Esküvői képek – A legkevésbé sem tökéletes nap és a legboldogabb pár

Tudom, egy kicsit ellustultam a karácsonyi szünetben – majd visszatérek újra az élők sorába és újra felpezsdül a blog is, addig viszont megosztanék veletek néhányat az esküvői képeink közül.

Már írtam róla, hogy az esküvőnk sok szempontból mintapéldája volt annak, hogy egy esküvőn, vagy más fontos eseményen, vagy úgy általában az életben mindig becsúszik néhány baki vagy nem várt fordulat. Az esküvő előtti hetet lázasan vittük végig, az előzetes fotózásunk terve az eső miatt borult, a sminkesem nem ért oda, az esküvő napján hang nélkül ébredtem, pár órával a szertartások előtt derült ki, hogy nem készültünk virágdekorációval a kertbe… és hasonló dolgok.

De valahogy mindvégig egyfajta nyugodt, puha delíriumban lebegtem, tudva, hogy semmi nem hiúsíthatja meg a legfontosabb pillanatokat – én ott leszek, ő ott lesz, mindketten igent mondunk -, minden más pedig lényegtelen.

Szóval, végső soron minden csodálatos volt, és annyira örülök, hogy a képek is tükrözik azt, hogy mennyire könnyed és vidám nap volt ez a számunkra. Múlhatatlanul hálás vagyok az esküvői fotósunknak, Péternek is, aki csendes bíztatásával nagyon sokat segített abban, hogy ne feszengő kirakatbábuknak érezzük magunkat, hanem végig a fotózások alatt is felszabadultan tudjunk örülni magunknak, egymásnak.

Ahogy írtam már, két fotózásunk volt – bár ezt többen furcsállták, de jó volt így, hogy az esküvő előtti héten volt egy ruha+frizura próbával egybekötött előzetes fotózásunk, mert így rengeteg kép készült, bőven volt miből válogatni, és a helyszínekben sem voltunk annyira kötöttek. Nagyon hálás vagyok azért is, hogy az időjárás nem tett a kedvünkre és aznap végig zuhogott az eső (kivéve a fotózás alatt, de ezt előre nem tudtuk), ami miatt ejteni kellett az eredeti terveinket és vakon Péterre és a vészforgatókönyvre hagyatkozni, mert így olyan helyszínekre jutottunk el, amik nem jutottak volna eszünkbe magunktól, de nagyon jó képek készültek itt. Jártunk az egyetemen, ahol megismerkedtünk, fotózkodtunk az egyetem látogatóközpontjában, de még a híres-neves F épület, a matematika tanszék épületének lépcsőjén is, ahol annyit gyötrődtünk egyetemista korunkban. Ezen kívül a Harrer Cukrászdában is voltunk, ami szuper környezetet nyújtott például az iPhone-os képekhez, amikhez ragaszkodtunk akkor is, ha tudtuk, hogy picit polgárpukkasztó, de hát úgy gondoltuk, legyünk őszinték: ezek vagyunk mi, ahogy a telefonjainkat nyomkodjuk. Ilyenek vagyunk.

(Katt a képekre a teljes méretért – úgy látom, a WordPress egy kicsit csonkol…)

KépKépKépKépKépKép

Az esküvő napján pedig Fertődön fotózkodtunk, az Eszterházy kastély melletti allén, a Muzsikaházban és a fertőszéplaki templomdombon. Fertődön már Dió is velünk jöhetett, így vele is készült néhány közös kép, a fantasztikus csipke napernyőt pedig Rita barátnőmtől kaptam kölcsön. Velünk jött még Maci is, a maci – a fotósunk előre megmondta, hogy a szülők zabálni fogják a mackós képeket. 🙂

KépKépKépKépKépKép

A készülődős képeket is nagyon vártam, mert szerintem ez is ugyanúgy hozzá tartozik az esküvő hangulatához. Az előzetes fotózást többek közt azért furcsállták sokan, mert ott van az a babona, hogy a vőlegény nem láthatja a menyasszonyt teljes harci díszben az esküvő előtt. De mi nem sokat adtunk erre, hiszen annyira összekapaszkodva élünk – Peti segített megrendelni az esküvői ruhámat, ott volt, amikor sminkeltem, sőt ő fixálta a sminkemet (Péter már a fotózás előtt megmutatta a képet a felvidításunkra, amin Peti élvezettel mintha gázspray-vel fújna szembe), a nyakkendőjét pedig én kötöttem, míg ő tartotta a telefont, hogy követhessem a Youtube videó instrukcióit. Szerintem ez ránk nem balszerencsét, hanem szerencsét hoz. 🙂

KépKépKép(EgyKépKépKépKép

(A készülődést természetesen egy “minden rendben lesz” öleléssel zártuk.)

Az egyházi esküvő a fertődi Szent Kereszt Felmagasztalása Templomban volt, a polgári szertartás és a fogadás pedig Peti szüleinek csodálatos kertjében. A vintage dekorációt Ditta barátnőm rabszolgamunkában gyártotta nálunk egy hétig az esküvő előtt, és a szorgos angyalkáim díszítették fel a kertet, míg mi fotózkodtunk. Említettem már a virág incidenst? Végül változatos formájú vizespoharakban Peti anyukájának kerti virágai kerültek az asztalokra – szerintem klassz lett.

