Az öt szeretetnyelv

Nemrég sort kerítettem rá, hogy elolvassam Gary Chapman: Egymásra hangolva c. könyvét, amit még nászajándékba kaptunk. Gary Chapman, aki a szeretetnyelvek fogalmának megalkotásáról is ismert, arról ír ebben a könyvében, hogy mi az öt alapvető szeretetnyelv, amit használva egymás felé közvetíthetjük szeretetünket, és hogyan működnek ezek a házasságban.

A könyv olvasása során sok hasznos felfedezést tettem magunkkal kapcsolatban, és mindvégig próbáltam kitalálni, hogy mik a mi szeretetnyelveink a férjemmel. A jó hír az, hogy két esetben nehezen felismerhető a szeretetnyelv: ha valaki olyan régóta él szeretet nélkül, hogy már egészen elfelejtette, mi is az és milyen úton vágyna rá – és ha valaki annyira el van halmozva szeretettel, hogy nem is tudja biztosan, a szeretet melyik fajtája tölti meg a lelkét leginkább, egyszerűen csak érzi, hogy szeretik. Avagy, ahogy Peti mondta az ő megszokott stílusában: én nem is értem, kicsim, mit kell ezzel ennyit vacakolni – mindent meg kell adni a másiknak, és akkor minden rendben lesz.

Ez így remek is, de nem szabad elmenni a tény mellett, hogy nagyon sok olyan kapcsolat van (házastársi és más emberi kapcsolatok egyaránt), ahol az emberek azért szenvednek szeretetlenségben, mert nem tudják, talán soha meg sem tanulták, hogy hogyan fejezzék ki egymás felé és hogyan kérjék a másiktól a szeretetet.

A szeretetnyelvek ötlete azt fogalmazza meg, hogy az emberek “különböző nyelveket beszélnek”, ha a szeretetről van szó. Ami az egyik ember számára a legszebben szól az érzésekről, az a másik számára érdektelen. Van, akit tökéletesen boldoggá tesz az, hogy a társa karjaiba kucorodva nézheti az esti filmet, de van, aki elhidegülésnek érzi, ha nem beszélik át a nap eseményeit. Van, akinek csordultig telik a szíve, ha látja a társát a ház körül serénykedni, de van, aki elhanyagolva érzi magát, ha nem lepik meg időről időre valamilyen apró ajándékkal. Van, aki a fellegekben jár egy apró meglepetéstől, de van, aki kételkedik, szereti-e még a társa, hiszen soha nem dicséri meg, különben is, az ajándékokkal talán csak a saját lelkiismeretét akarja megnyugtatni. És így tovább.

Az ilyen kapcsolatokban nagyon jó gyógyír lehet, ha megismerjük az öt szeretetnyelvet – ha rájövünk, melyik nyelv a másiké és hogyan szólhatunk leginkább a szívéhez, melyik a miénk és hogyan segíthetünk neki, hogy kifejezhesse a szeretetét irántunk.

Az öt szeretetnyelv a következő:

  1. Elismerő szavak – Ez az értékelés, elismerés, dicséret, bíztatás és bátorítás nyelve. Aki elsősorban ezt a nyelvet érti, az szereti hallani, hogy “azta, ez nem semmi! büszke vagyok rád! csak úgy ragyogsz! ezt remekül csináltad! gyönyörű vagy ma! csak így tovább! hiszek benned!”
  2. Minőségi idő – Ez az odafigyelés, az együttlét nyelve. Két nagy dialektusa van: a közös tevékenység és a meghitt beszélgetés. Mindkét esetben a lényeg az egymásra figyelés, az élményeken való osztozás érzése.
  3. Ajándékok – Ez a látható jelek nyelve. Nem a pénzhajhászásról szól, hiszen az ajándékok értéke szinte mindegy is, lehet az egy kézzel írt képeslap vagy egy útszélen tépett vadvirág, a lényeg, hogy aki ezt a nyelvet érti, akkor érzi igazán a szeretetet, ha látja annak megtestesülését is.
  4. Gondoskodás – Megjegyzem, hogy a magyar fordításban ezt a szeretetnyelvet a szívességek nyelvének hívják, de ebben még több felhangot érzek, mintha az eredeti act of service-t szó szerint szolgálatnak fordították volna. Ez a cselekvő szeretet nyelve. Aki ezt a nyelvet érti, szereti érezni, hogy gondoskodnak róla, szereti a praktikus dolgokat és szereti látni, hogy a társa dolgozik érte vagy a közös életükért, tesz azért, hogy a dolgok rendben legyenek.
  5. Testi érintés – Akinek fontos a nemiség, könnyen hiheti azt, hogy ez a szeretetnyelve, de ez nem feltétlenül van így. A szeretetnyelv az a kifejezési mód, amin keresztül az ember a leginkább érzi, hogy szeretik – ez egy érzelmi szükséglet, nem pedig testi, nemi vágy. Aki ezt a nyelvet érti, szereti, ha megérintik, szereti a fizikai közelséget, ami akár teljesen nélkülözheti is a szexualitást.

