Így tanul nyelveket Lomb Kató

Lomb Kató tolmács és fordító jobbára autodidakta módon képezte ki magát tizenhat nyelv ismeretére. Így tanulok nyelveket című könyvében megosztja élményeit, kezdeti tapasztalatait, azt, hogyan bélyegezték nyelvi antitálentumnak, hogyan hajtotta mégis a nyelvek megfejtendő világa felé az érdeklődés, hogyan fedezte fel és tökéletesítette nyelvtanulási módszerét. Könyve emellett magával ragadó korképet fest a világháborúkat követő időszakról Magyarországon, bepillantást nyújt a tolmács szakma történetébe, és a nyelvészet elméleti kérdéseit emészthető, színes módon mutatja be.

1970-ben íródott könyve helyenként megmosolyogtató módon szembesít azzal, hogy egy-két emberöltővel ezelőtt még milyen szűkösen álltak rendelkezésre azok a technikai eszközök, amelyeket ma sokkal jobban meg kellene becsülnünk és ki kellene használnunk a nyelvtanulásban, alapelvei viszont olyan időtlen gondolatok, amelyek mentén ma is nyugodtan elindulhatunk, ha bele szeretnénk vágni egy idegen nyelv tanulásába.

Kulcs a nyelvekhez

Lomb Kató nélkülözhetetlen kulcsként nevezi meg a motivációt, amely egy adott nyelv tanulására serkent minket. Számára nem volt ez más, mint az a rejtvényfejtés, kódfejtés, amelyet szórakoztató játékként fogott fel egy új nyelv felfedezése során. De aki nem érez ilyen olthatatlan vágyat maguk a nyelvek iránt, az sem marad motiváció nélkül. Engem az eszperantó nyelv közel felsőfokú elsajátítására például egy szerelem vitt rá egy eszperantista fiúval, az angol nyelv felé pedig, amelyet azóta társalgási szinten elsajátítottam, egy szeretett sci-fi sorozat indított el, amihez csak angolul fértem hozzá.

Lomb Kató előtt az előző század derekán még csak az antikváriumok és a könyvtárak álltak nyitva, számunkra viszont már itt van az internet kiapadhatatlan forrása, ahol egészen biztos vagyok benne, hogy bárki találhat bármely nyelven olyan olvasnivalót, amely érdeklődést kelt benne és viszi előre a nyelvtanulás útján, nem is beszélve az egyéb lehetőségekről. De a technika csodáiról majd később írok, előbb igyekszem Lomb Kató nyomán végigvenni a nyelvtanuláshoz nyújtott tanácsait.

Az érdeklődés, a motiváció mellett egy másik fontos tényezőként jelölte meg azt, hogy elsősorban ne steril és mesterkélt nyelvkönyvi környezetből próbáljunk elsajátítani egy nyelvet, hanem az első pillanattól vessük magunkat a mély vízbe, és az anyanyelvi irodalom környezetéből, kontextusból tanuljunk. Ez fáradságos munka, viszont megadja a kódfejtés sikerélményét, az aha-élmények eufóriáját, amely maradandóbbá teszi az önerőből szerzett tudást, mint ha készen kapott frázisokat és szójegyzékeket ismételgetve próbálnánk mechanikusan memorizálni a nyelvet.

Szótár, egy kicsit másképp

Lomb Kató viszonya a szótárhoz mondhatni rendhagyó. A tanulás kezdetén, amikor más nyelvtanulók még csak bátortalanul kocogtatnák a szótár fedelét, ő tankönyvként tekint rá. A szótanulás igénye nélkül forgatja, keresi benne azokat a nemzetközi kifejezéseket, amik mentén ki tudja találni, meg tudja tanulni az olvasási szabályokat, és valamiféle elképzelést nyer a szóképzési szabályokra vonatkozóan is.

Később viszont, amikor más épp hogy elkezdené aktívan forgatni a szótárt, ő már óvatosságra int vele kapcsolatban, nehogy elkényelmesedjünk, és gondolkodás helyett használjuk. Tanácsa szerint igyekezzünk egynyelvű szótárakat használni, ahol szintén a kontextusból kell kiolvasnunk egy szó jelentését (és egyben kontextussal együtt jegyezhetjük meg), a kétnyelvű szótárakat pedig használjuk fordított irányban: ha például magyarról angolra fordítanánk, de nem jut eszünkbe a keresett szó, bár rémlik valami, egy kezdőbetű vagy töredék vele kapcsolatban, akkor az angol-magyar szótárban induljunk el a sejtésünk nyomán és ott kutakodjunk addig, míg emlékfoszlányaink nyomán meg nem találjuk a keresett kifejezést. Az így elvesztett időt visszanyerjük azzal, hogy hamarabb véssük így emlékezetünkbe a szót, míg ha rögtön a kényelmes megoldással kezdenénk, erőfeszítés híján nem rögzülne a tudás.

