Amiért hálás vagyok:

♥ Ritának, hogy emlékeztetett a hálás hétfőre… izé, keddre ♥ a blogszülinapi jókívánságokért, Viának a maratoni kommentekért ♥ a mértéktelen Trónok harca gifset böngészésekért – ha a hálás hétfők (keddek) rendszeres elemei lennének… nos, így kezelem az elvonást ♥ hogy megtettem egy nagy lépést előre a gyászmunkámban – elkezdtem olvasni a Szürkeszakállt: az utolsó könyvet, amit anya kölcsönadott nekem, és mostanáig hánykódott a polcomon úgy, hogy ránézni is nehezen tudtam ♥ hogy beugrott ma a sógorom, és olyan jó látni őket együtt a férjemmel ♥ hogy beszéltem ma Katával, és egyben hírt kaptam afelől, mi lett a régi irodámmal és a régi íróasztalommal ♥ hogy ma két olasz kamionossal is beszéltem (jobbára németül – ami azért volt mókás, mert a nyelvet egyikünk sem beszélte igazán…) ♥ a nyári kis munkatársam sok segítségéért ♥ az esőért, és mindenért, ami vele jár: a lehűlés, a zúgás-csepegés, ami feltölt, és persze a tény, hogy nekem volt igazam az időjárás előrejelzéssel kapcsolatban, és Peti tévedett 🙂 ♥ a rendért, ami a szobánkban fellelhető – nem is kellett kétségbeesett rohamrendrakást csapni, amikor a sógorom szólt, hogy beugrik ♥ Dióért, aki a lábamnál alszik, a polipján, amit varrtam neki, és ami vele egyidős ♥

Ti miért vagytok hálásak?