Amiért hálás vagyok:
♥ az élményekkel teli hétért az óvodában ♥ hogy túl vagyok egy újabb mérföldkövön ♥ a fényképezésért ♥ Petiért, ahogy ápol, szeret, és fenékbe billent, amikor kell ♥ a húsvéti ebédért apuval ♥ Dióért, ahogy mellettem fekszik, ha beteg vagyok, és mert cuki ♥ A rút kiskacsa – Szembenézés a mássággal ♥
Ti miért vagytok hálásak?
A barátokért, akik akkor és ott jelennek meg, ahol és amikor kell – a páromért, aki nagyon nehéz időszakot él meg velem, és elviseli a meglehetősen önző hozzáállásomat – Anyukámért, akitől mindig tanulom, hogy milyen is erősnek lenni – Kistesómért, akivel mindig számíthatunk egymásra – Kutyáért, aki akkor is szeret, ha éppen lökött vagyok – A rózsaszín vizipisztolyért – Azért, hogy megadatnak az ember életében olyan pillanatok, amikor a saját gyengeségünk felismerése ad erőt a továbblépéshez.
Amiért hálás vagyok:
-azért, mert a lányom gyógyul
-mert már jobb a kedve, eszik és mosolyog, csökkentek a fájdalmai
-mert vele lehetek, amennyit csak tudok
-a pár lopott óráért, amit a fiammal tölthetek
-az ágyért, vagy székért, amin alhatok
-a meleg kajáért, még ha kórházi is
-mert jól sikerült a műtét
-a kedves nővérekért és dokikért
-a segítő családomért
-a barátaimért
-a mindennapi kád meleg vízért és fürdésért
-az éjszakai alvásért, ami egyre több
-hogy erős tudok lenni
-mert megtanultam jobban értékelni a dolgokat
-azért, mert talán egy hét múlva hazamehetünk
-azért, mert minden a legjobban alakul
Tündi, gondolok rátok, és minél gyorsabb gyógyulást kívánok a lányodnak!
Köszönöm!