Buzdít a saját szószedet készítésére is, mert az saját emlékeinkkel fűzi össze a talált szavakat – sőt kifejezetten javasolja a “rendetlen” szószedet készítését, hogy minél személyesebb legyen, én pedig akkor már egyenesen elmetérképes módszert javaslok -, és itt is hangsúlyozza, hogy ne önmagukban írjuk ki a szavakat, hanem a környezettel együtt, amiben találtuk őket.

A nyelvkönyv az én tanárom

Nem tartja a nyelvkönyveket sem ördögtől valónak Lomb Kató, hiszen autodidakta módszere feltételezi, hogy időben, pénzben vagy egyéb körülmények miatt nem engedhet meg magának nyelvtanárt vagy tanfolyamot. Így mindenképp egy kulcsos nyelvkönyv beszerzését tanácsolja, amely a feladatok megoldását is elárulja.

A hibákat remek lehetőségként fogja fel a tanulásra, de feltétlen javasolja azt is, hogy egy-egy hibás mondat mellé (bő helyet hagyva a javításra) ne csak a helyes megoldást írjuk fel, hanem több változatot annak gyakorlására, hogy a helyes forma rögzüljön az emlékezetünkben.

Egy könyv mind felett

Lomb Katót kezdetben a véletlen és a szükség vitte rá arra, hogy a birtokába került egy-egy idegen nyelvű olvasmányt mintegy a nyelvtanulása Bibliájaként használva kezdjen el ismerkedni a nyelvvel. Később ez lett a módszere alapja.

Nem később, nem akkor, amikor már valamennyi bizonyosságot és ismeretet érez magában, hanem rögtön a legelején, a nyelvkönyvvel egy időben beszerez egy olyan olvasmányt, amelyet elég érdekesnek és vonzónak talál ahhoz, hogy kedve legyen elolvasni, és ami emészthető stílusúnak tűnik. Lomb Kató egy húsz évesnél régebbi szépirodalmi művet javasol, hogy kikerüljük a szlenget és a nem maradandó stílusjegyeket, de ha engem kérdeztek – legyen ez az én gyengeségem – én egészen biztosan valami kortárs szórakoztató irodalomhoz nyúlnék, elvégre a motiváció mindenek előtt.

Azt hiszem, nem írtam még itt a blogon a villámolvasás technikájáról, kár érte, pedig most nagy hasznát vennénk. Nem baj, enélkül is menni fog. Lényege, ami ide kapcsolódik, hogy egy könyvet nem úgy veszünk kézbe, hogy elejétől a végéig rágva, szóról szóra érteni akarjuk első olvasásra, hanem rétegekben ismerkedünk meg vele, minden átlapozással egyre mélyebben és alaposabban, az egészen felületestől indulva, olyan mélységig, ameddig csak el szeretnénk merülni benne. Ehhez hasonló Lomb Kató technikája is, csakhogy ő a könyv tartalmának megfejtésével együtt megfejti magát a nyelvet is.

Első olvasásra csak azokat a szavakat jegyzeteli ki szószedetébe – természetesen környezetükkel együtt -, amelyek jelentését felismeri, vagy a kontextusból ki tudja következtetni. A második-harmadik olvasás során lát csak neki a szótárazásnak, de akkor sem túl nagy hévvel: nem ragad le túlzottan egy-egy résznél és nem törekszik a tökéletességre. Fontosabb pontokat jegyzetel ki, míg a lényegtelenebbnek tűnő szavakon és részleteken nagyvonalúan átsiklik. Így apránként bontakozik ki előtte a nyelv.

Az élő szó

A könyvből tanulás nagy hátránya, hogy nem ad segítséget a beszédértés és a kiejtés megtanulásához.