Az egyházi és a polgári szertartás is nagyon közvetlen és megérintő volt, szerintem legalábbis. Mindkét alkalommal úgy éreztem, hogy nemcsak két elem vagyunk a gépezetben, hanem hogy valóban rólunk szól, nekünk szól. Rengeteget mosolyogtam mindkét szertartás alatt, meg néhányszor pityeregtem is, de azt is mosolyogva tettem. 🙂

Kép

KépKépKépKépKépKép

Kép

Szerettem volna egy “bizonyító erejű” képet a házassági anyakönyvi kivonatunkkal. Kicsit sajnáltam, hogy ez már csak este jutott eszünkbe, amikor rossz fényviszonyok között, nyúzottan és ziláltan kerítettünk csak rá sort. De amikor elhelyeztem az albumban az utolsó helyre, már egy pillanatig sem bántam. Varázsütésre szimbolikus értelmet kapott a kép – hiszen pontosan ez volt az, ami fél méterrel a föld fölött tartott egész nap, ami miatt semmi de semmi nem billenthetett ki a nyugalmamból: az, hogy akármi történjék is, a nap végén ott leszünk mi ketten, összekötve, és ez az egyetlen, ami igazán számít.

Kép

Fotó: Nyikos Péter

Esküvői képek – A legkevésbé sem tökéletes nap és a legboldogabb pár” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nagyon szép képek lettek, és az elmondottak alapján meghitt esküvőtök lehetett 🙂 Közel laktok amúgy Fertődhöz vagy csak a helyszín tetszett meg? 🙂

    • Most Sopronban élünk, de Peti családja fertődi, és a tervek szerint hamarosan mi is oda fogunk költözni. 🙂
      Köszönjük, igen, az volt! ^^ Egyikünk sem egy nagy duhaj típus, és nyugis napot szerettünk volna, ezért nem is volt lagzi, csak kerti parti fogadással, szűk körben, de így is nagyon jó hangulatúra sikeredett. 🙂

      • Komolyan el akartok jönni Sopronból? A legszebb város ami csak létezik ^^ Ha máshogy alakult volna az életem tuti ott laknék. 🙂 Én is abból a megyéből származom 🙂

      • Ehheh. 🙂 Egyszer, még gyerekkorunkban, a Tisza mellett nyaraltunk, és emlékszem, amikor anyukám foglalta le a szállást és győzködnie kellett a hölgyet, hogy igen, tényleg el akarunk jönni Sopronból nyaralni! 😛 Más ám, ha az ember itt él majdnem harminc éve. Persze a következő harmincat is boldogan leélném itt, nem azért megyünk el, mert nem szeretünk itt, hanem így hozták a lehetőségeink. És Fertőd is nagyon helyes város, és csak 20 perc vonatút Soprontól, nem a világ vége. 🙂

  2. Nagyon klassz képek készültek! A szeretetteljes egymásra pillantások, a boldog mosoly mindent elárulnak: egymásnak vagytok teremtve.

    A modern képek az iPhonnal nem pukkasztóak, itt és most aktuális, ebben a világban élünk… Lehet évek múlva a gyerekeitek vagy ti magatok is egyszer majd úgy néztek rá, mint mi a régi, szép emlékű lemezjátszóra és a kazettás magnóra.
    Tetszik…:)

    Nekem is van hasonló élményem az esküvőnkről: Mi pl. a bajai híd lábánál, az összegraffitizett fal előtt is fényképezkedtünk. A estebéd után pedig zenekaros lagzi helyett az étteremhez tartozó bowling teremben, a bowlingpályán folytatódott a mulatság, ott is készültek klassz fotók, és jól éreztük magunkat.

    Engedelmeddel, követném a blogodat, mert nagyon tetszik és néha kommentelnék, ha szabad, üdv.: Bogcsi

    • Ne bolondozz, nem kell engedélyt kérni, nagyon örülök minden új olvasónak! ♥

      Annak is nagyon örülök, hogy tetszenek a képek – igazad van, valószínűleg húsz-harminc év múlva egészen más színben fogjuk látni ezeket a képeket. 🙂
      A graffitis fal szerintem menő, tetszenek az olyan képek, ahol elütő környezetbe helyezik az ifjú párt. Nekem még a “trash-the-dress” esküvői fotózások is tetszenek (bár nem vagyok elég vagány, hogy bevállaljam :)), de a húgom egyik volt osztálytársának az apokaliptikus esküvői fotózását itt is megosztottam: https://kincsesfuzet.wordpress.com/2013/09/02/egy-apokalipszis-margojara/ , az egyik volt évfolyamtársam pedig egy kihalt gyárépületben fotózkodott a menyasszonyával, és nagyon hangulatos képek készültek a kontraszt miatt!

  3. Naggggyon tetszenek a képek – nagyon szép menyasszony voltál, és annyira “ordít” a képeitekről a szerelem, hogy hihetetlen. a bizonyító erejű kép pedig nagyon egyedi, még sohasem láttam ilyet, pedig annyira kézenfekvő és jó ötlet! Még egyszer: sok boldogságot nektek!

  4. Bár már a lépek egy részét láttam, most tök jó volt elolvasni, hogy hogy telt a napotok, kicsit meg is hatódtam 🙂 gyönyörű szépek vagytok!
    Azért látom, a boldog bizonyító erejű képet tettétek fel, nem a rendőtségi képre emlékeztető verziót 😉 sok boldogságot kívánok nektek!

    • Köszönjük! 🙂
      Ehheh, igen, az elkészült a fotósunk kedvéért, a maga nemében nagyszerű, de az esküvői albumba nem az került be, így ide sem azt hoztam el. 🙂

  5. Visszajelzés: Dióhéjban #11 | Kincsesfüzet

  6. Visszajelzés: eBay haul #6 | Kincsesfüzet

  7. Visszajelzés: Blogtekintő – Kincsesfüzet |

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s