Nem (csak) azért, mert kihasználom a lehetőséget, hogy büntetlenül rajongjak kicsit Garrett Hedlundért (akinek a szép hangjáért egyszer már hálát adtam), hanem mert tényleg megfontolandó a gondolat.
“Tudják, hogy van ez, amikor az embernek van egy új kocsija és annyira aggódik amiatt a karcolás miatt. Tudják, az a bizonyos első karcolás, de utána aztán már minden rendben van. Csak azt akarom mondani ezzel, hogy számomra az életben minden olyan, mint a második karcolás.”
Te képes vagy rá, hogy könnyedébben vedd a dolgokat?
Oh, én még csak most jöttem rá, h milyen jó pasi ez a Garrett Hedlund :) És igaza is van, ha egyszer rájössz, hogy sok mindent túl lehet élni, akkor másodszor már sokkal könnyebb megélni… “The first cut is the deepest…” :)
Érdekes módon én egyáltalán nem tartottam jóképűnek, mikor először láttam, de minél tovább nézem, annál jóképűbb lesz. :P
És tetszik nekem is nagyon a gondolat, főleg hogy általában azzal küzdök, hogy még a tizedik karcolást is úgy kezelem, mint az elsőt. :P