Lomb Kató segítségképp a magyar vagy a moszkvai rádió adásait ajánlja, amelyek több nyelven is bemondták a híreket, ezzel hallgatójuk egyszerre kapott ízelítőt a kiejtésből és kulcsot a tartalom megértéséhez. Ma, a videómegosztók, a választható szinkronnal ellátott DVD filmek, az mp3 lejátszók, az autókba épített CD lejátszók és a mobiltelefonon hallgatható hanganyagok világában már csak mosolyogni és ámulni tudunk ezen. De a szabály változatlan: keressünk olyan idegen nyelvű, valós (tehát nem nyelvtanulók számára készült, mesterkélt) hanganyagokat, amelyek tartalmát hozzávetőlegesen ismerjük vagy ki tudjuk következtetni, és ez alapján szokjuk, majd tanuljuk a beszédértést.

Kiejtést gyakorolni nem nagyon lehet másképp, mint beszéddel. Lomb Kató tanácsa, hogy amint csak tudunk, keressünk olyan anyanyelvi “tanárt” (betelepült szomszédot, távoli rokont, cserediákot, stb. – vagy ha megtehetjük, valóban egy nyelvtanárt), aki hajlandó velünk használni az idegen nyelvet, és hajlandó a hibáink javítására is.

Ó, technika!

Bevallom, nehezen gyűrtem le a vigyorgásomat, amikor azt olvastam Lomb Kató 1970-ben íródott könyvében, hogy milyen ígéretes találmány az a szerkezet, amely állítólag hamarosan elérhető lesz már a piacon, és amellyel a televíziós készülékek (amelyekből átlagosan több háztartásonként van egy darab) adásait fel tudjuk venni és visszajátszani, és ha majd egyszer a jövőben létezni fog ilyen, mennyit segít majd egy nyelvtanulón.

Itt térek vissza arra, hogy mennyire meg kell becsülnünk és a végletekig kihasználnunk a technika adta eszközöket, amelyekről Lomb Kató még csak nem is álmodhatott. Könyvében azt írja, hogy a nyelvtanuláshoz minimálisan szükséges idő naponta egy-két óra. Ez a mai zsúfolt, időhiányos világban elborzasztóan hatott a fülemnek, egészen addig, míg rá nem jöttem, hogy amíg Lomb Katónak az esti mosogatásból vagy főzésből kellett lecsípnie azt az időt, amíg a rádió gombját tekergette és kereste a moszkvai adó soknyelvű hírműsorát, hogy idegen nyelvet halljon, addig én a munkába menet vagy munkából jövet minimum napi húsz-húsz percet tudnék a telefonomon idegen nyelvű szöveget hallgatni. Voilá.

Van, amiben nehezebb a helyzetünk. Például csak sóhajtva lapoztam túl azokon a sorokon, ahol azt írta, nyugodtan firkáljunk össze, szedjünk lapokra, olvassunk rongyosra egy könyvet, hiszen a könyv fillérekbe kerül. Ezt az “ősi mítoszt” ismerem én is onnan, hogy a könyvmoly anyukám olyan tekintélyes könyvtárat tudott felállítani itthon zsebpénzből és diákfizetésből, ami mára talán egy kisebbfajta vagyont érne, ha értékesíteni akarnánk. Ma már nem fillérekbe kerül egy könyv – ellenben itt van számunkra az internet, kiapadhatatlan olvasni valóval, ingyenes könyvtárakkal, letölthető anyagokkal. Sőt, mióta az írók nincsenek kiadói kedvhez kötve, a folyamatosan születő kortárs irodalom – akár történetírás, akár az egyfajta újságírásnak tekinthető blog formájában – is elzárhatatlan csapként folyik és áll rendelkezésre. A cenzúrázatlanságnak persze megvan a hátránya is, és itt fokozottan érvényes Lomb Kató félelme a minőséget és a stílust illetően, de ebbe nem szeretnék most belemenni – a tény, hogy az olvasnivaló, ha nem is nyomtatott-könyvkötött formában, de van, elérhető, olvasható. Letölthető, telefonra másolható, zsebre vágható, buszon olvasható, ebéd közben forgatható.

A hanganyagokat már említettem – nem kell már a moszkvai rádió soknyelvű híradóját várnunk az éterből, a videómegosztók és a letölthető-vásárolható hanganyagok bőséges hallgatni valóval látnak el minket.

“Levelezőrársat” (akár klasszikus, akár újradefiniált formájában) is bőven találunk az interneten – fórumokon, tumblr-en, facebookon. Egy társalgópartnerhez sem kell már olyan szerencsésnek lennünk, hogy találjunk egy éppen a mi városunkban tanuló cserediákot, skype segítségével bármilyen országba “áttelefonálhatunk”.

