Aranyköpések – Fontos, mert neked fontos

Tegnap megkérdeztem tőletek, örülnétek-e, ha személyesebb tartalommal is gazdagítanám a blogot. Meglepően sok válasz érkezett, ez úton is nagy ölelést küldök a hallgatag olvasóimnak, jó tudni, hogy vagytok! A válaszok szinte egészében szorgalmazták, hogy osszak meg nagyobb részt a hétköznapjaimból és a gondolataimból, ennek igyekszem is eleget tenni.

Már írtam a vőlegényemről és az ő életszemléletéről. Nem tudom, eléggé kihangsúlyoztam-e, de ő az én legfőbb boldogság-gurum, pozitív gondolkodás mesterem a gyakorlatban. Remek társam, mindig fel tud vakarni a padlóról vagy visszarántani a fellegekből, és szinte mindig tudja, mikor kell meghallgatni és mikor kell egy mondat után belém fojtania a szót, mielőtt elmerülnék a tocsogó negativitásban.

Alapvetően két nagyon különböző karakter vagyunk. Én az elkeskenyedésre hajlamos, csapongó, érzelmes típus, ő a stabilan álló, kritikus, józan, nyugodt, bizakodó jellem. Ami közös bennünk – a lusta vasárnapok iránti szenvedélyünkön túl -, az a jól fejlett, gyakran éles és cinikus humorunk. Ez az elegy pedig szórakoztató, néha már-már tanmese jellegű párbeszédekhez szokott vezetni.

Évek óta szórakoztatom az ismerőseimet azzal, hogy megosztom velük ezeket az aranyköpéseket, és arra gondoltam, megosztok közülük – visszamenőleg és a jövőben is – néhányat a blogon, amikről úgy gondolom, hogy szórakoztató tartalmuk mellett valamiféle tanulságot is hordoznak.

És miért is ne kezdeném azzal, ahogy kikértem Peti engedélyét, hogy megoszthassam a szavait a blogon?

Peti gyakran szokott morogni azért, hogy az aranyköpéseit megosztom a barátaimmal, úgyhogy nagyon óvatosan környékeztem meg az ötlettel.
– Szívem… – kezdtem bátortalanul. – Azt szeretném kérdezni, hogy… és ne mondj rögtön nemet… publikálhatnám a Kincsesfüzetre az aranyköpéseidet?…
– Ööö…
– Kérlek!… – fogtam rögtön könyörgőre. – Ez nekem fontos!…
– Nem – vágta rá azonnal.
– Kérlek!… Annyira inspiráló és fontos tényező vagy az életemben, hogy ezt szeretném megosztani, és…
– Nem – mondta újra szigorúan és hajthatatlanul.
– Kérlek, kérlek, ne mondj még rá nemet, legalább gondold meg!…
– Ezen nincs mit meggondolni. A válaszom nem.
– Kérlek… én… kérlek…
– Nem.
Elhallgattam, és kezdtem igazán elcsüggedni. Valójában számítottam rá, hogy ez lesz a válasz, mégis annyira örültem az ötletemnek, és bánkódtam, hogy elúszott.
Hirtelen elnevette magát és kedvesség csillogott a szemében.
– Jól van na, csak viccelek, persze, hogy igen!
Ezen igazán meglepődtem.
– Tessék?! De hát nem szereted, ha elmesélem ezeket a történeteket, ráadásul a Kincsesfüzet nyilvános, a Facebookon is látják, és te bojkottálod a Facebookot, és…
Komoly hangon félbeszakított:
Azt mondtad, neked fontos. Akkor pedig fontos. Ennyi az egész.

Reklámok

Aranyköpések – Fontos, mert neked fontos” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Timi, mindketten csodálatraméltó emberek vagytok, igazán megérdemlitek egymást. Annyira klassz, hogy rátaláltál erre a kedves, támogató, inspiráló pasira!!!!

    • Köszönöm! Igen, szerinte ugyan indokolatlanul szerepel név szerint minden hálás hétfőmben, de szerintem folyamatosan hálát kell adnom érte, mert kincs. 🙂

    • Igazából ha csak “fontos, mert neked fontos” pillanatokból állna az életünk és soha nem ugratnánk egymást, nagyon hamar eltespednénk. Mindig tudja, hol a határ. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s