“A figyelem lazít. Amikor figyelsz a jelen pillanatra, az agyad is pihen, mert nem kell gondolkodnia, elemeznie, döntéseket hoznia, cselekvéseket előkészítenie. Bármikor szánhatsz egy percet a figyelemre, ha úgy érzed, hogy túl sok impulzus ér, és egy kis nyugalomra van szükséged.” (Farkas Lívia)
A fenti idézetet Via Ennél zöldebb nem lesz! c. könyvében olvastam. Via különböző gyakorlatokat is ajánl a figyelem gyakorlására: figyelj arra, amit látsz, amit hallasz, amit érzel. A jelen pillanat megélése nem hangzik bonyolult dolognak – nem is az -, de annyira elszoktunk tőle, hogy valóban igényel némi gyakorlást az, hogy visszataláljunk hozzá.
Tavasszal a Rebarbara Egészségház nyíltnapján részt vettem egy előadáson, ami a tudatosságról szólt. Ott elvégeztünk egy nagyon érdekes és szórakoztató “jelen pillanat gyakorlatot”. Ez abból állt, hogy elfogyasztottunk egyetlen szem mazsolát, szinte rituálisan. A mazsolát kézbe fogtuk, megtapintottunk, megéreztük a felszínét, a belső rugalmasságát, súlyát. Majd megszagoltuk, és alaposan, lassan megvizsgáltuk, megnéztük minden ráncát. Lehunyt szemmel emeltük a szánkhoz, és végigkövettünk minden apró érzetet attól fogva, hogy a mazsolaszem az ajkunkhoz ért, a rágás lassú folyamatán át egészen addig, míg a mazsola lecsúszott a torkunkon át a gyomrunkba, és mi nehezebbek lettünk egy mazsola súlyával. Tehát, nehány percen át a teljes, osztatlan, kiélezett figyelmünket a mazsola apró pontjába, a jelen pillanat apró és ráncos megtestesülésébe fókuszáltuk. Nagyon jó szemléltető volt ez a gyakorlat.
Próbáljátok ki ti is, mazsolával, vagy bármilyen apró dologgal, és gyakoroljátok a pihentető figyelem állapotát!
Kincsesfüzet 
Köszi a mazsolás gyakorlat ötletét, mindenképp ki fogom próbálni és köszönöm a cikket is, nagyon hasznos! Jó ha egyszer-egyszer emlékeztet valaki,hogy legyünk néha a jelenben is és figyeljünk arra, amit csinálunk :) Van e!gy ideillő tanmese is, amit nem rég olvastam:
Egy Jüan nevű szerzetes azt kérdezte:
– Mester, teszel-e valami komoly erőfeszítést, hogy gyakorold az Utat?
– Igen – mondta, Huj-haj.
– Mit?
– Ha éhes vagyok, eszem – ha álmos vagyok, alszom.
– Hát nem ezt tesszük mindnyájan?
– Nem bizony.
– Miért nem?
– Ha esztek, közben száz dolgon jár az eszetek, és ha aludni tértek, ezer gondolattól terhes az elmétek – mondta, Huj-haj. – Hát ezért nem. /ZEN/
A tanmese is jópofa, köszi!
Nekem is állandóan jár az agyam ezer dolgon – de legalábbis 5 tudatoson biztos, és a tudatalatti “alapjáratról” nem is beszélve… :)
Köszi a mazsolás ötletet, ez már szinte “kulináris meditáció”. :D
Kulináris meditáció, ez tetszik! :)
Ezen az előadáson úgy definiálták a meditációt, hogy “légy ott, ahol vagy, csináld azt, amit csinálsz” – tehát a meditáció olyasmi, amit lehet csinálni evés, mosogatás, teregetés közben is, csak a figyelmet maximálisan oda kell irányítani, ahol vagyunk, arra, amit csinálunk.
Hát, ezt hívják másik nevén “Flow élménynek”. :)
Nos, a flow kicsit más, abban benne van még a megfelelő mértékű kihívás és valamiféle cél is, tehát az nemcsak a jelenben létről szól, de igen, az is nagyon hasonló!
Tudtam a Flow a belefeledkezést jelenti, amikor semmi más nincs, csak, amit épp csinálsz… De a kikapcsolás és a jelen pillanatban levés (de szép magyar szó! :) ) a lényeg. :D
No, előkaptam a kedvedért a jegyzeteimet. Csíkszentmihályi könyve szerint a tökéletes élmény, a flow elemei:
1. “A felkészültséget kívánó feladat”
“A tökéletes élmény azonban legtöbbször mégis akkor következik be, amikor szabályozott és célirányos tevékenységet végzünk – olyan feladatokat, amelyek pszichikai energiaráfordítást igényelnek, és amelyekhez nem lehet hozzáfogni anélkül, hogy a szükséges ismereteknek vagy felkészültségnek birtokában ne lennénk”
2. “A cselekvés és a figyelem eggyéolvadása”
“az emberek annyira elmerülnek abban, amit csinálnak, hogy tevékenységük spontánná, csaknem automatikussá válik; nem tudják szétválasztani magukat attól, amit csinálnak.”