A nyelvkönyveket és a szótárakat pedig egészen új alapokra helyezte a technika. Merő kíváncsiságból töltöttem le például egy spanyol alkalmazást a telefonomra, ami egyszerre szótár, úti zsebkönyv, nyelvtankönyv és élő kvíztár, az angol egynyelvű szótárt pedig keresnem sem kell, az eleve integrálva van az iPhone-om és iPadem rendszerébe. De ugyanezek a lehetőségek elérhetők az interneten, honlapokon, letölthető programokban, akár ingyen.

Meglehet, hogy ha Lomb Kató egy kicsit később születik (még elég korán ahhoz, hogy az elkényelmesedés veszélyétől megkímélve ki tudja fejleszteni nyelvtanulási módszerét, de már elég későn ahhoz, hogy mindezek a lehetőségek sorban a támogatására siessenek), az általa megtanult tizenhat nyelv a sokszorosára rúgott volna.

Tanulj nyelveket!

Lomb Kató könyvében bujkál valami, ami hihetetlen lelkesedést és hitet ad az olvasónak a nyelvtanulás terén – remélem, egy keveset sikerült ebből átadnom, és nagyjából betekintést adnom nyelvtanulási módszerébe.

Szabadidőm a végletekig limitált, és nem is hajt különösebb vágy, hogy megtanuljak egy újabb nyelvet (angolul igényesen írni, az eszperantót illetően pedig visszatérni a közösségbe vágyom leginkább), de még így sem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy letöltsek egy spanyol-angol szótár alkalmazást és egy könnyed olvasmányt a telefonomra – ki tudja.

Te milyen nyelvet tanulnál szívesen?

Reklámok

Így tanul nyelveket Lomb Kató” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Szia Timi! Nagyon köszönöm a cikket, kíváncsi voltam, hogy milyen technikát alkalmaz Lomb Kató. Azt nem mondom, hogy ezentúl így fogok nyelvet tanulni, de sok hasznos tanácsot ad. Ezt a módszert szerintem nagyon jól lehet alkalmazni nyelvórák mellett is. Nekem azért szükségem van arra, hogy a nyelvtani szabályokat, igeidõket oktató segítségével tanuljam meg, és a nyelvóra ad egy keretet ahhoz is, hogy a szabadidõmben otthon milyen témával foglalkozzak, ezen kívül ha már egyszer leültem házit írni, akkor könnyebb még fél órát vagy egy órát hozzácsapni és tovább foglalkozni a nyelvtanulással. Amit nagyon érdekes és hasznos ötletnek tartok, hogy egy idegen nyelvû könyvnek igenis rögtön az elején neki kell állni és nem pusztán az olvasás élményéért, hanem kódfejtésként végig kell rágni magunkat rajta. Én erre szerintem egy olyan könyvet fogok választani, amit olvastam magyarul, mert akkor talán könnyebb lesz egyáltalán nagyvonalakban felfogni, h mirõl is van szó :). (Úgyis jön a szülinapom, legalább a családtagok nem lesznek gondban, hogy milyen ajándékot adjanak). Arra is gondoltam már, hogy egy levelezõtárs is jó lenne, csak nem tudom, hogy honnan szerezzek olasz barátot, aki hajlandó is elolvasni a béna leveleimet :). Viszont olaszból most hirdettek csevegõ csoportokat, skype-on olasz anyanyelvû tanárral lehet beszélgetni, lehet, h egy olyanra befizetek, mert szerintem a legfontosabb, hogy beszéljük a nyelvet, és rögtön az elején ha csak 15 szót ismersz, akkor 15 szót használj, de mondj valamit 🙂

    Amúgy a szótárazást elmetérképpel hogy gondoltad? Egy téma köré a hasznos szavakat? Vagy mi alapján?

    Köszönöm mégegyszer, nagyon sokat segít a cikked a nyelvtanulásban és sikerült átadni a lelkesítõ hangulatot is Lomb Katótól, mert egybõl meg is jött a kedvem, h nekiálljak nyelvet tanulni az õ tanácsainak kipróbálásával! 🙂

  2. Timi, én is nagyon köszönöm ezt a cikket! Pont jókor jött. 🙂 Angolból ugyanis már a közeljövőben eljutok oda, ahová célul kitűztem (van egy nagyon profi tanárom, hála neki!), és így elkezdtem gondolkodni, hogy ideje a következő nyelvre koncentrálni, ami a német az esetemben. És míg a suliban minden segítség adott volt az angolhoz, addig a némettel már önállóan kell foglalkoznom. Lomb Katóról hallottam már, nagyon szimpatikus ő is és a nyelvtanulós módszere, de eddig még nem sikerült elolvasnom a könyveit. Te hol szerezted be?

