Nemrég írtam a blogindító tippekről, ami felkeltette bennem a vágyat, hogy új blogot indítsak, méghozzá fotóblogot. De aztán rájöttem, hogy nem vagyok elég eltökélt egy fotóbloghoz, ti pedig kifejezetten kértétek a blogszületésnapi kérdőívben, hogy legyen több személyes tartalom és több saját kép. Így hát a fotóblog helyett az iPhone képeim mellett megosztom veletek a fotótúráinkon készült képeket is.

Legutóbb Diót ragadtuk magunkkal – mégiscsak őt a legnagyobb élvezet fotózni. A képek többségét én készítettem, de megosztom azokat is, amiket Peti készített rólunk.

Készítettünk néhány képet arról, hogyan sétál a mi kis mackónk. Onnan tudható, hogy ezek konstruált képek, mivel a természetes “séta-pozíciónk” az, ha egymás kezét fogva sétálunk, összefűzött ujjaink közt a pórázzal, és Dió kettőnk közt kocog. Ezt még egészen kicsi korában fedeztük fel, amikor jutalmul elengedtük egy biztonságos sétaúton, hogy nyugodtan kalandozhasson, míg mi kézen fogva sétálgattunk, ő pedig egy rövidke szaglászás és bóklászás után inkább besorolt közénk, és olyan boldogan, felszabadultan, nyugodtan sétált kettőnk között, fültől fülig vigyorral nézve fel ránk, ahogy előtte, amikor felváltva sétáltattuk, soha.

Diónak nem igazán tanítottunk trükköket. Tud parancsra ülni, de feküdni, pacsit adni, pitizni és hasonló dolgokat nem. Viszont megtanult dolgokat teljesen véletlenül – például azt a nagyon mókás parancsot, hogy “menj a másik gazdihoz!”. Lakáson belül is ez az egyik kedvenc mókánk, nyílt téren pedig még jobb játszani.

Peti egyszer úgy jellemezte Diót: “boldogság, kutya a neved!”. Én sem tudok mást mondani róla. Egyszerűen imádom, ahogy ragyog a közelünkben.

Ó, és a “menj a gazdihoz!” játékot úgy indítottuk, hogy produkált egy hihetetlen nagy orraesést (amiről gyönyörű képeim vannak úgy, hogy a kutya feneke az égnek áll, de Dió méltóságát megőrzendő, ezeket nem publikálom), a baleset bizonyítékát, az orrára tekeredett fűcsomót csak a képek feltöltésekor vettük észre.

Hogy tetszettek a képeink? Jöhetnek még fotóblogos bejegyzések?