3-4. “Világos célok és folyamatos visszacsatolás”
“Annak, hogy az áramlat-élménnyel ilyen tökéletesen tudunk azonosulni, az az egyik oka, hogy ilyenkor általában világosak a céljaink, és a visszacsatolás rögtön megtörténik.”
5. “A feladatra való összpontosítás”
“Az áramlat-élmény egyik leggyakrabban említett velejárója az, hogy amíg tart, az ember képes elfelejteni az élet minden kellemetlenségét. Ez a tulajdonság annak az eredményeképpen jön létre, hogy az örömteli tevékenységek azt igénylik, hogy az ember teljes figyelmével az előtte álló feladatra koncentráljon”
6. A kontroll paradoxona
“Az áramlat-élménynek tehát lényeges eleme a tevékenység feletti uralom érzete – vagyis, ha még pontosabbak akarunk lenni, az az érzés, hogy – a valódi élettel ellentétben – itt nem kell aggódnunk, ha mégsem tudjuk kézben tartani a helyzetet.”
“A kontroll átéléséhez fel kell adniuk a védelmezőrutincselekedetek biztonságát. Csak akkor győződhetnek meg kontrollhelyzetükről, ha a dolgok kimenetele kétséges, és ezt a kimenetelt befolyásolni tudják valamilyen módon.”
7. “Az Én-tudat elvesztése”
“amikor egy tevékenység teljesen leköt minket, akkor nem marad elég tere a figyelemnek arra, hogy a múlttal, a jövővel vagy bármilyen pillanatnyilag jelentéktelen ingerrel foglalkozzon. Az egyik dolog, ami ilyenkor eltűnik a gondolataink közül, különös figyelmet érdemel, mivel a normális életben oly sokat foglalkozunk vele: a saját Énünk.”
8. Az idő átalakulása
“A tökéletes élmény egyik legjellegzetesebb vonása, hogy az idő nem úgy múlik, ahogy máskor szokott.
Az objektív, külső időtartam, amelyet olyan tőlünk független eseményekkel mérünk, mint a nappal és az éjszaka váltakozása, vagy az órajárása, lényegtelenné válik a tevékenység diktálta ritmus mellett.”
“A tökéletes élmény kulcsfontosságú eleme, hogy önmagában hordja jutalmát.”
“Még a legegyszerűbb fizikai cselekvés is élvezetes lesz, ha úgy alakítjuk át, hogy áramlatot hozzon létre.
A folyamat lényeges lépései: (a) tűzzünk ki egy általános célt és annyi kisebb célt ezen belül, amennyi reálisan megvalósítható; (b) találjunk módot arra, hogy a kiválasztott célhoz képest mérhessük haladásunkat; (c) összpontosítsunk arra, amit éppen csinálunk, és egyre finomítsunk a tevékenység adta lehetőségeken; (d) fejlesszük ki az ahhoz szükséges készségeket, hogy fel tudjuk használni az elérhető lehetőségeket; és végül (e) ha a tevékenység kezd unalmas lenni, emeljük meg a tétet.”
Szóval (ezt már én mondom, nem Csíkszentmihályi :)), a flow élményben benne van a jelen pillanatban, teljes odaadással végzett tevékenység is, de az is, hogy ezt egy bizonyos cél alá rendelve tesszük. Így lesz több egy pillanatnyi, testet-elmét-lelket pihentető élménynél, és válik belőle az egész életünkre kiható dolog.
Azt akartam írni, hogy “Úgy tudtam, hogy a flow…”, csak hamarabb írtam, mint ahogy a billentyűzet reagált… :D
Jah, csak, hogy tudd Timi: ha nem is szólok mindig hozzá, de rendszeresen olvaslak én is.
És amúgy Sopronban végeztem az Egyetemen, 6,5 évet ott éltem, szeretem azt a Várost. :)
Nagyon örülök neked, csendes és kommentelős olvasónak egyaránt! :)
Mit végeztél itt?
Környezetmérnöki és vadgazdamérnökit 2002-ben és 2003-ban. :)
Hogy milyen kedves Tőled ez, hogy elővetted és meg is írtad ide a Flow jelentését!! :) Köszönöm!! :)
iBooksban megvolt, “aláhúzogattam” a könyvben (elektronikus formában), nem volt nagy dolog előkeresni. :) Örülök, ha hasznosnak találtad!
Visszajelzés: Flow – A tökéletes élmény elérése a gyakorlatban | Kincsesfüzet