


Épp ma fejeztem be Austin Kleon: Steal Like an Artist c. könyvének olvasását, amiben – tonnányi más kreativitással kapcsolatos jótanács mellett – az író azt javasolja, hogy ha úgy éreznénk, elszédítenek és megbénítanak a végtelen lehetőségek, cselezzük ki ezt a bénító végtelenséget azzal, hogy korlátokat szabunk magunknak, és azokon belül próbálunk alkotni.

Az jutott eszembe, hogy a {Vigyázz! Kész! Posztolj!} kihívás pontosan egy ilyen motiváló erő: azzal, hogy adott határidőre adott témához igazodva kell alkotni, a “bármikor, bármiről írhatok” dermesztő szabadsága rögtön alkotásra sarkalló korlátok közé szorul.

Átfutva az elmúlt egy év VKP-s posztjait ezért azt hiszem, a Felhőatlaszról szóló cikkem a legjobb példa. Nem hiszem, hogy egyébként az időutazásról és a reinkarnációról elmélkedtem volna, ha nem épp ez lett volna az adott heti téma.

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – A Felhőatlasz és az időutazás

David Mitchell könyve hat egymástól távoli korban játszódik, és történetei közt úgy vándorolnak a lelkek, az emberi sors fordulatai, az emberi jellem alapmotívumai, az emberiség történetének refrénjei, mint az égen a felhők: feloszlanak majd újra összeállnak, különböző formákat vesznek fel, de mindig újjászületnek, és végső soron, ugyanabból az anyagból születnek újjá, így a rabszolgaság korától a jelenünkön és a jóléti társadalom még fényesebb jövőjén át egészen a posztapokaliptikus törzsi létig nem is változnak olyan sokat.

A Felhőatlasz egy tanulságos időutazás – épp ezért ragadtam meg az alkalmat, hogy az eheti {Vigyázz! Kész! Posztolj!} kihívásra, aminek témája az időutazás, erről a könyvről írjak, egészen pontosan az általa ébresztett gondolatokról az idővel kapcsolatban.

(A cikk folytatását itt olvashatjátok.)

A többiek születésnapi VKP cikkeit itt olvashatjátok:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s