A smink, ami megmutatja az önbecsülésem

A havi fogadalmaim között szerepel a rendszeres smink, és Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek c. könyvében találtam egy ide illő kis részletet, ami rámutat, miért is kapott helyet ez a boldogságtervemben:

“Arménia meglehetősen fényűző életet él. Valaha az ENSZ Menekültügyi Bizottságának dolgozott. A nyolcvanas években El Salvadorba és Nicaraguába szólt a megbízatása, ahol közvetítő félként igyekezett meggyőzni a dzsungelben harcoló csapatokat a béketárgyalások fontosságáról. Minden báját és humorát bevetette, hogy jobb belátásra bírja a tábornokokat és a lázadókat. […]
– Arménia, […] mit jelent brazil nőnek lenni? […]
– Nos, én mindig megpróbálok csinosan, nőiesen kinézni, még a háborús zónákban vagy a közép-amerikai menekülttáborokban is. Még a legsúlyosabb tragédiák sem jogosítják fel az embert arra, hogy azzal tetézze mások nyomorúságát, hogy ő maga szörnyen néz ki. Ez az én filozófiám. Ezért festem ki magam, és ezért hordok ékszert még az őserdőben is – semmi extravagáns […]. Épp csak annyi, amennyi azt mutatja, hogy még nem vesztettem el az önbecsülésem.”

Advertisements

A smink, ami megmutatja az önbecsülésem” bejegyzéshez egy hozzászólás

  1. Visszajelzés: Minden hónap első bejegyzése 2013 | Kincsesfüzet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s