Ezt a párbeszédet egy vicces pillanatomban “pozitív gondolkodás manifesztó”-ként reblogoltam tumblr-en. Nyehheh. De az elmúlt hetem tényleg valami ilyesmi volt: a férjemmel két zombiként kerülgettük körbe egymást, nem bírtunk kimászni a fáradtságból, úgyhogy a pozitív és produktív hullámhegyek és “nem tudom, mi az a pozitív” hullámvölgyek közt csónakáztunk. 😛 

Amiért hálás vagyok:

♥ nem tudom, mikor történt, és nagyobb tűzijátékot érdemelt volna, de a blogom átlépte a 300.000 oldalletöltést – köszönöm! ♥ végre elkeveredtem könyvtárba és feltankontam hasznos olvasmányokkal ♥ sorra érkeznek az eBay csomagok, csak úgy tobzódok – persze (szinte) mindent elajándékozok majd nektek (és lesz belőle haul bejegyzés is, ígérem!) ♥ az instagramos képém, amit a férjem lesifotózott rólam, bekerült Via #nyaraljotthon válogatásába ♥ elkészítettem életem első vajkaramelláját – nem lett omlós, inkább nyúlós, de nekem ízlett ♥ nekifogtam egy régóta halogatott feladatnak ♥ meglátogattam a családomat és készítettem kiscica portfóliót ♥ 

Ti miért vagytok hálásak?