A hónap kedvencei #4 – és egyéb bejelenteni valók

Az elmúlt hónapban valahogy állandóan zsongott a fejem, így még a szokásosnál is keveset böngésztem a blogok közt. (Újra visszadobtam viszont magam a könyvolvasásba, de ez más tészta.) Úgyhogy ezúttal nem is tudom, mi rövidebb  az ajánlott bejegyzések listája vagy a cikkek, amiket hozok, de remélem, azért átkíváncsiskodtok az ajánlott blogokra. 🙂


A hónap kedvencei rovatban az elmúlt időszakban más blogokon talált érdekes olvasmányokból mazsolázok. A rovat korábbi cikkeit a hónap kedvencei címke alatt olvashatjátok.


Daily Dorothy: A 2 és 5 perces szabályok 

Dóri egy friss bejegyzésében két olyan nagyon egyszerű és nagyon időtakarékos kis szabályt osztott meg, amik nagyon jól jöhetnek annak, aki úgy érzi, túl sok a feladata és kevés az ideje, semminek nem ér a végére.

Épp a múlt hétvégén beszélgettünk Ditta barátnőmmel a házimunkáról és hogy mennyire szeretem azt a Dont’t Break the Chain fogadalmamat, ami szerint minden nap 5 percet takarítok. Mert például ha valaki azt mondta volna, hogy mielőtt elindulok hozzá itthonról, még azért rakjam rendbe a hálószobát, takarítsam le az ebédlőasztalt, amit már teljesen ellepett a lom, pakoljam ki, pakoljam be és indítsam el a mosogatógépet és takarítsam le a konyhapultot, azt mondtam volna, hogy meh. Kinek fér ez bele az idejébe, amikor mindjárt indulni kell a vonatra? De azt tudtam, hogy öt percem még van – és meglepő módon a fentiek pedig mind belefértek öt percbe. 

Úgyhogy bármilyen aprónak vagy triviálisnak tűnnek ezek a kis szabályok, én azt mondom, mindenképp érdemes adni nekik egy esélyt!

NieNie Dialogues: Burn Center Visit 

Stephanie Nielson egy repülőgép baleset túlélőjeként maga is hónapokat töltött az Arizonai Égési Sérültek Központjában, ahol rengeteget dolgoztak a – fizikai és lelki – felépüléséért, most pedig túlélőként időről időre visszalátogat a központba, hogy megossza a saját tapasztalatait, élményeit, emlékeit a páciensekkel, akik ugyanazon mennek keresztül, amin ő évekkel ezelőtt.

Rövidke kis bejelentkezésében az a kérés fogott meg, hogy ha úgy érezzük, magunk alatt vagyunk, imádkozzunk a központban ápoltakért, és főleg az ott lévő égési sérült gyerekekért. Általában nem viselem jól, ha a fájdalmat és a nehézséget azzal próbálják kicsinyíteni vagy lesöpörni az asztalról, hogy “másnak rosszabb, Afrikában meg éheznek”, mert a fájdalom egy nagyon személyes élmény, nem tehető objektívvé, és nem lesz kisebb attól, ha összemérjük máséval. De Stephanie soraiból rögtön éreztem, hogy nem erről van szó: nem kéri, hogy éljük bele magunkat az égési sérültek fájdalmába vagy hogy az ő problémáik fényében próbáljuk megítélni a saját megpróbáltatásainkat – egyszerűen ennyit kér (vagy inkább javasol): imádkozzunk értük. 

Az jutott eszembe erről, amikor a mormon misszionárius fiúkat a konfliktuskezelésről kérdeztem, és ők egyszerűen azt tanácsolták, hogy ha haragszom valakire, imádkozzak érte. Az ima nem tagadja le vagy teszi semmissé a sérelmeket, viszont – már maga a tény is, hogy rászánjuk magunkat – egy sokkal pozitívabb attitűd felé terel, ami segít átlendülni a mélypontokon, sőt, egészen új nézőpontokra, ötletekre világíthat rá, puszta belső monológként is, függetlenül attól, mit hiszünk arról, ki vagy mi van “a vonal másik végén”. 

Love Taza: Eleanorisms // Samsonisms 

Végül pedig egy könnyedebb téma. 

A Davis családba Karácsony táján érkezett meg a harmadik lurkó, de persze az első kettő is változatlan figyelmet kap. Naomi időről időre feljegyzi a két nagyobbik gyerek, a négy és fél éves Eleanor és a három éves Samson aranyköpéseit. A legfrissebb gyöngyszemeket gyűjti össze ez a bejegyzés. 

És mivel nálam is nemrég fordult egyet a számláló, ajánlónak elhoznám Eleanornak ezt a mondatát: “every year, i turn a different number. it’s crazy to think about.” – “Minden évben más a korom. Ez őrület.” – Bizony, kislány, ez őrület. 🙂


Nyári szünet

Van egy kis bejelenteni valóm is: tartok egy kis nyári szünetet. Na, nem kell félni, nem hagyok fel a blogolással (még csak az kéne!), viszont a boldogságterv bejegyzéseimmel az elmúlt időszakban több nyűgöm volt, mint örömem, úgyhogy adok a témának (és magamnak) egy kis pihenőt. A tervek szerint ősszel újra előveszem majd. 


Giveaway – coming soon!

Valamint közeledik a blogom szülinapja is, ezért arra gondoltam, hogy egy kis ajándékozással kötöm egybe a dolgot, és készítek egy(pár?) kis ajándékcsomagot, amit kiosztok a blogom olvasói között. Hogy mit kell tenni a játékban való részvételhez, egy külön bejegyzésben megírom hamarosan – stay tuned!

Advertisements

A hónap kedvencei #4 – és egyéb bejelenteni valók” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Úúúú, hatalmas lemaradásban vagyok blogokat illetően, most jutottam el ehhez a bejegyzéshez. Nagyon köszönöm, hogy ismét benne vagyok a havi kedvenceidben, iszonyat nagy megtiszteltetés, és nagyon jó tudni, hogy rendszeresen tudok posztolni valami érdekeset :)))

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s