  3. sziasztok!
    Nekem is nagyon tetszett ez a poszt 🙂
    A héten találtam rá két nyelvtanulós oldalra, egyik jobb, mint a másik, hátha ti is tudjátok őket használni valamire, több nyelven is lehet tanulni! 🙂
    http://www.busuu.com/enc/ és http://duolingo.com/
    Én a gimiben angolul és németül tanultam, és miután mindkettőből meglett a nyelvvizsga, végre az imádott spanyolomnak szentelhettem az időmet, ezt otthon tanulgattam egyedül, majd tavaly kimehettem egy évre Spanyolországba egy ösztöndíjjal, és nyáron ebből is sikerült levizsgáznom:) Amióta hazajöttem magyarországra, pedig egy itt élő spanyol sráccal beszélgetek heti 3-4 órát, hogy ne felejtsek….a motiváció tényleg sokat számít, a spanyol szinte ragadt rám, minden hirdetést, feliratot elolvastam és megjegyeztem, de a némettel meggyűlt a bajom 😀
    szeretnék még olaszt/franciát, illetve valami germánosabb nyelvet, mondjuk svédet, vagy hollandot is megtanulni, úgyhogy jól jönnek a tippek.
    Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én imádok nyelvet tanulni, mindig olyan lelkes leszek tőle, csak hát az idő kevés 🙂

  4. Én tavasszal olvastam ezt a könyvet, aztán szinte utána Benny Lewistől a Nyelvhack kézikönyvet, ez is hasonló elvekre épül (Kezdj el beszélni! Most!)

    Ami szerintem nagyon jó, az a Memrise.com. ‘Mem’-ekre épít, tudod valamihez kötni a szavakat, és így tényleg sokkal jobban megjegyzed (az adatbázis szabadon bővíthető mindenki által). Pl. az olasz forno szó sütőt jelent, és akkor van egy olyan példamondat, hogy ‘For no reason other than I love you, I baked you a cake in my oven.’ Aztán kell öntözgesd a szavaid, hogy szárba szökkenjenek, és szép nagyra nőjenek, aztán egyre ritkábban, attól függően, hogy mennyire sikerült megjegyezd őket.

    • Képzeld, Bennyről is akarok majd írni cikket. A könyveit ugyan nem olvastam még, viszont ismerem személyesen, fantasztikus figura. Beszélgettem is vele a magyar missziója végén, aranyosan törte a nyelvet, de lehetett vele folyékonyan kommunikálni, ami két hónap után nagyon vagány.

  5. Visszajelzés: Input-ok | How I learn language

  6. Visszajelzés: Indulj el a félelmeid irányába! | Kincsesfüzet

  7. Én más évjárat vagyok és a korszerű eszközök nélkül kezdtem németül és oroszul tanulni. Eszperantóul úgy tanultam, hogy a fizika tanárom nagy eszperantista volt (Pechan Alfonz egy szótár készitője) Aki jó jegyet akart fizikából, az tanulta az eszperantót. Jártunk pl. hangversenyre ahol eszperantóul volt szabad beszélni. Tanárunk jó marketinges volt (ez a tárgy nem volt ismeretes) felosztotta az osztály tanulóit, ki hol lakik és fel kellett keresni a könyvesboltokat ahol megkérdeztük hány pld. van a szótárból? Kiküldtük nevünket Japánba levelezés céljából. Érdekes én igen sok levelet kaptam. Az akkor még ritkaság számba menő táskarádiót sajnos a vámnál úgy szétszedték, hogy használhatatlan volt (fizikai gyakorlat volt az összeszerelés) Korábbi nyelvtanulásom a lengyel volt. Újságokat vettem amivel szép dolgokat adtak (táskák stb) a képek alapján sok mindent megértettem és nyelvtanilag elemeztem. Lomb Kató módszere az olvasás szerintem ma is elfogadható. Minden könyve megvan és többször elolvastam. Külföldön járva minden feliratot elolvasok és ez is sokat segit. Az angollal hadilábon állok, pedig tudom hogy kellene többet foglalkozni vele.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s