{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Kedvenc édesség


A {Vigyázz! Kész! Posztolj!} egy kéthetente jelentkező blogger kihívás, ahol a résztvevők előre meghatározott, egészen a cikkek megjelenéséig titkos témákról írnak blogjukban. Ha csatlakoznál vagy érdekel a kihívás részletes szabályzata, keresd fel a VKP kihívás összefogó bejegyzését. A többi résztvevő írása az inlinkz gyűjtemény gombjára kattintva érhető el. A kihívásra írt korábbi cikkeimet a vkp címke alatt találhatjátok meg.


 Vigyázz! Kész! Posztolj!

A VKP kihívás eheti témája a kedvenc édességünk volt, ami pedig számomra nem lehet más, mint… *dobpergés* … a GUMICUKOR! 

Ahogy Gombóc Artúr van a csokoládéval, úgy vagyok én a gumicukorral. Szeretem a kerek gumicukrot, a szögletes gumicukrot, a lapos gumicukrot, a hosszú gumicukrot, az édes gumicukrot, a savanyú gumicukrot, és minden gumicukrot, amit csak gyártanak a világon.

 

 

Bezzeg az én időmben! 

Emlékszem, hogy gyerekként még micsoda kuriózum volt! Nem lehetett ám minden sarki boltban széles választékból válogatni, hanem ha a szüleim vagy egy rokon, barát Ausztriában járt (amikor már lehetett Ausztriában járni, ugye – ifjú olvasóim kedvéért elmondom, hogy a Vasfüggöny még állt itt az osztrák-magyar határon, amikor én születtem, és anyukám még csak határsáv engedéllyel randevúzhatott apukámmal), akkor kaphattunk egy icike-picike, féltenyérnyi méretű dobozkát, amiben kisujjköröm méretű színes gumicukrok voltak, csiga, virág, pillangó alakban. A Haribo trópusi gumicukorhoz hasonlóan a külsejük keményebb, rugalmas, homályos, roppanós volt, míg a belsejük csillogó, zselés, az ízük pedig mennyei. Különleges kis gyöngyszemek voltak a számomra, különleges és ritka napokon. 

Ma már persze kevesebb varázslat övezi a gumicukrokat, korlátlan mennyiségben és rengeteg ízben, színben, állagban, formában kaphatók, és már útlevél sem kell, hogy átruccanjunk böngészni az eisenstadti kínálatot, de én még mindig ugyanolyan szenvedéllyel vagyok irántuk. Ezt a családom is tudja: születésnapra, névnapra, karácsonyra és a többi ünnepre én virág, bonbon, plüss helyett általában gumicukrot kapok. 

Mit kell tudni a gumicukorról? 

Hogy egy kicsit tartalmasabb legyen a cikkem, művelődtem és böngésztem egy kicsit a Haribo honlapját (ami nyilván nem elfogulatlan forrás – de nyilván én sem vagyok az), úgyhogy hadd osszak meg veletek néhány érdekes tényt a gumicukrokról.

  • Az édességek története egyidős az emberiséggel, de a gumicukor csak a 19. században született meg.
  • Az Európában elterjedt édességek sokáig csak a méz és a gyümölcsök voltak, míg a 19. század elején Németországban meg nem kezdték a cukorrépa termesztést, és így az arab világból importált, luxuscikknek számító nádcukor mellett széles körben is elterjedhetett a cukorfogyasztás.
  • Az első gumicukor is a 19. században született meg, amikor felfedezték, hogy a cukrot egy bizonyos akácfa gyantájával összefőzve sajátos állagú édességet kapunk.
  • A mai gumicukrok gyanta helyett már zselatinnal készülnek.
  • A HARIBO elnevezés egy mozaikszó, amelyet HAns RIegel, a cég BOnni születesű alapítója alkotott.
  • 2002 óta Magyarországon is születnek Haribo gumicukrok.
  • Naponta 100 millió gumimaci születik a Haribo gyáraiban. Ha sorbaállítanánk őket, az egy év alatt termelt gumimacik sora négyszer érne körbe a Földet.

(Az adatok forrása: Haribo.hu

Az én kedvenceim 

Ahogy írtam, én (szinte) minden gumicukrot szeretek, kivéve talán a medvecukrot és a vállalhatatlan minőségű saját márkás vagy noname termékeket (nem akarok ujjal mutogatni, de talán sejtitek, melyik multira gondolhatok, ahol rettenetes minőségű, szuperolcsó gumicukrokkal voltak borzalmas élményeim), de ha válogatnom kellene, ezek volnának a kedvenceim:

  • Haribo békás gumicukor, mmm, mennyit ettünk belőle, amikor Petimmel közös albérletben laktunk Pesten, és jóformán McDonald’s-os hamburgeren, kólán és Haribón éltünk!… :)
  • Haribo trópusi gumicukor – ez áll a legközelebb gyerekkorom mesebeli gumicukraihoz. Egyébként a Sparos “koppintása” is nagyon finom ennek a fajtának, a Lidlis viszont már nem annyira.
  • Haribo cseresznyés gumicukor
  • Sugarland (Lidl saját márka) savanyúkarikák
  • Sugarland epres, habállagú gumicukor
  • Sugarland gyümölcslével dúsított gumicukor
  • Tescós kimért érmemintás gumicukor (a pontos márkáját nem ismerem)

Ha kíváncsiak vagytok a többi VKP résztvevő kedvenc édességeire, a cikkeket összegyűjtve itt találjátok:

Reklámok

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} – Kedvenc édesség” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Óó, én is a gumicukorfüggők táborát erősítem! Egy időben a Tesco kukacos gumicukrára voltam “ráfüggve”, ha lehet így mondani, mostanában pedig kedvencem a Haribo “focis” gumicukra (pico balla talán a neve), no, meg persze a klasszikus gumimaci is jöhet bármikor-bárhol… :)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s