Mi újság a NaNoWriMón? #1

Eltelt az első hét a NaNoWriMóból, és arra gondoltam, hogy ha már kicsit hiányolnotok kell itt a blogon, legalább írok egy gyors élménybeszámolót. Igyekszem rövidre fogni, hiszen a szavaimra máshol van szükség. 🙂

Kick-off, TGIO, write-in – mi a manó?

(A NaNoWriMo speciális kifejezéseiről magyarázatokat olvashattok a NaNoWriMo magyar régiójának honlapján.)

Ami nekem nagyon szimpatikus, ahogy a NaNoWriMo az írás jellemzően magányos folyamatát közösségi eseménnyé teszi. Bár a fővárosiak határozott előnyben vannak, nekem pedig leginkább csak a chat és a fórum marad, de akkor is nagyon szimpatikus, hogy vannak közös bulik és események – évad indító kick-off buli, évad záró TGIO – Thanks God It’s Over – Köszönöm, Istenem, Hogy Vége! parti, write-in-ek, azaz írós összeülések.

2k, 11111, duplázó, word war – mi a szösz?

A NaNoWriMo egy hihetetlen hajsza, egy nagy kihívás, ami egyben nagy falat. A másik, amit nagyon kedvelek, az az, hogy nem dobnak be a mély vízbe majd hagynak magamra, hogy tessék, oldd meg – hanem rengeteg apró kihívást támasztanak elém. Ezek közül persze egy sem kötelező, nem jár kizárással, büntetéssel, de még szigorú ejnye-bejnyével sem, ha nem teljesíti őket az ember – de aki belevág, annak segíthet felpörgetni a szószámlálót és hamarabb elérni a célt.

Mivel a hétköznapokon általában kevesebb idő jut az írásra, a hétvége az, amikor idő is és szükség is van a statisztikát pumpáló kihívásokra.

Az első hétvége a 2k hétvége volt, amikor a napi legalább 2000 szó volt a cél. Ezt alaposan sikerült túlteljesítenem, napi átlag több mint 3000 szóval. A második, azaz ez a hétvége a 11111 hétvége, amikor a 11.11. dátum tiszteletére fejenként 11111 szót kell írni csütörtök éjféltől vasárnap éjfélig, három nap alatt. Nos, erre beneveztem, de még nem tudom, sikerülni fog-e (mindent megteszek – például hogy itt rövidre fogom, mint mondtam, kellenek a szavak máshová!). Aztán pedig lesz még egy duplázó hétvége is, amikor az átlagos szószámunk megduplázása lesz a cél.

Ezen kívül az egyik kedvenc eseményem a word war, azaz szóháború, amikor a chaten (vagy a write-in-ek alkalmával) adott idő alatt, rajtjeltől az idő lejártáig írni, írni, írni kell, mint az őrült, és a végén az indulók összemérik a szószámokat, amik születtek. Ez egy szédítő, gondolkodás nélküli robogás, de hihetetlen áldás tud lenni a szószámnak – ami azt illeti, négy-öt word warból már ki is jön egy napi adag!

A szószám mindenek felett?

Azt hiszem, a novemberem mottójának a következő, Hemingwaynek tulajdonított idézetet választom:

“The first draft of anything is shit.” – “Bárminek az első kézirata egy rakás trágya.”

Amikor megkérdezték tőlem, hogy mutatnék-e részletet abból, amit éppen írok, azt mondtam, hogy persze, de ne csodálkozz rajta, ha a sütinek még nincs jó íze, amikor még ott rezeg a tojássárgája a liszt és kakaó halom tetején. Az egy hónap alatt megírt ötvenezer szavas első kézirat olyasvalami, amibe gondolkodás nélkül beledobálok mindent. Már minden benne van a végén, amitől jó lesz, de még rengeteget kell gyúrni, formázni, hagyni kiforrni (avagy megnézni, mi sül ki belőle, hahh! a sütis hasonlat!) – hát, valahogy így kell tekinteni az első kéziratra.

Ez a gondolat sokat segít nekem abban, hogy túllépjek azon, hogy megírok egy undorítóan agyonjelzőzött mondatot, egy katyvaszos, össze-vissza csapongó gondolatsort, vagy személyes megjegyzésekkel tűzdelem a kéziratot. Az első kéziratnak nem az a dolga, hogy jó legyen – az első kéziratnak az a dolga, hogy meglegyen.

Szóval, igen: a szószám mindenek felett.


[A novemberem másik mottója: “Tény: az édes tea szinte mindent jobbá varázsol.”]

Mit sütsz, kis szűcs?

Eredetileg úgy gondoltam, hozok majd nektek részletet abból, amit írok, de nem bírom rászánni magam. Nem véletlenül tanácsolja azt Stephen King, hogy az első kézirat készüljön zárt ajtók mögött.

De amennyit a NaNoWriMo fórumon elárultam, annyit nyugodtan elárulhatok itt is a készülő valamiről (amit még nehezen nevezek műnek…). Blogkönyv munkacím alatt fut, de persze nem az, hiszen nem a blog cikkeit fésüli össze. Ellenben igyekszem szem előtt tartani azokat a témákat, amik a statisztikáim szerint a leginkább érdeklik az olvasóimat, és ezekről írni – tapasztalatokat, véleményt, személyes élményeket, elméletet és tippeket. Afféle werk-könyv – “ami a Kincsesfüzetből kimaradt”.

11:11 van, ahogy az órára pillantok. Ez azt hiszem, egy megfelelő emlékeztető: a 11.11-es hétvége 11111 szavához még nagyon sok hiányzik. Ideje egy másik ablakban folytatnom a pötyögést.

További kellemes hétvégét nektek, pihenjetek, és küldjétek nekem az energiákat, a múzsákat és a szavakat!

Advertisements

Mi újság a NaNoWriMón? #1” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s