Előfordul, hogy valaki azonnal ráismer a saját szeretetnyelvére (én például rögtön tudtam, hogy az én szeretetnyelvem a meghitt beszélgetés), de van, hogy a kérdés nagyobb fejtörést okoz (például a mai napig nem vagyok egészen biztos a férjem szeretetnyelvében, de erősen gyanakszom, hogy a gondoskodás lehet az).

Ha szeretnénk feltérképezni valaki elsődleges szeretetnyelvét (magunkat is beleértve), próbáljunk feltenni ehhez hasonló kérdéseket:

  • Miért szokott hálás lenni? Ha például valaki egy hétig a fellegekben jár, mert kapott egy csokor útmenti vadvirágot, gyanakodhatunk, hogy az ajándékok az ő szeretetnyelve.
  • Mit szokott kérni, miért szokott zsörtölődni? Ha például valaki gyakran kéri, hogy a másik vigye ki a szemetet vagy sokat morog amiatt, hogy már megint nincs elmosogatva, feltehetően a gondoskodás a szeretetnyelve.
  • Mik a legszebb gyerekkori emlékei? Ha számtalanszor felemlegeti, milyen jó is volt a nagypapával horgászni azon a nyáron hatéves korában, lehet, hogy a minőségi idő az ő nyelve.
  • Mik a legfájóbb gyerekkori sérelmei? Ha minduntalan felbukkan benne, mennyire fájt, hogy a szülei sosem voltak elégedettek vele, talán azért fájlalja ezt ennyire, mert a dicsérő szavak nyelvén kellett volna szólni hozzá.
  • Hogyan próbálja meg leggyakrabban kifejezni a szeretetét? Lehet, hogy csak egy otthonról hozott mintát követ, de az is lehet, hogy ösztönösen úgy próbálja meg kifejezni a szeretetét, ahogy ő is várná. Ha sokszor ölel, próbál közel lenni vagy akár csap egyet a másik tomporára, az lehet a testi érintés szeretetnyelvének a jele.

A szeretetnyelv megtalálása azért trükkös kérdés, ahogy az a fenti hevenyészett példából talán sejthető, mert – ahogy a grafológusom szokta hangsúlyozni a személyiségelemzést illetően – “egy jel nem jel”. Az is örül az ajándéknak, akinek egyébként a minőségi idő az elsődleges szeretetnyelve, és az is igényli a dicséretet, aki egyébként elsősorban a testi érintés nyelvén beszél.

Én például a legjobban azt szeretem, amikor a reggelek vagy az esték nyugalmában összebújunk Petivel, ezért lehetne arra gondolni, hogy a testi érintés az elsődleges szeretetnyelvem. A kedvenc hagyományom vele viszont a hétvégi ágyban reggeli, erről a gondoskodásra is gyanakodhatnék. De ha kicsit jobban mögénézek a dolgoknak, rájövök, hogy mindkettő olyan alkalom, amikor “sutyorogni” szoktunk, amikor megvitatjuk az apró-cseprő dolgokat és a fontos kérdéseket, amikor pletykálunk, mókázunk, vagy csak a nyelvünket köszörüljük teoretikus kérdéseken. Ezen kívül ha meg kell mondanom, mit szeretek benne leginkább, az az, hogy megoszthatom vele az apró és a jelentős dolgaimat is (semmi sem túl kicsi, túl terhes, túl bosszantó vagy túl csajos kérdés a számára), nemrég pedig arra a megállapításra jutottam (egy buszon döcögve fordultam hozzá váratlanul ezzel a kinyilatkoztatással), hogy azért érzem úgy, hogy mindig boldogok leszünk, mert úgy látom, hogy mindig lesz mondandónk egymásnak. Ebből már nem olyan nehéz kitalálni, hogy az én elsődleges szeretetnyelvem valószínűleg a meghitt beszélgetés.

Ha tehát elég figyelmesen fordulunk a másik ember (vagy saját magunk) felé, felfedezhetjük azokat a jeleket, amik egy irányba mutatnak, és megérthetjük, mi a szeretetének anyanyelve.

Miért jó, ha ismerjük a másik szeretetnyelvét? Bár nagyon(-nagyon-nagyon :)) dicséretes módszer a férjemé, miszerint “mindent meg kell adni a másiknak, és akkor minden rendben lesz”. De nem árt, ha ismerjük az elsődleges nyelvét, mert ha egy nehéz pillanatban a leghatékonyabb szeretet-bombát akarjuk átadni neki, vagy egy fárasztó nap végén egyszerűen csak egyvalamit van erőnk megtenni érte, jó, ha tudjuk, mit tegyünk: mondjunk néhány bátorító szót, vagy csak hallgassuk meg, esetleg szakítsunk le neki egy szál virágot a kertben, főzzünk egy teát, vagy csak öleljük magunkhoz.

