Tudom, hogy ma már írtam egy “Love Peti” bejegyzést, de ami a délelőtti bevásárlásunk során esett meg, azt egyszerűen meg kell osztanom, mert a pozitív gondolkodás mintapéldája.
A szombat délelőtti csúcsforgalomban mentünk bevásárolni. Az emberek megrakott bevásárló kocsikkal gördültek be a hosszú sorokba, csak két pénztár volt nyitva, és a pénztárosok lassan dolgoztak.
Láttuk, hogy nem fogunk egyhamar kikeveredni onnan, és mindenki arcán gyülekeztek a bosszúság és a türelmetlenség árnyékai.
Peti viszont derűsen hozzám fordult: – De jó, most legalább van időnk beszélgetni!
♥ ♥ ♥
Ezt a képet pedig egyébként is meg akartam osztani:
Kincsesfüzet 
Annyira jó fej! Nincs véletlenül egy ikertestvére? ;))
Nem tudok vele szolgálni, és az öccse is elkelt. :) De biztos vagyok benne, hogy vannak még normális gondolkodású fiúk odakint – nem nagyzolásból publikálom Petit, hanem hogy mindenki lássa, aki keresésben van: a típus létezik, nem szabad beérni kevesebbel, mert “olyan úgysincs”. De, van. :)
Csak poén volt, férjnél vagyok már. :):) Régebben nyavajoghattam volna, de mostanra rájöttem, hogy a férjem a “fejlődőképes” kategóriába tartozik, igazán hálás vagyok érte, és ráadásul sokkal jobb fej, mint régen, el nem cserélném, semmi pénzért! ♥
Azt tudom, csak azt hittem, egy facér húgnak vagy barátnőnek kellene a jófej iker. ;)