Adakozz lustán!

Már szenteltem egy cikket a tizedfizetésnek, ami az egyházi kereteken túlmutatva annyit tesz, hogy jövedelmed egy hányadát (tizedét) rendszeresen jótékony célokra ajánlod fel.

Számomra a tizedfizetés szokásának a bevezetése bizonyul eddig az egyik legnagyobb kihívásnak – sajnos nem túl szimpatikus dolgokat árul ez el rólam, de ez a helyzet, borzasztó nehezen veszem rá magam a rendszeres adakozásra.

Viszont a szokások bevezetésének (és egyébként a világrengető találmányok felfedezésének) egyik kulcsa az, hogy építs az emberi lustaságra. A legjobb, leglustább módja annak, hogy rávedd magad a rendszeres adakozásra, ha a bankszámládon beállítasz egy rendszeres, havi fix összegű utalási megbízást a kedvenc alapítványod, egyházad, jótékonysági szervezeted irányába.

Ennél egy fokkal nagyobb odafigyelést igénylő, de szintén a lustaságra építő szokás meggyökeresítésén dolgozom. Az adománygyűjtő szervezetek is számolnak ezzel az emberi gyarlósággal, ezért találni sok bevásárlóközpontban a kasszák közelében elhelyezett jótékonysági perselyeket, amik lényegében ezt üzenik: ne vacakolj a visszajáróval, dobd inkább ide! Én pedig úgy döntöttem, hallgatok a hívó szóra, és ahol adománykasszát találok, oda bedobom az ott elköltött pénz 10%-át.

Tudom, hogy ez még közel sem tized, hiszen egyrészt a kiadásaim tizede (szerencsére) nem egyezik a bevételeim tizedével, és még nem is mindenhol található ilyen persely, de egyelőre a Sparos bevásárlásaim után a Gyermekétkeztetési Alap, a postás kiadásaim után pedig (ez nagyjából az Oriflame költségeimet jelenti) az Ökomenikus Segélyszolgálat kap támogatást. Kezdetnek, úgy érzem, ez is egy jó lépés a teljes tizedfizetés felé.

Ti hol szoktatok adománypersellyel találkozni?

Reklámok

Adakozz lustán!” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Református vagyok, ráadásul presbiter is, így minden hónapban fizetek egyházfenntartóit. Ami nem “egyházadó”, csak, hogy eloszlassam a félreértéseket.

    • Hadd művelődjek kicsit: utánaolvasva jól értem ugye, hogy ez az egyházadó helyett van (tehát nincs még egyházadó is) és a lényeges különbség az, hogy nem fix összegű, hanem mindenki belátása szerint adja?
      Bár igazság szerint a minimum itt is, ott is 1%, többet pedig biztosan elfogadnak a katolikusok is…
      Tudnál írni kicsit az alapvető különbségekről?

      • Református vagyok, így más felekezetekről nem tudok felvilágosítást adni. A lényeg, hogy adót kizárólag az állam vethet ki, ami kötelező is egyben (adójogász vagyok mellesleg). Az “egyházadó” egy helytelen, sosem létezett, tévesen használt fogalom.Történelmileg is max. a tized létezett, de az is így hívták, nem adónak. Nálunk nincs kötelező előírás, de hát hogyan is lehetne. Az egyházfenntartói hozzájárulást meg mindenki úgy adja, ahogy gondolja.
        Az egyházközségi hozzájárulás a hivek anyagi hozzájárulása az egyházközség müködéséhez (rezsi, munkabér stb.) Mindenkinek a lelkiismeretére van bizva, hogy fizet-e és mennyit.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s