Miért jó, ha ismerjük a saját szeretetnyelvünket? Tisztába kerülünk vele, mitől éreznénk jobban magunkat, és így hatékonyabban tudunk kérni és boldogabbá válunk a párkapcsolatunkban és más emberi kapcsolatainkban. Segíthet a megbocsátásban és az elengedésben is, ha rájövünk, hogy amit átéltünk egy rossz kapcsolatban (legyen az szerelmi, baráti vagy családi kacsolat), nem rosszindulat vagy gyűlölet volt, egyszerűen csak két eltérő nyelven beszélő ember, akik nem értették egymást.

Te tudod, mi a szeretetnyelved? Hát a szeretteidé? Hogyan tudának ők a te nyelveden beszélni, és te az övékén?

Advertisements

Az öt szeretetnyelv” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Ez így első olvasásra nehéz kérdés. Hirtelen több helyre is tudnám magam sorolni, de kicsit gondolkodom rajta, biztosan van egy, ami erősebb a többinél.

    Köszi ezt a bejegyzést, szuperül összefoglaltad a témát. 🙂 💞

  2. Kedves Timi! Nagyon szeretem olvasni az írásaidat és nagyon jó ez a kis össszefoglaló is! Már a blogszülinapon is a “nyelvemen volt”, hogy szerintem nagyon is egyedi a blogod (tartalmát tekintve vitathatatlanul) és szerintem az idő múlásával egyre inkább válik igazi kincsesfüzetté! Gratulálok, csak így tovább! 🙂 Ja, és hozzád hasonlóan az én elsődleges szeretetnyelvem is a meghitt beszélgetés… 🙂

  3. Sziasztok! Már többször próbáltam végiggondolni, de magamtól sose sikerült rangsorolnom, ebben nagyon sok segítséget jelentettek az ajánlott kérdések, köszönöm! A “hevenyészett” eredményem pedig az, hogy (szerintem) az ajándékok és a minőségi idő a legkevésbé, az elismerő szavak pedig a leginkább fontos nekem, és valahol középen húzódik a gondoskodás és a testi érintés.
    Mit gondolsz, a szeretetnyelvek fontossági sorrendje változhat idővel? Szerintem nagyon is lehetséges, én legalábbis tapasztalok effélét a környezetemben, de elbizonytalanodtam, hogy talán csak nem figyeltem az illetőkre régebben. Mit gondolsz?
    Üdv: Mena

    • Hm, hm! Nos, én a könyv soraiból úgy vettem ki, hogy Chapman doktor ezt egy személyhez kötődő, fix dolognak tartja, ezért is van értelme a felnőttkori szeretetnyelvet a gyerekkori élményekkel (is) feltérképezni, bár erre konkrétan nem tér ki, én meg nem akarok butaságot mondani. 🙂 Az előfordulhat, hogy valakinek több szeretetnyelve is van, és ahogy mondtam (meg szerintem mind így érezzük), azért a többi is lehet fontos, hiányozhat, ha nincs, lehet, hogy ez okoz “zavart az erőben”. Mit gondolsz erről a megközelítésről?

      • Szia! Én nem szeretem a személyiség bármely aspektusát fix és kőbe vésett dolognak tartani, szeretném azt hinni, hogy kellő odafigyeléssel és tudatos munkával bármilyen rossz tulajdonságot, egyebet levetkőzhetünk. És ahogy a szeretetnyelvek fejleszthetőek, az nekem azt bizonyítja, hogy ezek sem megváltoztathatatlan dolgok. Ezért én leginkább arányeltolódásra (pl. a másodlagos előlép elsődlegessé) gondolnék leginkább. Persze, ez csk vélemény – lehet, hogy az én benyomásaim is inkább abból adódnak, hogy rossz megfigyelő vagyok (ez sajnos bizonyított), esetleg valaki felvett szeretetnyelv (mert mondjuk a családjában az volt a megszokott) helyett megtalálta a sajátját, vagy ilyesmi. Mindenesetre érdekes és érdemes ezen filózni, azt hiszem 🙂 Köszi még egyszer a bejegyzést! Üdv: Mena

  4. Figyeltem magunkat egész nap, és nagyjából körvonalazódott, amit sejtettem.
    Nekem szükségem van elismerő szavakra, és minőségi együtt töltött időre. Előbbit kevésbé, utóbbit gyakrabban megkapom, mert ez közös nyelv. Az ő másik legerősebb nyelve a gondoskodás, de leginkább hosszútávú dolgokról van szó, nem egy bögre tea elkészítéséről, amikor beteg vagyok. Mert az nem megy neki. Viszont a hosszútávú gondoskodásban igazi profi.

  5. Én magammal kapcsolatban arra jutottam, hogy attól függ, hogy kivel vagyok. Pl. ha a párommal vagyok, akkor a testi érintés, közös programok és gondoskodás a legjellemzőbb. Ha anyukámmal vagyok, akkor a meghitt beszélgetések és gondoskodás. Apukámmal kapcsolatban nem tudom megfogalmazni, hogy mivel mutatom ki a szeretetemet, ő mindenképp gondoskodó velem szemben, én is vele szemben, de mivel ő annyira mindent elrendez, nem sok minden marad nekem. Leginkább talán az együtt töltött idő, amikor nem is beszélgetünk és nem is csinálunk semmi különöset, csak pl. nézzük a Poirot-t vagy Columbot. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s