Mormon péntek és sikerlecke a zaklatásról

A legutóbbi mormon üzenet (az egyház által készített kisfilm) az iskolai zaklatásról szólt, és azt üzente: bár senki nem tökéletes, de mindig dönthetünk úgy, hogy a hibáit akarjuk inkább látni, mert úgy könnyebb vagy mókásabb, vagy az értékeit keressük inkább.

Ezzel majdnem egyidőben érkezett hozzám Szalay Ádám egyik sikerleckéje a Sikerkód hírlevélben, ahol Alexander Oakwood: Mikor mondjunk nemet c. könyvéből idézve az összehasonlítás fajtáiról ír. Eszerint akkor kerülünk összehasonlítási csapdába, amikor nem a valós képet akarjuk látni magunkról, hanem (pozitív vagy negatív) prekoncepciókat gyártunk, és aszerint “vadásszuk” a visszajelzéseket, úgy mérjük össze magunkat másokkal, hogy bizonyítékokat kapjunk.

Van, aki “pirospontokat” akar gyűjteni: ő olyanokat keres, akik egy általa kiválasztott tulajdonságban gyengébbek nála (kevésbé szépek, sikeresek, tehetősek, népszerűek, stb.). Van, aki pedig “feketepontokat” gyűjt, mert úgy gondolja, ő csúnya, szerencsétlen, tehetségtelen, alkalmatlan, és mindig talál olyanokat, akikkel összemérve megerősítést kap erről. És ezzel kész is az önfenntartó játszma: a feketepontosok állandó áldozatai azoknak a pirospontosoknak, akik nemcsak passzívan, magukban gyűjtik a pontokat, hanem igyekeznek másokat olyan helyzetbe hozni, ahol pontokat gyűjthetnek be tőlük.

Nekem hatalmas gyakorlatom van a feketepontos életmódból – a gyerekkorom és a fiatalságom ennek jegyében telt, és bár folyamatosan fejlődök, még mindig hajlamos vagyok rá, hogy visszaessek ugyanazokba a csapdákba. És őszintén megvallom, hogy még ha értem is, mégis nehéz átéreznem azt, hogy a játszma másik oldalán lévők, a pirospontosok is ugyanúgy csapdában voltak: ugyanúgy nem voltak képesek vagy hajlandók szembenézni önmagukkal, őszintén felbecsülni a saját erősségeiket és gyengeségeiket.

Te szoktál pontokat gyűjteni?

Reklámok

Mormon péntek és sikerlecke a zaklatásról” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szia! Hű, én is erősítem a feketepontosok táborát, bár igyekszem leszokni róla, de hát… az évtizedes berögzült szokásoktól nem olyan könnyű megszabadulni. Azért igyekszem. 🙂 Neked is sok sikert a minél kevesebb visszaeséshez! 🙂 Üdv: Mena P.s: jössz Camp Nanóra? Ha igen, jelölj be kabintársnak és írd meg, hogy én is jelöljelek be, jó? 🙂

  2. Hú, ez nagyon klassz cikk, nekem erről teljesen Max Lucado mesekönyve jutott az eszembe. A Youtube-on megnézhető-meghallgatható. ( https://www.youtube.com/watch?v=bwvevylcTYA ) AZ a címe, hogy: Értékes vagy, és pont az a lényege, hogy egy városkában famanók élnek, és egymásra mindig fekete pontokat, illetve csillagokat aggatnak, és ennek alapján ítélik meg egymást. Van egy kis manó, akire mindenki csak fekete pontot aggat, de aztán találkozik egy lánnyal, akin csodák csodájára se pont, se csillag nincs aggatva… Nem marad meg rajta. 😉 Aztán, a többit nézd meg. 😉 De pont ez a lényege, amit leírtál, tök jó! ❤

  3. Viszont elnézést kérek a videó alatt található (némely) véleményért, beleértve a feltevőjét is. Eléggé elszomorító, hogy egy ilyen klassz kis történet alá ilyeneket kell beirkálni egyeseknek… 😦 (Ettől mindig megszomorodom.)

  4. Visszajelzés: Zaklatás: nem a te hibád | Kincsesfüzet

  5. Visszajelzés: GYELV elemzés – üzleti stratégia önmagunkhoz | Kincsesfüzet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s